Mi is jártunk Dévisznél, egyelőre még csak készülve a novemberi kezdéshez. Átnéztük a lejárt/megújított/szükséges leleteket és csináltunk egy UH-t. Az eredményét azóta is alig hisszük el. Dévisz az egyik petefészket 17, a másikat meg 24 évesnek mondta. Tekintettel arra, hogy korábban oldalanként jellemzően max. 2-3 tüsző volt, a júniusi mélypontot meg összesen 1 tüsző jelentette, rá is kérdeztem, hogy komolyan beszél-e? Mire ő mondta, hogy mutatja, én úgyis értek már hozzá és elkezdtük számolni a monitoron a tüszőcskéket. Ráközelítés nélkül is 6, illetve 7 volt kivehető, ami egyszerűen hihetetlen! Mindez a 13. cn-on és 12 mm-es, "csodaszép" endometrium mellett

A kérésemre átbeszéltük a legutóbbi stimu tapasztalatait és konszenzus volt abban a tekintetben, hogy a lassabb tüszőérés jobb eredményt hozott és az eddigi kudarcok után a hosszabb protokoll jelenthetné a megoldást. Déviszt is teljesen feldobta a dolog, mondta is, hogy "most jól hiperstimuláljuk, mint állat".

Ez persze nem igaz, mert egy jóképű hiperstimuhoz ennyi tüsző kevés, de mindenképpen elérhető egy olyan ösztradiol szint, ami sikerre viheti a programot. A végén közölte, hogy annyira jó, hogy én is bemegyek, mert így azonnal megtárgyalhatjuk a látottakat. Kérdezte Szimbánét, hogy mit tett az elmúlt időszakban, ami ezt okozhatta és a párom közölte, hogy most már állandóan fut, nem csak a stimu alatt. Dévisz - aki ugyebár állandóan a futás fontosságát szajkózza - természetesen nagyon elégedett volt és a lelkünkre kötötte, hogy folytassuk az eddigi életmódot, nehogy abbahagyjuk a pörgetést.
A várólistával kapcsolatban még nem tud semmi konkrétumot. Hihetetlen, de hivatalosan eddig még semmilyen értesítést nem kaptak, csak a híradóból tudják(!), hogy lesz volumenkorlát, de hogy ez intézetenként hány műtét finanszírozását fogja jelenteni, arról egyelőre semmit sem tudnak.

Most itt tartunk és igyekszünk nem elbízni magunkat, mert megannyi pofon után már nem esne jól egy újabb. Szépen, csendben bizakodunk. Dévisz azt szokta mondani, hogy egy erdőben vagyunk, ahol a kiutat keressük. Mi nem egyszer mondtuk már neki, hogy ez az erdő egyre sűrűbb és akármerre fordulunk, ott van egy bazinagy fa. Most végre látunk egy kis fényt és ahonnan a fény árad, arra van a tisztás. (Szimba bölcsességei, VIII. kötet, 9. rész, 1. fejezet.)
Uzsuzs: nagyon sajnálom, hogy a műtét elkerülhetetlennek tűnik.

Csak remélni tudom, hogy a petefészkeket nem kell nagyon megbolygatni. A lényeg, hogy egy olyan orvost találjatok, aki nem téveszti szem elől azt a tényt, hogy nektek most a gyermekvállalás a legfontosabb. A betegállomány miatt ne aggódj! Amikor az egészséged, illetve a gyermekvállalás a legfontosabb, akkor ezt a gondot igazán nem veheted a nyakadba. Az iskola nem ér annyit, hogy veszélyeztesd ezeket és egy megértő főnökkel ezt meg lehet beszélni. Ha a téli szünet is beleesik abba a 6 hétbe, akkor talán nem akkora gond a helyettesítés.
Mici: én a munkatársakkal ezt a helyettesítéses dolgot úgy oldottam meg, hogy az elején (a sokkterápiát bevetve) megfelelően drámaian felvezettem a helyzetet és azóta ez nem is okozott feszültséget. Cserébe (ha nekem nem gond) nyugodt szívvel helyettesítek és nyaralni sem megyünk pár napnál hosszabb időre, ezzel sem borzolva a kedélyeket. Ezzel elértem azt, hogy bármikor kérhetek egy nap szabit, mert megoldják a helyettesítést. Ha úgy jön ki, mindenki össze-vissza megy dolgozni, de megoldják.
Melánia: üdv. a szabadban!

Kíméld magad, amennyire csak lehet. Az az arab orvos nem semmi lehetett. A párod nem kérdezte meg tőle, hogy hogy szolgál a kedves édesanyja egészsége? Iszonyatos felelőtlenség egy ilyen fakezű emberkének megengedni a vizsgálatot, ha azt sem tudja, hogy a monitoron mi mit jelent. Örülök, hogy ennek ellenére minden OK a picivel.
Madrin: gratulálok az eredményhez! A vitaminok tényleg sokat javíthatnak az eredményeken, ezt én is tapasztaltam, még mielőtt az a tetű visszér el nem intézett.
Kislibus: ha jól értelmezem, akkor tegnap Ti ültetek a kávéautomata mellett, Uzsuzsék veletek szemben, mi meg az ajtónál.

Mivel mi Uzsuzsék várható érkezése után csaknem egy órával mentünk, nem hittük, hogy összefutunk. Biztonság kedvéért Uzsuzsapuval tanúsíttattam az UH vizsgálati papírt és a lakhely félrevezetett. Most ránéztem a térképre és leesett a tantusz. (Uzsuzs lett volna az "áldozat", de pont akkor ment el "messzire".) Amikor Neked vérnyomit mértek, akkor odasúgtam Szimbáné fülébe, hogy mi lenne, ha Te lennél Kislibus, de ez leginkább csak tipp volt, mert konkrétan egyikünk sem emlékezett arra, hogy Nektek is pont szerdán van jelenésetek Dévisznél. Vicces, hogy ott ül 3 pár, akik a neten keresztül nagyon is tisztában vannak azzal, hogy hol tart a másik, mégsem derül ki az ismeretség, mivel a mai napig nem alkottunk egy egyértelmű, fórumos azonosítót.
Moncsi: Tegnap is megjelent egy hölgy, aki Iront kereste.

A legmegdöbbentőbb az volt, hogy szerinte ő mondta Ironnak, hogy a Dévai Intézetbe megy és Iron erre nem reagált semmit, pedig előző nap beszélték meg a konzultációt telefonon. (Persze lehet, hogy a nő vetített.) Zsuzsikáék eléggé zavarban voltak és mondták neki, hogy ha megvan a mobiljának a száma, akkor hívja fel, mert már nem dolgozik az intézetben.
Renna: hátha mégsem olyan súlyos a helyzet. (Talán ezért is nézte be Iron.) Egy endometriózis nagyon különböző helyeken "tevékenykedhet" és abban is óriási különbségek vannak, hogy a műtéti megoldás mekkora területet érint, milyen hamar épülsz fel utána, stb. Szerintem az a tény, hogy eddig alig okozott tüneteket könnyedén jelentheti azt, hogy nem lesz szükség komoly beavatkozásra.
