Sziasztok!
Rég jelentkeztem, sok minden történt azóta. Azt hiszem, egy kicsit hosszabb leszek mint az átlag, de remélem elnézitek.
a kicsi Danim ma egy hónapos Az utolsó jelentkezés óta, a legnagyobb horderejű dolog az, hogy a kicsim átköltözött a SOTE 1 koraszülött intenzívjéről a Jáhn Ferenc kórház koraszülött osztályára, mert már nem szorult olyan intenzív ellátásra, amit más kórházban ne tudtak volna teljesíteni.
Az átszállítás egy kicsit megviselte a Danit, de hamar túlesett ezen a dolgon is. Folyamatosan, napról napra csökkentették az inkubátorba adagolt oxigén mennyiségét (ma már nagyon minimálisat kap csak, és ezt is 1-2 napon belül megakarják szüntetni), napról napra csökkentették az infúziót is, aminek az eredménye az, hogy ma már az sem kellett neki!!! Ezzel szemben folyamatosan növelik a kajaadagját, ami azt jelenti, hogy 3 óránként kap 25-30 ml anyatejet (amit mindig fejek, és viszek be neki), és 15 ml teát.
A súlya ma már 1880 Gramm volt (születési súlya 1650gr, de az első 2 hétben lefogyott 1500 gr-ra)
Nagyon nagy eredmény, hogy mára már semmilyen műszer nem volt rákötve, sem a pulzusmérő, sem a szaturációját figyelő kütyü, sem az infúzió. Egyetlen egy vékony csövevcskéje van most: a gyomorszondája, mert táplálni, még azon keresztül kell. Próbálják néha a cumisüvegezést is, megy is neki, de sajnos nagyon elfárad olyankor, és a légzése amúgy sem stabil, olyankor pedig még szaporábban, és felületesebben lélegzik, így marad egyenlőre a gyomorszonda.
Mint említettem a légzéssel még vannak gondok, de nagyon szépen fejlődik a kicsi fiú, ügyeskedik nagyon, de persze csak amolyan férfias tempóban: semmit sem siet el (a születését kivéve).
Ha ilyen tempóban javulgat tovább, hamarosan kikerülhet az inkubátorból, és kiságyba fekhet, mint a nagyobb babák.
Én jól vagyok, szinte 100 %-osan felépültem császár után, 3-4 kg felesleg van rajtam. Ez a testi része a dolognak. Lelkileg úgy vagyok, ahogy épp Dani baba van. Napközben kicsit sz@arabbul érzem magam, mert nem lehetek a kicsimmel, mikor este megyünk a kórházba, egy apró golyóvá szorul össze a gyomrom az idegességtől az odafele úton, bent nagyon nagyon boldog vagyok, hisz napról napra látom én is a javulást, mikor el kell jönnöm majd megszakad a szívem, a hazafelé úton, pedig folyamatosan áradozok a férjemnek a kocsiban, hogy mit csinált a babánk, mit mondanak róla a nővérek, orvosok; elalváskor ő az utolsó gondolatom, ébredéskor pedig az első. Másnap minden kezdődik előröl.
Mint mondtam ma volt egy hónapos. Ma foghattam másodszor a karomban. A nővér kérdezte, szeretném e egy kicsit babusgatni, én persze kapva kaptam az alkalmon. Bebugyolálták, és a kezembe adták. Nagyon fincsi kis bőre van, nagyon jó illata, selymes hajacsája. Ahogy beszéltem hozzá, először kukkolt rám tágra nyílt szemmel, majd megnyugodott, és szuszmákolt a kezemben. Nagyon szép volt, nagyon békés, és kiegyensúlyozott. Bárcsak ezt minden nap megismételhetnénk!
Ebben a kórházban nincs túl sok baba (legalábbis a SOTE-hez képest), így az orvosok és a nővérek tudnak időt szakítani a baba szüleire is, mindig teljeskörű tájékoztatást kapok arról, hogy hogy van a Dani, mit csinált napközben, mi változott, és minden másról is. Az itt dolgozók mindig mosolygósak, kedvesek, ami nagyon jó, mert ezzel engem is megnyugtatnak.
Dominika nagyon kíváncsi a kistesójára, várja haza, a fényképét folyamatosan puszilgatja. Ha sétálunk az utcán, és szembejön valaki kisbabával, egyből mondja, hogy Dani, Dani.
Mikor megyünk a kórházba, ő hozza a tejhordozókában a "cicim tejcsit", ki nem adja kezéből az ajtóig, mert azt ő viszi a Daninak. Cserébe persze a Dani is küld neki mindig valami ajándékot: az általam becsempészett túró rudit úgy adom neki, hogy ezt a Dani küldi neki, vagy egyszerűen a szájmaszkot adom neki ami bent rajtam van, hogy az öcsi küldi neki ajándékba.
Gratulálok mindenkinek akinek azóta babája születt, nagyon sok boldogságot, örömet és sok - sok tejcit kívánok.
Aki a táblázat elejére került, annak megy a drukk, szorítok, hogy minden rendben legyen, szép, nyugodt szülése, a babának pedig születése legyen.
puszi mindenkinek, előbb utóbb jövök még
Erika
ez egy mai kép a Daniról
