Drága lányok,
Isten éltesse
Zétit 1. szülinapja alkalmából és utólag a hófordulós
Bertust, ill.
Pankát, Szelit, Zsófit, Ádámot, Domit!!!
Betegeskedőknek jobbulást!!!
A fényképek egyszerűen csodásak (babák, mamák, szülinapi buli, nyaralási helyszínek!).
Viranka, abszolút kedvet csináltál nekünk a Hotel Dzsungelhez, szerintem mielőbb elmegyünk (a fényképek meg zseniálisak, mint mindig).
Ez kimaradt a múltkor:
Ágica és
Heni (anyós és anya téma): nincs jobb ötletem, mint a "meghallgattalak, aztán azt csinálom, amit jónak látok" örökbecsűje, más kérdés, hogy az ember majd felrobban a méregtől/fáj a szíve, ha a gyerekével kapcsolatban, rajta keresztül kritizálják. Őszintén együttérzek Veletek!
Én 32 évig azt hallgattam, hogy szülni az egy mekkora fájdalom, milyen nehéz, én nem ezt szeretném továbbadni a lányomnak, ha majd lesz, mert nem ez volt a legfontosabb élményem Ádi születésével kapcsolatban. Olyan nálunk is elhangzott, de ezt anno írtam is nektek, hogy "nem lehet, hogy azért beteges, mert nem takarítasz eleget?" - mindezt úgy "kaptam meg", hogy nyilvánvalóan látható volt, hogy takarítok. Néha úgy érzem magam, mintha 1500-at írnánk, nemsokára Mohács, és az életem a babonák mentén szerveződik... Most voltak itt idősebb rokonok, akik amúgy édesek, de hát ők is megszakértették pl. a mozgásfejlődés témát, hogyaszongya: "ez a gyerek már mászna, ha nem vennétek folyton fel"-- nem veszi fel folyton senki, a nagyszülők egy kicsit elkényeztetik ugyan, de mi nem. És hát biztos a nem felvétel meggyógyítja a hipotóniát, majd legközelebb el is mesélem Dévény Anna néninek, hogy inkább csak nézzék a kezeléseken a babákat, hátha maguktól jobban lesznek.

Áh, szerintem az én karmám az, hogy megtanuljam érzelmileg leválasztani magam helyzetekről...
Heni, hajrá a babához!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Juba, jó hallani rólatok!

Fényképet tennél fel Bertusról?
Köszönöm szépen a rengeteg jótanácsot a rágással kapcsolatban!!! Haladunk szerintem, bár Ádikámban ott az alapvető törekvés arra, hogy amit csak lehet lenyeljen, bármilyen nagy is, és aztán jön a fuldoklás. De pl. simán megeszi a 11 hónaposoknak készült darabos bébiételt, a bulátát jól rágja, de egyelőre ennyi. Gyakoroljuk a kanalazást, majd mindjárt rakok fel képet, hogy látszódjon, milyen áron.
Tegnap megvolt a fütyifelrántás, ez elég nehéz ügy. Picit vérzett, és most ápolgatni kell. Hát mi csak óvatosan húzkodtuk eddig, mondhatnám, semmit nem ért, mert alig mertünk csinálni valamit. Ha vkit érdekel, a dokink szerint addig, amíg -- idézem -- márványsajtszerű fehér váladék van, semmi gond, az normális, ha elszíneződött váladék, akkor már begyűltek a dolgok. Szerencsére Ádinál az előbbi volt, de a fütyije pirosodott, valszeg elgombásodott az antibiotumos kezelés miatt (amit a fülére kapott). Sajna nem tudni, mitől sírt most is este, mert jön a foga (a 3. már áttört), a füle is lehet még és most a fütyi... úgy sajnáltam szegénykémet...
Jövök még, ha tudok.