De lelkiismeret furdalásom van

.
Húgom holnap ment volna a Színművészetire felvételezni, de miattam nem tud menni.
Most beszéltem vele, akartam szólni neki, hogy szurkolok, mondta, hogy nem kell, mert jövő héten 13-án lesz a felvételije.
Május 1-én kint voltunk a Majálisban, és apa nagyon fel akart ülni az Extrém nevű "hintára". Mivel egyedül nem volt hajlandó, így rábeszéltem a húgomat arra, hogy kísérje fel apát. Jól érezte magát mindkettő, mosolyogva szálltak le forgóról.
Aztán pár perc múlva, már a húgomnak hányingere lett, majd egy óra múlva sikerült kitaccsolnia

.
Szarul éreztem már akkor magam, hogy elrontottam az estéjét, amit végre a barátjával tölthetett volna

.
Az indok, hogy nem megy holnap felvételizni, hogy a hintán valószínű beverte a fejét, ezért hányt hétfőn és kedden, szédülgetett, fájt a feje. A kórházban azonnal bent tartották, agyrázkódása volt .
Hála a kérelmét elfogadták és jövő héten mehet felvételizni. Ő úgy fogja fel, hogy ennek így kellett lennie, legalább kipihente magát, mert már nagyon fáradt volt

.
És semmit nem felejtett el

.