ÉTKEZÉShez fontos, mindenkinek (várandósoknak és leendőknek egyaránt!!!)!!!! Hosszú, de talán nem bánjátok, akit nem érdekel, ugorja át.
Glikémiás Index (GI) a táplálékok sorrendjét jelenti 0-tól 100-ig a vércukorszintre gyakorolt hatás alapján. A táplálék GI-jét ismerni nagyon hasznos dolog, mert megmondja a test válaszát a szénhidrátokra, de nem mutatja meg, hogy mennyi szénhidrát van egy bizonyos élelmiszerben.
Bár a GI rendszerét eredetileg cukorbeteg vércukorszintjének ellenőrzésér fejlesztették ki, ezt ma már mindenki hasznosíthatja. Hasznos ha ismerjük egy étel GI-ét, mivel a táplálékok kombinációját esszük. Egy étel GI-ét meg lehet becsülni, ha az elfogyasztott ételek összes szénhidráttartalmát kiszámoljuk és megnézzük, hogy milyen arányban járul hozzá a többi étel az összes szénhidráttartalomhoz. Minél alacsonyabb egy étel GI-értéke, annál kevesebb glükozt juttat a véráramba, s ennek megfelelően a hasnyálmirigynek is kevesebb inzulint kell termelnie ahhoz, hogy a glükoz eljusson a sejtekhez.
Minél kevesebb inzulin termelődik, annál kisebb a valószínűsége, hogy a szervezet zsírt fog elraktározni, tehát ha alacsony GI ételeket választunk, akkor biztosítjuk, hogy az anyagcserénk egyenletes motorként működjön. A magas GI-értékű ételek fogyasztása megemeli a vércukrot és az inzulint, magas vérnyomást, kóros koleszterin- és trigliceridszintet és a szívbetegségek más rizikófaktorait eredményezi. De nemcsak arra kell figyelnünk, hogy mennyi szénhidrátot eszünk, hanem arra is, hol helyezkednek el ezek az élelmiszerek a GI-ben.
Az a jó, ha ételeinket a GI alsó sávjából választjuk, mert ez feltétele a tartós fogyásnak, egészségünk megőrzésének. Ahhoz, hogy az ételek közül a leghelyesebben tudjunk válogatni, ismernünk kell azokat az elemeket, amelyek meghatározzák az élelmiszer, étel GI-ét. Ismernünk kell a táplálékok szénhidrát-, zsír-, rost-, keményítőtartalmát, hogy milyen cukrot, milyen savas összetevőket tartalmaz.
Rostok: minél magasabb egy táplálék rosttartalma, annál tovább tart a megemésztése, ezért ezeknek alacsony a GI-je.
Cukrok: négytípusú cukor közül a glükózban gazdag élelmiszereknek magas, a szacharózban gazdag élelmiszereknek közepes, a fruktózt vagy laktózt tartalmazó élelmiszereknek alacsony a GI-je.
Sav: minél magasabb egy táplálék savtartalma /citromsav, tejsav, ecetfélék/, annál lassabban halad át a táplálék a szervezetben, így ezeknek alacsony a GI-je.
Szénhidrát: ha alacsonyabb az étel szénhidráttartalma, és magasabb a fehérjetartalma, akkor alacsony a GI.
Keményítő: minél “finomabban” van feldolgozva egy nyersanyag, élelmiszer, annál könnyebben emészthető, tehát magas a GI-e.
Zsír: minél gazdagabb egészséges zsírokban (egyszeresen-többszörösen telítetlen zsírok), annál alacsonyabb a GI értéke.
Kenyér, gabonafélék: minél több rost van benne, minél durvábbra van őrölve a liszt, annál alacsonyabb a GI.
Tésztafélék: a durumlisztből készült tészták sok fehérjét tartalmaznak, amely lassítja az emésztést, GI értékük alacsonyabb, mint a fehérlisztből készült tésztáknak.
Burgonyafélék: magas keményítőtartalmuk miatt magas a GI értékük is.
