Jéh, én most kezdhetném vágni a centit, ha vágnám. De nem vágom, mert csak egy van és az arra kell, hogy a fenéknövekedésemet tartsam nyílván.
Amúgy tegnap reggel említettem, hogy gondom volt az öltözködéssel. Már egy hete hisztis vagyok. Merthogy én heti hét napból ötször szoknyában vagyok vastag harisnyával, vagy leggings-szel. Eddig nem is volt gond, mert vettem egy számmal nagyobbat, az kényelmes volt a pocimon. Viszont most már nem az. Még nagyobbat nem akarok venni, mert az a nyakamig fog érni, viszont most már mindegyik bevágja a pocimat, ami nekem is kényelmetlen, meg a gyereknek is, ugyanis olyankor őrülten rúg.
Nem vettem még terhesváltozatot, mert az elmúlt két hétben nem voltam kismama bolt közelében (meg amúgy is zavar, hogy négyszer annyiba kerül, mint a normál).
Tegnap reggel öltözéskor annyira dühös voltam, hogy megragadtam az előttem lévő konyhakést és átvágtam a legginst a guminál. Vicces lehetett, nem is gondoltam át eléggé. Kényelmes lett így, már nem szorít, viszont paráztam, hogy tovább szakad és meztelenül jövök haza.
Nem történt meg, semmi baj nem volt, nem szakadt, csak már nem nyomta a babámat.
Az a baj, hogy egyedül a pocakbetétes farmerem ad utat igazán a hasamnak, az nagyon kényelmes, de még itthon sem tudom elviselni a pocak alatt érő csípővonalú melegítőt, mert zavar, hogy nem takarja semmi a hasam.
Persze hiába nézek gatyákat neten már három napja (melegítőt is vennék), a next-en kívül nem találtam olyan lapot, ahol rám való colosra van olyan nadrág, ami még csinos is, főleg olyat nem, ahol a kis méretet kombinálják a hosszú lábbal. Szóval a következő másfél hetem Londonban a keresésről fog szólni...