Megnyitom a mai sort...

már lassan 3 órája fent vagyok. Éjjel leizzadtam, kinyitottam minden ablakot, de az idióta madarak úgy csicseregnek, a két ház köze meg felnagyítja a zajt... szóval itt ülök, mint egy zombi... Nati pedig bulizik a hasamban
Hene, Gergő gyönyörű! Remélem, jó az étvágya, hogy hamar kinője a sárgaságot! Hogy vagytok? Mesélj, ha lesz egy kis időd!
Andkata, olyan boldog vagyok, hogy Adél veséjében minden rendben!

Ha már ott voltatok az Istenhegyin, moziztatok is? Ki csinálta az uh-t?
Kriszti, sajnálom, h ennyi idő után válnak a szüleid, de ha így jobb, az tényleg jobb, mint az őrületbe kergetni egymást!
Patr, kitartást az utolsó napokhoz!
Anyjuk, nagyon szép lett a babaszobátok!
Wera, brutál lehetett a vizsgálat... azért jó lenne, ha Nóri baba nem ettől indulna el kifelé, egy tabletta, vagy méhszájérlelő kenőcs barátságosabbnak hangzik. Én is utáltam, az utolsó héten, sőt Oti születése napján a dokik csak így vizsgáltak...
Gratulálok az nst-khez!
Muffin, ha a gyerekorvos azt mondta, akkor tényleg jobb, ha vártok még, bár szörnyű lehet a bizonytalanság... Bízz abban, hogy Eliot tudja, mi a legjobb neki!
Andi, szólj be nyugodtan a dokidnak. Aztán majd nézzen meg szülés után, hova olvadtak le a kilóid....
Marcsi, nagyon ügyes vagy! És milyen szép a lányod! Csak a fényképen ilyen komoly, vagy amúgy is?
Teó, örülök, h nincs tágulat és minden okés!
Viki, kérdezted tesómat. Ők is lányt várnak. Ma megy be a kórházba, két hét múlva fogják látni, hatnak-e az értágító infúziók neki, de nagyon reméli, hogy hétvégékre hazajöhet, egyelőre nem akar berendezkedni. Azt reméli, hogy ha pár napig jókislány, és a gyógyszerek miatt nem kell bent maradnia, akkor esténként otthon aludhat.
Apa végre elmondta, mi a baja. Hiányzik a zene az életéből. Az, hogy pl. esténként leüljön, zenét hallgasson, prüntyögjön a gitárján, hogy jöjjön neki egy kis ihlet. Ő már csak egy ilyen zenész csodabogár. Bár engem nem zavar, hogyha mellettem penget, neki nem ideális, és Otit sem akarja fölkelteni. A megoldás egy legalább 1 szobával nagyobb lakás lenne, hát, ehhez a Gondviselés kell... meg egy lottóötös...
Hadd meséljem el nektek tegnapi ütközésemet egy banyával! Du. vérvételen voltam a Honvádban. Tök béna a rendszer, hogy a nőgyogyi rendelésre időpontot kell kérni, amikor is az ember sorszámot kap. Nekem meg annyit mondott a dokim, h menjek oda, jelentkezzek be a betegfelvételen, aztán a többit intézik. Így is tettem, de egy rakás ember volt előttem, és gondoltam, hogy 4 óra éhezés után nem kellene kivárni őket, mert lassan haladt a sor. Az asszisztenst megkérdeztem, hogyan kaphatok papírt vérvételre, de elfelejtett válaszolni. Közben mellettem egy nyanya pampogni kezdett, hogy előtte mindenki bemegy "csak egy papírért", pedig időpontja van. Amikor felálltam a székről, hogy bekopogjak az adminisztrációhoz is, hátha ott tudnak segíteni, a mamzi tök hisztisen felállt, odadobta a táskáját a helyemre, és annak a nőnek kezdett el pampogni rólam, aki épp a sorára várt (és aki tök rendes volt, megengedte, hogy bemenjek vele a papírjaimért). De máshol meg ültek, így csak nagyon messze tudtam volna leülni. Erre odamentem a nyanyához, és tök higgadtan mondtam neki, hogy engem az orvosom hívott ide mostanra, és nem gondolja, hogy időpont ide vagy oda, ekkora hassal, éhségtől szédelegve fogok ott ücsörögni órákat. Ő meg csak pampogott tovább, de közben kinyílt az ajtó, így fogtam magam, és otthagytam a levében főni, két perc múlva meg jöttem ki a papírokkal. Ennyit nem bírt ki... szerencsére nincs sok negatív öreg nénis élményem. Inkább azt szoktam tapasztalni, hogy előreengednének akkor is, amikor alig élnek szegények. Tőlük sosem fogadom el.
Majd még bekukkantok babahírekért meg egyebekért. Most megpróbálok még szundítani egyet.