Rizs: a rizsféléknek általában magas a GI értékük, mivel a bennük lévő keményítő nem bomlik le könnyen.
Édességek, nasik: a hiedelmekkel ellentétben egy kevés csokoládé (táblás, nem nugátos stb.) belefér az alacsony GI étrendbe, mivel a csokoládénak magas a zsírtartalma, sok szacharózt tartalmaz, melyek lassabban bomlanak le, rengeteg antioxidánst tartalmaznak. A puffasztott rizsben a keményítőrészecskék könnyen lebomlanak, míg a pattogatott kukoricával ugyanaz a helyzet, tehát magas a GI-jük.
Zöldségek-, gyümölcsfélék: alacsony GI-jű táplálékok, mivel sav-, rosttartalmuk magas. A gyümölcsök általában három (fruktóz, szacharóz, glükóz) cukorkeveréket tartalmaznak. Minél magasabb egy gyümölcs fruktóz tartalma, annál alacsonyabb a GI értéke. Kivételt képeznek a feldolgozott (mélyhűtött, szörpök, gyümölcslé) gyümölcsök, mert a feldolgozás során a rostszálak fellazulnak, ezért könnyebben emészthetővé válnak, emelkedik a GI-értékük. A zöldségek kiválasztásánál kerülendők a magas keményítő tartalmúak, mert minél magasabb a keményítőtartalmuk, annál magasabb a GI-jük is. Főzés során is változik a zöldségek GI értéke, de nem kiemelkedően, sőt bizonyos zöldségfélék főzve táplálóbbak, mert főzés során a sejtfalak fellazulnak, így könnyebben jutunk az értékes tápanyagokhoz.
Tejtermékek: a tejtermékek is az alacsony GI-ü ételekhez tartoznak, mivel a bennük található laktóz glükózzá alakul, amely tovább tartózkodik a gyomorban.
Magvak, diók: alacsony GI-be való besorolását a fehérjék és zsírok kombinációja határozza meg. Értékes tápanyagokat tartalmaznak.
Italok: a kávé koffeintartalma növeli a szervezetünk által kiválasztott inzulin mennyiségét, tehát magas a GI értéke. Az italok esetében minél több a hozzáadott adalékanyag, annál magasabb a GI érték.
A táplálékokat a következőképpen osztályozzuk: magas GI (60-100) inkább kerülendő, közepes GI ( 40-59) mérsékelt mennyiségben fogyasztható, alacsony GI (40 alatt ) rendszeresen fogyasztható. Ez megkönnyíti a megfelelő táplálékok kiválasztását.
Glikémiás indexet befolyásoló tényezők:
1. Szénhidráttípus. Alapszabály, hogy a csonthéjas, bogyós és savanyú citrus gyümölcsöknek, a föld felett növő zöldségeknek (továbbá a reteknek és hagymának) és hüvelyeseknek kicsi a GI-értékük. A föld felszíne alatt növő zöldségeknek (gyökérnövényeknek, pl. burgonya, répa, cékla), a finomra őrölt gabonalisztből készült péktermékeknek, valamint a rizsnek nagy a GI-értékük. Az összetett szénhidrátot tartalmazó ételek GI-értéke a keményítőmolekulák fajtája és aránya szerint változik.
2. Rosttartalom. A rosttartalom is csökkenti a glikémiás indexet. A rost fizikai akadályként működik a gyomorban, így az enzimek lassan jutnak a lebontandó tápanyaghoz. A rostdús ételek telítettségérzetet váltanak ki, GI-értékük alacsony.
3. Az ételek fehérjetartalma csökkenti a szénhidrátok GI-értékét. A fehérjemolekulák nagyok, ezért a fehérjét tartalmazó szénhidráttartalmú étel lassan „csordogál” a belekbe. A fehérje egymagában vagy túlzott mennyiségben fogyasztva növeli a vér inzulinszintjét, s az éhes ember amúgy is alacsony vércukorszintjét még alacsonyabbra nyomja, márpedig ez hipoglikémiára vezethet.
