[quote="bibiesbrumi"]
írta:bibiesbrumiÉn ehhez még annyit tennék: a tejcsi sosem fogy ki teljesen, ez nem olyan, mintha egy tartályból kiürítenénk, és várni kell, amíg a nulláról újra termelődik: folyamatosan termelődik, annyi idő alatt is, amíg a másik mellből szopizik a baba ... erre tényleg rá kell szánni az időt, és ha kell, hát legyen pár olyan nap, ami erről szól ...
Igen, én is ezért írtam mindent.
Azt sokszor elfelejtjük, hogy az emberi szervezetről van szó, nem pedig egy automatáról. Vannak befolyásoló tényezők, pl. ha az anya nem figyel arra, hogy pihen-e eleget, pedig a baba éjszaka folyton felébredt, de az anya nem alszik, fekszik nappal amikor a baba alszik, mert a saját elvárásának akar megfelelni vagy a környezet nyomásának, és inkább takarít, főz, stb. Ezek aztán visszahatnak a tejtermelésre.
Egyébként minket már többször mentett meg az, ha valami NEM volt itthon. Pl. nincs tápszerünk, hasfájás elleni szerünk, cumisüvegünk, cumink... Ha lenne, lehet, hogy használtam is volna, főleg az első időben a cumit. De nincs, így anélkül kell megoldani a helyzetet. (Persze nem lakunk a világ végén, 10 percen belül autóval elérhető gyógyszertár, DM, bevásárlóközpont, szóval lehetne venni bármit, de ahhoz már nagy elhatározás kellene, hogy valami ilyen miatt elmenjünk itthonról...). Most megint nem azt akarom ám írni, hogy baj, ha valakinél van, de nálunk ez eddig bevállt.
Azt gondom, a tápszernek van egy lélektani előnye a szoptatással szemben: pontosan látszik, mennyit evett a baba. És ha után sír, senki nem gondolja, hogy azért, mert éhes, hanem keresi az egyéb okokat. A szoptatásnál viszont mindenki egyből arra gondol, hogy éhes még, és ez próbálja megoldani, pedig koránt sem biztos, hogy így van, még akkor sem, ha elfogadja utána a tápszert. Sokszor a szopit is elfogadja (Dóra ilyenkor szokott méltatlankodni is, cicivel a szájában ordít, merthogy ő nem éhes, csak szopizni akar, és zavarja, ha megy a szájába valami. Ezt (mellel a szájában ordít), ha nem tudnám, hogy azért van, mert ő csak cumizni szeretne, nem enni, úgy is értelmezhetném simán, hogy nem megy eléggé, kevés a tej, az a baja.)
Ez a lélektani előnyt kellene valahogy a szopival is elérni, hogy legyen meggyőződésünk, hogy elég a tej, és ne féljünk attól, hogy csak úgy elfogy. Ha kell, akkor megszoptatjuk, de ha sír, az ne jelentse azt, hogy éhes, hisz annyi más oka is lehet. (Nekem persze ez most már "könnyű"
, hisz 4 gyereket már szoptattam kizárólagosan 6 hónapig, szóval én biztos vagyok benne, hogy elég a tejem, és ha sírás is van, soha nem gondolok rá, hogy kevés lenne, eszembe se jut, sok más előbb jutna, de ez nem. És nagy szerencsém az első gyerek volt, akivel tényleg nem tapasztaltam ilyen gondokat, mert bár a szoptatás nehezen indult, de utána minden rendben ment, ő egy "beetetős"
:D gyerek volt, aki aludt éjszaka, nem volt hasfájós, gyarapodott rendesen. Után már nem volt gond, hogy a másodszülöttem lassabban gyarapodik, mert tudtam, nem tejkérdés, és ugyanígy a többszöri éjszakai ébredést sem fogtam a tej számlájára. Hisz ha az elsőnek volt elég, akkor a másodiknak miért ne volna?)
Nem okoskodni akarok (ahogy gondolom a többi többgyerekesek sem), csak néha olyan jó lenne a tapasztalatot adni, de úgy, hogy az valakinek rögtön a belsejében is legyen, ne csak olvasson róla.
Bocs, hosszú lettem, de remélem értitek, mit akartam írni...
hiszti előtt
hiszti után
naaaa, hogy is van?
mosoly a bátyusok védelmében
Tibi sem üvölt mindig:)
fókuszálni mi is marhára tudunk. 
) Ja és 
De a lényeg, hogy ezek után is simán elfogadta a cicit, sőt már csak az van bőven. Gondolom a próbálkozások is jót tettek a termelésnek.
Gondoltam rátok tegnap este,mert nálunk este 8-1/2 12 ig volt műsor.Összekötjük a két BB-t. 
egyszerűen csak kívánom, hogy tudjál már egy jót aludni, pihenni. 
Sajna mást már nemtok mondani. Ákos se alszik el túl könnyen sajna (éjjel nincs gond), de most úgy néz ki bevállt ez a rezgős pihiszék (kopp-kopp), mert így legalább nem a hátam szakad le a riszától. 
Kimásztam a takaró alól.
Jól vagyok tartva 
Pihiszékben kivételesen cumival
