Társalgó főoldal » Lakóhely szerint » "szolnoki kismamák-anyukák"

Sziasztok!

Beatrix!Nagyon megértem az aggódásodat.Néha úgy gondolom,hogy jobb lenne,ha semminek nem olvasnék utána.Nem idegesíteném fel magamat potyára.Sokszor azonban megnyugtat.Így legyen okos az ember!!!!
Ne aggódj!Majd meglátod,hogy nem lesz semmi gond.Te is követsz majd szépen!

Jó éjszakát!

Sziasztok!

Én jól bealudtam az este .

Szépek vagyunk mi így együtt Én "ijesztgetem" Györgyit, Eleni ijesztget engem (a görcsökre, vérzésre gondolok), Beatrix ijesztget minket a PCOS-val.

Beatrix, nem olyan biztos az, hogy PCOS-d van. A Clostylbegitet is szokták alkalmazni a PCOS kezelésére (persze megfelelő adagolásban). Ez a csepp v.szeg a peteérésedet, tüszőrepedést aktivizálta egy kicsit (ugyanúgy, ahogy azt a Closty is teszi). Azóta különben is nagyon sokat változhatott a szervezeted. A terhesség ilyen problémák esetében általában csak használ.
Ne izgulj! Hamarosan itt a június, és akkor szépen jön a baba is. Látod, Györgyinek is voltak problémái, most pedig 2. próbálkozásra összejött
Én is szeretek a kertben tevékenykedni. . Jól esne már egy kis kertészkedés.

Mona, eldöntötted már, hogy mikor mész a Dokihoz? Ne félj! Nem harap .

Eleni, nem írtad, hogy mi a helyzet veled. Lehet-e, szabad-e esetleg egy kicsit már drukkolni Neked?
Hasfájás ügyben már nem tudom mit gondoljak. A múltkor is fájdogált (még barnáztam is a 20-23. napokon), mégis megjött 27 napra. AMi még jó volt az az, hogy máskor 1-2 napig csak barnázni szokott, és utána indul meg rendesen. Most pedig rögtön piros volt. És ez a normális. Viszont a görcsölés most nem jelentkezett. Ki érti ezt?

Györgyi, én éppen az aggódás miatt nem viszem a Férjem magammal orvoshoz. Tudom, hogy minden egyes szót analizálna, és kihozná belőle a legrosszabbat. Ráadásul én olyan vagyok, hogy kertelés nélkül megkérdezem még a legnegatívabb lehetőségeket is (lsd. vetélés és társai), mert szeretek tisztában lenni a dolgokkal. Ha a Férjem ezeket olyan formában hallaná, ahogy azt a Dokival megbeszéljük, akkor tuti, hogy nyugtatókon élne . Éppen ezért ÉN mondtam azt, hogy maradj csak szépen otthon, majd én ezeket elintézem. Persze nem nagyon tetszett, de nem fogom őt kitenni ezeknek a dolgoknak, így is eléggé szenved a kínlódásaimat látva. Nagyon a szívére tudja venni azt is, ha valami miatt egy kicsit is szomorú vagyok. Megbeszéltem vele, hogy mindenről beszámolok neki, de őt majd csak akkor engedem a Doki közelébe, ha a 12. heti UH-ra megyünk. Na, jó! Estleg már szívhangot hallgatni is jöhet Egyébként ő is tudakozódó típus, nem az a régimódi, akinek már csak az számít, hogy kint legyen a gyerek, egyébként nem foglalkozik a feleségével. Értitek, mire gondolok?

Sokszor belegondolok abba, hogy talán jobb lett volna a boldog tudatlanságban maradni, mint nagy mennyiségű információt behabzsolni, és most itt ülve a nagy tudás felett, "rettegve" a várható következményektől. De hát nem tehetek róla. Ilyen vagyok. Ami érdekel, arról mindent...

Györgyi, egyik nap sem fog rendelni a Doki a jövő héten? Azért kérdezem, mert akkor nekem holnap el kell mennem hozzá. Sajnos kiújult a hüv. gyulladásom. Már egyre kellemetlenebb. Ravasz egy dolog ez nálam. A tenyésztésem decemberben negatív lett, mégis időről-időre (3-4 havonta)vannak panaszaim. Néha 1-2 nap alatt lezajlik. Volt olyan is, hogy napokig kínzott, és mire a Doki elé kerültem, már csak nyomai voltak. Magától is rendbe jöhet, de nem mindig. Ilyenkor mindig várok néhány napot, hátha... Hétfő este kezdte el igazán, így azt gondoltam, hogy ha keddig nem javulok, akkor majd elmegyek akkor. Ezért kérdezem a rendelést. A Doki szerint egybként ez nem vészes, de én ilyenkor mindig megijedek, hogy esetleg emiatt is lehet az, hogy nem sikerül. Tudtok esetleg valami jó megoldást?

Szép napot Mindenkinek! Írjatok!


V.

Sziasztok!Köszönöm az eddigi hozzászolásokat.Nagyon sokszor van rossz kedvem.Sokszor vagyok elkeseredve és eléggé egyedül érzem magam.Kevés ember van a környezetemben akire mindig mindenben számithatok.Most hogy jobb időnk van egy kicsit jobban érzem magam.A fiam oviban én pedig itthon.Sajnos eddig még semmilyen munkalehetőséget nem találtam.Igazság szerint részmunkaidős állást keresek de ez szolnokon lehetetlen.Kiváncsi vagyok hogy azok a kismamák akiknek a szülés előtt nem volt munkahelyük azok a gyes után találtak e munkahelyet.Sajnos ebben a mai világban gyerek mellett borzasztoan nehéz elhelyezkedni.Sőr néha ugy érzem hogy lehetetlen.A képlet ugy van hogy mig fiatal vagy azért nem kellesz mert nincs gyakorlatot majd szeretnél gyereket és nem szivesen akarnak téged.Utánna kisgyereked van azért nem vesznek föl.Miután iskolába kerül lassan "öregnek"tartanak.Lehet hogy sokan vitatkoznak ezzel de az én véleményem ez.Vagy éppen csak annyi hogy rossz városban élünk és máshol nem igy van.

Szia Mona!

Egyetértek a munkaerőpiaci elemzéseddel. Ez sajnos mindenütt így van. De Szolnok ebből a szempontból is különleges. Nagyon nehéz elhelyezkedni, főleg részmunkaidőben. De semmiképp sem add fel!!!
Itt a jó idő. Tessék útrakelni, menni mindennap. Mindig keresni valami elfoglaltságot, itt is, ott is érdeklődni. Tudom, hogy nem könnyű elviselni az elutasítást, de gondolj ilyenkor arra, hogy v.szeg nem is ez lett voln a jó megoldás számodra. Csinálj egy jó önéletrajzot, keresd meg a régi ismerősöket. Hidd el, senki nem fog leakadni azon, hogy munkát keresel. Szerintem manapság mindenki megérti ezt. Ebben az esetben is igaz a jó hangnem megválasztása. Esetleg nem szeretnél beiratkozni valamilyen tanfolyamra?

Akkor, tudod már mikor keresed fel a Dokit? Ne halogatsd tovább. Már az is előrelépés, hogy ha csak megbeszéled vele a dolgokat, és ő elmondja a lehetőségeket.

Fel a fejjel! Kitartás .

Szép napot!

V.

Szia Vera!Nem tudom hogy mikor megyek el a dokihoz.Kb 3 hét mulva készülök.Az az igazság hogy félek a kudarcoktol.Ez mindenre érvényes.Gondolok a munkára és persze a gyermekvállalásra.Van ugy hogy azért nem jelentkezem a meghirdetett állásra mert ugy érzem hogy ugysem én leszek a megfelelő.Egyáltalán nincs önbizalmam.Azért nem megyek tanfolyamra mert ugy érzem hogy nincs piacképes tanfolyam.Dolgozni mennék de nem mindegy hogy milyen időbeosztásban.Ugyanis a férjem külföldön dolgozik.Igy az esti gyerekvigyázás eléggé macerás.Most biztosan azt fogod kérdezni hogy akkor igy hogy fog összejönni a baba.Az az igazság hogy már 5 éve kijár sziriába.Igy jött össze kétszer is a terhesség.Egyébként is 5 hetente hazajön.Tehát 5 hét munka 4 hét pihenő.Ha nőgyogyászhoz mentem akkor ezt a dolgot mindig elmondtam.A gyogyszeres kezelésnél ez egy kis gond.Ha majd a gyogyszer szedése mellett esetleg ultrahangra is fogok menni gond lesz hogy apa nem mindig lesz itthon.Ezt a tényt bele kell kalkulálni mielőtt bármit is elkezdenénk.Tisztában vagyok hogy ez lelassitja a tervünket.

Sziasztok!

Mona! Nagyon egyetértek Veled munkaügyben. Én biztosítási üzletkötő voltam (még egy kicsit vagyok is), de azt már nem is tudnám csinálni gyerek mellett (meg egy nagyon sokat dolgozó férj mellett). Nem fontos dolgozni mennem (nem is megyek, majd csak a második gyerek után /vajh' az mikor lesz?/), de ha akarnék, én is meg lennék lőve. Így arra gondoltam, hogy elkezdem szeptembertől a fősulit Szolnokon (levelezőn vagy távoktatáson, így nem olyan nagy a kötöttség), és mire a második babu is akkora lesz, hogy dolgozhatok (mert dolgozni akarok majd), talán több lehetőségem lesz. Igazad van abban is, hogy gyerek mellett, és úgy, hogy a Párunkra nem számíthatunk (munka miatt), nehéz megfelelő állást találni.
Legyen önbizalmad, ahogy Vera mondta egy jó önéletrajz és kitartás! Persze, könnyű mondani!

Egyik ismerősöm (igaz, fiatal férfi) jelentkezett egy munkára, amihez nem volt végzettsége. Többször meghallgatták, elbeszélgettek vele, végül felajánlottak neki egy végzettsége szerinti állást. Tudom ez igen ritka, de néha előfordul.

Amit írtál azzal csak azok vitatkoznának, akik a tények ellenére azt állítják, hogy mindenki egyforma esélyekkel indul (?!).

A tanfolyamokkal kapcsolatban is igazad van. Mi volna, ha nyelvet tanulnál? Arra nagy szükség lehet.

A Férjed munkája miatt nem irígyellek, biztos hosszú lehet az 5 hét. És ez a teherbe esésnek sem kedvez, de hidd el, ahogy itt a lányok Balogh dokiról mesélnek, nála tényleg jó kezekben leszel, és megtaláljátok együtt a megoldást. Mindenesetre mi szorítunk Nektek!

Vera! Persze, hogy nem biztos, sőt csak saját kútfőből vett feltételezés. Így jár, aki próbál laikus módon olyan infóhoz jutni, ami nem laikusoknak való. Itt mindannyian tudjuk, hogy vágyunk arra, hogy tudjuk, mi zajlik le bennünk, hogy tudjuk, hogyan lehetne pozitívan befolyásolni a dolgokat. Most viszont eldöntöttem, hogy nem foglalkozok addig ezzel, amíg nem megyek a Dokihoz.

Nem akartam ám ijesztgetni!

A férjemet én sem viszem el a dokihoz, neki is fordítani, finomítani kell a dolgokat, különben agyonaggódja magát. Már csak ilyenek a férfiak!

A hüvelygyulladásra nekem a doki egy új fajta hüvelytablettát ajánlott, a Gynoflor-t. A fagyasztáskor adott róla tájékoztató füzetet, és mondta, hogy olvassam el, és a kontrollon megbeszéljük. Nekem is előfordul időnként ilyen panasz, azért került szóba. Ha gondolod, később írok róla, bemásolom a tájékoztató fontosabb részeit.

Majd jövök!

Beatrix

Annyira nem foglalkozom a dologgal, hogy azóta is egyfolytában azután kutatot, itt a Babaneten!

De jól is tettem, hiszen a Mastodynon cseppet legtöbbször nem a PCOS-val kapcsolatban emlegetik, hanem a proctalin szint emelkedésére adják.

Csak azt nem értem, hogy ehhez is (hiába homeopátiás szer, bár ettől függetlenül receptköteles) vérvételes hormonvizsgálat kellett volna! De lehet, hogy annak idején a drnő csak beletrafált a dolgokba! Azt azért hozzá kell tennem, hogy az akkori dokim csak magánrendelést vezetett, kórházban nem praktizált. Még az UH-ot is egy magánorvossal csináltatta. Szóval lehet, hogy véletlen volt akkor, de most azért utánajárunk rendesen mindennek!

Még leszek!

Beatrix

Bocs, prolactin.

Sziasztok!


Csak nagyon gyorsan!

Vera!Nekem azt mondta a Doki,hogy nem lesz a jövő héten.Nem taglalta,de ebből az lehetett kivenni,hogy egyik nap sem lesz.

Az én férjem sem szokott velem jönni a Dokihoz.El sem lehetne rángatni.Én is finomítom a dolgokat,de el nem hallgatok semmit.

Ha lesz erőm,még később is jövök!

Jó éjszakát!

Györgyi

Sziasztok!

Mona, nem csodálom, hogy kedvetlen és visszahúzódó vagy, ha ilyen sokat vagy egyedül. Próbálj meg kimozdulni. A nyelvtanulás tényleg nem rossz ötlet És mostantól akkor is jelentkezz egy állásra, ha úgy érzed, teljesen reménytelen. Ezt soha nem lehet tudni. Ha akarod, akkor írd meg nekem/nekünk, hogy mi az ajánlat, és majd rábeszélünk, hogy igenis jelentkezz rá
Szerintem a Dokival meg lehet beszélni az ilyen jellegű baba-projekteket is. Biztos, hogy tud majd valami megoldást.
Addig is itt vagyunk Mi, és segítünk, amiben tudunk. Nyugodtan fordulj hozzánk bármivel

Beatrix, gondoltam, hogy saját diagnózis a PCOS Azért is írtam rögtön az ellenvetéseket. Én is aggódó típus vagyok
Igazad van! Járjatok utána mindennek, és akkor nem lehet gond.