4.Savanyú ételekszénhidráttal együtt fogyasztva csökkentik a GI-választ. Savas környezet kialakítása a gyomorban fehérjefogyasztás nélkül is lassítja az ételnek a gyomorból bélbe való ürülését. Például két evőkanál citromlé akár 30%-kal is csökkentheti a GI-értéket. A salátáknál alkalmazott vörös borecet ugyanilyen hatású.
5. Az ételben levő zsírok szintén csökkentik a GI-értéket. A zsírmolekulák lassan engedik a szénhidrátmolekulákat a vérbe jutni. De a zsír a nagy kalóriatartalma miatt nem túl kedvező a GI-érték csökkentésére. Mérsékelt mennyiségű növényi olaj beilleszthető az étrendbe.
6. A szénhidrátok formája, vagyis a részecskék, szemcsék mérete is meghatározza a GI-értéket. Minél kisebb a részecske mérete – minél finomabbra őrlik a gabonát, minél kisebbre aprítják a szénhidrátot (püré, turmixolás) –, annál nagyobb a GI értéke.
7. A keményítőtartalmú szénhidrátok főzési ideje szintén befolyásolja a GI-értéket. Minél hosszabb a főzési idő, annál több vizet vesznek fel, s kocsonyássá válnak. Minél kocsonyásabb a keményítő, a belőle származó szénhidrát annál gyorsabban szívódik fel a vérbe, s emeli a vércukorszintet. Minél hosszabban főzzük a burgonyát, tésztát és rizst, a szénhidrátjuk szintén annál gyorsabban szívódik fel a vérbe, s emeli a vércukorszintet. A szétfőtt keményítőknek nagy a GI-értékük. A félkeményre főzött tészta és rizs kevésbé kocsonyásodik, így a szénhidrátja lassabban szívódik fel, s kisebb lesz a GI értéke.
A szerző felhívja a figyelmet a kedvező vércukor-szabályozás eredményére. A glikémiásan kiegyensúlyozott ételek stabil és egyenletes vércukorszintet és kisebb inzulinszükségletet tesznek lehetővé. A kedvező vércukor-szabályozás magas energiaszintet, nagy fizikai és szellemi munkabíró-képességet eredményez egész nap, lehetővé teszi a megfelelő regenerációt éjszaka. Optimalizálódik a zsírfogyás, erősödik az immunrendszer, lassul az öregedés
Hogyan néz ki az elmélet a gyakorlatban?
A GI alapján az ételek rangsorba állíthatók: amelyeknek kicsi ez az értékük, azok bátrabban fogyaszthatók, azokkal szemben, amelyeknek az értéke 90–100% körül mozog. Átlagos testtömegű cukorbetegeknél ez a rangsorolás – talán – meg is állja a helyét, de elhízott betegeknél nem. Az ő esetükben ugyanis a GI mellett figyelembe kell venni az energiatartalmat is. Tehát ez sem egy „laza” diéta.
Most következzen néhány érdekesség a táblázatból:
90–100% glikémiás index: méz, kóla, üdítők, puffasztott rizs, főtt burgonya (kalóriatartalmakban igen nagy különbségek vannak!).
70–90% glikémiás index: barna kenyér, Abonett, tejberizs, répacukor.
50–70% glikémiás index: fekete kenyér, natúr gyümölcslé, keserű csokoládé.
30–50% glikémiás index: spagetti, tejszínes fagylalt, gyümölcsök, kefir, tejcsokoládé (így válnak „egyenlővé” a gyümölcsök a tejcsokoládéval).
<30% glikémiás index: fejes saláta, káposzta, szárazhüvelyesek, dió, mogyoró, fruktóz, szorbit (10 dkg fejes saláta: 17 kcal, 10 dkg dió: 654 kcal, de a glikémiás indexük egyforma. A dióban a zsiradék-, a salátában pedig a rostttartalom az, amely miatt ez az eredmény kialakul.)
Ugyan kerülni kell a nagy GI-értékű táplálékokat a fogyókúrában, de a kisebb glikémiás indexű fruktóz fogyasztása, illetve a glükóz helyettesítése fruktózzal a fogyókúrában semmi esetre sem célravezető.
