Társalgó főoldal » Ismerjük meg egymást » Sheila és családja

Szia D.V.B!

Köszi, tényleg csak ez volt a gond!
Én is megyek Hozzád!

Puszi: Sheila

Szia Sheila!

De nagyot nőtt Melissa és milyen gyönyörű haja van!

A képen a nagyfiad van? A profilodban levő képen olyan jól nézel ki, hogy ha az utcán együtt mennétek a nagyfiaddal simán néznének a barátnőjének!

És hát olvasom egy másik topicban is a jó hírt, hogy te is babát vársz! Gratulálok!!!!
Mikorra vagy kiírva? Lehet esetleg már tudni, hogy fiú-e vagy kislány?

Puszi!
Menta

Szia D.V.B!

Nagyon sokat nőtt a kicsi Melissád. Kész hölgy. És mekkora haja van!
A fiadról inkább ne is beszéljünk. Ha nem láttam volna a férjedet, azt hinném, hogy ő a párod.
Este jövök majd bővebben.

Menta írására reagálva: lemaradtam valamiről?????

K.

Drága Menta!

Örülök, hogy írtál
Köszönöm, de a gratuláció még kicsit korai,
még nem várok babát, de ami késik nem múlik, júliusban szeretnénk próbálkozni, és ha minden jól megy majd, jövő áprilisban újra lesz egy bőgőmasinám
Drukkok kéretnek hozzá!

viszont én ezúton szeretnék GRATULÁLNI Neked
KisGyőzőhöz!
nemrég olvastam a jó hírt, nagyon örültem neki!
Helena is hihetetlenül sokat fejlődött, hiába repül az idő!

Dicséretet köszönöm, bizony néha furcsán néznek ránk az utcán az emberek,ha Rolanddal sétálunk
biztos gondolják: barátnőnek túl öreg, anyának túl fiatal...elég hülye helyzet, de azért nem bánom!

D.V.B!

Olyan boldog vagyok, hogy újra beszélgetünk
nézegettem ám rendszeresen a topicodat, figyelemmel kísértem Dodót / nagyon tetszik /,
de annyi levelezőtársad lett, hogy nem is mertem bekapcsolódni...
de most megtenneém, ha nem bánod

nem maradtál le semmiről, Te az elsők közt fogod megtudni a "gólyahírt"

Puszi: Sheila

Sziasztok!

Sheila!
Én is örülök, hogy újra összejöttünk. Talán mert eljött az az idő, amikor a lányok mellett ide tudunk ülni bővebben.
Én is olvasgattalak ha megláttam a neved, de szólni nem igazán akartam. Úgy voltam vele, hogy amennyit a neten vagy, próbálod igazán fontos dolgokra tölteni. Biztos voltam benne, hogy Te éppúgy olvasol engem, mint én Téged, s ha bármelyikünknél valami öröm, boldogság, vagy netalán gond, szomorúság történik, tuti megszólítjuk egymást. Amint látom csak egy ici-pici gond kellett hozzá. Nem vagyok kárörvendő, de örülök, hogy nem sikerült elsőre feltölteni a képeidet és úgy éreztem írnom kell Neked.
Megnyugtattál azért, hogy nem maradtam le semmiről és köszönöm a bizalmat, hogy az elsők között fogok tudni róla.
Írtam az enyémbe is neked az előbb.

Menta!
Én is gratulálok a kicsi fiúhoz, de hangosabban majd csak ha megszületik.
Téged is olvasgatlak ám néha, ha meglátom a neved, éppúgy mint a többieket akikkel együtt voltunk pocakosok. Gondolom Te is így vagy vele, néha rádtör, ha meglátod egy régi ismerős nevét, hogy ugyan mi lehet vele. Én legalábbis így érzem. Ha nincs is időm minden nap, minden órájában az ismerősöket keresni, azért néha visszamenőleg is olvasgatok róluk. Pl. tudom, hogy Ti sosem esztek levest. Megnyugodtam, mert nálunk is talán egy hónapban csak egyszer van leves (vagy mégritkábban), de az is húsleves.