A hüvelytablettáról szeretnék ismeretést kérni - persze röviden is elég. Kíváncsi vagyok. V.szeg holnap muszáj lesz elmennem. Nem úgy néz ki, hogy javulna. Felhívtam a Férjem, vele minden O.K. Úgyhogy ez ismét az én kis nyavalyám. (Bár tudom, hogy a fiúk lehetnek tünetmentesen is hordozók ilyen jellegű fertőzések esetén. Ez viszont szerintem nem a szó szoros értelmében vett fertőzés.) Érdekes, hogy általában 3 havonta jelentkezik erősebben. Mensi előtt és után 1-2 nappal is szokott kellemetlen lenni, de az elmúlik.

Györgyi, azt vettem ki a szavaidból, hogy a Férjed is ott volt veled. Akkor ezt félreértettem. Milyen érdekes, hogy ebben is egyformán gondolkodunk, és egyforma Férjeink vannak Lassan már meg sem lepődöm. Egy valamiben vagyok fekete bárány . Nekem még nincs egy babám sem Viszont nagyon igyekszem, hogy behozzam a lemaradásomat.

Eleni, mi újság Veled? Tudom, hogy csak este tudsz jönni. Általában reggel olvasom el a hozzászólásod. JA! Még mindig érzem a pocim. Érdekes... ha pisilni kell, vagy ha ülök, akkor szoktam érezni, hogy "fájdogál". Ez nem is olyan igazi fájdalom. ???

Én most v.szeg megyek aludni, mert leragad a szemem. Még mindig nem szedtem össze magam. Most meg egy kis torokfájós, köhögős kórság is veszi el az erőmet. De nem vészes.

Jó éjt, szép álmokat!

V.

U.i.: Azt, hogy nyavaly(j)a, azt ly-vel vagy j-vel írjuk?

Szia Vera!Annyira örültem az üzenetednek.Sokszor érzem ugy hogy kilátástalan a helyzetem.És akkor te üzentél nekem egy pár szép mondatot.Jolesett.Probálom magam összeszedni.Muszáj.Ilyenkor nem elsősorban magamra gondolok hanem a kisfiamra akinek nagyon nagy szüksége van rám.Nagyon fogom várni az üzeneteidet ami további erőt adhat nekem.Puszi mindenkinek

Sziasztok !

Tényleg csak este tudok benézni, mert ilyenkor jobb esetben alszanak a gyerekek, és egy kicsit nyugisabb így írni.

Vera, annyira csodállak, hogy ilyen ügyesen vigasztalgatod Monát ! Én külön megköszönöm Neked, hogy ilyen együttérző vagy mindenkivel !!!!Olyan jó, hogy ennyire izgulsz mindenkiért, mindig vannak jó gondolataid, jó tanácsaid az arra szorulóknak....nekünk. Te vagy itt a mi "pszichiáterünk". Az is úgy tetszik, hogy mindenhez olyan bizakodón állsz hozzá. Én sajnos sokszor szkeptikus vagyok, de általában csak a magam dolgaival szemben. Amíg másokban hiszek, magamban cseppet sem. Jó, hogy Te erősítgetsz a derülátásoddal !

A hüv.gyulladásról. Nem fogod elhinni, de néhány hónapja én is ezzel kínlódok. El is mentem a Dokihoz, de "mire odaértem", már elmúlt, azaz, addig halogattam, hogy ő már alig látott belőle valamit. Ez jellemző rám. Kaptam kúpot, de az nem segített igazán. Azt figyeltem meg, hogy általában a cilus második felében jön rám ez a nyavaLYa, azaz a mens.előtt néhány nappal. Úgy, mint neked. Arra gondolok, hogy talán valami hormonális "ráhatás"-ra alakul ki...ill.erősödik.Hogy mi mennyi mindenben egyformán szenvedünk ! Hihetetlen.
Másrészt én is olyan vagyok, mint Ti, hogy állandóan olvasgatok, orvosi könyveket bújok, interneten keresgélek. Soszor jól beijedek, de tényleg van olyan is, hogy megnyugtat, amire rájövök. Néha (sokszor!) arra gondolok, hogy pályát kellene módosítanom, mert annyira érdekelnek az eü.i témájú dolgok. De sajnos ezzel már elkéstem. Pedig már 10-15 évvel ezelőtt is gondoltam arra, hogy úgy szeretnék szülésznő lenni, vagy csecsemő-, és gyerekgyógyász. Így lettem zenész.

Beatrix, azt hiszem, ugyanahhoz a Doktornőhöz jártunk. Én is kaptam tőle Mastodynont, ahogy Vera írja, peteérés-, és tüszőrepedés serkentésre. Szóval nem kell PCOS-ra gondolnod szerintem. Állítólag a hormonháztartást teszi rendben, és mint ilyen, sok női problémára jó. A Szalai Márti előszeretettel alkalmazza.

Györgyi, örülök, ha megnyugtattalak. Semmit nem aggódj, én is olyan "előrelátó" vagyok, és TUDOM, hogy minden rendben lesz ezzel a terhességeddel. Gondold csak el, mennyien szorítottunk Neked !
Az pedig, hogy nincsenek határozott tünetek, nem baj, sok nőt ismerek, akiknek észre sem vették a terhességüket, annyira probléma - , ill. tünetmentes volt.

Mona ! Csak megerősíteni tudom , amit Vera írt ! Ki kell mozdulnod, sétálj sokat, találkozz , beszélgess olyan emberekkel, akik megértenek, és biztosan segíteni tudnak Neked. Összehozunk egy találkozót, és megpróbálunk közösen kiötleni valamit Neked, hátha sikerül. Szerintem mi olyan jól tudjuk erősíteni egymást ! Hidd el, sokat fog jelenteni Neked is a társaság.

Most alvás, mert a szemem megint totálkáros lett. Krisztikém születésére már soha nem marad erőm. De biztosan akarjátok hallani ? Nehogy ijesztgetős sztorinak tűnjön. Persze az a lényeg, hogy MINDEN JÓ, HA JÓ A VÉGE !

Jó éjt !

Ja, Vera ! Nincs miért drukkolni, szerintem még mindig nem volt peteérésem sem. Lassan a 30.napnál tartok. De tuti, hogy semmi.
Eleni

És most jön a "reklám":

"Gynoflor lactobacillus csak nőknek

A Lactobacillusok legfontosabb védőhatásai:

Védőréteg és kórokozó pusztító anyagok termelése.

A Lactobacillusok védőhatásának egyik legfontosabb tényezője, hogy képesek a hüvely falához tapadni és ezzel egy védőréteget létrehozni. Így a baktériumok már nem tudnak a felülethez kötődni, és káros hatásaikat kifejteni.
A Lactobacillus emellett olyan anyagokat is termel, amelyek elpusztítják a fertőző baktériumokat és gombákat.
Ám nem minden Lactobacillus-fajta hoz létre gátlóanyagokat és képes a hüvely falához tapadni - így a kereskedelemben kapható Lactobacillust tartalmazó készítmények közül is csak kevés rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal.

Tejsav
A Lactobacillusoknak köszönhető a tejsav is, amely a hüvely savas közegét eredményezi - ez azonban csak egy tényező a Lactobacillus védőhatásai közül.
A Lactobacillusok jelenléte az immunrendszer, a szervezet védekező rendszerének működését is serkenti.

Védelem felsőfokon
A Lactobacillusok jótékony hatásának köszönhető a hüvely, a húgyutak, a szeméremtest és - áttételesen - a belső nemi szervek védelme a fertőzésekkel, gyulladásokkal szemben.

A normál Lactobacillus-flóra hiánya
A hüvely érzékeny egyensúlyát akár mindennapi dolgok is felboríthatják, mint:
-antibiotikumok szedése
-hüvelyben használt fertőtlenítő hatású készítmények
-fogamzásgátló használata
-bővebb vérzéssel járó menstruáció
-gyakori szexuális élet
-gyakori hüvelyöblögetés.

A HÜVELY NORMÁL EGYENSÚLYI ÁLLAPOTÁT AZ ÉLETCIKLUS SORÁN BEKÖVETKEZETT HORMONÁLIS VÁLTOZÁSOK IS FELBORÍTHATJÁK. HORMONSZINT VÁLTOZÁS FELLÉPHET A MENSTRUÁCIÓ IDEJE ALATT, ILL. TERHESSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓAN.

Ha a normál hüvelyflóra felborul -azaz a Lactobacillusok száma jelentősen csökken- a hüvelyfertőzések is gyakrabban fordulhatnak elő.

A Gynoflor egyedülálló módon magát a Lactobacillust tartalmazza, mely tejsavat, hidrogén-peroxidot és bacteriocineket termel. Emellett tartalmaz még tejcukrot, amiből a Lactobacillusok tejsavat állítanak elő, így alakítva ki a hüvely normál PH-ját is. Kis mennyiségű ösztriol is van benne, mely a hüvely hámsejtjeinek egészséges működését biztosítja.
A Gynoflor nem tartalmaz viszont antibiotikumot vagy olyan egyéb hatóanyagot, amely felborítaná a normál hüvelyi egyensúlyt.

A Gynoflor használata az alábbi esetekben javasolt:
-a normál hüvelyi flóra helyreállítására antibiotikumos és/vagy gombaellenes kezelést követően
-visszatérő hüvelyi fertőzések kezelésére és megelőzésére."

Ennyit a hüvelytablettáról.

Álmodjatok szépeket!

Beatrix

Jó reggelt! Ismét szép napunk lesz .

Lányok ne írjatok ilyeneket rólam, mert már mos is elpirultam . Amúgy köszönöm szépen, hogy ennyire bíztok bennem. Igyekszem nem csalódást okozni. Ha esetleg egyszer csak valamiért nem jelentkeznék, akkor az azt jelenti, hogy nagy gáz van. Egyébként nagyon empatikus vagyok, mindig is a "lelki szemetesláda" típus voltam.
Eleni, tényleg szerettem volna egy időben pszichológus lenni. Viszont én is úgy vagyok vele, mint Te: "Én sajnos sokszor szkeptikus vagyok, de általában csak a magam dolgaival szemben. Amíg másokban hiszek, magamban cseppet sem." Az a helyzet, hogy tavaly, ill. már tavaly előtt is volt egy nehéz, depis időszakom. Kínkeservvel, teljesen egyedül másztam ki belőle. Akkor megfogadtam, hogy én innentől kezdve csak nevetni fogok, és mindennek örülök, úgy, ahogy van. NEM HAGYOM MAGAM! Láttátok a szombati kibukásomat, azért nem olyan könnyű...
Viszont egyvalamire nagyon kell figyelnem. Néha túlzásba viszem az aggódást, tanácsolgatást, és aki olyan típus, az okoskodásnak is veheti. Ha ilyet tapasztaltok, szóljatok rám nyugodtan

Eleni, még csak a 30. nap? Akkor tényleg ráérünk drukkolni. Krisztike születésének történetére igenis kíváncsiak vagyunk Nem vagyunk ijedősek, ugye lányok?! A többiek már szültek, tehát ismerik a dörgést, én pedig annyira pozitívan, oly nagy lelkesedéssel állok a dologhoz, hogy semmi nem tántoríthat el. Szóval, várjuk...

Mona, szeretném, ha Te is többet nevetnél. Nevess azon, hogy reggel van, és megint fel kellett kelni, nevess azon, hogy jött a postás, találj nevetnivalót mindenben. Direkt, és akár erőltetve is. Egy idő után, már nem kell igyekezni. Jön magától

Beatrix, köszi az infót. Ez most nagyon kellett nekünk. Talán ez lesz a megoldás. Majd mondom a Dokinak. A leírásból arra is rájöttem, most miért jött elő: "gyakori szexuális élet" . Képzelem, hogy mennyire nem tetszett odabent a napokig adagolt anyag, és még bent is marasztaltam reggelig... A másik a hormonális változások. Mondjuk nálam a tehesség nem jöhet szóba , de a progeszteron-változás igen. A szervezetem most eszmélt: Hé, itt van progeszteron! Akkor cselekedjünk...! Korábban pedig: No lám, hová lett a progeszteron, itt tenni kell valamit...!

Már megint elcsodálkoztam azon, hogy ebben is hasonlóak vagyunk. Nem csodálkoznék azon, ha Györgyi és Mona is bejelentené, hogy bizony nekik is vannak ilyen problémáik. Bár nem kívánom nekik!

Györgyi, kedves, hogy érzed már magad? Még mindig semmi tünet? Cicifájás, émelygés? Egyébként örülj, hog semmi gond . Elég vigyáznod magadra, még rosszul is legyél?

Hosszú, reggeli ébresztő-beszédem után elhúzok könyvtár iránt. Sosem leszek kész, ha csak itt fecsegek. Doki előtt még benézek. Utána majd mesélek. Jó lesz-e a Gynoflor?

Szép napot mindenkinek!

V.

