Úgy gondolom, sokak hasznára válhat, ha elküldöm itt is a kis gyűjtésemet
progi-HCG-prolaktin témakörben. Bocsánat, ha hosszú, de ígérem, hasznos
1.
Progeszteronpótlás terhességben - mikor, kinek?
A kívánt terhességeknek körülbelül a tíz százaléka spontán vetéléssel végződik. Vetélésről a terhesség 24. hetéig beszélhetünk. Ezt követően már a (kora) szülés kifejezés használatos. A vetéléseknek számos oka lehet, ezeket még a szövettani vizsgálat sem tudja általában kideríteni. Az azonban már tudományosan igazolt, hogy a terhesség első két hónapjában lezajló vetéléseknek hozzávetőlegesen az egyharmadában a progeszteron hormon alacsony szintje játszik oki szerepet.
A progeszteront, más néven sárgatest- hormont - ahogy a neve is mutatja - a tüszőrepedés helyén kialakuló sárgatest termeli. Ez a hormon védi a terhességet, körülbelül a tizedik hétig. Ezután a hormon termelését átveszi az időközben kialakuló lepény.
Mindezekből az következik, hogy a spontán vetélések ezen harmada progeszteronkezeléssel megakadályozható. (Hozzá kell tennem, hogy ha a terhesség első két hónapjában más okozza a vetélést, akkor nem áll hatékony kezelés a rendelkezésünkre.) A progeszteron hormon vérszintje laboratóriumi úton meghatározható ugyan, azonban ebből nem lehet következtetni arra, hogy adott terhesség fenntartásához ez a szint elegendő-e.
Mikor szükséges tehát sárgatesthormont adni a terhesnek?
- Terápiás javallat alapján fenyegető vetélés (kevés vérzés) esetén,
- profilaktikusan, azaz megelőzés céljából, ha a kórelőzményben egy vagy több spontán vetélés szerepel, illetve
- azoknak, akiknek több éves meddőség vagy kezelés után fogant meg a terhességük.
A felsorolt esetekben tehát az feltételezhető, hogy progeszteronelégtelenség áll a hátterükben.
A hormonpótlás történhet szájon át, injekció formájában és a hüvelybe felhelyezett kapszula segítségével. Az irodalmi adatok amellett szólnak, hogy ez utóbbi forma a leghatásosabb.
Körülbelül a 14. héttől, amikor már a vetélést elsősorban a méh fájástevékenysége szokta kiváltani - görcsök, vérzés esetén - a terhesség megtartásában a méhösszehúzódásokat csökkentő gyógyszer és ágynyugalom lehet hatásos.
Dr. Bárány János
szülész-nőgyógyász
2.
Luteális fázis támogatása (Level I):
# Részben a kezeléshez felhasznált gyógyszerek miatt (GnRH analóg), részben a follikulus punkció miatt, a petesejtleszívást követően célszerű a ciklus második felét hormonálisan támogatni. Ez történhet progeszteron készítménnyel, vagy a sárgatestek működésének serkentésével.
# Progeszteron készítmény adható orális, transvaginális vagy intramusculáris úton. Klinikai tanulmányok az orális készítményeket placébóval egyenértékűnek találták. Transzvaginális és muszkuláris progeszteron készítmények egyforma hatékonyak, és a placébónál jobb eredményekre vezetnek.
# A progeszteron szubsztituciót a luteo-placentáris váltásig célszerű folytatni, mely a terhesség 8-9. hetére megtörténik.
# HCG injekció a sárgatest működését serkenti a luteális fázisban. Mivel alkalmazása során ovárium túlstimuláció léphet fel, ezért felhasználása a progeszteron készítményekhez képest háttérbe szorult. "
Idézet innen:
http://64.233.183.104/search?q=cache:Rb ... d=49&gl=hu
szülész-nőgyógyász
3.
IDEGEN AZ ANYAMÉHBEN (Melléklet - GYÓGY-ír)
Kisalföld
2002. május 7.