Jó éjt nektek!

K.

Sheila! Köszönöm a gratulációt! Hát ezek szerint jól félreértettelek a Telkis topikban! De nem baj, akkor majd nagyon szorítok, hogy akkor jöjjön össze a legkisebb babuci, amikor tervezitek, mert akkor pont 1 év lesz a miénk és a tiétek között!!

Kata! Neked is köszi a gratulációt! Igen-igen! Én is el-el olvasgatok egy-egy régi ismerőst, pont ezért olvastam bele (Sheila miatt) a telkis topikba is.
Leves!

Puszi!
Menta

D.V.B!

Nagyon igazad van mindenben
Tényleg sok a hasonlóság köztünk, én is pont ezt teszem, fél szememet rajtatok tartottam akkor is,
mikor hosszú ideig nem volt időm v. energiám ide írni...
de akkor is a Babanet volt az első site, ahova benéztem, mert ezt még Melissa mellett is megtehetem
viszont az e-mailek...
sajnos sokszor hetekbe telik, mire válaszolok a levelekre...mert inkább itt lógok

Mentáékról is mindent tudok / bár az új, hogy nem eszenek levest /
de most megnyugodtam, mert mi sem
ill. csak néha, kb. havonta, mint TI
télen húsleves, nyáron gyümölcsleves
és még azt hittem, hogy emiatt pocsék háziasszoy vagyok, mert pl. anyuék minden nap esznek levest
/apám levesrajongó /


Menta!

Olyan jólesik, hogy a Telkis topicba is benéztél miattam!Köszönöm
Bizony , jó lenne, ha úgy sikerülne a baba,
egyrészt azért, mert akkor kislány lenne a kínai naptár szerint
másrészt pedig, mivel Melissa is áprilisi baba,
jók lennének a féltve őrzött, gyönyörű ruhácskák

és tök jó lenne, ha pont akkor lenne a kisfiad
1 éves!
Ui: azok a bizonyos pocakkeményedések elmúltak?
ne aggódj, ilyen éjszakáim nekem is voltak Melissával
bizony: többedik várandósságnál már így van ez

Puszi: Sheila

Sziasztok!

Sheila!
Szívemből szóltál!
Nekem is többször eszembe jutott már, hogy pocsék háziasszony vagyok amiért nem főzök levest. Anyuméknál nincs nap leves nélkül. Én mindig a gyerekek miatt érzek bűntudatot. Persze csak az első levesig. Mert ha "nagy bűntudatomban" főzök egy borsó, frankfurti vagy bármilyen levest, akkor szinte a fele megy WC-be.

Azért kicsit irigyellek, hogy Te még vállalkozol egy babára. Én már teljesen eldöntöttem, hogy nem. Egy kivétel van. Ha valaki garantálni tudja, hogy kisfiú lesz. Ilyen pedig nincs.

K.

Kata!

Én azzal szoktam nyugtatni magam, hogy a leves csak olyan haszontalan "valami", ami eltelíti a gyerkőc pocakját, és emiatt nem marad helye az "igazi" főételnek...azért ebben van valami, nem?

emlékszem, gyerekkoromban rengeteget üvöltözött
velem az apám az asztalnál, mert a második "fogásnál" már hányingerem volt, és alig tudtam letuszkolni a falatokat
már szabályosan rettegtem a vasárnapoktól

nincs kizárva, hogy nem az ominózus leves miatt volt

mindenesetre, én SOHA nem teszek ilyet a gyerekeimmel, ha akarnak esznek, ha nem: úgysem tehetek semmit
nem hülyék, nem fognak éhen halni

Két éve még nem gondoltam, hogy újra vállalkozom
de a párom annyira szeretné, és most már én is
és Melissának is jó lenne, úgy érzem...
én is örülnék, ha lenne egy korban hozzám közel álló húgom v. nővérem...a 10 évvel fiatalabb öcsémmel semmilyen kapcsolatom nincs, sajnos

De a Te álláspontodat is megértem
Képzeld, a nemek tekintetében nekem mindegyik gyereknél bejött a kínai naptár
/ ezért vagyok most is olyan biztos a dolgomban/

remélem, júliusban sikerül, mert utána csak szeptembrben próbálhatjuk újra

Puszi:

S.