Stiasztok!Mindenkinek nagyon szépen köszönök mindent.Még mindig "furcsa" nekem hogy vannak még olyanok mint ti hogy odafigyeltek másokra is.Mostanában ugyanis azt tapasztaltam hogy mindenki magába fordul és nem törődnek másokkal.Igy ismeretlenül is fontossá váltok a mindennapjaimban/ezer puszi nektek/ Egyébként a mai nap nem mondhato szépnek nekem.Kinn voltam a kisfiamnál a temetőben.Vittem neki sok virágot.Bárcsak hazahozhatnám őket a vázába és nem oda kellene vinnem.Ott állok a sirnál és sokszor ugy érzem hogy sirni sem tudok.Előre is bocsi.A világért sem szeretném ha az én rosszkedvem átragadna rátok.Ez van.Most hiába süt a nap még ennek sem tudok örülni.

Mona!

Hidd el, együttérzünk Veled.

Ahogy már régebben írtam, itt a rosszban is összetartunk, nyugodtan írd le, ha nagyon szomorú vagy azt is, ha örülsz valaminek azt is.
Írd ki Magadból a fájdalmat is, hidd el, nekünk nem teszel ezzel terhet a vállunkra. Meghallgatunk, próbálunk bíztatni, és ha összejön a tali, utána talán közös programokat is kitalálhatnánk.

Fel a fejjel, itt vagyunk Neked, számíthatsz ránk.

Puszi: Beatrix

Sziasztok!

Beatrix: nagyon kedves vagy, hogy többször is hiányoltál. Mostanában nem tudtam a géphez ülni, apróbb műszaki hiba, meg tanulás, meg egyéb dolgok miatt, de ígérem mpost már gyakrabban jelentkezem! Most olvastam, hogy K már hazaérkezett a két pici lánnyal, tudom te is gratuláltál nekik, de ez olyan hihetetlen jó hír!!!!

Egyébként jól vagyunk, mi ma kezdjük a 25. hetet. Egyébként örülök a "személyes" kapcsolatunknak a szomszédasszonyod személyében!)) A pocakom mostanra már hatlamasat nőtt, a lakója pedig egyre aktívabb. S engem is annyira feldob ez a tavasz, hogy mostanában szinte repülök olyan boldog vagyok mindentől!)))

Györgyi: Engedd meg, hogy Neked is gratuláljak a kis pocaklakódhoz, s kívánok zavartalan és nagyon boldog terhességet, s egy egészséges, hatalmas csemetét! Egyébként annyira megértelek ezzel a 12. hétig való aggódásoddal, azt én is olyan mérföldkőnek tekintettem. De azért tudod, hogy nagyon fontos a pozitív hozzáállás, s hidd el semmi baj nem lesz veletek!

Vera: Te tényleg olyan kedves vagy mindenkihez, hogy hidd el hamarosan jelentkezik egy babóca, aki téged választ anyukájának, s hamarosan te is beléphetsz a babavárók táborába! Azt hiszem egy jó embernek, mint te, biztos hogy hamarosan sikerülnie kell a családalapításnak!!! Örülök, hogy nem vagy elkeseredve, bízz magadban és az orvosodban, s hidd el meglesz az eredménye!

Eleni, Mona: először is sziasztok, örülök, hogy egyre több szolnoki anyuka, kismama csatlakozik a topichoz. Ne haragudjatok, de veletek kapcsolatban még nem tudtam minedn hozzászólást visszaolvasni, de azt tudom, hogy szorítok értetek is!!!!

Egyébként megtudtam, hogy a Hetényiben csak kísérleti jelleggel volt 4D-s UH, már el is vitték a kórházból. De Balogh doktor továbbra is csinálja!!!!

Most hirtelen ennyi, megyek lepihenek egy kicsit, mert eddig a szabadban voltam és rám fér egy kis alvás!!! Legyen szép mosolygós és boldog napotok Nektek is!

Üdv: Swen

Szép jó estét Mindenkinek!

Swen, örülök, hogy visszatértél. Most már akkor itt maradsz velünk, ugye? Gratula a nagy pocihoz. Viseld nagyon büszkén, és pihenj sokat. Mikorra várható a pici születése?
Köszönöm, hogy ennyire kedves vagy hozzám. Hidd el, hogy valóban olyan helyre kerül a baba, ahol nagyon-nagyon... várják már évek óta (mióta próbálkozunk, azóta meg főleg. Bár abban biztos vagyok, hogy aki ide írogat, ott mindenhol nagyon várják a babát, és nagyon-nagyon jó helyre kerül Bízom a jövőben, és persze a Dokimban is (mostanában egyre jobban ).

Mona, lehet, hogy hülyén hangzik, de a temetőbe is úgy menj a kisfiadhoz, hogy közben a szíved nevet. Ő sem szeretné, ha állandóan szomorú lenne az anyukája, ebben biztos vagyok. Én hiszek az ilyesmiben. Csak azt tudom mondani, mint Beatrix. Írd meg az örömöd-bánatod, és már azzal is könnyebb lesz. Mi pedig biztos lehetsz benne, hogy kitalálunk valamit. Ha mást nem vígasztalunk, vígasztalunk, egészen addig, amíg azt nem vesszük észre, hogy kinyílt a szíved, és képes vagy az élet napos, örömteli oldalát is befogadni.

Lányok, lassan tényleg igaz lesz rám a boszorkány jelző . El is mesélem miért.

Tudjátok, hogy ma készültem a Dokihoz a hüv. gyulladás miatt. Viszont dél körül már azon gondolkodtam, hogy már nem is olyan vészes, és inkább nem rohangálok hozzá minden héten. Aztán eszembe jutott, hogy nem lesz a jövő héten, és olyan rossz érzésem lett, hogy fogtam magam és mégis elmentem. Utóbb kiderült, hogy nagyon jól tettem. Amikor a Doki megnézett csak ennyit fűzött hozzá: "Lehet is oka panaszra." Még jó, hogy nem füttyentett is hozzá. Van ott minden: gyulladás, gomba + hozzá frankó kismedencei gyulladás. Nemhiába fájlaltam én a pocimat. Azt hittem bepisilek, amikor manuálisan vizsgált, annyira rossz volt. Kaptam antibiotikumot, hüv.kúpot + még egy tablettát. Fizettem egy vagyont a gyógyszertárban. Az immunerősítő (amit a bőrgyógyász írt fel) adagját is felemelte. Sokat kell innom (ezzel nincs gond, kiselefánt vagyok ). Csak azt nem tudom, honnan a francból szedtem össze. A Doki szerint elég hozzá egy apróság is, mert annyira "vevő vagyok" rá. Viszont az biztos, hogy amióta élesben próbálkozunk, azóta erősödtek így fel a panaszaim. Tehát a hüvelyflórámnak nem igazán tetszenek a kiskatonák. Csak nehogy immunis legyek rájuk. Megbeszéltük a Gynoflor-t is. Nagyon ajánlja. Kb. 3 havonta érdemes belőle egy kúrát végigcsinálni. Húúúú, lányok, ebből nagy baj is lehetett volna. A Doki szerint még most is előfordulhat, hogy belázasodok, rosszabbodik a gyulladás. Nagyon ajánlotta, hogy még ma kezdjem el a gyógyszert. Így van esély arra, hogy mire a Clostit elkezdem szedni, addigra rendbejöjjek. Olyan jó volt, amikor mondta, hogy nem szeretné, ha ilyen problémákkal mennénk neki a terhességnek. Nagyon bízik a Closty hatásában. Ez nagyon felbuzdított engem is. Az egyik gyógyszert majd direkt a mensi előtt 1-2 nappal kell bevennem. Remélem, nem fog most szórakozni velem.

Még most is teljesen le vagyok akadva. Ilyen problémám még sosem volt. Nem vagyok a felfázós fajta. De mostantól még mezítláb sem járhatok.

Remélem, Ti szebb élményekről számolhattok be a mai napról Várom a híreket.

Szerintem még visszanézek ma, mert tisztázom az adóbevallásom, hogy holnap fel tudjam adni.

Üdv.: V.

Sziasztok!Vera!Annyira vártam hogy te is üzenj nekem.Először is jobbulást kivánok neked.Gyogyulj meg minél gyorsabban.Gondolom még nincs gyermeked és most borzasztoan szeretnél.Kivánok neked sok erőt a "küzdelemhez".Közhelynek hangzik és könnyebb másoknak tanácsot adni de nem szabad görcsösen akarni.Gondolom sokan mondták már neked mint nekem is.Csak éppen nem lehet betartani.Annyi minden összejött mostanában az életemben hogy komolyan elgondolkodtam azon hogy elmegyek pszihologushoz/bár annyira nem hiszek abban hogy "megoldja" a problémáimat/Egy kicsit most elbizonytalanodtam.Lehet hogy elég jo társaságot találni az interneten akikkel megoszthatom örömeimet bánataimat.Nagyon örülnék ha majd személyesen is találkozhatnék veletek.Puszi

Szép estét Mindenkinek !

Olyan jó így esténként betérni Hozzátok, mert tudom, hogy bőven akad olvasnivaló. Klassz, hogy ilyen szorgosan írogattok !

Mona, ha gondolod, IRD KI magadból a fájdalmadat ! Írj le mindent, ami Veled történt, ami a kicsi Fiaddal történt, hátha úgy enyhül a szenvedés. Persze csak akkor, ha Te is így érzed jónak. Minket nagyon érdekel , és hátha Neked segít, hogy meg tudod osztani velünk a Veled történteket. Mindannyian nagyon szorítunk azért, hogy enyhüljön a fájdalmad, és újra CÉLT és ÖRÖMET láss Magad előtt. Kérlek, segíts nekünk, hogy segíthessünk neked ! Szólj, írj, mit tegyünk, hogy jobb legyen !!!!!!!!

Vera - Boszika, tényleg jó, hogy elmentél a Dokinkhoz, mert ennek lehettek volna komoly következményei. Látod, minden időben történik. Te szépen rendbejössz, mire a kis Pocaklakó Beléd költözik ! Egyébként én is mindig annyit vergődök, hogy elmenjek -e hozzá vagy nem, mikor valami bajom van. Sokszor azt érzem, hogy talán én túlzom el a problémát, és inkább nem zaklatom a "hülyeségeimmel". Az is biztos, hogy más orvoshoz nem is mennék el, úgysem vennének komolyan, de mióta az Artúr doktorra ráleltem, azóta bátrabban szánom rá magam a "nyavalygásra".
Jó, hogy ennyire meg lehet Benne bízni.

A kis Krisztikém születéséről néhány sort. ( Lehet, hogy kicsit több lesz .)
Szóval, minden szépen, rendben , normálisan kezdődött. Nagyjából a kiírt időpontban, éppen azon a napon, amit kinéztem magamnak, és már hónapokkal előre bekarikáztam a naptárban... Krisztina napon. Előző este kezdődtek a fájások, de még nem voltak rendszeresek. Intenzitásukból itélve azonban tudtam, hogy ez már AZ. Másnap az egész napot azzal töltöttem, hogy figyelgettem, hogyan erősödnek, rendeződnek a fájások. Nagyon élveztem, hogy egyre erősebbek, határozottabbak voltak, és elképzeltem, hogyan megy egyre lejjebb az én kicsi Lányom. Olyan érdekes volt, hogy minél keményebben jöttek az összehúzódások, én annál jobban feldobódtam. Estefelé aztán bementünk a Hetényibe. Mondanom sem kell, minden fájás leállt. Több, mint két óra hosszat a folyosón ugrándoztam, lépcsőztem, hogy induljon már be végre újra. Közben vérezgettem, de erre azt mondták, ez normális, tágul a méhszáj. Angival ilyen nem volt.Ahhoz képest, hogy már előző este elkezdődtek a fájások, még csak kétujjnyira voltam kitágulva. Ez nem igazán tetszett, főleg ha az első szupergyors szülésemre gondoltam. Balogh Doktor hamarosan megérkezett, közben mejöttek a fájások, és én már alig voltam magamnál a kíntól, de azért továbbra is tetszett a dolog, és hihetetlenül élveztem , hogy így meg kell dolgoznom a gyerekért. Tudatosan próbáltam mindent megélni, és ez nagyon jól esett. Aztán eltelt néhány óra. Kezdett egyre elviselhetetlenebbé válni a dolog, a Doki azt mondta, nem tetszik neki, hogy a baba feje még mindig fent van, és még mindig nem tágultam szinte semmit. Ettől kezdve egyre rosszabb lett mnden. Már nem bírtam a lábamon állni, úgy éreztem elveszítettem minden erőmet, remegtem, lassan kezdtem elveszíteni az önkontrollomat. Aztán hirtelen azt éreztem, ömlik belőlem a magzatvíz. Azonnal jöttek a szülésznők ( két nagyon fiatal és nem túl készséges lány), és mikor meglátták, hogy tiszta vér alattam minden, rohantak a Dokihoz. Ekkor már alig voltam magamnál az ijedtségtől és a fájdalomtól. Az addig jókedvű Doki teljesen elkomorodott, mikor meglátott, és azt mondta, hogy " Azonnal megyünk a műtőbe ! " Közben elmondta, hogy válik le a méhlepény, és a gyerek megfulladhat. ( én pedig szépen elvérzek...) Innentől aztán kitört a pánik. Szegény férjem majd elájult az ijedtségtől, én a fájdalomtól, mindenki ide-oda rohangált, ideges volt...szörnyű, rettenetes rémálom még mindig az a néhány óra. Pillanatok alatt a műtőben voltunk, kaptam a spinális érzéstelenítést, a Doki arra várt, hogy vágjon, de én semmit nem "érzéstelenedtem" el. Az anesztes dokinővel egy másik veszekedni kezdett, hogy biztosan mellészúrt, hogy ronthatta így el, mire ő, hogy jól szúrt, hiszen folyik a likvor. Én mindeközben már holtraváltam a rettegéstől. Aztán a Doki azt mondta,hogy altassanak azonnal. És innentől már nem emlékszem semmire, csak arra, amikor éjszaka a szobában ébredtem, ott állt mellettem a férjem, másik oldalon a Balogh Doktor ( Életünk megmentője ! Milliószor és még annál is többször HÁLA neki !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!) Apuka mosolygott és a pici Lányomról beszélt, én pedig azt sem igazán tudtam , hogy a csudába vagyok ott, hiszen szerintem már meghaltam. Tudom, furcsán hangzik, de tényleg így gondoltam. Így utólag persze jót mosolygok rajta...

