Sziasztok
Nem tudtam mindent visszaolvasni
Marcsi
Látom, kínlódtatok az esti szopival, kiegészítéssel. Abszolút megértelek, és átérzem a helyzeted! Ha kell tápszer, hát kell, de az is igaz, hogy ált. mindenkinek kevesebb a teje estére. (De állítólag táplálóbb.) Viszont nyugodtan szoptass 2 mellből, mert az is segíti a tejtermelődést. Ez nekem nagyon bevált. Pár hete én is 2 mellből szoptatok, és egész márs a helyzet. Többet alszik, és jobban hízik
Ujjszopás, cumi: nehéz ügy ez. De szerintem kiindulhatunk abból, hogy minden gyereknek vele született igénye van a szopizásra. Valamit mindenképp akarnak szopni, talán az a legritkább, hogy se ujjszopás, se cumi. Én a szopásigényét igyekszem cicivel kielégíteni - talán ez a legősibb, legtermészetesebb módja a dolognak. Így evés után hagyom még cuppogni rajta, ez az ún. komfortszopi

És ha ezen kívül még cuppogna valamin, hát az csak az esti lefekvéskor kell. Ilyenkor kap cumit kizárólag. Azt se bánnám, ha az ujját szopná, de ő még azrra nem talált rá. Amúgy a leszokás is felemás dolog. Az egy külön téma. Talán az a jó, ha egyáltalán nem szokik rá nagyon. Tehát csak egy bizonyos tevékenységhez kapja, és csak rövid időre. (És nem naphosszat lóg a szájában.)
Liluval kapcsolatban az a tapasztalatom, hogy 10 hónaposan magától szokott le a cumiról. Amíg használta, csak alváshoz kapta meg, akkor is kiengedte pár perc után
Patr
De ügyi Zsolti!!! Én nem dicsekedhetek hasonlóval. Nálunk max. 4óra alvás van egyben éjjel. De nem panaszkodom. Nappal 5-6 órát is alszik 3 részletben, de kiszámítható időben
Kérdés: te ugye tanítónéni vagy? Lilu hétfőn kezdi az 1. osztályt. Nem tudod miért kell Staedtler márkájú ceruza nekik? (Mert nem kaptam, és most nem tudom, mvegyek - e másikat, vagy csak az a jó valamiért?

)
Gy.pszichiáter: csak röviden. Csabi születése kapcsán próbáltunk Lilut óvni, meg féltettük, hogy ne sérüljön a kis lelke. No, jól átetünk a ló másik oldalára

Többet engedtünk neki, mint egyébként, sok minden lett ráhagyva azért is, mert fáradtan egyszerűbbnek tűnt, stb. Ő pedig, hogy nem érezte a jól megszokott határokat, kezdtett "begolyózni" a bizonytalanságtól. És persze kereste a határokat, hoyg most akkor meddig mehet el?
Megoldás, talán: újra következetesen, határozottan, de kedvesen, szeretettel nevelni őt. Nem félni nemet mondani, stb. Egyelőre alakul a dolog, de meég nem merem elkiabálni. Még majd írok róla, mert szerintem sok tanulság van benne
Véda