Számos csoda létezik a női szervezetben, ezek közül talán az egyik legmegfoghatatlanabb a megtermékenyített petesejt, a préembrió beágyazódásának mintegy hét-tíz napig tartó folyamata az anyaméhbe. Mindazok a kölcsönhatások, amelyek az élet korai kezdetén a már apai antigéneket is tartalmazó préembrió és az anyai szervezet között létrejönnek, talán a korai terhesség legrejtettebb, legkevésbé ismert folyamatai közé tartoznak. A megtermékenyítés folyamata a mai tudásunk szerint a petevezetőben történik, és innét indul vándorútjára a megtermékenyített petesejt, hogy a kilökődéstől számított körülbelül 120 óra múlva (ez a beágyazódási vagy implantációs ablak) elérje a méh üregét, a hormonálisan beágyazódásra előkészített méh hámbélését, az endometriumot. A méhnyálkahártya a menstruációs ciklus kezdetén igen vékony, alig 1-2 milliméter, de a ciklus első felében, az úgynevezett proliferációs szakban megvastagszik, kb. két hét alatt 9-14 milliméter vastagra nő.
Számos csoda létezik a női szervezetben, ezek közül talán az egyik legmegfoghatatlanabb a megtermékenyített petesejt, a préembrió beágyazódásának mintegy hét-tíz napig tartó folyamata az anyaméhbe. Mindazok a kölcsönhatások, amelyek az élet korai kezdetén a már apai antigéneket is tartalmazó préembrió és az anyai szervezet között létrejönnek, talán a korai terhesség legrejtettebb, legkevésbé ismert folyamatai közé tartoznak.
A megtermékenyítés folyamata
A megtermékenyítés folyamata a mai tudásunk szerint a petevezetőben történik, és innét indul vándorútjára a megtermékenyített petesejt, hogy a kilökődéstől számított körülbelül 120 óra múlva (ez a beágyazódási vagy implantációs ablak) elérje a méh üregét, a hormonálisan beágyazódásra előkészített méh hámbélését, az endometriumot.
A méhnyálkahártya a menstruációs ciklus kezdetén igen vékony, alig 1-2 milliméter, de a ciklus első felében, az úgynevezett proliferációs szakban megvastagszik, kb. két hét alatt 9-14 milliméter vastagra nő. Számos növekedési faktor van a női szervezetben, amelyek a méhhámbélés sejtes elemeinek burjánzását idézik elő-e faktorok mennyisége a petesejt-kilökődés (ovuláció) idején éri el maximumát, majd gyorsan csökken a szervezetben. Mindezt jelzi, hogy a kilökődés után már alig nő a méhnyálkahártya vastagsága, csupán szerkezete változik meg: jelentős mennyiségű fehérje és szénhidrát természetű anyag szaporodik fel benne.
Az embrió beágyazódása
Az anya és az embrió a terhesség alatt állandóan kommunikálnak egymással. Ez az információcsere óriási jelentőségű, hiszen sikerétől függ a faj fennmaradása. A beágyazódásnak valójában három fázisát lehet jól elkülöníteni. Az első fázis az, amikor a megtermékenyített petesejt eléri a méhnyálkahártyát és annak egy meghatározott régióját: mindezen mechanizmusok, amik az endometriumra történő vándorlást (appozíciót) elősegítik, a mai napig nem ismeretesek pontosan. A legnagyobb valószínűséggel egy fehérjetermészetű anyag, a leukémia inhibíciós faktor (LIF) játszik fő szerepet az említett folyamatban. Ezt követi a megtapadási (adhéziós) fázis, amikor az embrió sejtfelszíni molekulák segítségével a méhnyálkahártya hámjához tapad és sejt-sejt kapcsolatok jönnek létre növekedési faktorok hatására.
A legvégső a behatolási fázis: ekkor az embrió felszínén kialakuló korai terhességi sejtek a megtermékenyítést követő 6. napon behatolnak a méhnyálkahártyába és újabb 2-3 nap múlva betörnek az endometrium ereibe, ezáltal létrejön a beágyazódás, az implantáció.
