Kriszta: gondolunk Rátok, tuti ez lesz a Ti napotok
Majd valaki azért írjon helyzetjelentést, ha tud
Pannaanya: olyan furcsa ez az anyaság-kérdés! Én nem voltam soha ilyen anyatípus. Eleve nem is volt a közelemben soha csecsemő, se közeli rokon, se barátő (vagyis ott igen, de nem vettem ki a részem a munkákból). Soha nem pelenkáztam, etettem cumisüvegből, stb. Ha eltoltak mellettem egy kisbabát, megnéztem, hogy milyen aranyos, de nem lett könnyes a szemem. Összekerültem a párommal és összeházasodtunk. Beszéltünk a gyerek-témáról, meg hogy mikor kéne belevágni, de ezt sem görcsösen, meg nem azért, mert már majd' megőrültünk

) Én nagyon imádom a munkámat (végre megtaláltam, ami érdekel, az előző 2 iszonyat volt), emellett szeretek szabadon élni, utazgatni, néha iszogatni, nyüzsögni. Ez kicsit ellentétes a gyerekneveléssel, ami most következik. Viszont nagyon várom a kislányt és Őt egy újabb kalandnak tekintem az életünkben
Viszont: valamelyik nap beszéltük a férjemmel, hogy nagyon nem szeretnénk, ha Panka "tönkretenné" a házasságunkat. Ez így lehet, hogy furin hangzik, de rengeteg olyan családot látok, ahol a gyerek születése annyira megváltoztatja a szülők egymás iránti viselkedését, hogy egymással már nem is beszélnek, csak, hogy pl. hány pisis pelus volt aznap. Mi ezt nem szeretnénk. Mi mndig is igényeltük azt, hogy kettesben min. másfél-2 hetente elmenjünk 1-1 pizzériába, étterembe, tavasszal-nyáron minden hétvégén geocachingeltünk (gps-es kincskereső játék), havonta min. 1 pezsgős-borozós romantikus estét tartsunk, ilyesmi. És nagyon félünk attól, hgy ezek totál eltűnnek. Nyilván csökkenni fognak, de nem szeretnénk, ha totál feladnánk a kis szokásainkat a baba miatt.
Én nagyon szeretnék "eszemnél maradni", nem csak és kizárólag anya lenni. Ezért nagyon örülök, hogy szeptembertől tudok távmunkában dolgozni pl. Ha nem tudnék, akkor biztosan elkezdenék valamit tanulni, másoddiploma, vagy egy újabb nyelv.
Jó lenne még utazgatni is. Anyuék pl. kimentek 3 hétre Indiába, mikor én fél éves voltam (már nem szoptatott). És miért ne??! Nem emlékszem rá és nem tört meg. Nekik meg kellett egy kis kikapcsolódás.
A másik kérdés meg (ami összefügg ezzel) a gyereknevelés. Nem akarunk hisztis, akaratos kislányt nevelni. Nálunk nem lesz steril szoba, nem lesz suttogás, nem fogok 50 m-re menni a kiságytól, ha valaki telefonál csak azért, hogy a gyerek nyugodtan tudjon aludni. Az anyaméhben is iszonyú zajok érni, aztán a kórházban is a többi csecsemő, meg az ápolók. Minek kellene ezt elrontani? Ha nagyobb lesz miért ne mehetne ki a párom szüleinek a tanyájára? Miért ne ehetne homokot (én is ettem és élek) és miért ne kúszhatna együtt a kiskutyákkal a sárban? Azért, hogy egy nem boldog, elkényeztetett felnőtt legyen? Na ne
Remélem, nem vágtam ki senkinél a biztosítékot, de nagyon így látom, a férjem meg még inkább

Bízom benne, hogy tartani is tudjuk magunkat a főbb irányvonalakhoz, ha megszületik Kisbéka
Lamme: kösz a meghatározást, már jobban képben vagyok
Szuper a kendős fotó, mindketten nagyon jól néztek ki rajta!!
Rólunk: tegnap borvárosbor nélkül

) Viszont ettünk sparhelten sült lepényt, párom libazsíros és libatöpörtős kenyeret lilahagymával. Szupi hangulat volt

Sajnos az éjszakám pocsék volt. Nem részetezem, de azt hittem, indulunk szülni. Pedig nem tipikus vajúdós jeleim voltak, de a fene tudja, mkt kéne érezni, annyi mident olvastam már...
Csináltam képeket a kiságyról, mindjárt dobok fel.