Sziasztok!
Azért nyitottam ezt a topikot,mert kiváncsi vagyok kivülállók véleményére az én esetemre vonatkozóan.
8 éve élünk házzasságban a férjemmel, fél évesek az ikreink,akiket nagyon vártunk. Jó módban élünk,megvan mindenünk. Szép új ház,saját jól menő cégünk.....mások számára minta család vagyunk. A férjem is szeret, kedves velem.
A gond ott van, hogy iszonyú lusta lett az elmúlt évek alatt, itthon semmit nem csinál, nem segít, vagy ha segít, szájhúzva és kommentálva. Az ikreket is teljesen egyedül én látom el. ? simán végignézi a kanapén tv-zés közben, hogy én izzadva öltöztetem a gyerekeket a levegőztetéshez, ordítanak, mert ugye nem szeretik a göncöket, bent már melegük van.....a babakocsit is én cígölöm ki a teraszra....
Vagy a legutóbb: beteg lettem, sz@rul voltam... hazajött a melóból és én célozgattam, hogy de jó lenne egy forró tea...meg sem hallotta....Az egyik gyerek nyűgösködött, mire mondtam, hogy foglalkozzon már vele kicsit, míg megeszem a szendvicsemet. Válasz: én egész nap itthon vagyok, ez az én dolgom.
A házaséletünk egyenlő a nullával, pedig én mondogatom mindíg, hogy jó lenne már szexelni. Ja, hozzáteszem, hogy rajtam nem látszik, hogy szültem, feszes a hasam, mindenki csodálkozik, hogy milyen vékony vagyok 35 évesen az ikrek után is.
Nem lehet neki semmiért sem szólni, mert megsértődik. Alapvető dolgokról van szó. Mindent cseszegetésnek vesz.
Kiváncsi vagyok,hogy ír-e vki véleményt. Mindenesetre kicsit jó volt kiírni magamból....
Üdv: Abnika