Szóval így lett vége a rémálom első részének. A Lényeg az volt, hogy lett egy gyönyörű, édes, drága, csodálatos második Kislányom, és hála Istenek, nem lett semmi baja !
Aztán persze szenvedtem még ott nyolc napig, kizárólag a csecsemősök korlátoltsága és érzéketlensége !!!!!!!!! miatt.A műtét után milliószor rosszabbul éreztem magam, mint szülés után, de a fizikai fájdalomnál jóval nagyobb volt a lelki, amit a fent említett személyek értetlensége okozott. De erről majd máskor.

Most elég ennyi a rosszból. Remélem, nem riogattalak Benneteket túlságosan. Mindig arra gondolok, hogy azért a végeredmény mégiscsak POZITÍV, és ez a lényeg.

Sok puszi Nektek.
Eleni

Sziasztok!

Swenson! Örülök, hogy itt vagy, számoltam ám a heteket, hogy hol tartasz. Gondoltam is Rátok, hogy biztos nő már a poci és a pici lakója is. Tudjátok már, mi lesz a csöppség neve?
Elhiszem, hogy a tavasz Rád is ilyen hatással van. Magam is "repkedek", a sok napsütés rengeteg energiát ad nekem. Meg az, ahogy látom, a kisfiam is hogy élvezi a csodaszép tavaszi időt.
A "személyes kapcsolatra" nekem is volt gyanúm (bár az pusztán megérzésre alapult, hiszen Téged a nick neved alapján nem tudtalak azonosítani), csak mindig elfelejtettem rákérdezni a szomszédolások alkalmával.
Igaz, most majd jön egy kevésbé jó időjárású hét, de addig is töltsd fel a "boldogság-raktáradat"! Ja! És pihenj sokat!
K-ra is sokat gondoltam, örülök is, hogy minden rendben Náluk. Kicsit irígykedem is!

Vera! Hát a megérzéseidre tényleg lehet ám hagyatkozni! Persze ezzel a francos betegséggel kapcsolatban, bárcsak ne lett volna igazad! De a Doki által adott gyógyszerek biztos gyorsan rendbe raknak és akkor mehet a projekt. Szorítok, hogy addigra minden rendben legyen!
Csak egy rövid kérdés: nem lehet, hogy ebből az összetett vacakból a férjed is kapott? Amúgy tényleg nagyon könnyű ilyen bajokat "összeszedni", főleg, ha hajlamosak vagyunk rá .
Örülök, hogy a Gynoflor-ról szintén jó véleményt hallottam. Az ilyen új dolgoknál is jobb több véleményt hallani.

Tényleg klassz, ahogy rá tudsz érezni a vígasztalás, a bíztatás megfelelő módjára, hogy mindig megtalálod azokat a szavakat, amik vigaszt tudnak nyújtani.
Még nem késő ám pszichológusi pálya felé kacsingatni!

Eleni! Engem sem tudsz megijeszteni! De sajnálom, ha rossz az élmény! Az én szülésem sem volt fenékig tejfel, de nem az orvoson múlott, Vele elégedett voltam! Úgyhogy ha lesz időd és energiád, akkor szívesen olvasnám a történetedet.

folt köv

Sziasztok!

Csak visszanéztem még. Talán annak köszönhetően, hogy tudom mi is a bajom, elég rosszul érzem magam. Ahogy így itt ülök, a derekam és a hasam is eléggé fáj.

Eleni, köszönöm, hogy megosztottad velünk a történetet. Annyira személeltesen írtad le, hogy én egy kicsit el is pityeredtem. Minden jó, ha jó a vége
Én is úgy vagyok mindig, hogy halogatom az orvoshoz való elmenetelt (a macska meg fel van mászva a fára ). És igazad van, B. Doki még soha nem mondta azt, hogy most ugyan minek jöttél ide?!

Mona, bármikor, bármiről... Te érzed, hogy mi a jó neked. Próbáld meg úgy megközelíteni az életet, hogy a pozitív oldalát nézed mindennek. Nem könnyű, baromi tudatosan kell mindezt csinálni. Egészen addig, amíg valóban úgy nem érzed. És az bizony sok idő. De megéri, hidd el.

Beatrix, a Férjem hívtam, és szerencsére neki semmi problémája. A Dokival is megbeszéltük. Csak akkor van baj, ha tünete lenne (viszketés, vizelési panasz). A fiúk nem annyira fogékonyak, a tisztíthatóbbság (de hülye szó) miatt. Nagyon reménykedek, hogy Neki semmi baja nem lesz. Nem örülnék neki, ha éppen akkorra betegedne le, mire kellenének a kiskatonák.
Pszichológus-képzés csak nappali tagozaton van. 10 félév. Nem hiszem, hogy be tudom vállalni. Bár a kedvetekért...

Lányok, én most fogtam fel igazán, hogy ezzel rosszabbul is járhattam volna. Most beijedtem rendesen.

Most megyek aludni. Holnap korán kelek. MEgyek suliba.

Jók legyetek! Szép álmokat!

V.

U.i.: Vállalom a tiszteletbeli boszorkány címet. (Sajnos) elég sokszor bejönnek a megérzéseim.

Folt nem, de folyt köv.

Eleni! Azért a drukk sosem jön roszkor! Ha elég kitartóak vagyunk, annyi pozitív energiát kapsz tőlünk, hogy biztos hamarosan sikeres lesz a Ti projektetek is! Mizujs a gyerekekkel?


Györgyi! Na, még mindig tünetmentes vagy? Én roppant örülnék ennek a helyedben. És hidd el, tényleg minden rendben lesz!

Érdekes ám, hogy amikor nekünk 13 hónap után sikerült "összehozni" a babut, meg sem fordult a fejemben, hogy baj lehet, pedig akkori orvosom próbálta ránk hozni a frászt. Nem kis energiával ám! De nem hagytuk magunkat! Nekem akkor került a képbe Dinya dr és olyan erőt, kapaszkodót adott a hozzáállása, a biztatása, hogy azóta is hálás vagyok neki az első hetek miatt. A régi orvos által végeztetett UH szerint ugyanis méhen kívüli terhességet állapítottak meg. A kórházban viszont igazolták, hogy pocaklakónk igenis jó helyen van, erősen megkapaszkodva , a petevezetékben pedig egy jókora ciszta "trónolt" . Vittem a jó hírt vissza, ám ő kötöte az ebet a karóhoz, egy pesti kórházban már megvolt a műtét időpontja is. Persze nem egyeztem bele. Erre jött a válasz, hogy az esküvőnkön (2 hét múlva volt esedékes ) fog elönteni a vér, stb. Hát most megmutatnám neki a méhen kívüli terhességem "következményét". Ennek ellenére is tudtam, hogy minden rendben.

Amúgy nagyon pozitívan állok hozzá mindenhez! Egyedül a szülés utáni fölös kilók, és változások okoznak számomra problémát (persze nem olyan vészes a dolog). Most a fagyasztás miatt viszont az aktívabb testmozgást mellőznöm kell, így fogyókúra elhalasztva.
A munkával kapcsolatban mindig is magabiztos voltam, egy üzletkötőnek ez alapvető tulajdonság kell, hogy legyen. Nekem ez a munka nagyon sokat adott, pedig álmomban sem gondoltam volna 18 évesen, hogy ez nekem menni fog. Nem hogy ment, nagyon jól ment, pedig nem voltam sem erőszakos, sem tolakodó. Most már örülök, hogy a suli után ezt csináltam 8 évig.

Györgyi! Nikikével mi újság? Gondolom ő is élvezi a tavaszt, a jó időt! Szerinted mit fog szólni majd a tesóhoz? Beszéltetek már róla?

Mona! Igazad van a "görcsös akarás" témában. És megértem, amit a pszichológussal kapcsolatban érzel. Nekem is volt ilyen időszakom, bár az én problémám nem összehasonlítható a Te fájdalmaddal. És én is úgy éreztem, hogy más hogyan oldhatná meg az én problémámat?!

Férjem testvéréék is elveszítettek egy babát 8 hónaposan. A mai napig mérhetetlen és múlhatatlan a fájdalmuk. Amikor a sógórnőm rájött, hogy a lelkében már túl sok a fájdalom, és a lányuknak (aki 4 éves volt a tesó elveszítésekor) akaratlanul is kevesebb figyelem jut, elhatározta, hogy keres magának egy olyan elfoglaltságot, ami testileg-lelkileg is leköti. Neki a fitness jött be, csinálta, majd edző lett, versenyzett is egy keveset, végül a felsőfokig fejlesztette magát.
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy pont a fitness, de biztos jót tenne, ha találnál Magadnak valami elfoglaltságot, ami örömöt ad Neked, ezáltal a családodnak. Ami lefoglal, ami képes elterelni a gondolataidat. Persze az elveszített babát nem pótolja senki és semmi, a fájdalom sem múlhat soha, de a Családodnak szüksége van Rád. És a leendő gyermeketeknek is!
Neked is megy a drukk! Hogy sikerüljön összeszedni Magad, hogy tudj örülni, nevetni. Aztán a Doki segítségével indulhat a baba-projekt Nálatok is, hogy boldogságotoknak újabb forrása lehessen. Nem lesz egy egyszerű menet, de Neked is annyi, de annyi pozitív energiát küldünk, hogy biztosan sikerülni fog!

Álmodjatok szépeket, puszi Mindenkinek: Beatrix

Eleni! Miközben pötyögtem, Te is azt tetted, így elkerültem a hsz-odat. Tényleg az a lényeg, hogy a végén minden rendben volt. A szüléstörténeted nem ijesztett el, csak elgondolkodtatott. Értem azt is, miért ragaszkodsz a Dokihoz, és valóban hálás lehetsz neki.

Viszont a dokihoz menetelt soha ne halogassátok! Vera példája lebegjen szemünk előtt. Kis problémákból lehetnek nagyok, és ennyi "kellemetlenséget" , hogy el kell menni és vizsgáltatni, bőven megér a dolog. Ráadásul ezek a fertőzések, ha nem kezelik, akár teljes meddőséget is okozhatnak, úgyhogy jobb vigyázni.

Eleni, azért egy ilyen szülés mély nyomokat tud hagyni az emberben. Látom, Neked sikerült (?) feldolgozni.

Egyszer majd én is megosztom Veletek pici fiam életének kezdeti viszontagságait, de lehet, hogy majd csak személyesen, mert a mi történetünkben valaki kimondottan hibáztatható és ezt nem akarnám nyilvánosan leírni.

Vera! Ne aggódj, most már minden rendben lesz. Örülök, hogy a férjednél nincs probléma.
És mire indul az akció, Te is meggyógyulsz!

Most már megyek én is aludni, Üdv: Beatrix

Szép jó reggelt mindenkinek!

Most is olyan csodálatosan süt a napocska, hogy majd megsülök itt a gép előtt. Pedig a nyári nagy hőséget utálom, de ez most annyira jól esik minden porcikámnak.

Mona: Őszintén sajnálom ami veletek történt, és nem is nagyon tudok hozzátenni a dolgokhoz, meg ismételni sem akarom a többieket. Azt viszont tényleg ne felejtsd el, hogy neked azért ott van már egy csodálatos gyermeked, akinek minden percben szüksége van rád, akiért muszáj boldognak és erősnek lenned! S ráadásul tényleg bármikor bekövetkezhet veled is az újabb csoda és egy újabb baba költözhet a pocakodba. Azt pedig bizonyára tudod, hogy a teherbe eséshez legalább annyira fontos a lelki egészség, magabiztosság, mint a fizikai. Persze most mondhatod, hogy könnyen beszélek én, 25. hetes terhesen, de mint már korábban írtam, a terhességem előtt nekem is volt egy vetélésem, ami persze nem hasonlítható egy megszületett baba elvesztéséhez, de akkor én azt mondtam, hogy muszáj a jövőbe nézni és bízni, és nem szabad elkeseredni, mert igenis akarok egy édes csemetét és látod, nekem sikerült!!!! S nem tudom, hogy az anyaság teszi-e, de amióta hallottam a babám szívverését, én annyira nyugodt vagyok vele kapcsolatban. Remélem nem az ördög falra festése ha ezt leírom, de most már hiszem, tudom, hogy velünk nem lehet semmi baj!!! S tudom, hogy ezt a pozitív hozzáállást a babám is érzi, és bízik bennem és a férjemben, s ezzel neki is könnyebb minden. Ezért nem félek a szüléstől sem, mert úgy gondolom mindennek úgy kell történnie, ahogyan majd fog. S annak is nagyon örülök, hogy rátaláltam egy csodálatos orvosra, s engedjétek meg, hogy újra leírjam a nevét, Dr. Georgievics Jánosra, aki a terhességem, sőt a vetélésem óta, olyan gondoskodásban részesít, amiért örökké hálás leszek neki! Szóval Balogh doktor mellett azért vannak még nagyon jó orvosok Szolnokon is.

Vera: Egyetértek Beatrix hozzászólásával, hogy ha bármilyen problémád van, azonnal fordulj a dokihoz! A te esetedben ez különösen igaz, s nem hiszem, hogy zaklatásnak venné az orvos, ha felkeresed. De ügyes voltál, hogy elmentél, és kívánom neked, hogy gyógyulj meg mihamarabb! S most már ne azzal törődj, hogy mi lett volna ha nem kezelteted magad, a lényeg, hogy elmentél, szeded a gyógyszereket, s meglátod meggyógyulsz hamarosan!