A második étrendnek jobb a GI-értéke, ugyanakkor sokkal nagyobb a kalóriatartalma. A beteg érdekében tehát továbbra is figyelembe kell vennünk az ételek energiatartalmát számos egyéb szempont mellett. Ezek: törekedjen a beteg arra, hogy minden étkezése tartalmazzon gabonákból, zöldségekből vagy gyümölcsökből eredő rostot, a fehérjefelvétel zsírszegény alapanyagokból valósuljon meg, s ne mellőzze az ételek készítésénél a zsírszegény konyhatechnológiát. Mindezek mellett nagyon fontos a megfelelő étkezési ritmus kialakítása, valamint a szervezet számára megfelelő mennyiségű és minőségű, alacsony energiatartalmú folyadék fogyasztása.
Alacsony GI (0-55)
Közepes GI (55-69)
Magas GI (70-100)
A glikémiás index (GI):
Az egyes nyersanyagok vércukor emelő hatását glikémiás indexnek nevezzük.
A glikémiás index azt fejezi ki százalékban, hogy az egyes szénhidrát tartalmú táplálékok milyen mértékű vércukoremelő hatással rendelkeznek a szőlőcukor hatásához képest.
Glikémiás indexek befolyásoló tényezők:
Szénhidrát fajtája (egyszerű-összetett…)
Táplálék halmazállapota: szilárd táplálék hosszabb ideig tartózkodik a gyomorban, míg a vízben oldott cukrok hamar ürülnek, ezáltal gyors vércukorszint emelkedést okoz
Az étel fehérje és zsírtartalma: e tápanyagok emésztése időigényes, ezért ha szénhidráttal együtt fogyasztja őket, a cukrok is lassabban szívódnak fel, nem okoznak hirtelen nagymértékű vércukorszint emelkedést.
Glikémiás indexek befolyásoló tényezők:
Ételkészítés módja: a pelyhesített, erősen főzött, felaprított, reszelt, turmixolt, centrifugázott élelmiszerekben lévő szénhidrátok gyorsabban emésztődnek meg
Burgonya GI-e főzés hatására nő, de lehűtve csökken
Hüvelyesek alacsony GI-e pürésítés hatására nő
Erre érdemes odafigyelni például durumtészta készítésekor, mert túlfőzve elveszítheti jótékony tulajdonságait.
Glikémiás indexek befolyásoló tényezők:
Rosttartalom: nagy rosttartalmú zöldségek, hüvelyesek, teljes kiőrlésű lisztből készült korpás kenyér stb. vércukorszint emelő hatása lassúbb.
Mivel az élelmiszerek glikémiás indexe átlagolódik, egy magas GI-vel rendelkező étel, egy kisebb glikémiás indexűvel kombinálva kedvezőbbé tehető
Előző étkezés GI-e befolyásolja a következőt
Napszak: este minden tápláléknak nagyobb a GI-e
A glikémiás index (GI):
Cukorbeteg diétájában előnyben kell részesíteni az alacsonyabb glikémiás indexű táplálékokat.