Joggal vetődik fel a kérdés: az idegen antigéneket hordozó magzati szövet miért nem lökődik ki az anyai szervezetből.
Joggal vetődik fel a kérdés: az idegen antigéneket hordozó magzati szövet miért nem lökődik ki az anyai szervezetből?
Nos, a terhesség fennmaradását számos immunológiai mechanizmus befolyásolja, amelyek képesek megakadályozni a préembrió, illetve később a magzat-méhlepény egységének kilökődését az anyaméhből. Ezeket a folyamatokat legfőképp a terhességi sárgatest által képzett hormon, a progeszteron szabályozza. A sárgatesthormon nem csupán a megfelelő minőségű méhnyálkahártya kialakulásáért felelős, hanem immunológiai hatása is van.
A beágyazódás kezdeti időszakában a préembrió képes elrejteni magát az anyai felismerősejtek, a falósejtek elől, később azonban a progeszteron által indukált blokkoló antitestek jönnek létre. Ezek az antitestek — amelyeket a progeszteron hormonreceptorral bíró nyiroksejtek, az ún. limfociták termelnek — szinte "leárnyékolják" a lepényfelszíni idegen (tulajdonképpen apai) antigéneket: Így elrejtik a természetes ölősejtek (natural killer, NK) elől, valamint azok ölőfunkcióját is képesek csökkenteni. Ennek ellenkezője is bizonyított: a spontán vetélések esetlen jelentősen megnövekedett ölősejt-aktivitást tapasztalhatunk, de például a szülés után is fokozott NK aktivitás mutatható ki.
Mint tudjuk, az immunrendszer legfontosabb feladata a saját és nem saját megkülönböztetése. Ha az immunrendszer szerepét ebben a viszonylatban vizsgáljuk, igazi csoda, hogy a terhesség kilenc hónapja alatt nem lökődik ki az anyai szervezetből az idegen antigéneket hordozó magzat. Terhesség során azonban megváltozik az immunrendszer feladata is: nem csupán az anyai szervezetet védi a fertőzések ellen, hanem képes biztosítani a magzat fejlődését a terhesség ideje alatt. Számos komplex immunológiai mechanizmus aktiválódik, amely bizonyos anyagoknak, pl. a citokineknek a termelését változtatja meg, valamint a természetes ölősejtek aktivitását jelentősen csökkenti, de helyi immunhatást csökkentő faktorok is szép számban keletkeznek. Mindezek együttesen biztosítják, hogy az "immunológiai paradoxon"létrejöhessen, és kilenc hónap múlva egy új élet születhessen. Nem véletlen, hogy számos munkacsoport igen intenzíven kutatja azt a "suttogó párbeszédet" az anya és a magzat között, amelynek a molekuláris biológia alkalmazásával egyre inkább "fültanújává" válhatunk.
Dr. Kőrösi Tamás szülész-nőgyógyász főorvos
Kisalföld
4.
Progeszteron és vetélés
Létezik egy vegyület, a RU486, amely egy progeszteron antagonista, ami
azt jelenti, hogy bevétele esetén leszorítja a progeszteront a
sejtmembrán (receptor) azon helyéről (egyszerűbben: kiszorítja a
sejtből a progeszteront), ahol az hatását kifejtené, ezért a
progeszteron nem tud hatni, olyan mintha nem lenne progeszteron. Mire
"jó" ez? Abortust lehet vele elérni. Hatására a terhesség a 42.
napjáig nagy valószínűséggel elhal és gyorsan(!) kilökődik. Azaz
progeszteron hiányában vetélés jön létre! Szerintem ez mindennél
jobban hangzó érv. Nem?