Eleni: hát igazán nem irígyellek a második kislányod születése lefolyásáért! Bárhogyan is szájhősködöm, hogy nem félek a szüléstől, azért remélem az ilyen élmények elkerülnek! De meg kell mondjam, nagyon bátornak tartalak és őszinte tiszteletem, hogy mindezek után szeretnél egy újabb babát! Bár azt hiszem bennünk, nőkben ez az anyaság utáni vágy olyan mélyen kódolt dolog, hogy nincs az a rossz élmény, rémtörténet, ami eltántorítana bennünket tőle, nem igaz? A Te történetedben tényleg az a legszomorúbb, hogy ugye ki vagy szolgáltatva a kórházi dolgozóknak, s nekik, még ha valami baj is van, nem tovább kéne ijesztgetni a szülő nőt, hanem biztatni, támogatni kellene! El tudom milyen szörnyen hatott rád abban a zűrzavarban, fájdalomban, kavarodásban az ott dolgozók habozása, egymás hibáztatása! De a lényeg, hogy minden szerencsésen végződött, s egészséges vagy te is és Krisztike is!

Beatrix: a kisfiunkat Botond Attilának fogják hívni. A férjemmel együtt magyar nevet akartunk adni a csemetének és az utóbbi időben a Botond annyira megtetszett nekünk, hogy e név mellett döntöttünk. Bár nővérem szerint borzalmas és majd csúfolni fogják érte a gyereket, nekünk mégis tetszik, s mióta így hívjuk a pocakomat, ő sem tiltakozik.:-) Azért örülnék ha közzétennéd Csabika születését is, akár nevek nélkül is, ha úgy gondolod. Egyébként kisfiút akartatok mindig? S ti mikor tudtátok meg, hogy fiatok lesz? Tényleg anyukák! Örülnék , ha leírnátok, hogy milyen nemű babát szerettetek volna, s mikor tudtátok meg, hogy milyen lesz? S hogyan fogadtátok a hírt?

Úgy látom, most Györgyi veszett el, remélem csak ő is élvezi a jó meleg napocskát!

További szép napot!

Swen

Szisztok!

Egy napig nem jelentkezek,és lám,mennyi hozzászólás.És mennyi változás!!!
Swenson nagyon örülök,hogy ismét ránk találtál.És örülök K. babáinak is.Csupa jó hír!Ja!Bocsi!Vera!Nagyon sajnálom a betegségedet,de még jó,hogy elmentél.Kész szerencse,hogy ilyen jó megérzéseid vannak!

Sajnos nem jószántamból "tűntem" el.Tegnap reggel bevéreztem,és csak most engedtek ki a kórházból.Egyenlőre nem lehet tudni,hogy van baba,vagy nincs,de én biztos vagyok benne,hogy majd máskor....
Most nem nagyon részletezem,mert pihennem kellene,de nem bírtam ki,hogy ne nézzek be.Gondoltam,hogy ha nem írok ma sem,akkor hiányoltok.Estére nem sokat ígérek.Talán csak olvasás,mert délután jön haza a Picilányom és minden pillanatot vele akarok tölteni.Nagyon-nagyon hiányzott.

Tudjátok,hogy mennyire tiszteletem Balogh dokit!Ezt most nyugodtan meg lehet duplázni,vagy triplázni.Hihetetlen volt.A kórházi fogadtatás borzalmát sikerült neki helyrehozni,és az én lelkemet is.A szörnyű az,hogy nem is elsősorban a babaelveszése viselt meg,sokkal inkább a felvevő orvos viselkedése,és hozzáállása,meg,hogy bent kellett maradni.

Ígérem később részletezem,ha kíváncsiak vagytok,de most pihenek!Ez az utasítás,meg nem nagyon aludtam az éjszaka.Be kellene pótolni,mielőtt Nikike hazajön.Ja!Tegnap a férjem volt vele,de ma reggel már feltétlen dolgoznia kellett,így a szüleimnél van.

Üdv.:Györgyi

Györgyi!

Sajnálom, ami történt, de ha még maradt egy halvány reménysugár, akkor bízzunk benne. Bár a megérzésed mást mond (ha jól értettem)...

Pihenj nagyon sokat, várd Nikikét és hagyd, hogy elterelje a gondolataidat. Biztos Te is hiányoztál Neki!

Örülök, hogy a Doki most is a maximumot nyújtotta, és ezáltal segített Neked mind orvosilag, mind lelkileg.

Most rohanok, de este jövök. Vigyázzatok Magatokra!

Beatrix

Sziasztok!

JÉZUSOM! HOGY MIRE KELLETT BENÉZNEM! GYÖRGYI! NE ADD FEL A REMÉNYT!!!
Most itt bőgicsélek, az első szavam az volt, amikor olvastalak: De most miért?!
Györgyi! Ha csak egy csöppnyi remény is van, akkor ne add fel! Kitartás! Pihenj sokat, és próbálj meg erős maradni!

Ne haragudjatok, de rohanok a Férjem elé. A buszig volt egy kis idő, és gondoltam benézek, biztos történt valami. A fránya boszorkány igazán elmehetne már a sülyesztőbe, vagy csak jó dolgok történjenek, ha "érzésem" van.

Üdv.: V.

Szia Györgyi!

Nem is tudom mit írjak Neked, annyira sajnálom ami történt....bár hátha még van remény. Pihenj sokat és tényleg érezd jól magad a kislányoddal!

Szia Györgyi !

Nem is tudok most másra gondolni, csak arra, ami Veled történt. Annyira érdekelne, hogy mi történt egészen pontosan, hátha tudnék Neked valamit írni , ami segítene. Figyelj csak, kérlek NE ADD FEL !!!! Jaj, csak lenne lehetőségem beszélni Veled, és tudnám, mi a helyzet ! Na, én is csak itt pánikolok, meg nyavalygok, holott van éppen elég gondod.
Tényleg csak azt tudom most írni vigaszképpen, hogy nekem az Angélámmal rengeteg vérzésem volt, és mégsem ment el. Tudom, ezt már írtam, de most megint ez jut eszembe ! Legszívesebben csak erről írnék, hogy ezen járjon az eszed, és ne képzelj semmi rosszat.
Másrészt duplán megértelek, mert egy évvel ezelőtt ugyanezen mentem keresztül. Nekem is bent kellett maradnom a kórházban, és a felvevő orvossal iszonyúan meggyűlt a bajom. Azt mondtam, SOHA nem engedem, hogy hozzám nyúljon. De ahogy Balogh dr. bejött, minden rendben lett.( mármint a lelkem...)
De most nem akarom részletezni, mert az én esetemben az egyévvel ezelőtti kórházazás nem végződött szerencsésen. Viszont egy hónappal később a barátnőm ( szintén Balogh dr.) még sokkal komolyabb vérzéssel feküdt bent egy hétig, és ott szinte lehetetlen volt, hogy ekkora vérzés mellett baba maradjon. És most mégis van egy aranyos, egészséges 4 hónapos kisfia !!!
Nem akarok okoskodni, csak annyira rettenetesen segítenék Neked !!!! Mit tegyek ? Hallgassak inkább ? Tényleg, azt teszem, ha erre kérsz !

Sok puszi, tényleg pihenjél, feküdjél, nyugodjál meg !!!! ( Gondolom, kapod a Duphastont is . )
Irj minél hamarabb, nagyon nagyon nagyon nagyon várom ! És imádkozom Érted ...

Eleni

Csajok!

Nagyon aranyosak vagytok!Köszönöm a vigasztaló szavakat.Az az igazsás,hogy most nem is nagyon foglalkozom a veszteséggel.Lehet,hogy nagyon csúnyán hangzik,de igyekszem túllépni rajta.Vígasztalom magamat a természetes szelekcióval,és hiszek egy fantasztikus terhességben és szülésben.Persze!Rossz,hogy kezdhetek újból mindent,de ez van.Jobb mint egy beteg baba.Ha véletlen mégis maradt a terhesség annak nagyon fogok örülni,de nem élem bele magamat.

Gyógyszert semmit nem adtak,mert egyértelműen még nem látszott a terhesség,így többet árthat,mint használ.Komoly problémákat tusolhat el.Így marad a várakozás.

Természetesen leírom pontosan a törtéteket.Ezt már előre megtettem,amikor egyedül voltam.Picurt,csak 6 után hozták haza,így le kellett kötni magamat.
Természetesen mindent szívesen olvasok,amit leírtok.Véletlen sem veszem okoskodásnak.Nagyon jól esik,hogy aggódtok értem.

Vera!Nagyon kérlek,ne szomorkodj miattunk.Ennek így kellett történi.Biztosan megvolt az oka.Inkább most,mint később.Akár egy-két héttel is.Kisebb a lelki kötődés is.Gondolj bele!Így még lehetük egyszerre terhesek.Pozitív hozzáállást kérek most is.

És most az előre megírt beszámoló!

Tegnap reggel bevéreztem.Hívtam egyből a Dokit.Mondta,hogyha nem ismétlődik,akkor pihenés,ha igen akkor kórház.Hívjam egyből,de ha nem érem el,akkor is egyből induljak.Sajnos így lett.
Bementem és tudtam,hogy a Dokim nincs bent.Volt még két másik Doki a tarsolyomban,akik rendesek,de természetesen egyik sem volt elérhető.Így maradt a futószalag.Miért ne,kifogtam a legrosszabbat.(Ezt csak utólag tudtam meg a Dokimtól.)Először majdnem elzavart,mert előzőleg magánrendelőben voltam,és a saját dokimra hivatkoztam.Majd embertelen hangnemben megvizsgált,és elküldött öltözni.Ekkor úgy elkezdtem bőgni,mint egy taknyos kölyök.(Bocsánat a kifejezésért!)Csak ízelítőül:Minősíthetetlen hangnemben és flegmán kérdezte,hogy kiakarom-e viselni ezt a terhességet.Mit gondol?Mi a fenének lennék ott,ha nem.Akkor itthon örömködtem volna,hogy megjött és kész.Természetesen már akkor is kicsit könnyáztatta volt az arcom.Ebből is sejthette volna,hogy nem örömömben vagyok ott.
Mikor kiborultam,csak nem engedett ki és elkezdett emberi hangon beszélni.Tudjátok!Aki belém rúg,az ne kérdezze,hogy mi bajom,és főleg ne vigasztaljon.
Utána felküldtek az osztályra,és azonnali ultrahangot rendeltek el.Tudtam,hogy semmit nem fog kimutatni,ha két napja sem tudott.
Az osztályon nagyon hamar szóltak,hogy leszóltak, mehetek.Azért nem oda mentem egyből,mert nem ülhettem.Feküdnöm kellett volna!!!Erre bő félórát vártam és 6-7 ember ment be előttem.Mi lett volna,ha nem vagyok sürgős!!!
Ott úgy megnyomkodott a doki a vizsgálófejjel,hogy egy stabil terhesség is elmenekülne!A papíromra ráírták,hogy jelenlegi állapotával kapcsolatban minden felvilágosítást megkapott.Szerintetek mit kaptam????
Utána mentem az osztályra.Próbáltam hívni a Dokimat,hogy tudja,hogy bent vagyok.Elpanaszoltam neki mindent,és közölte,hogy nem dolgozik,de reggel bejön,megnéz,és meglátjuk hogyan tovább,de az említett kollegával szeretne elbeszélgetni,mert ez nem eljárás.A legrosszabbat volt szerencsém kifogni,és szakmai féltékenység áll a háttérben.Köszi!
Nem bírta ki.Az esti magánrendelése után ott volt nálam.Este 9 után!!!Megvizsgált,beszéltünk,megnyugtatott.Nagyon aranyos volt.Még jobban megerősített,hogy Ő jó választás volt számomra.Közölte,hogy volt egy fél órás "beszélgetése" a kedves kollegával.Természetesen ő egészen másképp látta a dolgokat.
Mondta,hogy készüljek fel megjegyzésekre,de engedjem el a fülem mellett.Ha negatív megkülönböztetést veszek észre,azonnal szóljak.Ja!Az illető az osztályos orvos,így minden reggel találkozok vele viziten.
Felvázolta a lehetőségeket.Mondta,hogy a hétvégén semmiképp sem mehetek haza.Meg kell figyelni,hogy alakul a vérzés,és az sem ártana,ha vérből megállapítanák,hogy van e terhesség,mert még nem kizárt.2-3 normál mensi mellett is lehet.
10 óra volt mikor elválltunk,de reggel nyolckor már ismét ott volt nálam.
Erre reggel a viziten az említett orvos,szinte bocsánatot kért.A következő szavakkal:"Tegnap nem akartam megbántani.Jó?"Rá bólintottam.Mit tehettem.(Ezért nem írtam le a nevét.Elterveztem,hogy csupa nagybetűvel kiírom,de így inkább nem.)De Ő gondolkodás nélkül haza küldött.Ha baj van,vagy a kórházban ,vagy a Dokimnál jelentkezzek.Egyébként volt a vizitelő orvosok között,aki felvetette a vérvétel és a bent tartás gondolatát,de nem engedett.Egy részből örültem neki,mert jöhettem haza a Manócskámhoz!
Ezek után beszéltem a Dokimmal.Nagyon megvolt lepve,hogy haza küldtek,és látszólag nem értett vele egyet,de nem tehet semmit.Lelkemre kötötte,hogy legalább még a hétvégén pihenjek.Komoly fekvés.Ő még kecsegtet némi reménnyel,de nem hiszek benne.Azt mondta,hogy a vérzés lecsengése után,kb. egy hét múlva csináljak egy újabb tesztet,és feltétlen közöljem vele az eredményt.
Nagyon hálás vagyok neki.Fantasztikus volt,hogy ebben a bizonytalanságban volt valaki,aki szabadidejét nem sajnálva,későn este odajött és tájékoztatott.Előző este ügyeletes volt,és nem is dolgozott sem tegnap,sem ma.De ezt természetesen nem tőle tudom,mert véletlen sem hozta fel.