(magas: GI >70%, közepes: GI 55-69%, alacsony: GI<55%)
Néhány élelmiszer glikémiás indexe:
100% os glikémiás indexűek:
malátacukor, burgonyapehely, méz , főtt burgonya, gabonapehely, kukoricapehely, rizspehely, burgonyapürepor, minden cukros ital
Néhány élelmiszer glikémiás indexe:
70-90% os glikémiás indexűek:
fehér- és félbarna kenyér, zsemle, kifli, Abonett, ostyák, kétszersültek, sós sütemények, keksz, kalács, édes müzli, pudingpor, tejberizs, fehérliszt, főtt tésztafélék (kivéve durum), szőlő, banán, mangó, datolya, füge, papaja, görögdinnye, sütőtök
Néhány élelmiszer glikémiás indexe:
50-70% os glikémiás indexűek:
zabpehely (egész, szétlapított mag), kukorica, főtt rizs, fekete kenyér, barna kenyér, banán, natúr (cukrozatlan gyümölcslé)
30-50% os glikémiás indexűek:
tej, joghurt, kefír, hazai gyümölcsök többsége, durumtészták, tejszínes fagylaltok
30% alatti glikémiás indexűek: fruktóz, szorbit, lencse, szárazbab, sárgaborsó, szójabab, olajos magvak, korpás müzli, zöldbab, színesfőzelékek, cékla, retek, paprika, paradicsom, zöld levelesek, hagyma
Fehérje
Fehérjék korlátozása nem fehérjeszegénységet jelent, hanem a szervezet számára szükséges fehérjék bevitelét, de nem többet. A többlet fehérje ugyanis energia és zsír többletet is jelent, mely kedvezőtlenül alakítja az étrend tápanyag összetételét, gyorsítja a veseszövődmények kialakulását.
Célszerű a napi 0,8-max.1 g / ttkg bevitele
Növényi/állati 50-50%-ban célszerű fogyasztani
soványabb élelmiszereket illesszen az étrendbe, mert csak így biztosítható a tápanyagok megfelelő aránya
Zsírok
Zsírbevitel ne haladja meg az energia 30%-át
A zsírszegénység az érrendszeri problémák megelőzésének eszköze. A fogyókúra esetén az energia megszorítás egyik lehetősége is.
Minimális zsíradék használata, inkább növényit
Célszerű naponta max. 1 g / ttkg bevitele
Jótékony hatású a tengeri halak fogyasztása – védő hatású az érelmeszesedéssel szemben
megfelelő nyersanyag válogatás mellett célszerű olyan konyhatechnológiai módszereket alkalmazni,melyek nem növelik, az ételek zsírtartalmát (sütés teflon edényben, alufóliában, sütőzacskóban).
Az alkoholfogyasztásról
Az alkoholos italok gátolják a máj cukorleadását, CSÖKKENTIK a vércukorszintet.
Fogyasztásuk cukorbetegeknek kerülendő. Csak jól beállított, fegyelmezett cukorbeteg fogyaszthatja kis mennyiségben
Ha mégis fogyasztjuk, a főétkezések idejéhez célszerű kötni.
Úgy vesz részt az anyagcserében, mintha zsír lenne, ezért alkoholfogyasztás napján a zsírbevitelt kicsit csökkenteni kell.15g alkohol=10gzsír
Alkoholtartalom: sör - 5g, bor - 10g, tömény ital 30 - 50g/100ml
Mesterséges édesítőszerek
nem tartalmaznak energiát
nem emelik a vércukorszintet
tabletta, por, vagy folyadék formájában kerülnek forgalomba
Szacharin: 300x édesebb a cukornál, hőre bomlik, fémes mellékíz – Édeske, Ezerédes
Ciklamát: 30x, hőstabil, nincs mellékíze – Polisett, Polysweet
Aceszulfam -K: mint a ciklamát - Sunipol
Aszpartam: 300x, 2 AS – aszparaginsav, fenilalanin, hőre-fényre bomlik - Canderel
Cukorhelyettesítő anyagok
Ahol a cukor tömege nélkülözhetetlen – piskóta, torta
energiát tartalmaznak
bele kell számolni a napi szénhidrát mennyiségbe
Fogyókúrázóknak nem ajánlott
Szorbit: cukoralkohol, cukor édesítóképességének 50-60 %-ával rendelkezik. Vc.szintet enyhén, de elhúzódóan emeli. Max. napi 30-50g - Glukonon
Fruktóz: 30-50%-kal édesebb, max. napi 50g fogyasztható. Vc. szintet kismértékben emeli
sütemények készítése során a cukor ízét és állományát is pótolja
a szorbit fokozott gázképződést okozhat, ezért elővigyázattal használják
Mozgás
A testedzésre szükség van, ez a mozgástevékenység lehet akár heti 3x-i, intenzív séta, kocogás vagy úszás.