De a biológia nem ilyen egyszerű, mert fel kell tenni a kérdést: ha
progeszteront adunk mellé, akkor az megvédi a terhességet? A kutatási
tapasztalatok szerint: nem! Eszerint azoknak lenne igaza, akik szerint
a progeszteron nem véd meg a vetéléstől. Látszólag igen, de a biológia
most sem ilyen egyszerű, mert itt is igaz: a rosszul feltett kérdésre
rossz választ kapunk. Ugyanis tudni kellene azt is, hogy mennyit adunk
egyik (RU486), mennyit a másik (progeszteron) szerből (sőt miután a
szervezetben nem a beadott progeszteron, hanem csak annak egyik
bomlásterméke hat, abból mennyi kerülne bele)? A gyógyszer formájában
bevitt progeszteron ugyanis soha sem a biológiailag aktív anyag, az a
szervezetben még többször átalakul. A kutatók még nem tudtak erre a
kérdésre választ adni.
Minden vetélés esetén alacsony progeszteront találnak. Ez igaz, de ez
nem az ok, hanem következmény, mert a "szerum progeszteron szint"
mindössze egy laborlelet, tulajdonképpen egy tünet! Mi történik?
A megtermékenyített petesejt egy sajátos, csak (az ember)
terhességében mérhető hormont, a HCG-t kezdi termelni (ezt mérjük a
terhességi tesztben is!) akkor, amikor a sárgatest még termel
progeszteront, mert még a cikluson belül vagyunk, azaz a sárgatest még
nem öregedett el (mint azokban a ciklusokban amikor nem következik be
terhesség). Ebben az esetben, mai tudásunk szerint, a HCG hatására
elkezd emelkedni a sárgatest (most már terhességi sárgatestnek
nevezzük) progeszteron termelése. Ennek számos biológiai hatása van:
elősegíti az egészséges embrio beágyazódását, emeli az
alaphőmérsékletet stb.
Ha a megtermékenyített petesejt eleve hibás, vagy a korai fejlődése
során éri valamely ártalom, akkor nem termel elég HCG-t és a
progeszteron termelés sem fog emelkedni, ugyanezen okok miatt elhal,
és a progeszteron (és a HCG) szint tovább csökken, bekövetkezik a
vetélés. Gardó professzor még a 80-as években igazolta, hogy az
abortatumok 85%-nak volt genetikai jellegű hibája.
Tehát a progeszetron szint csökkenés oka a megtermékenyített petesejt
betegsége, ezért hiába adunk progesteront a hibát nem tudjuk
kiküszöbölni, legfeljebb az elhalt pete kilökődését tudjuk késlelteni.
Nem szabad összekeverni az okot a következménnyel.
A teljesség kedvéért: Van néhány eset, ahol a petefészek, talán
genetikai okból, már nem terhes állapotban sem képes elegendő
progeszteront termelni. Ha ezekben az esetekben sikerül terhességet
létrehozni, ekkor, és csak ekkor talán van a progeszteron adásának
jelentősége. A talán azt jelenti, hogy ezeket az eseteket nagyon nehéz
igazolni, inkább csak elméleti jelentősége van.
5.
A terhességi teszt pozitivitását a magzatboholy által termelt HCG (humán gonatropin hormon) nevű hormon okozza, amely lényegében egy vezérlő jellegű hormon. Termelődése a beágyazódáskor indul meg, tehát általában az elmaradt vérzés (ekkorra már két hét eltelt a megtermékenyüléstől) után jó egy héttel válik pozitívvá a teszt. Tudnia kell, hogy a "patikai" tesztek biztonsága elég siralmas: tapasztalataim szerint minden hatodik-hetedik esetben téves eredményt adnak, amibe persze bele kell számítani a tesztet végző személy "személyes tényezőit" is.
Lehet, hogy lakonikus, de az én véleményem szerint terhesség az, amelyet ultrahanggal ki lehet mutatni. Lényeges előnye az ultrahangnak, hogy a teszttel ellentétben a beágyazódás helye is megállapítható: egyáltalán nem mindegy, hogy a pete esetleg nem a méhen belül található...
