Zsuzska: az ET utáni Ovitrelle esetében nekünk Dévisz mindig azt mondta, hogy délelőtt kell szúrni. Azon belül mindegy, hogy mikor.
Ha már rékérdeztél, herevisszérrel fognak műteni.
Miciona: a műtétemhez természetesen Kopa a kiszemelt orvos. Az, hogy meddig kell utána bent maradni, leginkább a műtéti technikától függ, meg persze attól, hogy mennyire hamar állok lábra. Mivel a laparoszkópos technikát ajánlják, ráadásul (ha minden nagyon szép és jó!) ennél elvileg már másnap le lehet lépni, így ez lesz a befutó. Mondtam Kopának, hogy a saját szoba alapfeltétel, így nyilván várni kell. (Enélkül, a műtét után rögtön hazamenekülnék, ha tudnék.) Ennek megfelelően még nincs konkrét időpont, de reményeim szerint nem kell hosszú hónapokat várni.
Ami a kenet eredményét illeti, ha teljesen negatív, telefonon is megmondják. Ha pozitív, akkor telefonon nem közölnek semmit, viszont személyesen megmondják, pontosabban a kezedbe nyomják az eredményt. A ß-hCG az egyetlen, amit semmiképp sem árulnak el, minden mást igen. Mi minden vérvétel eredményét le szoktuk kérdezni még aznap és volt már olyan, hogy elnézték a beutalót és progeszteron helyett prolaktint néztek.

Mivel még ott volt a minta, így volt esélyük korrigálni a hibájukat. Ha mégis akadékoskodnának és kérdeznék, hogy ki mondta, hogy az eredményt telefonon megkérdezheted, akkor mondd azt, hogy " délelőtt az a szemüveges hölgy." (Ez mindig beválik, mivel ez majdnem mindegyik "piócára" igaz.

)
KKata: tavaly, szeptember elején/közepén írtam részletesebben is a műtétről a topicban. Szerintem nézzétek át és ha valami részletesebben is érdekel, szívesen írok még, de nem szívesen kezdeném elölről. Amit akkor biztosan nem írtam: előzetes vizsgálat címszó alatt van egy teljes labor (vagy 5 kémcsőnyi vért csapolnak le) és egy EKG. (Szeptemberben volt mellkasröntgen is, de most elmaradt, mert állítólag teljesen felesleges.) Az eredmények birtokában az aneszteziológushoz kellett venni az irányt, aki átnézte a leleteket, az ujjamra tett egy pulzoximétert, belenézett a számba, majd megadta az engedélyt. Ezzel visszacsámpáztunk a Dokihoz a műtéti időpontért. A labor már a múlt héten megvolt, a többi a mai napunkból 6 órát vett el, ezzel új várakozási rekorddal sikerült megünnepelni a születésnapomat.

Az eddigi rekordunk (Dévisznél) 4,5 óra volt.
A várakozás közben sikerült megismernem egy sorstárs történetét, akinél a sikeres műtétet követően, a katéter kihúzásánál mindent tönkretettek. Az, hogy közben mit érzett, csak egy dolog, de úgy megsértették a hugycsövet, hogy napokig véreset vizelt, majd a hegesedés miatt lett minden: hugycsőszűkület, pangó vizelet, romló vesefunkció és minden, mi szem-szájnak ingere. Ha belegondolok, hogy leginkább önszorgalomból vállalom a műtétet, Isten irgalmazzon annak, aki nálam is elbénázza a dolgot...
Muki?!?