A fizikai tevékenység során felhasználódnak a felesleges kalóriák, vagyis fogyás indul meg.
A mozgás csökkenti a vércukorszintet és a vérzsír szintet is kedvező irányba tolja el.
Az inzulinnal kezelt cukorbetegeknek körültekintőnek kell lenni, ugyanis a fizikai aktivitás hatására nő a sejtek cukorfelhasználása és fokozódik a sejtek inzulin iránti érzékenysége.
Fizikai aktivitás előtt célszerű néhány falatot enni, nehogy a vércukorszintünk drasztikusan lecsökkenjen.
Intenzív mozgás esetén, de akár csak egy nagytakarítás során is, szükségessé válhat az inzulin adagjának csökkentése és/vagy szénhidráttartalmú plusz étkezés beiktatása.
Rossz anyagcsere helyzetben (14-15 mmol/l feletti vércukorszint) az izommunka nem csökkenti, hanem emeli a vércukorszintet és az állapotot tovább ronthatja.
A glikémiás index szerepe az étrend összeállításánál
[ORIGO] EGÉSZSÉG 2006. augusztus 2., szerda, 7:00
ESZKÖZÖK:
A glikémiás index (GI) csökkentésén alapuló diéta hatására csökken a test zsírszöveteinek mennyisége és csökkenthető a vér "rossz koleszterin" szintje is. Utóbbinak köszönhetően egyaránt csökken a szívinfarktusra és agyvérzésre való esély - állítja egy új tanulmány.
Ajánló
Táplálkozás - Az [origo] egészség dietetikai rovata
Étkezési tanácsok kánikula idejére
Tippek az egészséges táplálkozáshoz
Elhízásra hajlamosító zsírsavak
Magas koleszterin- és vérzsírszintek
A glikémiás index azt fejezi ki, hogy a vizsgált szénhidrátnak, illetve az adott szénhidráttartalmú élelmiszernek a glükózhoz képest milyen a vércukoremelő hatása. (A glükóz glikémiás indexe 100 %, a 70-nél nagyobb érték magas, az 56-69 közé eső közepes, míg az 55 vagy annál kisebb érték alacsonynak számít). A magas glikémiás index-szel rendelkező ételek - például a csokis keksz - igen gyors vércukorszint-emelkedést okoznak. Az alacsony glikémiás index-szel jellemezhető ételek - például a különféle tészták - szintén megemelik a vércukorszintet, azonban sokkal lassabban és egyúttal kisebb mértékben.
A korábbi felmérések eredményei szerint azoknak az embereknek, akik alacsony glikémiás indexű ételeket fogyasztanak, sokkal jobb lesz a közérzetük és egyben a zsírlebontásuk is hatékonyabbá válik. Ezek az ételek továbbá olyan anyagokat is tartalmaznak, melyek hatására csökken a vér "rossz koleszterinjének", pontosabban az alacsony sűrűségű lipoproteinnek (Low Density Lipoprotein; LDL) a szintje.
Joanna McMillan-Price (Sidney Egyetem) és munkatársai 189 túlsúlyos, 18 és 40 év közötti férfi és nő esetében vizsgálták a GI-diéta zsíranyagcserére gyakorolt hatásait. A résztvevőket véletlenszerűen négy csoportba osztották: 12 héten át csökkentett kalória- és zsírtartalmú étrendet kaptak, amelyek azonban különböztek a glikémiás indexet tekintve.
Az első csoport ételei az alacsony glikémiás index mellett sok szénhidrátot - a teljes energiamennyiség 55%-a - tartalmaztak, míg a második csoport ételeiben szintén sok szénhidrát volt, de magas GI-érték mellett. A harmadik csoport magas fehérjetartalmú - a teljes energiabevitel 25%-a - ételeket evett magas GI-értékek mellett, a negyedik csoport pedig magas fehérjetartalmú táplálékot fogyasztott alacsony GI-értékekkel.
