Sziasztok
Szilvi, hetek óta most nézek be először, és lám, köszönsz nekem

Köszönöm, hogy gondoltál rám!
No, akkor a tények

Gábor 4600 gramm (3250-el született), eleinte alig hízott, és folyton ordított, aztán a dokinénink kisütötte, hogy nincs elégbtejem... azóta minden étkezést (kivéve a hajnali 4-est, és a reggelit) kiegészítünk tápszerrel. Ettől eléggé megborultam anno lelkileg, de azóta persze helyreállt a békém

A lényeg, hogy én mindent megtettem és azóta is mindent megteszek, hogy szoptathassam, szóval nem rajtam múlott a dolog.
Persz a cumisüvegezésnek meg lett a hatása, Gabi gyakran "cápázik": ha már nem elég gyors és könnyű neki a szopás, akkor elkezdi rángatni a mellemet és morog hozzá, mint egy kiskutya... nem kellemes.
BCG: jó kis puklija nőtt neki is, de még nem fakadt ki.
Sajnos a herezacsijában lett egy vízsérve, a dokinéni azt mondta, nem kell vele foglalkozni, valószínűleg el fog múlni.
Mostanában Gabi is sokat van fenn, általában evés után kerekedik játékos kedve, de van, amikor felébred, és még nem kér enni, csak nyűgösködik... na igen, ezt is érdekes eltalálni, hogy mikor éhes, és mikor nem, néha melléfogok. Sajnos minden csak rövid ideig köti le, ezért néha úgy érzem magam, mint egy cirkuszi artista. Az egyik favorit, ha a karomban tartom, és a nagy ülőlabdán rugózok vele, legjobb, ha valamilyen zenére teszem.
Sétálni ő is szeret, bár már rohantunk haza úgy, hogy ordított a babakocsiban.
A favorit, az a fürdés, minél mélyebb vízben, lehetőleg úgy, hogy az apja csak a fejét fogja, és az egész kis testével kapálózhat. Én amúgy napközben többször is a csap alá dugom ebben a melegben, nyűgösség ellen is jó. Amúgy is szeret pucérkodni, és hagyom is a pelenkázón, max. feltörlöm a padlóról a pisit néha
És akkor egy kép