Most ennyi!Remélem elég összeszedett voltam.Az előre megírt részt nem olvastam el mégegyszer.(A többit sem.)Így bocsi,ha zavaros!

Jó éjszakát!


Györgyi

Ui.:Ez rettenetesen hosszú lett!

Szia Györgyi!Megprobálok egy pár vigasztalo mondatot üzenni neked.Bár nagyon nehéz megfogalmazni a gondolataimat.Először is probálj meg erősnek lenni.Remélem a közeljövőben ismét terhes leszel és akkor biztosan minden rendben lesz.Én is ugy gondolom hogy megvolt az ok hogy igy kellett történnie.Én is átéltem egy tragédiát.Az én kisfiam 2001 április 17 én született és mindössze 2 honapot lehetett velünk.2001.junius 26 án örökre itthagyott minket./előre bocs hogy már többször megirtam/Nagyon nehez időszakon vagyunk "tul"Nemsokkal a kisfiam halála után megirtam a történetünket a Kismama cimű ujság pszihologusának.Kaptam tőle válaszként egy gyönyörű levelet.Az igaz hogy kettőnk története különböző de az utolso két mondatát megüzenem neked. "Hiszem,hogy ismét eljön majd az a kisbaba,aki az Ön méhében szeretne megfoganni.Az Önében,aki nem lehetne az,aki,ha nem történik meg mindaz,aminek meg kellett történnie."Egyszer majd leirom nektek az egész levelet/már ha érdekel valakit/ mert annyira meghato az egész levél.Sokszor szoktam elolvasni.Egy kicsit talán "megnyugszom" tőle.Fel a fejjel!Életünk folyamán sok mindenen keresztül megyünk.Tul kell "élni" a rossz dolgokat és csak a jövőnkre kell gondolnunk.Az a baj az én esetemben hogy hiába gondolom igy nehezen hiszem el hogy vár rám a boldogabb jövő.Nem szabadna igy gondolkodnom mert itt van velem Gabika aki természetesen a legfontosabb az életemben.Bocs ha tul sok voltam.Vigyázz magadra.Puszi

Györgyi!Ezer bocsi de elkövettem egy hibát.Ugy probáltalak megvigasztalni mintha már teljesen biztos lenne hogy elveszitetted a babát.Természetesen én is ugy gondolom hogy nem szabad feladni.Hátha nem történt vele semmi és innentől kezdve szépen fejlődik.Tiszta szivemből ezt kivánom neked.

Sziasztok!

Györgyi! Őszintén örültem soraidnak. Arra gondolok, amit arról írtál, hogy talán jobb is így. Ezek fogalmazódtak meg bennem az első megrázkódtatás után, amikor olvastam első leveled a történtekről. Leírni nem mertem, és örülök annak, hogy Te is így gondolkodsz.

Így könnyebb elviselni, ha tényleg elment a baba , viszont annál nagyobb lenne az öröm, ha megmaradna .

Az Orvosodé minden tiszteletem! Azért kíváncsi lennék az említett (bunkó) orvos nevére, de ne írd le, egyszer majd személyesen megbeszéljük. Van egy tippem, érzésem szerint az én bögyömet is ő piszkálja.

Örülök, hogy lelkileg jól vagy, csak így tovább! És igen, akár most, akár később, igenis eljön a Te babád ideje!

Mona! Szerintem Te is jó úton jársz ahhoz, hogy elhidd, boldogabb jövő vár Rád. Nem szabad így elkeseredned, hiszen ott van Neked Gabika, életed kincse, és ahogy az a bizonyos levél írta, egy pici lélek vár arra, hogy beköltözzön előbb a pocakodba, aztán teljessé tegye az életeteket. Tudom, hogy a fájdalmad sosem múlik el. De az örömöd sem, amit Gabika táplál, és hidd el, Érte muszáj összeszedni Magad és bízni a szebb jövőben.
Pár nappal ezelőtt írtál arról, hogy talán elmennél pszichológushoz, csak nem hiszed, hogy segíteni tudna. A Kismamás levélből viszont azt látom, hogy sok erőt ad Neked, és segített is egy kicsit. Ez alapján úgy gondolom, talán mégsem ártana, legalábbis egy próbálkozást megérne, ha elmennél egy jó szakemberhez. Persze Te tudod, de lehet, hogy tudna segíteni egy kicsit.

Legyen szép napotok!

Beatrix

Sziasztok!

Györgyi, először Neked szeretnék ismételten kitartást kívánni! Nagyon vigyázz magadra! Úgy érzem, hogy megtaláltad a számodra legjobb megoldást. CSak így tovább! Egy hét, és kiderül az igazság. Addig, ameddig van egy kis remény nem szabad feladni, de az egészséges az, ha reálisan, tisztán látod a helyzeted. Te erre képes vagy!
Örülök, hogy leírtad a veled történteket, így máris egy teherrel kevesebb. Nem mondhatod el senkinek, elmondtad hát mindenkinek. Látom, a Doki ismét nem okozott csalódást. Szerintem akkor volt épp akkor telefonált a Te dolgodban, amikor én nála voltam este, mert nagyon mérges volt, és még mondta is, ha én elmegyek, akkorát fog káromkodni... A felvevő orvos nevére én is kíváncsi vagyok. Vannak tippjeim... Nem lehetsz elég hálás a sorsnak, hogy egy olyan orvost rendelt az utadba, mint B. Doki, aki még a nagy fájdalomban is erőt tud adni.
Györgyi, pihenj sokat, és fogadd el a helyzetet. Közhely, nem közhely, mégis leírom, mert komolyan gondolom: A remény hal meg utoljára!

Eleni, Beatrix, hozzátok később szólok.

Mona, ha ennyit jelent Neked a pszichológus levele, úgy érzem, hogy igenis el kell menned egy szakemberhez. NEm minden veszteséget tud feldolgozni az ember, és Neked a sors a legkegyetlenebbet osztotta. Ha úgy érzed, hogy valóban szükséged van szakemberre, és képes is vagy arra, hogy kétkedés nélül alárendeld magad egy "kezelésnek", akkor szólj. Tudok ajánlani valakit. A legjobb időszak a tavasz a feltöltődésre. Most kell nekiindulnod a nagy útnak, melynek végén ismét egy babát tarthatsz a karodban. Nem Gabika helyett, nem az ő folytatásaknént, hanem egy önálló, új kis emberkét, aki bearanyozza majd napjaidat, és boldogságot hoz az egész családnak. Amikor erőt érzel hozzá, kérlek, írd meg nekünk mi történt. Vagy csak annyit írj le, amennyit jónak látsz. Hiszek abban, hogy a felnyitogatott sérelmeknek sokszor csak egy ilyen lökés kell, és hussss.... máris tovaszáll az élük. Marad a tompa fájdalom, amit szépen eltemethetünk a szívünk mélyén.

Lányok, annyi szépet írtatok, hogy ehhez most nem tudok mit hozzá tenni. Ahogy elolvastam soraitokat, végig pityeregtem. És még Ti mondjátok azt, hogy én miket tudok írni. Igazán elbújhatok mögöttetek!

Sajnos most el kell, hogy menjek, de ígérem, este visszajövök, és kicsit értelmesebb leszek. Nagyon megvisel, és elveszi az erőmet ez a gyulladás (vagy éppen az a rengeteg gyógyszer, amit szednem kell, és amiket amúgy soha nem szoktam szedni, de most beijedtem).
NAgyon sokat gondolkodtam rajtatok. Úgy érzem, mit nyavalygok itt össze-vissza, amikor Ti sokkal kegyetlenebb dolgokon mentetek keresztül. Itt hisztizek, hogy jajj, nekem még nem sikerült 1,5 év után teherbe esnem. Ti pedig megjártátok a poklok-poklát. Én pedig itt okoskodok Nektek. Hmmmm... ezzel kapcsolatban még lesz gondolkodnivalóm.

Azt gondolom, már nagyon ideje lenne annak, hogy találkozzunk. Amikor Györgyi rendbe jön, meg lehetne szervezni. Mit gondoltok?

Szép napot kívánok nektek!

Üdv.: V.

U.i.: Küldök egy angyalkát, aki mostantól mindenkire vigyázni fog, és segít abban, hogy elérje, megvalósítsa élete álmát.

Sziasztok!

Nem tudom mi lelte a topikunkat! Reggel írtam, de "odakint" nem jelenik meg, hogy én egyáltalán hozzászóltam volna. Nem értem...

Györgyi! Remélem, jobban érzed már magad - testileg és lelkileg is! Fogunk mi még együtt pocit simogatni és babakocsit tologatni.

Most csak annyit szeretnék írni, hogy nagyon kutyául vagyok. Fájosk, sajgok, "ájulok"... Brühühü... Megyek lefeküdni. Holnap majd jelentkezem. NAgyon be vagyok ijedve, hogy ez a nyavalya most bennem valamit nagyon tönkretesz. Nem hagy nyugodni a gondolat

Mindenkinek jó éjszakát kívánok!

V.

Sziasztok!Ismételten nagyon örültem a levelednek.Miota jobb idő van a kedvem is egy kicsit jobb lett.Délelőtt lenn voltam Gagával focizni délután pedig egy nagyot bicikliztünk.Előre sajnálom hogy most ha rövid időre is de visszajön a rossz idő.Remélem csak pár napig tart.Bár a meterologusok is szoktak tévedni. Lehet hogy félreértetted a nevet.A kisebbik kisfiamnak akit elveszitettünk Dominik volt a neve.A történetünk röviden.Egézségesen született.Bár a szülésnél gondok lehettek mert az Apghar pontja 4/5/6 volt.Nem tudtuk meg a teljes igazságot.Utolag visszagondolva sohasem felejtem el hogy a gyerekorvos azt mondta örüljek hogy életben maradt.Nem álltak a helyzetük magaslatán.A születés körülményei figyelmeztetőek lehettek volna.Arra gondolok hogy mivel a légzésével a születésekor gondok voltak igy mondhatták volna hogy nála szükséges lenne egy légzésfigyelő gép használata.Persze magamtol is vehettem volna de mivel a másik fiamnál nem voltak gondok igy nem tartottuk szükségesnek. Utolag persze tudom ha van a gép talán nem történik meg a tragédia.Ugyanis bölcsőhalál volt a halál oka.Semmi előzménye nem volt.Két honapig neveltem a kisfiaimat.Nehéz volt mert Gabika mindössze 14 honapos volt és apa éppen akkor sziriában dolgozott.Legtöbbször igy egyedül voltam.Azon az estén/junius 26 a hétfő volt/ megfürdettem majd lefektettem őket.Azon az egy estén külön szobában fektettem le őket. Reggel az volt a gyanus amikor felkeltem hogy éjszaka nem kelt föl a kicsi.Bementem hozzá.Azt hittem hogy alszik.Megforditottam/legtöbbször ugyanis hason aludt/.Láttam rajta hogy több orája meghalt/ nem részletezem hogy akkor milyen volt/.Eszembe sem jutott hogy kihivjam a mentőket.Járkáltam a lakásban önkivületi állapotban.Hajnal volt.Felhivtam a hugomat/ők a szomszéd utcában laknak/ anyut hogy nagyon nagy baj történt.Átrohantak hozzánk.Aztán kijött a mentő akik elvitték és persze a rendőrség.Aztán következett az hogy apát ezzel a hirrel vártam haza. Ugyanis a hazajövetele előtt két nappal történt meg a tragédia.Vártuk az állomásnál.Nem tudtam semmit sem mondani csak a nyakába borultam és zokogtam. Szerintem annál szörnyűbb dolog nincs mint amikor valaki eltemetteti a gyermekét.Az a baj hogy énelőttem mindig az a kép van ahogy megtaláltam és nem az amilyen a temetéskor volt.Most éppen elkezdtem sirni.Sokszor ugy mentem az utcán hogy őt láttam magam előtt.Maj később folytatom.....

Kedves Mona!

Ahogy olvastam soraidat, úgy éreztem, mintha hirtelen légüres térbe kerültem volna. Megdöbbentő, fájdalmas, szívszorító...
Úgy érzem, könnyen "prédikálunk" mi Neked, a szívem a Te szíveddel vérzik. Közben az eszemmel tudom, hogy igenis "prédikálnunk" kell, mert szükséged van a jó szóra, az odafigyelésre, a bíztatásra. Megdöbbentő, ami Veletek történt, de ahogy Vera írta, az eszeddel kell, tudatosan felépíteni egy új, boldog életet. Ami pokoli nehéz lehet, de muszáj!
Gabikádnak elmondhatatlan szüksége van Rád, a Te szereteted, boldogságod kell ahhoz, hogy Ő is boldog lehessen. És ezt tudod is, csak elhiszem, hogy eszméletlenül nehéz.
Fordulj hozzánk bármikor bizalommal, és ha késznek érzed Magad rá, próbálj ki egy pszichológust. Ezt a tragédiát egyedül feldolgozni... hát ahhoz hatalmas lelkierőre van szükség. Ha úgy érzed, hogy nem megy egyedül, inkább kérj segítséget. Mi Veled vagyunk, bennünk barátokra találtál, ha még nincs is személyes jellege a kapcsolatunknak.

