Köszi mindenkinek, aki gondolt ránk!
Petra ma egész jól volt, folyamatosan hőemelkedése volt, de alacsony, 37.3 - 37.7. Aztán most este felment 38-ra, így éjszakára adtam neki egy nurofen kúpot (amit lehet, hogy kikakilt, mert kb. 20 perc múlva éreztem, hogy be van kakilva, így nem tudom, hogy felszívódott-e teljesen).
Néha picit köhög, de olyan kuc-kuc köhögéssel, amit sokszor szórakozásból is szokott csinálni. Mindenesetre nem százas, látom a szemén.
Vettem Stodalt (ha jól emlékszem a nevére, mert a patikában Stodaxot kértem, ami nem tudom, hogy egyáltalán létezik-e

), mert Apának is szüksége van rá, úgyhogy ha a hétvégén kellene Petrának, akkor van.
Apa lázas, köhög, de szerinte neki semmi baja nincs. Goromba is volt velem, úgyhogy most mosolyszünet van. Nem vagyok hozzászokva, magamban mondogatom, hogy biztos a láztól türelmetlen.
De azért ma a másik szobában tv-zek este, úgy tuti nem veszünk össze.
Én délelőtt extra szarul voltam, úgy szédültem, mintha jól megpörgettek volna, ehhez társult egy jó erős hányinger. Délelőtt gyorsan kiporszívóztam, aztán mikor leraktam Petrát, akkor én is lefeküdtem. Aludtunk két órát. Utána annyival jobb lett, hogy egy főtt krumplit megettem, de továbbra is szarul voltam, így délután megint aludtam, amikor Petrus aludt.
Így elmúlt a dolog. Szerintem lemerültem teljesen. Volt már ilyen évekkel ezelőtt, de akkor annyira rosszul lettem, hogy a mentőket is kihívták a kollégáim. Akkor 3 hét kényszerpihenőre ítéltek az orvosok.
Most azért ezt nem várnám meg, úgyhogy elhatároztam, hogy visszaveszek a tempóból. Kevesebb pörgés, kevesebb takarítás, több pihenés.
