HELLÓ, LÁNYOK!
DÓRI, nagyon sajnáltam, hogy nem jött össze a mai tali (hidd el, volt már ilyen korábban is itt, mert épp senki vagy csak alig értek rá), de biztos vagyok benne, hogy a következő összejön!!! És köszi a bizalmat és a kedvességedet!
DETTYK: Én úgy örülök, hogy örülsz

Csak pihenj is, amennyit csak lehet! A 15 évhez szívből gratulálok, le a kalappal!!!
VERA: Torkod hogy van? Jól tetted, hogy kivizsgáltattad Bálót! Hogy van most a drága? Ádi maga tépi ki magát mindig a kezünkből (fürdés után a legrémesebb, még csúszik is, olyan, mint valami rémes jelenet egy akciófilmből), néha nekem is az az érzésem, hogy szabályosan szétszakad a gyerek...
REGI: ezermillió drukk a szuper álláshoz Neked, legyen olyan, amilyet szeretnél! Szeli meg gyönyörű!
ÁGICA: Isten éltessen sokáig utólag is!

Szegény Petrus, remélem, már kijött teljesen a lázból!
VINDO: gondoltam Rátok (beteg Te és G.)! Rugó fenséges, nagyon bírom a finom és értelmes kis arcát. Nem semmi, h már csütörtökön felkészültél hétfőre... nekem ez mindig vasárnap estére marad...
HENI: Áron valami csoda, rágni ennyi idősen, ennyi foggal? Ádi sokszor még most is lustácska hozzá...
MESI: az a kép isteni a meglógó kicsikről, hahotáztam!
TÜNDI: Beni nagyon helyes a képen!
NIKI: kitartás! Ez a vizsgaidőszak-szindróma, én tiszta elmebeteg voltam minden ilyen esetben, úgy éreztem, ember nem szenved ennyire. Pedig amúgy imádtam bejárni-könyvtárazni, na de a vizsgák...
MÓNI: jaj, de jó, hogy javult az alvás... aranyos vagy, h szervezni kezdted a Nagy Bulit, nekem mindkét dátum jó egyelőre.
GICUS: Nektek a lehető legjobbakat, gyógyuljatok meg mielőbb!
MAGGIE: aszta, de ügyes vagy, ha én ilyen gyorsan tudnék dolgozni!

Sokszor amiket Bercóról írsz, mintha Ádiról lenne szó, nem látsz Te valahogy távolba?

Egy kis puffancs Ádi sokszor, ahogy ébred, sorolja, miket kér, de azonnal: C-vitamin, narancslé, szőlőcukor, gyurma, mamához, udvarra. És bármelyikre nem érkezik, jön a duzzogás. Még ki sem nyitottam a szemem, és máris nevelnem kell... áh, kevés vagyok én ehhez.
FLEUR: annyira jó olvasni rólatok! Hogy van Lilla nunija? Sokat gondolok Rátok, nem lehet könnyű így az elején, viszont nekem úgy tűnik, Nektek ez flottul megy!
KISPOCC: derekadnak mielőbbi jobbulást, szegénykém!
KAQK: hatalmas drukk Neked is az álláshoz!
Ádi egyik reggel első mondatként ezt közölte velem: Anya, én Lajos vagyok. Majd: Anya, TE Lajos vagy?
Hát nem könnyű kérdés, az szent.
Alexandra-akció: hát én azt hittem, irl is van az, hát nem volt, pedig két áruházban is voltam. Az egyik úgy tudta, a másikban van, a másikban meg pár senkinek-sem-kell gyerekkönyv volt egy stócban leértékelve. Sok hűhóm semmiért... így semmi Anna-Petit nem tudtam venni a meglévők mellé.
Jövő héten megyek nézni néhány lakást, egyelőre nem tágítok a kedvenc városrészemtől. Megint sétáltam arrafelé és konstatáltam, hogy akkor is itt akarok élni... hát az baj, hogy kevés a pénzünk (a vállalható hitellel is), így nincs sok kínálat a mi óhajunknak megfelelő lakásokból, ráadásul nagyon meg kell nézni fűtésileg is (Újlipótban jórészt távfűtésesek a lakások, de vannak azért egyediek). Szóval nem az van, hogy megnézek vagy 30 lakást, aztán válogatok. És folyton számolgatok, de akárhogy nézem, elég magas lesz a törlesztő...
Vezetés: azt mondta a múltkor az új oktatóm, hogy rendben lesz ez, és ennek nagyon megörültem.
Jó éjt mindenkinek!