Sziasztok!
Jó rég nem voltam felétek, és csak ámulok bámulok, a sok szép nagy, és ügyes babókat látva!
Kicsit el vagyok havazódva, nap mint nap, azt sem tudom merre vagyok arccal előre!
Leventém múlt hónapban volt 8900 gr, és 67 cm, szerdán megyünk újra tanácsadásra. Nekünk is volt pár éjszakánk amikor 2 óránként kelt fel enni, azt hittem nem elég neki a szopi, és el akartam kezdeni hozzátáplálni, de semmit nem fogad el.
Alma, narancs, sütőtök, répa, tejpép, bébiétel. Ezekkel próbálkoztam eddig, a sütőtököt jól felhígítva tejjel megitta egyszer, tegnap próbáltam megint, hát akkor nagy küzdelem árán evett meg belőle 80 ml-t. El vagyok keseredve hogy ennyire nem fogad el semmit, Viki simán megevett elsőre mindent! Levi kanállal abszolút nem!
Éjszaka még egyszer, vagy kétszer ébred enni, tea nem kell, bár most éjjel vissza tudtam altatni cumival csak!
Fogacska mintha puklisodna, de nem egyértelműek számomra a jelek, Vikinek úgy be volt duzzadva az ínye és olyan fehér volt hogy világított a sötétben, Levinek csak pici recéket kezdek észlelni, de nem dagadt neki!
Viki lányom szerintem hiperaktív lett, este 11-kor úgy kell lelőni hogy aludjon, reggel 7-kor már fent van, és van hogy éjjel felébred és megnéz egy mesét még! Ki vagyok teljesen, 6 hónapja nem aludtam egy jót. Ráadásul olyan eleven is lett, nem hagyhatom Őket egy percre kettesben. A múltkor mikor esett az eső, szar idő volt, Viki addig ügyeskedett míg kiborította a hordozóból Levit! Még jó hogy csak oldalra billent, úgyhogy nem esett ki belőle. Nem szólt egy hangot sem, csak mikor nekiálltam veszekedni Vikivel, akkor sírt ő is. Szegénykém azt hitte vele veszekszem!
Aztán múlt héten Levi aludt a hálóban, vagyis már felébredt, de még beszélgetett magában, Vikivel meg sütöttünk a konyhában. Egyszercsak eltűnt Viki, és hallom a hálóból kacarászik. Mondom meglesem Őket! Viki két párnát rakott Levire és rajta ült! Azt hittem az ütő megáll bennem, berohantam ordítva mint Zrínyi, lekevertem egy fülest Vikinek, aztán felkaptam Levit, aki persze ismét csak mosolygott, semmit nem érzett az egészből, de még jó hogy nem a fejére rakta! Szóval azt hiszem a testvéri próbákat kiállta. Egy pillanatra nem lehet Őket szem elől téveszteni. Nagyon ideges voltam, először veszekedtem Vikivel, aztán bőgtem mint az őrület, mert belegondoltam mi is történhetett volna. Aztán mikor lehiggadtam leültem Vikivel és elmagyaráztam neki miért nem szabad ilyet csinálni.
Röviden így telnek a napjaim, de ígérem most már rendszeresen be be kukkantok közétek, remélem nem veszitek tolakodásnak Tőlem! Megpróbálok visszaolvasni, jó sokat hogy képben legyek, és ha kérhetek dobjatok képeket a fiatalokról, mert imádom Őket nézni!
Régen volt...
Na mi lett a sütéssel? Csináltál valamit? Én azóta aranygaluskát akarok enni, mióta Márti azt csinált. De ma egyszerűen nem maradt időm rá... Holnap nem kell főznöm, remélem lesz időm Marci mellett ilyen pepecs sütit készíteni 
(nem hánytam,hanem a másik 
)
nem lehet hogy a fogzás miatt lázasodott be picit?