Sheila!

Bennem is annyira bennem vannak a gyerekkori levesek. Bár nálam pont az volt a gond, hogy a levesnél volt hányingerem, de "meg kellett enni"
Én is megfogadtam, hogy soha nem erőltetem rá a kaját a gyerekeimre. Ma pl. kelkáposzta főzelék volt fasírttal, de mivel Dancsi nincs oda ezért a főzelékért, ő krumplipürét kapott a fasírthoz. Tudod biztos vagyok benne, hogy a mi szüleink is szerettek minket, mint mi a saját gyerekeinket, de így felnőtt fejjel sem tudom megérteni, hogy akkor miért voltak kötelező kaják.
Anyukám a mai napig nem érti, hogy lehet a vasárnapi ebéd nem húsleves. Náluk a mai napig az van.
Emlékszem volt a gersli leves. Anyu és apu imádta, mi gyerekek nem. De mindig enni kellett, különben nincs második fogás. Tavaly nyáron szóba jött egy családi ebédnél. Sem a két sógornőm sem az én párom nem tudja milyen az.
Én a lányokkal is úgy voltam, hogy nem kell? Nem szereti? Akkor nem kell megenni. Dodó pl. meg nem enné amiben rizs van. Pedig a család többi tagja imádja.

Babadologban szorítok. Csak pozitívan tessék hozzáállni!
Tudod a korkülönbség miatt kicsit én is félek, mert a 6 évvel fiatalabb öcsémmel közel sem olyan jó a kapcsolatom, mint a 3 évvel idősebb bátyámmal.
Bízom benne, hogy lányoknál ez talán nem lesz ennyire kirívó.

Pusssz!

K.

Még valami: változott a nethozzáférésed, hogy gyakrabban tudsz jönni? Csak mert olyan szuper, hogy minden nap látom a neved.

Kata

Olyan jó, hogy ilyen gyorsan írtál, még visszanéztem kilépés előtt, és úgy megörültem!

Nna, megfejtettük: innen származik a mi levesfóbiánk
Nálunk Patrik a szörnyen válogatós: ha olyan kaja van, amit mi Tibivel szeretünk, Patrik viszont nem, én is külön készítek v.mit neki
Melissa is roppant válogatós:kedvence a tejfölös v. tejszínes csirke v. pulykamell, /mindegy, csak ó "szószos" legyen rizzsel.../ ezt hetente elkészítem, ilyenkor két nap ugyanaz az ebédje
a brokkolit is szereti, de a spenótot pl. nem
iyenkor előfordul, hogy joghurtot, vagy gyümölcsöt és sajtot ebédel...semmi erőszak, nem dől össze ettől a világ

arról, hogy a szüleim mennyire szerettek anno. nem vagyok meggyőződve
erről mesélhetnék órákig, mosr csak annyit, hogy anyu az öcsémet, és az öcsém barátnőjét naponta többször felhívja, engem viszont csak hébe-hóba
még az unokái miatt sem... mindegy, EZ VAN

ÁÁ, nem változott a hozzáférésem sajnos, még mindig telcsiszámlás modem, mivel nem Győrben, hanem attól 8 km-re fekvő "kisközségben" lakunk,
egyelőre nincs remény arra, hogy legyen ADSL-ünk
azért igyekszem jönni, főleg miattad

Pussz,

S.

Sheila!

Én nem is néztem az időpontot, hogy talán még itt lehetsz.
Viszont most pedig én lepődtem meg, hogy máris válaszoltál.

Tényleg megvan a levesfóbia titka.
Hidd el nálunk is van, hogy Dodó pl. bébikaját eszik, mert nem szereti az éppen akkor lévő ebédet. Viszon nekem nagy mentőöv, hogy imádja a Nestlé Bolognai spagettit. Ebből mindig van itthon vésztartaléknak.