A reggeli hányingerért egyébként nem direkt a HCG felelős. Hatására a "normál" ösztrogén és progeszteron szintje nagyságrendekkel nő és ez a közvetlen hatású. No meg persze az, hogy a terhesség elején ez utóbbiakat a petefészkek termelik, a kialakuló méhlepény a 12. hét körül veszi át a "vezérlést". A tapasztalatok is igazolják, hogy ekkor stabilizálódik a terhesség és szűnnek ezek a panaszok.
6.
Egy másik ok lehet az, hogy az anya progeszteron-szintje túl
alacsony. A progeszteront a sárgatest kezdi el termelni, amikor a
petesejt kilökődik a petefészekből. A termelést fenntartja két hét
után is, ha HCG hormont észlel az anya vérében. A HCG hormont a
trophoblast (a csírahólyag külső része) termeli, melyből később a
méhlepény lesz. Az első 10-11 héten a progeszteron elégtelenségét
okozhatja az, hogy a trophoblast nem termel elég HCG hormont, vagy az,
hogy a sárgatest nem válaszol elegendő progeszteronnal a HCG
jelenlétére. Ennek az lehet a tünete, hogy az anyának nincs reggeli
émelygése, hányingere. Ebből azonban nem lehet egyértelműen
progeszteronhiányt megállapítani, mert mindegyik nő más mértékben
érzékenx a HCG-szintre. A HCG alacsony szintjét vérzés is kísérheti
(ld. lejjebb). Az első trimeszter végére a méhlepény elég fejlett lesz
ahhoz, hogy átvehesse a progeszteron termelését. Ekkor a sárgatest
elhal, s nem termel többé progeszteront. Ha azonban ez a két esemény
nincs szinkronban, akkor csökken a progeszteronszint, a méh
összehúzódik, s kilöki a babát. A vetélés kockázata csökken a
terhesség előrehaladtával, azonban az első trimeszter végén egy kissé
megnő. Ha a hormonszinttel van a gond, akkor a magzat hiába
egészséges, a méh kilöki őt.
Ezek a leggyakoribb okok, amiért a nők elvetélnek
7.
Az alábbiakat egy kedves ismerősöm szedte össze:
"""73272. hsz:"A sárgatest elégtelenség a lombikok idején nem játszik, mert olyan brutál dózisban kapjuk a pótlást, ha nem dolgoznának a petefészkek, akkor is fenntartható lenne a terhesség a kívülről bevitt progival. Gondoljatok csak bele, hogy a donorsejtes lombikoknál is, ahol nincs a recipiensnek petefészke, ott is létrejön illetve kihordható a terhesség a pusztán kívülről pótolt progival."
"67834. hsz: "Ezt tudom! A következő képpen müködik. A kirepedt tüsző helyén keletkezik a sárgatest ami termeli a progeszteront. Ha nem ágyazodik be embrió akkor a sárgatest hormon elhal, progi szint leesik es a méhnyálkahártya kilökődik. HA viszont van embrió akkor Ő hcg-t kezd el termelni amit a sáratest észlel es tovább termeli a progeszteront, mert "tudja" hogy baba van. Amíg kapja a hcg adagokat a sárgatest addig Ő folyamatosan dolgozik és termeli a progit. Ha elhal a baba, hcg leesik, sárgatest elhal, progi szint leesik és menstruálsz.
"67840:"Csak a félreértések elkerülése végett a 12. hét után a kifejlődött méhlepény veszi át a progeszteron termelését, nem pedig a hypophyzis. Az agyalapi mirigy sokféle hormont termel, de progit nem.
