Társalgó főoldal » Gyermeknevelés » Mi várható el egy 2,5 éves gyerektõl?

Kedves Anyukák, Apukák!

Most elõször próbálok írni a babanetre, remélem sikerül is. Bár be kell valljam, már tavaly õsz óta lelkes és szorgalmas olvasója vagyok minden témának és ezúttal szeretnek is köszönetet mondani mindenkinek a sok-sok hasznos információért és tanácsért.

Olyan témában szeretnék most segítséget és tanácsot kérni, mellyel még nem találkoztam itt a babaneten.....

A kiskiam decemberben múlt 2 éves. Másfél éves kora óta nagyon szépen, érthetõen és folyákonyan beszél. Mára eljutottunk oda, hogy kb. 100 ( nem hazudok )mondókát tud. Ezenkívül, ha mesélem neki az Öreg néne õzikéje címû mesét, ( ami elég hosszú ) és "elakadok" valahol, Õ azonnal tudja tovább folytatni. Ez a helyzet a Zengõ ABC-vel is...
Az igaz, hogy rengeteget mesélek neki, de nem foglalkozom vele többet, mint más hasonlo korú gyerekek mamái a saját csemetéikkel, de egyik gyerek sem tud ennyi mondókát megjegyezni.
Összehasonlítási alapom is van, mivel ott ahol lakom, 8 hasonló korú gyerek van 1-2 hónap eltéréssel.

Persze, most mondhatjátok, hogy mindenkinek a saját gyermeke a legokosabb, a legszebb, de NE ÉRTSETEK FÉLRE! Én most nem dicsekedni akarok saját gyermekem képességeivel, csak ha tényleg fogékonyabb egyes dolgokra, mint más gyerek, szeretném ezt idõben felismerni!
Valamint az is érdekelne, hogy kihez, hová kell ilyen esetekben fordulni.

Továbbá azt sem vettem még észre, hogy más ilyen korú gyermek megkérdezné a mamáját, hogy mi van ide írva? Az én kicsim, szinte minden feliratnál megkérdezi: Ráírva mi van? Igaz a szórend fordított, de Õ ezt igy használja.

Még egyszer hangsûlyozom, nem gondolom, hogy az én gyermekem super okos, csak szeretném, ha megvitatnátok velem, hogy ez "normális", bocsánat , átlagos-e vagy sem?

Kíváncsian várom hozzászólásaitokat!

Mamaka

Mamaka!

Elõször is gratulálok a csemetédnek, meg neked is!
Az, hogy ilyen sok mondókát tud, az azért tuti, hogy annak is betudható, hogy sokat foglalkozol vele. Merem ezt írni 3 gyerekem tapasztalatából, ahol nagyjából sejtem, melyik mennyire okos-értelmes, és mégis óriási különbségek voltak, és látszott az is, hogy a kisebbekkel kevésbé értem rá foglalkozni. Szóval legyél büszke magadra és rá!
Azon érdemes elgondolkodnod, hogy milyen életet szeretnél neki. Úgy érzed, tehetséges, átlagnál jobb képességû gyerek. Megteheted, hogy örülsz ennek, magad fejleszted, de normális oviba, suliba járatod, és normális (átlagos) gyerekkora lesz.
Vagy úgy döntesz, ezt a képességet kamatoztatni kell, korán megfogva a dolgot, és nekiállsz speciális helyeket keresni. És hordod õt ide-oda, hamar tanítod iskolás anyagokra, megpróbálsz csoda-gyereket faragni belõle. Ez aztán vagy sikerül vagy nem, de tegyük fel elõbbit. Sikerül. Híres lesz, népszerû stb. De vajon mit áldoz fel érte? Milyen lesz a gyerekkora?
Szóval én a helyedben igyekeznék fenntartani a fokozott érdeklõdését, kielégíteni kíváncsiságát, hagyni, hogy õ diktálja a tempót, és nem aggódva azon, hogy jaj, mi lesz vele az iskolában, unatkozni fog, hisz már tud olvasni stb. Ha gyõzöm vinném sok helyre, játszóházba, állatkertbe, késõbb múzeumba stb. hadd ragadjon rá. De hagynám gyereknek lenni, nem próbálnék meg csoda-gyereket faragni belõle.
Ildi