A szülői szeretet dolgot inkább hagyjuk, mert látom Téged nagyon elszomorít. Hidd el, én is tudnék mesélni nagyon-nagyon szomorú dolgokat, de az nem igazán tartozik a nagynyilvánosságra.

Én meg azonnal írok neked amint tudok, mert azt hittem gyakrabban jöhetsz. Valahogy olyan lehetek most mint a gyerek aki hónapokig nem kapott édességet aztán most amikor van neki egy egész kartonnal, állandóan azt enné.
Sebaj, majd figyellek. Az a "főleg miattad" szívszorítóan jól esett. Köszönöm!

Pusssz!

K.

D.V.B Kata!

Hihetetlenül boldoggá tettek a fenti soraid, én is köszönöm

és a hasonlat az édességgel, könnyeket csalt a szemembe...komolyan
tudod, nekem soha nem volt túl sok igaz barátom,
mindig csak legfeljebb gy, a többiekre azt szoktam mondani: csak jó ismerősök...

de most úgy érzem, kettő is van...
az egyik közel lakik hozzám, most várja / napokon belül / a második, jól sikerült házasságából a
második babát / az első házasságból is van egy lánya /...
óvatos ember vagyok, néhány éve nagyot csalódtam egy gyerekkori barátnőmben, még ma is fáj

ezért Szilvit is csak mostanában "léptettem elő "
barátnő státuszba, miután sok olyan dolog történt, ami öszzekovácsolt bennünket...

a másik lelki társ: Te vagy, Drága Virtuális Barátnőm, pedig személyesen soha nem találkoztunk,
de azt hiszem, remekül értjük egymást
kár, hogy nagy a távolság köztünk, de azért bízom benne, hogy fogunk mi még találkozni

igen, ez a szülő probléma örök tüske a szívemben
ezért próbálok mindent teljesen másképp csinálni az én gyerekeimmel
már arra is gondoltam, hogy talán pszichológus segítségét kéne kérnem, hogy feldolgozhassam a égi sérelmeket, amiken még most is rágódom néha

más: jót derültem magamon, mikor írtad a bébiétel dolgot
képzeld: eddig nem mertem említeni, de bizony nálunk is vannak mépg "bébiételes" napok, mivel sokszor tehetetlen vagyok Melissa válogatása miatt...
nálunk a Hipp brokkolis tészta, és a Pulykatál zöldséggel az adu ász, ez mindig bejön...
pedig, Isten látja lelkem én mindent megpróbálok...
megvettem az "Egyél, kicsim"c. köyvet, ebben remek receptek vannak fotókkal, de Melissának igazából egyik sem jön be...majd később újrapróbálom, addig maradunk a jól bevált dolgoknál
abban bízom, ha nem erőltetem, ttalán eljön az az idő, amikor jó étvággyal fogadja az új ízeket
az nyugtat meg, hogy a gyümölcsöket viszont imádja, szinte kivétel nélkül...

tegnap nem tudtam jönni, mert délután takarítottam, este Apa lelkét ápoltam

most is csak kicsit kukkantottam be, nőgyógyihoz megyek 17-re, a szokásos éves cyto miatt, és úgy
féélek... elszoktam már ezektől a dolgoktól

de olyan kíváncsi voltam, hogy mit írtál

most megyek, de este írok Hozzád is!

Pussz,

S.

D.V.B!

kérlek nézd el az elgépelés miatti hibákat, tudom, hogy így is érted

Sheila (D.V.B.)!

Először is: elnézve!

Sajnos a barátnő témához engem is kellemetlen emlék fűz.
Leírtam ide a sztorit, de meggondoltam. Inkább majd küldöm mailban.

Az örök tüske miatt szerintem egyeltalán nincs szükséged szakember segítségére. Azért rágódsz rajta állandóan mert Te teljesen másképp szeretnéd a gyermekeidet felnevelni. Ez így természetes, hogy eszedbe jutnak dolgok.

