sziasztok!
Pici, köszönöm szépen hogy eszedbe jutottam!
Nem vagyok depis, ne félj...próbálom mindig a pozitív oldalt nézni mostanában...már elfogadtam hogy szeptembertől osztályfönők lehetek...de azért bízom benne, hogy mégsem én leszek.
Zsúfolt tényleg az élet most a suliban, minket nem érintettek az érettségik, csak a középiskolai felvételik...de a legtöbb tanítványom jó helyre került...Most az év végi témazárók vannak toppon.
Hétvégén, jaja, megyünk ha jó idő lesz. Zsoltim 25 kmes túrát tervez:-))És tegnap ő vetette fel a névkérdést a babával kapcsolatban...mondtam is hogy ejha, akkor már tényleg őt is foglalkoztathatja a dolog rendesen...meg sokszor ő hozza fel a témát, meg kérdez, hogy melyik napok is a fontosak...tegnap nagyon fáradt volt, de mivel mondtam napokkal ezelőtt, hogy a napokban kellene próbálkoznunk, megjegyezte, és kitett magáért úgyis.
És ilyenkor mindig elgondolkodom, és most ne nézzetek hülyének, de egy csodás szerelem a miénk, úgy érzem, és mi van a gyerek közénk fog állni? vagy ez nem így működik? igenis, ha akarjuk, lesz időnk egymásra, még ha nem is ilyen mértékben?
Úgyhogy egyrészt vágyom babára, gyerekre, de néha ilyen kétségek is felmerülnek bennem...
Nagyon szép minden fotó amit látok a picikről...és mindegyiken látszik a fejlődés...hogy már máshogy néznek ki, mint az előzőeken...
Pici, gondolok Rád nagyon sokat! Vigyázz magatokra!
Asiye, Ti is vigyázzatok magatokra...bár ahogy írtad, pont a sűrűjében vagytok most....