Ildi megelozott! Gyakorlatilag ugyanezt akartam irni, lehet fejleszteni a gyerekeket, de eroltetni nem kell semmit: altalanos tapasztalatom az, hogy a gyerekkorban zseninek kikialtott gyerekek nagyobb korukban nehezebben boldogulnak. Csak egy elnagyolt pelda: Mozart. Negyevesen Kezdett zenet szerezni, ez akkoriban kulonleges dolog volt, korulrajongott gyerek lett, aki kesobb nagyon boldogtalan felnotte valt. A csaladunkban is voltilyen gyerek, anyyira csodajara jartak egy kisfiunak, aki negyevesen a lexikont bujta, az apja ugy is nevelte, hogy kialakult benne valamifele zsenitudat, most probalkozik a harmadik egyetemmel, a masodik evnel sehol sem jut tovabb, es kozben nagyon szerencsetlennek erzi magat, merthat ugye o zseni, csak nem ismerik el.
Szerintem meg kell tartani egy egeszseges egyensulyt, en a helyedben ugy folytatnam, ahogy eddig csinaltad, minel tobb ablakot kinyitni elott, es ha nehany evvel kesobb kiderul, hogy valamihez tenyleg szuper tehetsege van, akkor azt fejleszteni addig a szintig, mignem erzi tehernek.
En is dicsekedhetek a pici fiammal?
Harom es feleves. A legtobb betut ismeri nagyreszet le is tudja irni, az iras-olvasas mindig is erdekelte. az ovodabn is elismerik, hogy kimagaslo kepessegu csemete. DE! rengeteg baj van vele. Nem vesz reszt a kozos jatekban, tanulasban, csak azt hajlando csinalni, amit o akar, smmifele kotelessegre nem szoktathato. Gyonyoruen rajzol, de csak azt, amit o akar. Sosem megy oda, amikor dalt vagy verset tanulnak, de masnapra mindet vissza tudja mondani, hallasbol elsore megtanulja. Az ovoneni viccesen azt sokta mondani, hogy rakoncatlan zseni. En nem akarom, hogy zseni legyen, jobban orulnek, ha beilleszkedne a kozossegbe, nem azt ertem ezalatt, hogy simuljon bele a szurke atlagba, hanem azt, hogy ne legyen baja abbol, hogy nem tud rendesen szocializalodni.
Bocsi, ha hosszu voltam...
Udv
Eva

Sziasztok!

Lehet, hogy félreértettetek, de én sem zseniképzõkrõl akartam itt érdeklõdni, és eszembe sem jutott elvenni a gyerekkorát, csak egyszerûen kíváncsi lettem volna, hogy tényleg ennyire fogékonyak a gyerekek? Érthetõ módon ( mivel õ az elsõ gyerekem ) még nincs gyakorlati tapasztalatom ilyen térem. A gyermekneveléssel kapcsolatos könyvekben általábban csak azt hangoztatják, hogy ebben a korban minden kisgyermek másképp, ki gyorsabban, ki lassabban fejlõdik.

Kedves Eva!
Eppen erre gondoltam!
Gratulálok a kisfiadhoz, tenyleg igazi kis örökmozgó lehet és ebbõl a pár sorból én úgy látom , hogy sok közös vonásai vannak a csemetéinknek.

Most sajna nem tudok többet irni, de holnap folytatom.

Kedves Mamaka!

Az én kisfiam most 3,5 éves, ő is hasonló képességekkel bír. 3 évesen kezdett olvasni, 1-2 szót leír (ő is pont úgy kezdte, ahogy te leírtad: "mi van ideírva?"), gyönyörűen rajzol (1 évesen kezdett rajzolni, 1,5 évesen már embert, katicát, sünit stb. rajzolt).
Én is úgy gondolom, hogy minden kérdésére felelni kell, minden lehetőséget biztosítani kell számára, aztán figyelni, hogy mivé bontakozik ki. Abszolút nem vagyok én se híve a fejlesztésnek. A legfontosabb, hogy kiegyensúlyozott kisgyerekek maradjanak, és ezért sokszor a tágabb családon belül is harcolnom kell, hogy ne kezeljék zseniként a gyerekemet.
Üdv: Pele

Mamaka!

