masut
lányok, úgy látszik, ez nekünk a kötelező program.
Most, hogy mindketten elkezdtünk válásos oldalakat olvasni, rájöttünk, még mindig egyszerűbb a kapcsolatunkon dolgozni.
És amit a levélben írtam, kérésként (pedig nem is olvasta) megtörtént, ismét a régi...
Persze csodát nem várok, tudom, hogy ez megint csak ideig-óráig tart, de amíg mindketten meg tudunk állni egy pillanatra, és látni, mit rontunk el, addig van közös utunk, ahogy írtam is neki (kérte, küldjem el megint).
Egyébként pulcsi, én nem szabadulni akarok tőle, én nagyon szeretem, csak együtt élve öljük egymást. Mikor külön voltunk, minden bajommal hozzá fordultam, mert tudtam, hogy rá számíthatok, hogy értem bármire képes, és sose hagyott cserben (pl. mikor 3 hónappal a szakításunk után más pasitól estem meg, és a kórházban feküdtem - ez is külön történet - a pasi nem, de ő bejött hozzám a kórházba, és azt mondta: "mondtam, hogy nem hagylak többé magadra").
Szóval iszonyatosan szeretem, mikor OLYAN, mikor a RÉGI.
És bármilyen idegroncs, ha eszembe jut, miket tett értem, máris eltelik a szívem szeretettel.
Na, szóval most megint kifakadt a genny a kapcsolatunkból, és várjuk, hogy lesz-e újabb gyulladás, vagy végre varrasodik a seb (ilyen metaforákból, asszociációkból jó vagyok ám!

)
Köszönöm, hogy meghallgattatok, nélkületek nem ment volna, ez egész biztos!!!