Melánia, Kati: azt hiszem, most már nyugodtan lehet gratulálni!
[quote="sajo"]
írta:sajoAz Úrnak is, aki nagyon hallgat, bár ez ilyenkor érthető!
A hallgatásomnak egy nagyon is egyszerű, prózai oka van (volt). Ahogy közeledik a műtéti időpont, a várható körülmények, valamint az időközben befutott eredmények (pl. rossz hormonértékek) miatt sikerült addig stresszelnem, hogy végül lebetegedtem.
Pénteken kezdődött. Jó kis hurutos cucc, mindenhonnan minden jön, nuku alvás, stb. Tegnap volt a mélypont, a lázat gyógyszerrel előztük meg, 38-nál mindig bevettem néhányat, nehogy a gyógyulás csak azon az áron valósulhasson meg, hogy közben a hadsereget lepusztítom. Még közel sem vagyok százas és egyfolytában azon izgulunk, hogy így meglesz-e egyáltalán a műtét. A késlekedés nagyon rossz lenne, de betegen sem lenne nyerő az operációt bevállalni, szóval szép az élet (a rendezőjét csókoltatom
). Mivel nyilván egy vírus döntött ágynak, a természetes gyógymódokkal próbálkozunk: napi 3-4 liter kamillatea, napi 2 fej(!) fokhagyma (ellenségeimnek ajánlva), vitaminhegyek, stb. Drukkoljatok, hogy holnap mindent rendben találjanak ahhoz, hogy holnapután mégis felnyársalhassanak!
Uzsuzs: oka van annak, hogy bizonyos vizsgálatok egymás után közvetlenül nem végezhetők. Itt azért nem lehetett, mert a rákszűrés apró hámsérülésekkel jár és ha van esély arra, hogy baci legyen odabent, bajt okozhat egy vérző seb, de pl. UH után sem lehet rákszűrés a vizsgálófejre kent olajos alapú trutyi miatt és még folytathatnám a sort. Ami valóban érdekes, az a tavalyi rákszűrés időpontja. Remélem, nem arról van szó, hogy a IX. és XI. havi időpontot sikerült összekevernie.
Ami a régebbi páciensekkel történő kivételezést illeti, gondolj bele abba, hogy mi lenne, ha most kezdenél. Hogy esne Neked egy 2-3 hónappal későbbi időpont az első konzultációnál? Szerintem helyes dolog, hogy viszonylag hamar fogadja az újakat (így van idejük a szükséges vizsgálatokkal bíbelődni), de így, hogy egyedül csinálja, nyilvánvalóan nagyobb a csúszás, mint korábban.
Julcsi: részvétem a szobatársak miatt. Megjegyzem, a szakmai előírások alapján nem szabad az abortuszosokat más problémával bekerülőkkel "keverni" a kórházakban, de nem lepődöm meg azon, hogy ezt sem tartják be.
Remélem, többször már nem kell ezt átélned és a szülésig a kórházat sem kell látnod.
A "májas" dologgal kapcsolatban: nekem a GPT értéke a max. 49 helyett 92, a GGT pedig 52 helyett 69, de nem foglalkoztak vele. Tudni kell, hogy egy "jóképű" májgyulladásnál ezek az értékek úgy 500 környékén vannak, ráadásul a harmadik érték (GOT) határérték alatti lett, így talán ezért sem izgatta őket a lelet.
Rencsi: sajnálom, hogy a legutóbbi konzultáció így alakult. Nem értem, hogy a párod miért nem állt melléd. Mondjuk nem vagyunk egyformák. Én Dévisszel már az első alkalommal összevesztem, azóta viszont minden OK. Én sosem tudtam extra tiszteletet tanúsítani valaki iránt csak amiatt, hogy diplomákkal kitapétázott szobában, fehér köpenyben magyaráz, sőt! Én egy nagy tudású embertől sokkal többet várok, mint az átlagtól. Meg ne próbáljon terelni, mellébeszélni, esetleg hazudni (mondjuk egy vizsgálat fájdalmasságával kapcsolatban), mert akkor a szememben nullává válik. A szonda után is megkért a párom, hogy ne stresszeljem ennyire Déviszt.
Az első beülti nem ment olyan simán, ahogy a nagy könyvben meg van írva, utólag ezt is sérelmeztem egy kissé. Dévisznek nem esett jól, de a reakciója meglepő volt. Azóta minden beülti után, a váróban vagy egy feltartott hüvelykujjal, vagy szóban jelzi, hogy minden rendben ment. Ez annyira rendes tőle főleg annak ismeretében, hogy más pácienseknél nem is néz a váró felé, csak beviharzik a rendelőbe abban a kis szexis zöld satyijában.
Hogy van Kitti????