Három hónap múlva mindenkinél kisebb-nagyobb mértékű (4,2 - 6,2%) testsúlycsökkenés volt tapasztalható. A legnagyobb mértékű súlycsökkenést viszont azoknál lehetett megfigyelni, akik nagy mennyiségű fehérjét és szénhidrátot tartalmazó, de ugyanakkor alacsony glikémiás index-szel jellemezhető ételeket fogyasztottak. Az első csoport - sok szénhidrát, alacsony GI - tagjainál a zsírszövet mennyiségében például csaknem 80%-kal nagyobb mértékű csökkenést lehetett megfigyelni azokhoz képest, akiknél az ételek szénhidráttartalma mellett a GI-index is magas volt.
A koleszterinszint változásainak tekintetében már más volt a helyzet: azoknál, akik magas fehérjetartalmú, magas glikémiás indexű ételeket fogyasztottak, az LDL-koleszterin koncentrációja emelkedett, azoknál viszont, akik sok fehérje mellett alacsony glikémiás index-szel jellemezhető ételeket ettek, koleszterinszint-csökkenést tapasztaltak.
Az eredményekből arra lehet következtetni, hogy nem okoz problémát, ha például viszonylag sok tésztafélét eszünk, azonban mindenképpen figyeljünk rá, hogy a tészta mellé fogyasztott ételek glikémiás indexe alacsony legyen.
Példák alacsony GI-értékű ételekre: zöldségek, gyümölcsök, gabonafélék, hüvelyesek, dió, mogyoró, olasz típusú tészták (további információkat a következő cikkben talál: Új szelek fújnak a diétadivatban).
Néhány élelmiszer glikémiás indexe:
90-120 %: burgonyapüré, gabonapelyhek, bagett, méz
70-90 %: fehér kenyér, tejberizs, kétszersült, kalácsok, croissant, pizza, sült krumpli
50-70 %: kukorica, főtt rizs, fekete kenyér, natúr édesítetlen müzli, barnarizs, zöldborsó, cappuccino
30- 50 %: tej, natúr joghurt, paradicsomlé, bab, lencse, fekete retek, sovány fehér húsok, halak.
Az eredeti közlemény az Archives of Internal Medicine című tudományos szaklapban jelent meg.
A tápanyagtáblázatot és a többi táblázatot, szinte minden élelmiszer benne van, elküldöm, akinek kell. Jó?
A terhességi cuki-dokinak sem volt olyan jó, mint, amit Telkiből kaptam anno, prevenciónak alkalmaztam. Jelentem, bevált!!!
A hozzászólást 4 alkalommal szerkesztették, utoljára bodza2005 2009.07.17 15:07-kor.
Dehogynem, történik veled minden jó,hidd el!!! Ott van az édes gyönyörű kislányod!!!
), tanítgatta Neki... Imádom ŐKET!!!!
Örülök hogy minden okés nálad!!!!
Olvassatok, 
Pancsizzatok 
és tömjétek meg a pocakotok, 
ki-ki a kötelező húsmennyiséggel, 
Ez legyen a legvégső utáni megoldás! Ha genetikailag minden OK, akkor ezzel még ne foglalkozzatok! Voltatok az Istenhegyin Y-kromoszóma deléciós vizsgálaton? Ez nagyságrendekkel informatívabb és hasznosabb, mint a hagyományos kromoszómavizsgálat, ami kihozza, hogy 46XX, vagy 46XY, de olyan mélységekben nem kutakodik, ahol egy esetleges probléma valóban kimutatható lenne. Ez 2 évvel ezelőtt kb. 30 rugóba került, de megnyugtató volt, hogy az akkori legalaposabb vizsgálat sem talált eltérést, így nyugodtan mondhatnám a donorsperma felvetésénél, hogy kenjék a hajukra! 
Elvileg pénteken lesz a műtét, de attól tartok, hogy hétfőn a nagyobbak már megközelítik a 20 mm-t, így viszont lehetetlen lesz péntekig kihúzni. Amúgy oldalanként van kettő, mindkét helyen egy kisebb és egy nagyobb, így a lehető legjobb eloszlásban kapják a hormonokat és könnyen el is fognak férni. 