Bébiétel: én meg jót derültem rajtad!
Én attől még egyeltalán nem érzem magam kevésbé jó anyának, mert néha-néha bébiételt eszik a 21 hónapos lányom. Sőt! Inkább egyen azt, mint rákényszerítsem olyan ételekre amiket nem szeret, bár nem mondhatnám, hogy válogatós. De pl. vannak olyan napok amikor egész nap úton vagyunk, nincs időm vagy éppen erőm főzni. Ilyenkor nekünk jó a száraz kaja, de neki mégiscsak szüksége van még a főtt ételre.
Aztán van a rizses téma. Azt nem eszi meg, de mi többféle formában is imádjuk. Na ha most emellé még elkezdek neki egy szedőkanálnyit pacsmagolni, hát jól néznék ki. Lusta dög vagyok, mi? Szóval marad a jól bevált Bolognai.
Ja, és nem beszéltem még arról, hogy szegénykém márhára székrekedéses. Egy hete már állandó orvosságunk is van emiatt sajnos.

Most hirtelen ennyi, majd mailban többet mert mennünk kell a suliba Dancsiért!

Pusssz! K.

Ui: nőgyogyinál minden rendben?

Szia Kata!

Ok, várom a mailt, majd én is leírom a történetemet

Én sem érzem rossz anyának magam a bébiétel miatt,
de van néhány családtag, aki(k)nek nem említem
bolognai,ezt Melissa is imádta, tényleg veszek azt is...
holnap pl. tuti bébikaja nap lesz nálunk is, mert ha minden jól megy, vezetni megyek, és akkor nem lesz időm...

Nőgyógyinál minden a lehető legnagyobb rendben, még hüvelyi Uh-val is megnézett, azt mondta, hogy szép, egészséges a méhem és a petefészkek, és biztatott: nyugodtan vágjak bele a babaprojektbe,
nem vagyok még öreg hozzá

Pussz, megek Hozzád is!

S.

Szia Sheila!
Így rövidebb, a többit úgyis tudod.

Mailt most küldtem el. Jó hosszú lett.

Szuper, hogy a dokinál minden ok. Akkor babaprojekt indul, vagy megvárod a júliust?

Bébikaja=vezetés? Miért is?
Most tanulsz vezetni???
Pontosan mettől-meddig? Csak, hogy szóljak a páromnak, hogy holnap még véletlenül se járjon a Győr közeli falvakban, mert egy ámokfuTó száguldozik majd a közutakon???

Na jó, inkább megyek a saját topicomba szórakozni.

Jó éjt!

K.

Szia Kata!

Válaszmail ment

Bébikaja/vezetés: mivel vezetni megyek, és ez csak úgy lehetséges, hogy Győrig busszal megyek (Apa itthon bébivel )nem lenne időm főzni a válogatós kisasszonynak

szóval: jogsi van 11 éve...)
viszont: akkor nem volt autónk, így rutinszerzés elmaradt
Tibi azóta rágja a fülem, hogy vezessek, mióta együtt vagyunk, de eddig mindig nagyméretű autóink voltak, amikhez nem volt kedvem
és hát nem is tudom, mikor vezettem volna, mert a párom mindig úton van...
régóta ígérte, hogy egyszer lesz majd nekem is egy kis autóm, mert nem lehetek örökké ideláncolva Melissával, hiába "csak" 8km Győr tőlünk, a gyerekkel "tömegközlekedni" nem akartam...
és az is tarthatatlan volt, hogy a páromat küldtem vásárolni, mert hetente max. 1x tudtunk együtt elmenni
2 hete azonban nagy öröm ért: lett végre autóm egy szép fekete kis Fiat Punto személyében

így most órákat veszek újra addig, míg nem érzem magam tökéletes biztonságban
utána kezdetben egyedül járok, majd a gyerkőceimmel is bár ott tartanék már
Ámokfutó

Pussz,

S.

D.V.B!

előbb kimaradt: babaprojekt kezdete marad július
tudod addig készülni kell testileg-lelkileg, mert azért parázok ám
de jól haladok: már gyakran álmodom róla
április közepétől pedig elkezdem a fokozottan egészséges életmódot, és szedem az Elevitet

nem vagyok már mai teenager elvégre)

Pussz,

S.