A szimpla hcg pótlás az a lombikosoknál sem megoldás a progitermelés serkentésére, csak egyfajta rásegítés, amit nem is mindenki kap. És nem is feltétlenül a "túlstimulálás" veszélye miatt nem kap, mert ilyen értelemben a petefészket nem lehet "túlstimulálni", ha értitek amire gondolok. Nem is tudom, hogy ismer-e a szakirodalom olyan esetet, hogy valakinek progeszteron túlterelmés okozott volna gondot a korai terhességben. Viszont direkt progeszteronpótlást minden esetben adnak a lombikosoknak, vagy hüvelykapszula vagy tabletta vagy injekció formájában. Vagy esetleg kombináltan. "
"67828: "Igyekszem kitartani... Nem kapok Ovitrellet mert amugy is gyenge a sargatest hormon termelésem (erre gyanakszanak, hogy e miatt nem sikerült természetesen) és nem lenne képes elég progeszteront termelni, így nem is utrot kapok, hanem progi szurit. Ez megy 2 hétig és ha sikerült akkor a terhesség elő 3 hónapja alatt is."
"63692:"az Utrogestan is progeszteron tartalmú, ugyanúgy, mint pl. a Duphaston. Általában itthon ezt a kettőt szokták alkalmazni sárgatest-hormon pótlásra. Az egyik szintetikus, a másik természetes. "
"48674:"Sokat irtatok a magas prolaktinról. Nekem is az volt (234 a 3. napon). A doki azt mondta, hogy a petesejt minőségét is rontja, akadályozza beágyazófást, és később csökkenti a sárgatest szintet, ezért korai vetéléshez vezet. De a lényeg, hogy két hónap bromocriptin szedés után már babás lettem, ezt tudják kezelni."
"58401:"A punkció napjától progeszteron injekció, 12 héten át"
"4332:" Nálunk a Koncz doki mindenkinek aki veszélyeztetebb az átlagnál annak mindenkinek fölirja. A Pharmafutárral szoktuk behozatni. Mellesleg az utroból is 3x3-at kell használni ez mellett. Nem bizza a véletlenre. "
Az előző sárgatestes linken a 74162. hsz: "orvosa vállogatja, hogy ki milyen sárgatest pótlást végez, van aki erre esküszik, van aki arra, viszont nem jobbak azok a lombik statisztikák sem, amiknél progeszteron injekciót használnak. Ez az a kérdés, hogy van doki aki arra esküszik, van aki nem. Múlt héten pont erről beszéltem búcsúzoul a dokimmal. Vannak országok, és állítólag nem rosszabb a statisztikájuk, mint nekünk, ahol a sikeresség megállapítása után semmilyen progeszteron pótlást nem adnak, kb. a terhességek 10 -nál van valóban szükség rá, és a magyar orvostársadalom ezért a 10 -ért használtat sárgatest hormon, mivel semmilyen káros hatása nincs. Ha elolvasod az Utro használati utasítását, már így is túladagolva kapjuk a lombikokkor a sárgatestet. A lényeg, hogy intézet és orvos függő, sőt van olyan doki, aki nem Utrot, hanem szájon át szedhető Duphastont használ. "
Ezeket találtam, a sárgatest szóra rákeresve, összefoglalva, azt írja, hogy az esetek 10 százalékábaban előfordul, hogy sárgatest elégtelenség miatt van méhen belüli elhalás. Megbizonyososdni szerintük egy ciklus UH követésével lehet, ahol is a ciklus 2. fele rövidebb, mint az első. Írnak rá gyógyszereket (Premens ill. a Mastodynon barátcserje hatóanyagút) és van egy felhasználó, aki a Closty több hónapi szedésére esküszik, és persze azt is leírják, többen is, hogy kívülről történő sárgatest pótlással is lehet sikeres terhesség, egy felhasználó hasonló tünetekkel /"összeesett petefészek,vastag nyálkahártya,kevés sárgatest"/ már egy későbbi hsz-e idején a 16. hétben volt."""
Nincs időpont, hgoy mikor menjél?
De azért irigyirigy 
Megkérdezem Apánkat. Bár előre tudom, hogy az lesz a válasza, hogy adjak túl rajtuk. És ha ő mondja, én meg is teszem.
De nagyon kíváncsi vagyok, hogy mi lesz veled este!
Donnával és Celvinnel
Nagy drukk, lehet éppen aktuális 
