Kimentem fél 3-kor, mikor elváltunk egymástól, a kezemben egy doboz sárgabarack, anyuéknak szántam. A kocsinál rájöttem, hogy nincs kocsikulcsom. Vissza. A barackot ráraktam a kocsira, mert ennyi eszem van. Mire visszaértem (fél perc), addigra a barackot elvitték.

Marhára mérges voltam. És utána megláttam a parkolóban egy tök távoli kocsi csomagtartóján, de nem vettem le róla, persze, aztán meg szólaljon meg a riasztó, és még az én pofám égjen!

Tudom, hogy rohadt béna vagyok, nem kell mondani!

Erre elmentem a boltba, mivel amúgy se vettem tojást, mint tudjuk

, és akartam venni barackot, azért is.

És nem vettem!

A bolt előtt ácsorogva már azt hittem, hogy elbőgöm magam, hogy ennyire gyíkarc vagyok. Aztán bementem egy zöldségesbe, ott az egyik IDB-sem dolgozott nyári munkásként, és letegezett! Gondoltam, biztos véletlen, de mikor mentem el, megint!

Hát, én biztos nem engedtem meg neki.

Nem rivalltam rá, mert valószínűleg rettentő csúnyát mondtam volna, inkább eltakarodtam, mintha meg se hallottam volna.