Sziasztok!
Köszönjük a képdícséreteket/bókokat
Szőlő jó nyaralást és gratula a cumisüveghez!
Babyteve nagyon tetszik a fülharapós kép
Nici ti merre laktok? Mert ha jól gondolom nem messze tőlünk (mi a fekete 7-es végácsijánál), úgyhogy akát összehozhatnánk egy mini talit is - vagy akár akkor is, ha Szösszeneték hazajöttek, mert ők velünk szemben laknak majnem
Kicsit mérges vagyok, mert az egész hetet azzal töltöttük, hogy a Lacival rohangáltunk össze-vissza, mert egyik helyen se tudták rendesen ellátni a lábát.
Szóval így nézett ki a hetünk:
Hétfő - lementem a háziorvoshoz a táppénzes papírért, mert kérte a Laci főnöke, erre közölték velem, hogy nem adnak, mert a térdsérülés úgyis hosszú történet, így majd kéthetente menjek papírért. Persze mondanom se kell, hogy Lizát vittem magammal, mert az apja mozdulni se bír, így ha sír, akkor nem tud vele mit kezdeni.
Szerda - Fehérvári úti rendelőbe mentünk a sebészetre, hogy levegyék a fekvőgipszét és megnézzék mi van a térdével, erre annyit csináltak csak, hogy szétvágták a gézt a gipsz nyitott részén, megbökdösték egy ujjal a térdét, hogy fáj-e (naná, hogy fájt neki) és közölték, hogy nem tudnak vele mit csinálni
, el kell menni megultrahangozni és utána jöjjön vissza időpontot kérni az ortopédiára. Kis naivan már most akart kérni időpontot, de közölték vele, hogy csak szeptemberre tudnak adni
Felhívta az UH-t, hogy mikor mehet, azt mondták, hogy reggel 9-től és délután 5-től lehet menni, de kb másfél órával előbb oda kell menni, mert nagyon sokan szoktak lenni.
Csütörtök - reggel korán felkeltettük MenőManót, ami persze nem tetszett neki, elvágtáztunk a rendelőbe, ahol bájosan mosolyogva mondták, hogy csak délután csinálnak izületi UH-t, délelőtt hasi UH van.
Úgyhogy haza fuvaroztam a családom, majd délután vissza. A doki azt mondta, hogy valami ér szakadt el a lábában, azon kívül semmi baja. Persze drága férjem ennek nagyon örült, mert már menni akar dolgozni, hiszen félti az állását (soffőr és kétnaponta kell külföldre mennie – de ezt a múltkor meséltem már) Viszont még mindig nem tudja mozdítani/hajlítani, nagyon be van dagadva és fáj neki. Így gondolt egy merészet és elment egyedül autót vezetve a Balesetibe, ahol egy térdspecialista elkapta és mondta neki, hogy mivel tele van vérrel a térde így nem lehet megállapítani, hogy mi a baja (csak a rutin és a tapasztalatok alapján tudja azt mondani, hogy elszakadt a térdszalag), így keddig jegelje és polcolja, akkor újra megnézi és ha nem ment le a duzzanat, akkor leszívják és ha tényleg szalagszakadás van, akkor megműti.
Na, bocsánat, hogy ilyen hosszú lettem, de nagyon feldühített, hogy ennyit rohangáltunk össze-vissza és nem lettünk okosabbak. Csak orvoshoz ne kelljen mennie senkinek!!!!
Liza szerencsére jól viselte, hogy hurcibáltam magammal mindenhova, imád utazni, jönni-menni.
Nálunk 1 cm-t nőtt az előző havihoz képest, most 58. (Én örülök neki nagyon hogy pufibb Julinka, mert így kevésbé féltem a nővérétől, amikor kisebb volt úgy aggódtam ha megölelte is, most nyugodtabb vagyok 
Dedurva.... Nálunk képzeljétek a fürdőszoba közepén jött fel a víz az eső alatt! Nem tudtunk vele mit csinálni, ott álttunk fölötte ketten és néztük. Pár napja is ez volt, bevallom nem túl nyugodt szívvel hagyom így itt a lakást 2 hétre...
Olyan ari volt! És olyan büszkén és boldogan vigyorgott! Elvette a kezemböl, és elkezdte rázni. Azt hiszem most már kéne neki venni egy-két játékot, mert csak egy kicsi plüss cicánk, egy csörgős zsiráfunk(ez a kedvenc), meg egy felhúzható zenékő vizilovunk van.
ennyire szeret a báttyus 
