Hú, még mindig nem végeztem, de már le kellett ülnöm, sőt egy Magnerot is befigyelt, mert szabályosan 5 percenként keményedtem. És rájöttem, hogy hoppá, igencsak benne vagyunk már az időben, kéne előrébbjutnom a táskámmal is... Menzesz szerint én aug. 22-re lennék kiírva, azaz már 36 hetes lennék!
Süti!
Egy családban ki hoz több pénzttel nem mérhető, hogy ki tesz többet a családért. Mi most nem egyének vagyunk, nem függetlenek, hanem a világon a legszorosabb kapcsolatban élünk a férjemmel (ez lehet, hogy furcsán hat, mert a legszorosabb kapcsolatnak az anya-gyermek viszonyt gondolják az emberek, de én hívő ember vagyok, és a Biblia egyértelműen kijelenti, hogy a házasok már nem két test, hanem egy, és Isten úgy egybeszerkeszti a házasfeleket, hogy embernek nincs is joga szétválasztani (tudom, sokan nem így gondolkodnak)).
Mindenki megteszi, meg is akarja tenni a saját részét. Ha az egyik félre a pénzkereset jut, akkor ő azt, a másik meg háztartásban, gyereknevelésben veszi ki a nagyobb részt.
Az én párom még soha nem hozta fel, hogy ki mennyit keres vagy nem keres, pedig 11 éve, amikor összeházasodtunk, ugyanazzal a végzettséggel ő 3-szor annyiért kezdett dolgozni, mint én. Azóta voltak nagyobb különbségek is, és ma is nagy a különbség, pedig pl. a csp is az én számlámra jön... Nálunk nincs "én" pénz, csak "mi" pénz van.
Egyébként jó sokkterápia otthagyni neki azt, amit te "nem" csinálsz. Nem megmondva, fejükhözvágva, de rögtön kijózanulnak, ha pl. az ember otthagyja őket 1/2 napra a gyerekkel (ha már lehet), de úgy, hogy ő elérhetetlen legyen (véletlenül se lehessen telefonon hívni). Nem kell mellé semmi gonoszkodást csinálni, mondani, egyszerűen kell egy programot csinálni.
Egyébként a férfiak nem" kitalálósak", mások, mint a nők, ha valamit szeretnél, bánt, akkor nyugodtan, higgadtan, egy vacsi stb. közben érdemes megbeszélni, elmondani a gondjaidat, azt, hogy mit szeretnél. Nem utalgatni, célozgatni, hanem konkrétumokat mondani...
Ha kell valamit csinálni a ház körül, akkor sem úgy, hogy jaj, mikor csinálod már meg. Hanem próbáld meg megszervezni az idejét. Én tegnap mondtam, hogy ma korán kelünk, mert van mit csinálni, segítenie kell. Nagyon rendes férj volt, mert ablakot pucolt, stb. Én is csináltam, de ha valamiről úgy gondoltam, hogy azt nem nekem kellene már, bizony szóltam, de ez nálunk nem gond, mert a terhesség alatt végig így volt, pl. nem emelgetek nehéz ruháskosarat, nem mászok magasba.
Spickey!
Aha, akkor valószínű rád emlékeztem, aki miatt a Dm-et írtam. Ha jól gondolom, mi a másik irányban vagyunk...

:D De mi se messzebb!
Kriszti!
És a popsikrém, hintőpor?

:D (Bár az mostanában nem kell...)
A nagyobb nálunk 5-be megy, a kisebb 1-be. Tavalyi tanévben már időnként előfordult, hogy egyedül jött haza a busztól. Egyszerűen nem tudtam megoldani, hogy érte menjünk. Mondjuk iskolabusszal jár, reggel apuja kiviszi a buszig, felül, suli előtt leteszik őket, du. pedig fordítva, de akkor két iskolatársával (az egyik már 17 éves) hazabuszoznak és csak az utca végétől kell hazasétálnia (nem kell közben átmennie úton).