Pumukli: azért írtam, hogy büntetés, mert ha egy gyerek sír és az anyja ahelyett, hogy megvígasztalná, vagy reagálna a bajára, az ellenkezőjét teszi, vagyis "elhagyja", azt úgy éli meg, hogy megvonják tőle a szeretetet, biztonságot, ergo büntetés. Szerintem egy kisgyerek még nem olyan cizellált, hogy megértse, hogy az, hogy az ajtón időnként beszólsz, az a szeretet kifejeződése. Egy felnőtt ember sokmindent megérthet a magyarázatokból, de egy ilyen pici gyerek még nem képes erre. Persze, megtanul egyedül aludni, meg azt is megtanulja, hogy anya tud olyan lenni, hogy időnként magamra hagy és hiába teszek bármit, nem törődik velem.
Szerintem alapvetően másképp értelmezzük a jeleket és ebből aztán az is látszik, hogy mi felnőttek nem tudunk mást tenni - minthogy nem látunk bele a másik ember fejébe -, minthogy megpróbáljuk valahogy értelmezni a másik ember viselkedését. Én úgy értelmezem, ha Tüci nem alszik el 1-másfél óra alatt, hogy azért nem alszik el, mert álmos. És persze, hogy kitalál mindent, hiszen én annak ellenére az ágyba kényszerítettem, hogy ő nem akar aludni. Amennyiben álmos, elalszik. Ma pl. álmos volt és altatni sem kellett, elaludt szinte a kezembe, aztán bevittem az ágyra és ott még kb. 10 percig cumizta az üvegét, miközben mellette voltam. Fáradt és ráadásul lázas is egy kicsit, szóval a szervezete pihenésre vágyott. Máskor nem vágyik rá, ezért nem alszik el. A más kérdés, hogy nekem meg az lenne az igényem, hogy mindig gyorsan elaludjon, és nekem még legyen egy kis időm magamra lefekvés előtt. De ez az én igényem és szerintem nem természetes, hogy neki alkalmazkodnia kelljen az én igényeimhez. Megpróbálunk hatni egymásra, ez egy kompromisszum. Ő is alkalmazkodik, mert végülis elég türelmesen viseli, hogy én ágyba kényszerítem akkor is, mikor még nem elég fáradt. Nem veri ki a hisztit, engedelmesen lecsukja a szemét, ha kérem stb.
Amúgy meg az ébredés nem attól függ, hogy hogyan aludt el - mellette voltál-e vagy sem. Tüci egész rendszeresen ébredt kb. mostanáig, de nagyjából mióta betöltötte a kettőt, azóta nem ébred éjjel. Jó, hogy most együtt alszunk, de kb. másfél éves koráig nem aludtunk együtt és akkor ugyanúgy ébredt, mint később, mint mikor már együtt aludtunk. Semmi változás nem hozott az együtt- vagy különalvás.
De igazad van, attól függően, hogy hogyan értelmezzük a gyerekünk jelzéseit, választjuk meg a szerintünk helyes, elfogadható reakciómódokat rá. Ami az én szememben kegyetlenség, a te szemedben jócselekedet. És nyilván úgy gondolom, hogy te is a legjobbat akarod a gyerekednek, azért szoktatod most az egyedül elalvásra.
Jó éjt mindenkinek, megyek én is aludni Tüci mellé.
Az sztem másmilyen... És tényleg van olyan idő, ami még abszolult hideg fejjel átgondolva belefér (nekem fontos hideg fejjel átgondolni a dolgokat, mert legtöbbször nem lesz segítségem a 2 törpe mellett, és nem akarom az egyik ellenére nevelgetni a másikat..., még fogalmam sincs, hogy fogom megoldani...) az altatásba, de másfél óra tutira nem fér bele... Mellesleg sztem meglepődnénk, mennyi mindent értenek ezek a lurkók!!! 
Én meg fekszem a négy fal között.
Ha öcsém itt van akkor vagy itt ül,vagy alszik...tegnap varrni se tudtam mert 12után kelt,aztán jött apcim.Ebéd és aztán ő aludt...mint egy bölcsöde!És akkor mondják h nyugodtan varrjak...de az én gépem mint egy traktor! 
Ő kislány:-) 
Iszom egy kicsit! 
...na még egy kortyot,
Elégedett mosoly a hami után 
Elálmosodtam,akkor pihi!
apa gyakorol
poci 28+3
