Sziasztok!
Na, megint jó sokat írtatok!
Engem meg megint kidobott az ágy, ismét éjszakázom, pedig a szombatom is és a péntekem is jó melós volt.
Valamitől felébredek mindig, s nem tudok visszaaludni... Úgyhogy most következzék a két nap batkatás "krónikája"..
PÉNTEK
Délelőtt azt hittem, nem érek haza a Nagycsarnokból, totál leizzadtam, teljesen úgy éreztem magam, mint egy mindenórás kismama (pedig a java még most jön!

) DE: vettem egy csomó libát (hogy többen legyünk itthon

) - egy kis aprólék, egy "kis" combi-bombi..., meg álomszép - és, mint ma kiderült, fincsi brokkolit, paradicsomot, petrezselymet.
A cipekedés után délután még "gyorsan" elrobogtam a Lurdyba, megvettem Apának a hátmasszázs kupont szülinapjára, elmentem Julcsiért az oviba, átbattyogtunk az isibe játékos foglalkozásra...
Tök jó volt a szervezés (a gyerekekkel külön foglalkoztak a leendő tantónénik, míg a szülők meghallgattak egy tájékoztatót az izgazgató nénitől (aki többek között azt mesélte, hogy a környezeti nevelésre is nagy hangsúlyt fektetnek, mert ő biológia szakos (!) - basszus, ha töri szakos lenne és utálja a testnevelést, akkor nincs tesi?! - szóval voltak ilyen édes megjegyzései, amin nem tudtam, röhögjek vagy sírjak...)
A gond itt az volt, hogy kéttannyelvű az iskola, s a kéttannyelvű osztály nagyon kapós (2,5-szeres a "túljelentkezés" - tisztára, mint az egyetemeknél!), pedig csak arról van szó, hogy 4 órával több angolt tanulnak a kéttannyelvű osztályba járók...
Erre kijelentette az igazgató néni, hogy a kéttannyelvű osztályba csak a kiemelkedő képességű gyerekek járhatnak, mert nekik nagy megterhelést jelent a plusz 4 óra. Ez eddig rendben is volna, csak azt felejtette el közölni, hogy a másik osztályba sem síkhülyék és a "futottak még" kategória tagjai mennek, s a másik osztály tanítói is tudják a dolgukat.
(Mi a kéttannyelvű osztályt céloztuk meg, mert a fiam most ilyen osztályba jár, s Juli ismeri a tanítónéniket, imádja őket, semmiképpen nem a plusz 4 óra miatt... Ja, és korábban sem a kéttannyelvű miatt mentünk ebbe az osztályba, hanem a Hajdú-matek miatt, ami aztán átvedlett más módszerbe, mert a matekos tantónéni elment szülni...)
Szóval ritka sz@r tájékoztató volt, de Juli legalább jól érezte magát...
Utána gyorsan bementünk egy cukrászdába és vettünk tortaszeleteket, meg számgyertyát, meg extra nagy tüzijátékot
Hazaértünk, sehol senki, Apa és Marci elmentek íjászkodni (és Marci megjavított íjáért) Zuglóba...
Mire megjöttek, Julival el is készültünk, a kis drágám ünneplő ruhát vett az apja tiszteletére!
Utána vacsi, köszöntés, gyertyafújás... Gyerekfektetés után meg egy kis Beugró-nézés az MTV-n - edzés apának a hétfői Beugró felvételre...
SZOMBAT
Hajnalban csörgött az óra, mert Apa indult Siófokra maratont futni (szendvics, "sziavigyázzmagadra!", stb, stb...)
A büdös kölkek be vannak idomítva a negyed hetes/fél hetes kelésre, ergo hétvégén sincs másként. Úgyhogy már korán randalíroztak, megnéztek egy Winnetou-filmet (Julcsinak az egészből az indián lány tetszett, meg a lovak), valamint néhányszáz "Magyar népmesék" epizódot...
Addig én nekiláttam a ludaskásának, ami kész is lett kb. 1 órára...

(receptet írom nemsokára a másikba...) (évente bőven elég nekem egyszer ludaskását csinálni...)
Mellé volt egy kis brokkolikrémleves, egy "picike" libacomb, s a tegnapi torta maradéka.
Nem csoda hát, hogy alukáltam egy picit ebéd után - szerencsére hagytak...
Utána lementünk a játszóra, majd visszajöttünk, s megnézték Vitéz Lejszló és Cuclifer kalandjait...
Néha én is elő tudnám venni a nagymamucikám báli legyezőjét (= palacsintasütő), hogy rendet rakjak közöttük... 
Este diavetítés volt beígérve, a János vitéz I-III - ami min. 1 óra, de mire odaértünk volna, hogy bekapcsoljam a diavetítőt, hopp, máris nyolc óra volt. Úgyhogy Juli könnyhullatások közt vette tudomásul, hogy holnap (vagyis ma) jutunk el Tündérországba, apai segítséggel - a maraton után másra úgysem lesz képes...
A vasárnap sem lesz könnyített menet: templom, játszótér, ebéd, Julival közös ajándékkészítés a sógorasszonyoknak karácsonyra (üveget festünk, s teszek majd bele vagy fűszeres olajat vagy valami kontyalávaló házi készítésű itókát), addig Marci ismét megnézi ismét Winnetou-t indián lányostul, mindenestül.
S utána jöhet az általam utált vasárnap esti felkészülés: üzenő aláírása, tesicucc... bla,bla,bla
Még az a jó, hogy nekem már nem kell készülni.

Tök jó!!!
Na elküldöm, nehogy elszálljon az eddig irományom...
