Szép napot
Szebb napot!
Mindjárt visszaolvasok, de most az önző sorok: tegnap voltam a pszichiáternél. Nagyon elkeseredett, csalódott, és elégedetlen vagyok

A doktornő ezzel kezdte: "Anyuka, nincs ennek a gyereknek semmilyen gyógyítandó betegsége! DE a szocializációjára nem ártana odafigyelni..."
És itt szépen belementünk egy felsorolásba, minek következtében én teljesen úgy éreztem magam, hogy igen, én nem nevelem jól, a mi családstruktúránk (Any, Apa, gyerekek, Mama, Papa) káros a gyerekre, és úgy alapjában véve, majd ha jól nevelem őt, akkor lesz "jó" gyerek...
De könyörgöm ez nem ilyen egyszerű!!! Ha ilyen egyszerű lenne, akkor valószínűleg már megoldottam volna. Teljesen úgy néz ki, mintha mindent megengednénk neki, pedig ez nem igaz. Vannak korlátok, de ezek a korlátok az én gyerekem személyiségéhez igazodnak. Ismerem őt. Ha túl sok korlátozás van körülötte, teljesen megbolondul, és ki akar törni. Kellenek, és fontosak a korlátok, de szerintem van egy határ, amikor már nem szól másrl a nap, mint "tedd le, vedd fel, halgass el, szólalj már meg, ülj le, állj már fel, edd meg, ne edd meg, hagyd abba, és kezd már el" Ezt én nem akarom, ill. nem így akarom őt nevelni.
A másik: utánanéztem a neten, és a Vadaskert Alapítvány oldalán találtam egy "állapotot", a neve Hiperkinetikus magatartászavar. Végigolvastam a tüneteket, és nins olyan tünet, mely ránk ne lenne igaz. Egy az egyben Liluról szól!!! Alkudozik, piszmog, nem tud megülni egy helyben, óra alatt beszél, minden mozdulatát kommentálja, hegyez, radíroz, színez, babrál, figyelme elkalandozik, mindent elhagy, szétszórt, időnként indulatos, agresszív... Sajnos, ez mind igaz. És állítólag ahhoz, hogy ez kialakuljon nagyban közrejátszik a genetika, de a homloklebenyt is vizsgálták, ill. egy ingerületátvivő anyagot is, és ezek mind felelősek a kialakulásáért. És nem csak a szülőre kell ráhúzni a vizes lepedőt, hogy neveleje meg! Az ilyen gyerekek, mert fix, hogy Lilu is ide tartozik, már magazati korban eltérést mutatnak. Csecsemőkorban is meg nem állnak egész nap, mozognak, nem tudnak mélyen elaludni, gyakran nyűgösek, több emberesek... Ezen a lebti oldalon minden életkorban le van írva, hogy milyen tünetekkel jár, és rájöttem, hogy ő már vcsesemőként is pont olyan volt, amilyennek itt leírják!!!
Említettem ezt a dr.nőnek. Azt mondta lehet, hogy igazam van, de lehet, hogy ezeket a tüneteket csak azért produkálja Lilu, mert "megengedheti" magának

De csecsemőként miért volt ilyen? Akkor is azért, mert tudta, hogy megengedheti magának? Azért nem aludt el, azért nyüzsgött állandóan???!!! Nem értek egyet!!!
Azt sikerült kicsikarnom, hogy kaptunk egy időpontot figyelemzavar szűrésre 2 hét múlva. Ha az is kimutatja, hogy ez valós probléma, akkor talán kaphatunk gyógyszeres kezelést is. Egy pszichostimuláns gyógyszert szoktak ezekenk a gyerekeknek adni, ami segít nekik abban, hogy odafigyeljenek, hogy könnyebben alkalmazkodjanak. Nem lehet hozzászokni, nem okoz függőséget, és a gyerekek 75%-a reagál jól a kezelésre. Emelett fontos a megfelelő környezete, a helyes nevelés persze, ezt én sem vitatom, de a gyógyszer segítségünkre van.
A férjem is volt pszichésen beteg. Szedett antidepresszánsokat, és neki is sok pszichiáter mondta, nem kellenek gyógyszerek, csak változtasson a hozzáállásán

Na persze! Mikor valaki 2 hete nem tud 2 óránál többbet aludni, nem eszik, nem akar élni sem, akkor változtasson ahozzáállásán

Van, amikor sajnos gyógyszer nélkül nem megy...
Alig aludtam éjjel, mert rettentően bosszant, hogy olyan társadalomban élünk, ahol az én gyerekem a "rossz", én meg vagyok a "hülye" anyja, és lassan úgy érzem, beskatulyáznak minket. Régen hány gyereket csaptak ki az iskolákból, mert ilyen problémával küzdöttek, és egyszerűen nem jöttek rá, csak az volt, hogy kezelhetetelen, bontja a közösséget, stb... És szerencsétlen gyerek szenvedett a legjobban.
Még egy: azt látom a dr.nénin, és ez iszonyúan fáj, hogy nem szereti, nem is szimpatizál Liluval. Csak a negatívumokról beszélt

Pedig azért az én kislányom is rendelkezik pozitív tulajdonságokkal, sőt! A Vadaskert honlapján írták,hogy az ebben az állapotban lévő gyerekek közül gyakran kerül ki élsportoló, kutató, sok vezető. Mert nagyon jó képességűek. Lilu 2 évesen önszorgalomból megtanulta az összes KRESZ tábla jelentését, majd az ABC-t, és 5 évesen már írt, olvasott... Azért nem csak a rosszat kellene észrevenni, és azért én is kaphattam volna egy-két jó szót tőle, hogy odafigyelek rá, hogy nincs elhanyagolva, hogy fontos nekem, hogy törődöm vele...De ilyen sajnos nem hangzott el
Ma meg fogadó órára megyek az iskolába, ha ott is csak rosszat mondanak, végképp elkeseredek!!! De remélem, nem így lesz!
Mindjárt felteszem a linket, akit érdekel, olvassa el. Főleg a "nehéz" babák anyukái! Nem azért, hogy paráztassalak benneteket, félre ne értsétek!!! De ha a nehéz csecsemőből hiperkinetikus magatartászavaros gyerek lesz, hamarabb eljuttok olyan helyre, ahol segíteni tudnak, mint mi. Bár, én is hamarabb olvastam volna erről! Szóval nem árt átfutni, és talonba eltenni, ha... Persze ez szerencsére ritka jelenség, a gyerekek 3%-át érinti csak. De ezek a szülők nagyon frusztráltak és elkeseredettek, és magányosak tudnak lenni, jó, ha van sorstársuk, akikkel mindent megbeszélhetnek!
Véda