Ma este leszek még egy ideig.

Beatrix

Sziasztok!Beatrix! Gabika elaludt igy nyugodtan folytathatom...Köszi nagyon meghatott az üzeneted.Tényleg nagyon nehéz.Az a legrosszabb hogy ugy érzem a családom nem állt mellettem maximálisa.Kivétel a hugom családja az öcsém és persze az anyukám.A férjem és az ő családja teljesen máshogy viszonyult a "dologhoz". A férjem megprobálta magában "lezárni" igy sokszor ugy éreztem érzem hogy magamra hagyott a bánatomban.Nem tudom hogy "éltem tul" igy egyedül.Valamilyen szinten neheztelek rá emiatt.Ráadásul még "hibáztatott" is a történtekért.Enélkül is van lelkiismeretfurdalásom.Az eltelt idő alatt ez azért enyhült és megprobáltam elfogadni a felfoghatatlant.A férjem családja pedig ugy tett mintha meg sem történt volna.Persze ez egy kicsit tulzás de azt mondták hogy probáljam meg feldolgozni az élet megy tovább.Haragszom rájuk. Sohasem kérdezték meg hogy miben tudnak "segiteni".Sajnos a környezetemben élők többsége is inkább ezt tanácsolta. Erre én mindenkinek azt mondtam hogy senkinek nincs joga ilyeneket mondani csak azoknak akikkel ilyen tragédia megtörtént.A te mondataidat viszont szivesen fogadtam. Az az igazság hogy én most nem elsősorban Dominik halála miatt akarok menni pszihologushoz.A temetés után ajánlottak egy pszihologust/a nevét nem tudom/ Kimentem hozzá.Fentartásokkal.Ugy gondoltam hogy lehet hogy valakin tud segiteni de én a fiamat nem kapom vissza őáltala.Azért megprobáltam.Elmondtam neki hogy mi történt velünk.Semmi tanácsot nem adott hanem végig azt mondogatta hogy jo uton haladok.Ettől nem "nyugodtam" meg.Szoval nem vot értelme az egésznek. Most azért akarok elmenni mert ugy érzem sokszor hogy olyan uton haladok hogy lassan depresszios leszek.Sokszor semmihez nincs kedvem ,magányos vagyok,semmi önbizalmam,szeretethiánnyal küszködöm.A házassági életünk sem ugy alakul ahogy én szeretném.Ismeretlenül is köszönöm hogy a barát szot irtad nekem.Nagyon remélem hogy egyszer személyesen is megköszönhetem nektek.Puszi

"Felhők fölött fönn a menyben kéken tuli messzeségben, hol az angyalkák vigyáznak rád, gondolatom talán odatalál. Te voltál életünk egyik ajándéka, minden percünk boldogsága, emlékünkben örökké élsz, imádkozunk a lelki üdvödért."

Sziasztok!

Köszönöm a biztatásokat.Egészen jól vagyok!Még magam is csodálkozok néha.Szerintem nem így lett volna,ha ez az első terhességem.
Nagyon sokat jelent,hogy itt van Nikike.Olyan aranyos volt ma is.(Mint mindig!!!)Féltem,hogy majd megviseli,hogy eltűntem,de nem érzem rajta.
Ma délelőtt kettesben voltunk.Férjem délelőtt dolgozott,Anyukám meg nem ért rá.
Nem volt vele semmi gond,hagyott pihenni.Feküdtem az ágyon,és körülpakolt előbb a könyveivel,majd játékokkal.
Később már unta a benti levegőt.Megfogta a kezemet,és vitt az ajtóhoz.Mondat neki,hogy nem menjünk még ki,mert Anya nem akar.Pihennem kell.Bementünk a szobába,majd ott hagyott.Röviddel utána megjelent,egyik keze benne a kabátjába.Odajött,adott egy puszit,és megfogta a kezemet,húzott az ajtóhoz.(Megjegyzem,egy nap egy esetleg két puszit ad,azt is csak ha kérem.Magától nem nagyon.Ma kaptam egy másikat is spontán.)Olyan aranyos volt.Igazi kis boszorka.Tudja,hogy kell levenni az embert a lábáról.

Vera!Jobban vagy már?Remélem hamar meggyógyulsz.Jobbulást!!!Vissza kell menned majd kontrollra?
Várom a közös babakocsi tologatást!!!!Csak hol van olyan széles járda,ahol elférünk mindannyian?(Beatrix,Eleni,Mona,Swenson,Te,mag én.És persze,aki még addig csatlakozik hozzánk!)

Mona!Rettenetes ami veled történt.A legszörnyűbb az,hogy nem kaptál megfelelő tájékoztatást,segítséget.
Szerintem is meg kellene próbálnod szakemberhez fordulni.Ártani biztosan nem árt.Ha a levél segített neked,akkor gondolj bele,mennyire segíthet a személyes kapcsolat.
Nagyon szeretném megköszönni a biztató szavakat.Nagyon jól esett,hogy Te akinek nagyon nagy fájdalma van,foglalkozik velem.Köszönöm!!!
Amennyire tudunk,mi is segítünk neked.Sokat nem tudunk,csak meghallgatunk és biztatunk.Mert igazán az tudna segíteni,aki ezt már átélte,és "kilábalt" belőle.Jó lenne,ha itt valaki jelentkezne.Csak a sorstárs az igazi.Mert el lehet képzelni,hogy milyen volt,de sosem tudjuk teljesen átélni.Igyekszünk támaszod lenni.Ha csak pár percre is eltereljük a figyelmedet róla,ha legalább egyszer mosolyt csalunk az arcodramár,az is sokat jelent!

Azzal kapcsolatban amit üzentél nekem a levélből: Én is hiszem,hogy semmi sincs véletlen.Minden van valamiért.Amikor először jelentkeztem főiskolára,egy pont hiányzott a felvételhez.Ezért azonnal tudtam,hogy újból próbálkozok.Amikor megtudtam az eredményt,két nap múlva megismertem a jelenlegi férjemet.Ha felvesznek abba a suliba,semmi nem lett volna belőlünk,mert nagyon messze volt.Egy friss kapcsolat nem bírta volna el azt a távolságot.Következő évben ismét felvételiztem,és simán felvettek egy másik azonos profilúba,ahova ráadásul nehezebb bejutni.(Ez közelebb volt.)Az első év után összeházasodtunk.
Azóta pláne hiszek az elméletemben.

Legyetek jók!

Jó éjszakát,és szép álmokat!

Györgyi

Ui.:Az utóbbi két hozzászólást még nem olvastam.Most mikor ismét bekapcsolódtam,akkor láttam,hogy vannak.Azokra majd holnap reagálok.Most megyek aludni!

Sziasztok!Csak annyit irok most nektek hogy igazad van Györgyi.Tényleg nagyon sokat jelentene ha olyanok is jelentkeznének akik akik már átéltek ilyen tragédiát.Az az érzésem hogy ezek az anyukák inkább a családon belül probálják meg "feldolgozni" a tragédiájukat és nen nyilnk meg más anyukák felé.Pedig tényleg nagyon jo lenne ha más "sorstárssal" is megoszthatnám a tapasztalataimat.Kellemes hétvégét mindenkinek.Millio puszi

Sziasztok!

Mona, még mindig annak hatása alatt vagyok, amit írtál. Nem találok szavakat... Igazad van, elcseréltem a neveket. Elnézést kérek!!
Borzalmas, számomra megfoghatatlan az, amin keresztül mentél. Minden tiszteletem a tiéd azért, hogy a történtek ellenére is úgy érzed van még helye a szívedben, testedben egy babának. Komolyan, nem tudok mit mondani. Nem, egyszerűen ide nincs szó...
A Férjed és a családja hozzállása számomra igen elgondolkoztató. Mivel nem ismerem a részleteket, inkább nem mondok ítéletet. Annyit azért meg szeretnék kérdezni Tőled, hogy nem szeretnéd mégis rendezni ezt a mélyen ülő problémát a Férjeddel? Valami módot csak kell, hogy találjatok erre közösen, különben a jövőtök is veszélybe kerül. Neked kell megtenni az első lépést. Na, már írom is az orvoslatot, pedig nem ez volt a célom.
Az már előrelépés, ha tudod - és ésszel tudod -, hogy a depresszió fenyeget. Ki kell tudni lábalnod belőle! Erős vagy, ezt már bebizonyítottad. Tovább kell lépni! (Könnyű ezt nekem mondani, igaz?!) Én is csak azt tudom mondani, mint a többiek, mindenben szeretnék a segítségedre lenni, amiben csak tudok. Nem hagyjuk, hogy leteperjenek a gonosz gondolatok. Csatlakozom a lányokhoz sorstárs ügyben. Tényleg jó lenne, ha jelentkezne valaki. Esetleg próbálj meg új fórumot nyitni, vagy keresni, ahol hasonló problémákkal küzdenek.
Ezt a topikot találtam Neked a Babanete-en. Nézd meg, hátha segítségre találsz.
https://www.babanet.hu/ujgep/discus4/cgi-bin/index.html

Györgyi, örülök, hogy ilyen jól vagy. Azt már korábban is akartam kérdezni, hogy miért gondolod biztosra, hogy nincs már baba? Görcsöltél is, nemcsak a vérzés volt? Hivatkozok itt Eleni hozzászólására a barátnőjével kapcsolatban.
Nikike nagyon aranyos lehet Ebből is látszik, hogy a gyerekek mennyire megéreznek mindent. Nem értik, nem tudják mi a helyzet, de a bioérzékelőjük jelez.
Kívánom, hogy minden a lehető legjobban alakuljon!

Köszönöm kérdésed, már jobban vagyok. Bár nagyon vacak éjszakám volt, reggelre már sokkal jobban éreztem magam. REngeteget iszok: 4 litert biztosan, ebből 1,5 liter kamilla tea. Állandóan ki kell mennem. Nem tudom, hogy mi lesz a jövő héten. Nem tudok itthon maradni, muszáj szaladgálnom. Még lesz egy gyógyszer, amit mensi előtt kell bevennem 1-2 nappal. Úgy döntöttem, ha már elmúlt a vérzés, akkor csinálok cickafarktea-kúrát is a 14. napig. Biztos, ami biztos.

Eleni, Neked azt akartam írni fentebb Krisztike születésével kapcsolatban, hogy csodálatosnak tartom azt, hogy mindezek ellenére mégis szeretnél még babát. Most már biztos vagyok az ösztönök erejében. Nem lehet legyőzni azokat.
Most már lassan Te is haladsz a termékeny időszakod vége felé. Ismét lesz drukkolnivalónk

Beatrix, tőled pedig azt akartam kérdezni, hogy jól érzem a türelmetlenséget a soraid között? Nagyon nehezen bírod már, ugye júniusig?


Eleni, Györgyi, amiket írtatok a Dokinkról csak fokozza bennem a tiszteletet és megbecsülést. Tényleg nem lehetünk elég hálásak a sorsnak, hogy Balogh doktort adta nekünk. Egy nő számára ez szerintem egy nagyon fontos dolog.
És most megemlítem Beatrix és Swen orvosait is, Dinya és Georgievics doktorokat, mert néha úgy érzem, igazságtalanul háttérbe szorulnak. Lássa az utókor, hogy mi kiket tartunk igazán jó orvosoknak.

Most megyek a dolgomra.

További szép napot, bár egy kicsit borongósra sikeredett.

V.

U.i.: A Szapáry utcából egyszer majdcsak lesz sétáló utca, és akkor ott elférünk mindannyian a babakocsikkal

Sziasztok!


Vera!Görcsölés nem volt,csak vérzés,de ennek ellenére sem hiszek a csodában.Egy részről úgy gondolom,hogy ez a Babóca,még nem volt annyira beágyazódva,hogy átvészeljen egy ilyen vérzést.Más részről meg lehet,hogy védekező mechanizmus,de nem akarom beleélni magamat az esélybe.Orvosi utasításra elvégzem a tesztet,és majd az eldönti.
Egyébként a Doki is mondta,hogy ne adjam fel,mert lehet 2-3 hónap szabályos mensi mellett is baba,de ez egy pici esély.Ő ezért szeretett volna vérből tesztet csináltatni.Az a tuti.Nem tudom írtam-e,de más orvos is javasolta a sokat emlegetett másiknak,aki úgy döntött,hogy inkább jöjjek haza.(Hú!Ez nem lett valami értelmes!Azért érted mit akartam?)

Most csak ennyi!Később még benézek!

Györgyi

Györgyi!

Az azért jó, hogy nem volt görcs, nem? Akkor ez most egy kicsit olyan helyzet, mint amikor mensi előtti időszakban vagy, és várod, hogy megjön vagy sem, és utána lehet tesztet csinálni. Kb., lesarkítva...
Azért egy BHcg tényleg meg tudná mondani a biztosat. Nálam is volt egyszer + teszt (a mensi nem megjövetele utáni 3. napon), és utána (azt hiszem 1 héttel) vérzés, de a vérvétel már nem mutatott ki Hcg-t. V.szeg a progim miatt nem is igazán kezdődött el a terhesség, csak úgy ímmel-ámmal.
A soraidból úgy veszem észre, hogy jól viseled a helyzetet. Le a kalappal...

Elkiabáltam a jóllétemet Sokat ültem ma a gép előtt, és még nem volt annyira rossz az idő, elmentem sétálni a húgommal. Majd' egy órahosszáig csámborogtunk. A végén már nem esett jól menni. Most meg itt szenvedek a gép előtt, fáj a derekam, hasam, de muszáj maradnom, mert szorít az idő szakdoga ügyben. NYaf-nyaf-nyaf...

