Irtó helyesek a babafotók! Édesek rajta lurkók egytől-egyig!
És nagyobn gratulálok a szépen fogyó anyukáknak is! Nekem sem ártana beállni a sorba, és ledobni vagy 4 kilót. Lassan rászánom magam egy méregtelenítő kúrára, csak olyan nehéz, hogy közben meg RÉkának mindenfélét kell ennie napközben. tuti bekapok én is ebből-abból.
Mecsi! Irigykedek, hogy Áronnál még tudod használni a járókát. Rékánál esélytelen. Volt egy időszak, hogy végig ordított benne, azóta nem próbálkozok..
És egy kicsit lemaradva néháy dologról:
boldog szülinapot, névnapot az illetékeseknek az elmúlt két hétre!
vizet én is babavizet vagy ásványvizet adtam RÉkának, de most egy pár hete Pi-vizet kap, mivel mi is azt isszuk.
Ágyikó: RÉka még elfér benne, már nem forog annyit mint régen, de azért kíváncsi leszek hányszor fog leeseni mikor rács nélkül lesz. Minden esetre még mi hagyjuk rajta eg yideig a rácsot az tuti.
Enni kb azt eszi a leányzó, amit mi. De igazából mindegy csak kaja legyen. Az üvegeseket egyre inkább nem eszi meg, max. egy fél üveggel. Igaz, ha tésztás a kaja, még abból is lecsúszik egy üveg, persze csak amiben már tésztadarabok is vannak.
Réka is csinálja az általatok említett dolgokat, legtöbbet már elég rég óta: integet, puszit dob, táncol, forog, megérti az utasításokat, kéréseket, és ha nem nagyon nyügi, akkor teljesíti is. Málnushoz hasonlóan ős is mutatja, milyen nagy, hány éves, hogy csinál a halacska. És neki is kedvence a köldök, ahogy ő modja: kojok. Mutogatja a sajátját, megkeresi a többiekét. Múltkor a masszőrtől elleste a mozdulatokat, azóta ha kérjük, édesen megmasszírozza a hátunkat. Nagy kedvence még mostanság fürdésnél-homokozásnál, hogy a vizet (homokot) öntögeti egyik edényből a másikba. (férjem szerint"A" pontból "B" pontba).
Fogmosás: Néha küzdeni kell vele este, mikor már legszívesebben beájulna a tele pocakkal, de általában hagyja, hogy megmossam neki, illetve ő is dörgöli a fogkefével, néha meg az ujjra húzható gumis-fogkefével. Persze igyekszünk példát mutatni neki, és ha mi is mossuk, ő is nagyobb kedvvel csinálja. Napközben is főként az alvások előtt fogmosás van.
Én néha el vagyok képedve, hogy mennyi szeretet van már ilyenkor ezekben a pici emberekben! Annyi puszit kapunk nap mint nap, hogy csak na. Jön, és adja magától. És észerevettük, hogy mennyire félt minket, szüleit. Múltkor elsírta magát, mert apjának volt egy lyuk a pólóján, sztem azt hitte, apa kilyukadt. Úgy kellett megmagyarázni neki, hogy nincs apának semmi baja.
Vagy pl. a zoknimra fröccsent a durva lila színű popsifertőtlenítő-ecsetelőből egy csepp. Bosszankodtam, hogy milyen lila lett a zoknim. Nézte nagyon, aztén sírásban tört ki, és egész addig csak sírt és ölelgetett, míg le nem vettem a zoknimat, hogy megmutassam, hogy nincs semmi bajom.
Meg vmelyik délelőtt: úgy ébredtem a közös alvásból, hogy nem bírtam mozgatni a fejem, úgy elfeküdtem. Kínomban elsírtam magam, Réka meg jött oda hozzám, simogatott puszilgatott és a tekintetemet keresve olyan kis vigasztalóan nézett a szemembe , hogy majd megzabáltam. Persze ezek után meg a meghatottságtól pityeregtem.
Az biztos, hogy semmi más nem tudja pótolni azt a sok örömet, boldogságot, amit egy gyerek adhat! (Legfeljebb kettő vagy három vagy négy vagy...

)
NA jó éjt, holnap olvasom tovább a lemaradásomat, most meg megyek zuhizni, hajat mosni, ágyba bedőlni. Bocsi ha sok voltam, de volt mit pótolnom...