Kedves Soma!
Én is csak azt tudom mondani, mint a többiek, kitartás és ne aggódj annyit.
A mi Eszerünk 2850 g-mal született, besárgult és nem tudott szopni, úgyhogy az első héten én fejtem a tejet és cumisüvegből itta, így mentünk haza. Végig bőgtem, mert mindenki tanácsokat osztogatott, hogy hogyan kell szoptatni, de senki nem tudta Esztot rátenni a cicimre. Mígnem anyukám 250 km-ről eljött segíteni és azóta Eszto szopizik (most múlt 10 hónapos..)
Az evéssel is így voltunk. Kb. 2 hónapos volt, amikor nem fogaódta el a cicit és 10-20 ml-eket szophatott max egyhuzamban, a nagy erőltetés eredményeként. Volt aki azt mondta, hogy adjam a tejet másból (de akkorra elfelejtette a cumisüveg használatát, kiskanállal sem lehetett etetni, a pohárból ivás pedig úgy ment, hogy üvöltött és a nyakába borult majdnem az egész). De azt mondták, hogy ne adjak tápszert, mert ahhoz fog hozzászokni és majd nem kell a tej (az pedig 2 gyerekre való volt...) szóval egy hét után teljesen lelkiismeret furdalásom volt, hogy éhenhal a Bab és adtam neki tápszert, amit azonnal kihányt..
Ekkor egy barátnőm tanácásra elmentünk a SOTE I. sz. Gyerekklinikára Dr. Arató András gasztroenterológushoz, aki nagyon megértően ránk nézett (a férjemre és rám) és megkérdezte, hogy első gyerek? Esztinek ugyanis semmi baja nem volt.
(a születési súlyához képest ugyanis már hatalmas gyarapodáson ment keresztül és most egy kicsit megtorpant. ) Azt javasolta, hogy ne erőltessük a dolgot, ha kér adjunk neki enni, ha nem, ne stresszeljük...
Így is történt, mint magtudtuk, a gyerek nem lineárisan fejlődik, és docens úr javaslatára elhagytuk a mérést is (azt mondta, hetente elég egyszer, ha látjuk, hogy egészséges, kiegyensúlyozott, nem lázas stb.)
Azóta nem is tudjuk hány kg, de szép kis husis.. Ha pedig nem kér, nem erőltetem, neki is lehetnek jobb és rosszabb napjai.
Ha mégis aggódsz és szívesebben megmutatnád Emmát egy szakembernek sms-ezz és megadom Dr. Arató András docens úr számát, biztosan fogad.
Addig is kitartást,
egy sorstársad: Timi