Este még visszanézek én is.

Jók legyetek!

V.

Sziasztok!

Sajna eltelt a hétvége.

Most jó volt, mert Csabi nem dolgozott, egész hétvégén együtt volt kis családunk. Kertészkedtünk, füvet vetettünk, sokat játszottunk, naponta 6-8 órát a levegőn voltunk.

Kiscsabi minden nap úgy elfáradt, hogy este 8-kor már durmolt is. Nagyon tetszik Neki a jó idő: "Hujjá, tavasz van!" Segített gereblyézni, hengerelni, fűmagot szórni. Végig kellett látogatni a szomszédokat, ki mit csinál a kertben, a ház körül. Mindenkihez volt egy-két jó szava, mindenkinek segíteni akart, csuda aranyos volt.

Nem tudom, emlékeztek-e, (igaz Györgyinek írtam annak idején ovis témában), kicsi fiam eléggé félős volt, ha gyerekek közé került. Nagy örömömre, kb 1-2 hete már nem olyan visszahúzódó, szívesen játszik más gyerekekkel is, csak az ismeretlenektől tart egy kicsit. Persze azért vannak pillanatok, amikor még nálam keres menedéket, de már nagyon jó úton jár.
Ma, fűvetés közben, messziről meghallotta az egyik szomszéd kisfiú hangját (beazonosítani nem tudta): "Hallottam egy gyejekhangot, menjünk, nézzük meg, ki az!" És útra keltünk... Örült a régi barátnak... Mert amíg ilyen rossz idők voltak, mindenki csak rövid ideig volt kint, így a csemeték nemigen találkoztak.

Ma pedig a Szüleimet látogattuk meg délután, szülinapjukon köszöntöttük Őket (amúgy minden hétvégén megyünk), és Csabika úgy döntött, ott alszik a Mamánál. Persze most nem lehetett, mert ugye holnap jön az a fránya hétfő és Mamának dolgozni kell menni. De megegyeztek, hogy majd következő hétvégén. Nagy ám a boldogság, készül rá már nagyon.

Vera! Örülök, hogy jobban vagy, de azért vigyázz Magadra. Szakdoga ügyben pedig HAJRÁ!
Igen, türelmetlen vagyok, bár... Írtad Eleninek, meg Monának, hogy a rossz élmények ellenére is van lelkierejük belevágni újra. Hát az én lelkierőm nem ennyire egyértelműen erős. Szeretnék babát, ha lehet mielőbb, de már most tudom, hogy sokkal aggódósabb leszek, mint először. Nagyon várom, hogy újra egy baba növekedjen a pocakomban, de nagy bennem a félsz is. De az eszemmel majd leküzdöm. Az első terhességem idején is voltak félelmeim, de tudatosan képes voltam ezeket háttérbe szorítani. Nekem máshogy nem megy. Minden vágyam, hogy legyen Csabikának kistesója, de a tapasztalataim nem engedik, hogy teljesen felhőtlenül éljem át ezeket a pillanatokat. Nem tudom jobban megmagyarázni... Azért érted?

Györgyi! Örülök, hogy jól vagy! Nikike egy kis tündér! A gyerekek érzik, hogy mikor van baj Anyával. Csabika is ilyen. Ha valami bajom van, olyankor óvatosabban játszik, jobban szót fogad, nem nyaggat, mintha vigyázna rám. Volt olyan, mikor azt mondta: "Ne aggódj, én vigyázok jád, míg Apa hazajön!" vagy "Elmehetsz a doktojnénihez, addig én itthon játszok majd. Ígéjem, jó leszek!" Ma pl, nem tudom mi van a szememmel, valamitől begyulladt (lehet, hogy árpa). A gyógyszertárban adtak rá kenőcsöt, meg mondták, hogy kamillás vattát tegyek rá, és pihentessem. Erre este került sor. Kiscsabi csak nézett, "Azt hiszem, ezzel a szemeddel nem is látsz. Elmondjam, mi van a TV-ben?"
Györgyi! Azért a reményt ne adjuk fel, majd meglátjuk, mi lesz! Azért elgondolkodtató, hogy a különböző vizsgálatokat miért nem végzik el, ha egyszer kimutatható lenne vele, hogy mi a helyzet. Persze tudom, nem változtat semmin, de az ember lánya legalább tudná nagyobb biztonsággal, hogy mi történik a szervezetében. Ennyit a kórházról! Még jó, hogy vannak remek orvosok!

Eleni! Nálatok mizujs? Hogy telt a hétvége? A szemed még mindig "vacakol"? Az enyém lassan kezdi beadni az unalmast (a gyulladás miatt), de még hősiesen kitartok!

Mona! A depresszió elég alattomos tud lenni. Ha észreveszed Magadon, érzed, hogy felé haladsz, már az is jó jel, hogy kimondod. Próbálj meg nyitottabb lenni, tudatosan formálni napjaidat, hangulataidat. Ahogy már annyiszor írtuk, nem akarom ismételni, nehogy eleged legyen belőle. És tényleg gondold meg a pszichológust. Csak Te tudod, hogy mennyire komoly a dolog, de ha úgy érzed, hogy egyedül nem bírkózol meg vele, jobb, ha segítséget kérsz, bár tudod, ITT VAGYUNK MI IS! Számíthatsz ránk, számíthatunk egymásra!
Mikor jön haza a férjed legközelebb? Olyankor más a hangulatod? Könnyebb, ha itthon van? Mennyire komoly a gond a házaséletetekben? Bár maga a tény, hogy ennyi időt kell külön töltenetek, biztos nem túl jó hatással van a kapcsolatotokra. Milyen érzés?
Remélem, a hétvége, a jó idő, hogy többet voltatok együtt Gabikával, jobb kedvre derített. Mivel töltöttétek az időt? Tényleg, a város melyik részén laktok? Na, nem kérdezek többet, mert túl kíváncsinak tűnhetek.

Vagyok még. Üdv: Beatrix

Swenson! Elraktároztad a tavasz-érzést? Mert sajna most egy ideig (az előrejelzések szerint) nélkülöznünk kell a meleget és a napsütést.

Remélem, jól vagytok! Sokat mocorog a picurka? Jól bírod a terhességet?

Szép neveket választottatok a kisfiatoknak. A Botond nagyon szép név és szerintem nem fogják a neve miatt csúfolni. Amúgy meg tudod milyenek a gyerekek... Egy bizonyos korban bárkit, bármiért képesek csúfolni, aztán az az időszak is elmúlik.

Csabika születését nem akarom itt leírni. A szüléssel orvosilag semmi gondom nem volt (a választott orvosra gondolok). Viszont az ügyeletes dokival és a szülésznőkkel kapcsolatban sok-sok tüske van bennem. De erről csak személyesen.

Én titkon egy ici-picit jobban szerettem volna lányt (ezt olyan rossz így utólag leírni), de úgy gondoltam, a lényeg, hogy egészséges legyen. Apa persze fiút akart, de mindegy, csak egészséges legyen. És elmondhatatlanul boldog voltam, amikor mondták, hogy egészséges, amikor hallottam a kis szíve dobogását. És boldog voltam, hogy FIÚ! És most véletlenül sem gondolok arra, hogy mi lenne, ha lány lenne. Persze másodiknak egy ici-picit jobban szeretném, ha lány lenne, de ha fiú lesz, az is ugyanolyan nagy boldogság lesz, csak egészséges legyen.
A névválasztás fiú esetében adott volt, Apa nevét kapta. Mindketten így akartuk.

Szóval, mindegy milyen nemű a baba, a lényeg az egészség, akármilyen közhelyesen is hangzik, és ezt mindenki így gondolja.

Álmodjatok szépeket!

Üdv: Beatrix

Phűűűűűűű, Csajok! Kikészültem!!!!
Az előző hozzászólásom óta itt ülök a gép előtt, és dolgozok. 2x keltem fel pisilni. Többször csak azért nem, mert az éjszakára való tekintettel, nem iszok már többet. Pedig jó lenne akkor is tisztulni, de a kúp miatt nem szaladgálhatok... Micsoda problémák! Már nem érzem a derekam, lábam, kezem. Ez most nem tett jót nekem, érzem. Dehát muszáj volt. Ilyenkor szidom magam, hogy miért nem tudtam ilyen intenzitással már hónapokkal ezelőtt haladni... Hmmmmm.... És most a szemem nekem is kikészült.

Beatrix, azt hiszem értem mire akarsz utalni. Valami hasonlót érzek én is, bár még nekem nincs babám, így persze ez egy kicsit más. Úgy vagyok vele, hogy másra sem vágyom, de már most is aggódom, hogy baj ne legyen. És mindeközben próbálom magam nyugatgatni, tudatosan ránevelni, hogy nem lesz semmi baj, minden rendben lesz, holott tisztában vagyok a "lehetőségeimmel".

Aranyos lehetett Csabika! Szinte látom magam előtt, ahogy szedi a kis lábait kertészkedés közben, és igyekszik lépést tartani a nagyokkal

Most megyek zuhanyozni, és alvás. Kész vagyok...

Szép álmokat Mindenkinek!

V.

Sziasztok!Vera,Beatrix!Annyira rossz hogy ilyen szomorkás lett az idő.Az én hangulatomat eléggé befolyásolja az időjárás.A hétvégét persze kihasználtuk és sokat voltunk lenn.Gagát elvittem az oviba és most ki kellene találnom hogy mivel tötsem el a délelőttöt.A férjem egyébként két hét mulva jön haza.Nekem elég gyorsan el szokott telni az öt hét.Eleinte persze nagyon vártam hogy haza jöjjön de az utobbi időben már nem.Sajnos rosszul alakultak a dolgaink.Persze nagyon szeretném ha rendbe jönnénk de egyre kevésbé vagyok ebben a dologban optimista.Az a legrosszabb hogy Gaga is érzi a kettőnk közötti feszültséget.Sokszor szokta ilyenkor mondani nekem hogy ha apa hazajön akkor ne veszekedjek vele.Ő egyébként mindkettőnkhöz egyformán ragaszkodik.Ugy érzem hogy a mi kapcsolatunknak nem tett jot a külföldi munkavállalás.Sajnos azonban nincs lehetősége hogy hazajöjjön dolgozni.Az ő végzettségével/kőolajos/ sajnos itthon nem tudna elhelyezkedni.Pedig legszivesebben ő is haza jönne.Gaga is nehezen fogadja el hogy az apukájának miért kell elmennie.Gondolom ha nagyobb lesz értékelni fogja hogy ez végül is miatta történik igy.Nekem azért volt rossz mert amikor a legnagyobb szükség lett volna rá akkor biztosan épp kinn volt.Gondolok a fiuk születésére,Dominik halálára.A környezetemben persze sokan irigykedtek ránk/ilyenek a magyar emberek/Azt mondogatták milyen jo nekem mert a férjem jobban keres azt persze nem vették figyelembe hogy sok hátránya is lehet a családi életünkben.Ilyenkor mindig azt mondtam hogy ki lehet probálni hogy milyen igy élni és utánna mondja meg a véleményét.Én most már a saját bőrömön tudom:a pénz jo ha van de nem boldogit.

Sziasztok!

Borús reggelre ébredtünk

Reméljük, nem tart sokáig ez a szomorkás idő, és újra sütni fog a napocska

Györgyi, jobban vagy már? Csillapodott a vérzés? Semmilyen gyógyszert nem kaptál? Azért kérdezem, mert eszembe jutott, hogy a Rutascorbin-t a koraterhességben (és azt hiszem később is) szokták javasolni vérzés, barnázás csillapítására. Ez tul. képppen érfalerősítő (nagyvonalakban). Nyugodtan lehet szedni, mert vitamin, és mivel vízben oldódó, nem is lehet túladagolni (a fölösleget kipisili az ember). Biztos, hogy ismeritek, csak ez jutott most reggel eszembe, és úgy gondoltam megírom Neked, hátha segíthet. Egyébként egy ismerősömnek a 7. héten volt kis vérzése, és az orvosa nagy adag C vitamint írt neki elő. Nem lett semmi baj, már a 24. hét körül jár.

Eleni, téged úgy látom, ismét beszippantott a család. NAgyon helyes Majd néha jelentkezz!

Beatrix, ki fogod bírni júniusig Gyorsan szalad az idő. Látod, még most voltam Dokinál Closty-ügyben, és már vasárnap (vagy, ha hamarabb jön meg akkor korábban) el is kezdhetem szedni. Éppen Te írtad, hogy gyorsan eltelik majd az a két hét Én is azt mondom Neked, hogy gyorsan eltelik majd az a 3. hónap
Csak nem lelkiismeretfurdalásod van amiatt, hogy titokban lányt szerettél volna? Ha igen, akkor felejtsd el, mert Te ennyira imádod a kisfiad, ez miden szavadból sugárzik, hogy ez nálad már inkább csak régi emlék, mindtsem valós "probléma". Jajj, remélem, nem érted félre, mit akarok mondani.
Névválasztás ügyben érdekes, hogy a Férjem nagyon tiltakozik az ellen, hogy az ő nevét kapja a gyermekünk. Ilyen is van. Így fiú nevet én választottam (már évekkel ezelőtt ), lánynevet pedig ő (pedig az is lett volna részemről, de az nem tetszik a Férjemnek ).
Messze laknak a szüleid? Nagyon szeret náluk lenni Csabika?

Mona, mi újság? Hogy érzed magad? Mivel fogod tölteni a hetet? Készíts vasárnap egy kis időbeosztást: hétfőn ide megyek, ezt csinálom meg, midnen napra legyen valami, és akkor úgy jobban telik az idő.

Megyek "szakdolizni". Csak ne fájnék annyira

Szép napot!

V.