Sziasztok!
Megjöttünk.....
Köszönjük a ránk-gondolást és a köszöntéseket!
Az idő ritka car volt, a szálláson mini szobák, sehol egy nagyobb nappali/dühöngő, így Levinek kellett folyamatosan a progi, vagy ölben volt. Mert ki nem mehettünk a szakadó esőben, más lehetőség nuku.
Szóval a csopaki feltöltött, dagonya homokozót (ajánlom mindenkinek, csúcsszuper) sajna nem tudtuk kipróbálni. Voltunk Tihanyban, de lezárták a dombot, terepbicanga-verseny miatt. Azért a fagyizóig eljutottunk!
Aztán füredi séta is volt, de a legjobb: Szerencsére rokonaink épp Alsópáhokon nyaraltak így ingyen bemehettünk és használhattunk mindent! Elképesztő egy hely, mondjuk én már voltam ott, de 8-10 éve, akkor még csak a fele volt kész. Döbbenetes volt és szerencsére pont aznap volt az egy szem napos idő, így a külső medencéket is végigjártuk, Levi totál extázisban.... sajnálom azért ilyenkor, hogy olyan megfizethetetlen....
Levi ezalatt a 4 nap alatt megtanult fél kézzel kapaszkodva is szaladni és megtette az első 5 önálló lépését is. Ha mondjuk hogy nemnem rázza a fejét veszettül és dacosan orrhangon közli hogy dede. Persze miközben megy vagy koncentrál magában folyamatosan a nemnemnem-et mondja, olyan mintha mindig dacoskodna/morcogna. Írtó cuki. Amúgy mindenkire mosolyog, kokettál, integet, élvezi, ha lekenyerezhet mindenkit, berreg ezerrel, és ha látja hogy rajta mosolyognak, megy a produkció.
Az alvások borzalmasak voltak, de döbbenetes mennyiségeket vágott be mindenféle kajából, csak lestem. Szóval nem lehet minden egyszerre, ennek a kajasztrájk végének is rettenetesen örültem.
Nekem megvolt az első szopi-illúzió elvesztésem, mert tegnap este rámharapott a drága. Tudom, tudom, örüljek, hogy ennyi idő után, de vékonyak a falak és azt hittem benyitnak a szomszédok, akkorát visítottam....
Na, hozok majd képeket is, de ezerrel pakolok, holnap után megyünk tovább.
Ja, a családi nyaralós házunkat szétégették a mostani lakók, ahova mentünk volna (apum totál magába zuhant, dec. óta tervezi, többször lement, stb.....) sikerült ugyan másik szállást találni, de koránt sem olyan jót. Mindegy, megyünk, ez nem tart vissza, de olyan mérgesek vagyunk. Hogy lehet leégetni egy panziókonyhát, passzzzz....
Zsófi, ne harizz, hogy zavartalak, és remélem tényleg csak 3 hónap! Válaszolok ám majd, csak most megyek vissza dolgomra. De lényegében bármikor jó nekünk jövő keddtől. Szóval dumcsizzatok, alkalmazkodunk.
Andi, szuper lehet a játszó, én szívesen elmennék megnézni!
Képeket még még, nagyon édesek a lurkók!
És igen, Adri, jelentkezz, mesélj, mi újság a kicsilánnyal?