Sheila!

Ok, azt hittem most tanulsz vezetni.
Azért írtam az ámokfuTó-t nagy T-vel.
Persze a T betű ezek szerint még illik rád. És, hogy megy a vezetés? Ha Te is akarod, akkor menni fog, de ha muszájból kellene vezetned, akkor mindig félni fogsz. Ahogy kiveszem a szavaidból Te nagyon szeretnéd.
Én szerencsére imádok vezetni. Igaz a munkahelyemen van is rá alkalmam, na meg az utóbbi időben itthon is. Egyedül akkor féltem autóba ülni amikor vagy 3 éve belémszaladt egy csaj. Szerencsére baja senkinek nem lett. A törött autóval még a munkahelyemre is bementem, aztán aznap már nem mertem vezetni. Másnap viszont már semmi félelem nem volt bennem.

Babaprojekt: akkor majd szorítok nektek, aztán izgulok veletek, hogy összejöjjön. Utána pedig írigykedem majd marhára:

K.

Drága Barátnőm,

bizony, T betűs vagyok még ezerrel...
tudod, volt egy olyan /elég hosszú / időszak, amikor nem éreztem vágyat a vezetésre, csak kényszert, hogy azért kéne...
aztán, mikor már rászántam magam, történt egy csúnya baleset, épp azzal a volt munkaadómmal, akiről a mailben írtam / akinél az exbarátnőm dolgozik ma is /
szóval: ronda eset volt, nagy port vert fel, újságcikk, miegyéb
ráadásul itt történt, ahol én lakom, a szlovák határ közelében
ez az az útszakasz, ahol zúgnak a kaminonok, viszont Győrt erre a leggyorsabb megközelíteni...

most viszont, jónéhány "oktatós" órával a hátam mögött határozottam érzem: AKAROK vezetni, és élvezem is már
ezt az oktató is megerősítette és a párom is épp ma,nemrég jöttünk haza az Interspar-ból én vezettem
a kis Puntot még szoknom kell, és bizony néha még csinálok hülyeségeket, de nem adom fel!

nagyon aranyos vagy, hogy szorítasz, biztos vagyok benne, hogy a lelki támogatásod sokat segít majd a végtelen hosszú 9 hónap átvészelésében!

egyébként a vezetésre visszatérve: én a legjobban attól tartok, hogy nehogy kárt tegyek valaki testi épségében: az utasoméban, vagy egy vétlen közlekedőében
magamat nem féltem, de azt nem bírnám elviselni, ha miattam esne v.kinek bántódása
persze, óvatos leszek nagyon-nagyon

Pussz,

Sheila

Sheila!

Mail ment! Fontos!

K.

Szia Sheila!

A következők Melissának szólnak:

Drága kicsi Melissa!

Szeretnénk Neked itt is Boldog Névnapot kívánni. Küldünk egy virtuális puszit,


és ezzel a huncutul szerény macsekkal küldünk egy szál virágot is:


Dórika és Kata

Szia D.V.B!

Eltelt több mint egy hónap és újra én szólok itt hozzá. Viszont azért teszem, mert eltelt egy újabb év, hogy a Te Drága kis tündérkéd a világra jött.
Úgyhogy a következő inkább neki szól...

[color=#ff0000][b]



[color=#ff0000][b]

Dórika és Kata

Sheila!
Szeretném megkérdezni, hogy nincs-e egészen véletlenül szükségetek egy 3 éves bengáli lány cicára?

Puszi!

Menta

Sheila,
gratula a nagyneniseghez!
Es sok sikert a babaprojecthez, legyen szep karacsonyotok jovore! Melissarol uj kepek?

-Afonya

Áfonya, nagyon szépen köszi a jókívánságot

képek mindjárt jönnek

Sheila

most mennem kell, valamiért nem tudok képet csatolni, du. alvásidőben újra próbálkozom

S.

Én is jártam itt...

Nevem: SENKI

Még mindig várom a képeket...

Én is éppen azt hiányolom.

Melinda