Szóval a bölcsödés téma, én nagyon szívesen maradnék itthon Kristóffal 3 évig, de mikor bevállaltuk őt, tudtuk, hogy nem fog menni. Számoltunk, összeadtunk, kivontunk, és megállapítottuk, hogy nem fog menni, de ha összehúzzuk magunkat, akkor legalább 1,5 évig itthon leszek, hiszen, nem a bölcsinek meg ovinak szültem gyereket. Júliusban lejelentkeztünk a bölcsibe, hogy jövő szeptember-október környékén mennénk, de kb kiröhögtek, hogy már most 50-60-as várólista van, a beiratkozás májusban volt, arról lecsúsztunk, és akiket akkor elutasítottak, azok jövőre elsőbbséget fognak élvezni, tehát ha nincs protekció nem jutunk be, tuti. Én speciel baromi felháborítónak tartom ezt, mert miért papol mindenki, hogy a kismamánk túl sokáig vannak otthon, (ighaz ez nálunk tényleg elég egyedi, már amiaz orszégot illeti)nem tudnak visszamenni melózni stb, de arra az okos emberek miért nem gondolnak, hogy van olyan kismama aki menne vissza dolgozni, ( nem minidg csak szídni kell őket) mert beletörödött abba, hogy a gyereket be kell adni bölcsibe, de az sem tud visszamenni, mert egyszerűen bölcsi sincs.
És az ilyenektől miért ne legyen pesszimista az ember? Mert ha most feléljük a tartalékainkat, és szerencséseknek mondhatjuk magunkat amiért van tartalék, de ha az elfogy bizony dolgozni kell, és ha nem tudok visszamenni, akkor miből élünk, ez a bizonytalanság persze, hogy pesszimistává teszi az embert.. És sajnos manapság a megélhetés körül forog nagyon sok minden..
Egyébként köszönjük szépen jól vagyunk, Kristóf belehúzott a mozgásfejlődésbe, pörög-forog minden irányba, hason megfordul a tengelye körül 360 fokban, és nagyon húzogatja a lábát a négykézlábra állásra. Fogacsak neki sincs még, de nagyon szenved már vele, meg is van dagadva neki, patakokban folyik a nyála, remélem hamarosan kibújik végre.
Hadakozok a védőnénivel, aki azt mondja szoktassam le az éjjeli evésről, mert már nincs szüksége rá, honnan tudja ő ezt?
Mert eddig ha felkelt és nagyon sírt, hát adtam neki enni. Simogassam, de ne vegyem ki az ágyból, ennek örömére tegnap éjjel 2-3-ig ordított, annyira behergele magát, hgy nem tudtam nem kivenni, és láss csodát megnyugodott, visszatettem az ágyba és 10 perc múlva visszaaludt, kaja nélkül. Igy valóban nem kajás a drága, mert utána 1/2 7-ig aludt, de akkor is felébred valamiért. Én meg azért rágom magam, hogy nekem miért nem jön ösztönösen, hogy mit csinljak vele, mikor ennyire ordít, szar anya vagyok.
( Én meg ettől vagyok kiborulva.
Teszek fel képet is, ha nem bánjátok..
fürcsi
repülőzés
kissé kancsal
néha alszik is
NEM VAGY SZAR ANYA!!!!!!!!!!! Én is sokszor vagyok tanácstalan, de akkor beszélgetek Gézuval meg a nővéremmel, no meg írok itt is és akkor bizony megnyugszom valamennyire 
Nem tudom miért viselkedik így. Egy nap majd arra ébred, hogy kopognak a markos legények, hogy jöttek a kanapéért 
Én a fogára gondolok, mert már fölfelé púposodik az ínye, de nemtom... Kenem dentinoxal, adok homeós bogyót, de semmi.
.