Akkor megpróbálom én is leírni amire vágysz.
Én (a zseni ) 3 évesen kezdtem olvasni. Ugyanakkor pocsékul beszéltem. Természetesen írtam, olvastam és jól számoltam iskolába menésre.

Na félre a tréfát. Unokabátyám legnagyobbik lánya tényleg 3 évesen olvasott, óvódás korában már lexikonokat. Most egy normális 12 éves kamasz, bár továbbra is kifejezetten értelmes, okos lány.
Saját gyerekek: elsõ másfél évesen másfél órás felolvasást követelt, folyékonyan beszélt, kétévesen mondókákat költött. Ugyanõ 6 hónaposan kézenfogva sétált, ült, de nem tudott hasrafordulni (és természetesen nem tudott egyedül ülni stb) Ugyanõ 3.5 körül kezdett rajzolni, 4 évesen elsõs matekmunkafüzet feladatokat oldani, 5 évesen biciklizni. Olvasni kb. 4-5 között, de csak betûzgetés szintig.
Lányom. Kétévesen kezdett beszélni. 3 évesen színezett, de nem rajzolt. 5 évesen biciklizett. Nyáron lesz 6, még nem olvas, csak néhány betût tud. Viszont piszok jó (óvónõk szerint) a memóriája. Mondókák ragadnak rá. Ja, és tud énekelni, ami azért szám, mert én pocsék vagyok ezen a téren.
Kisebb fiam (a zseni ) 3 hónaposan nekiállt hasrafordulni. 11 hónaposan (kb. 7.5 -8 kg) ment. 4évesen kétkerekûvel biciklizett. Kétévesen profin rakta a kockakirakót, a türelmi játékot (golyót a lukba). 5 évesen bõven passziánszozott, majd 5 és fél évesen rablórömizik.
Szintén 4 évesen nekiáll a matekmunkafüzetnek, 5 és fél évesen utoléri az elsõs bátyját, és ugyanott tart, ahol éppen az elsõsök. Lazán érti a számokat, az összeadást.
Ugyanõ 2.5 éves koráig totál nem beszél. 3 évesen úgy megy oviba, hogy fordít az ikernõvére az óvónõknek. 3.5 mire megtanítom k és g hangra. 5.5 évesen elviszem innen a netrõl egy logopédus lányhoz, aki végre megnyugtat, megállapítja, hogy minden hangja oké. Ezzel együtt 5.5 évesen elkezd olvasni. Most (saját véleménye) 3 oldal / nap tempóban olvassa a Gõgös Gúnár Gedeont.
Ja, ugyanõ bõven rajzol 3 évesen, csodaszépen. Természetesen nyomtatott nagybetûkkel ír is, tanulja az írottakat.
Ugyanõ alig 16 kg, pici, vékony gyerek, mire jövõre suliba megy, nem fogja elérni a klasszikus 20 kg-os, valamikor iskolaérettségi határnak számító súlyt.

Most isten ments, hogy tolakodásnak vegyétek, nem azért írtam, mert azt hinném, hogy õk nem tudom micsoda zsenik. Na persze, én is imádok büszkélkedni. De most ezt tekintsétek sima összehasonlítási lehetõségnek csak.

Mamaka, ilyesmire gondoltál?

Ildi

Na most végre van idõm írni!

Mint már tegnap is írtam, eszembe sem jutott zsenit faragni a gyerekbõl és lehet, hogy meglepõ, de eszünkbe sem jutott a férjemmel, hogy magán oviba kellene iratni. Sõt, teljesen átlagos, a hozzánk legközelebb lévõ ovikat vettuk számításba. Itt olyan anyukákkal szerettem volna infot cserélni, akik hasonló cipõben járnak...

Gondolok itt Evara, mert nem elképzelhetetlen, hogy késõbb nálunk is hasonló helyzet fog kialakulni és jó lenne ezekre a buktatókra elõre felkészülni...
Például érdekelne az is, hogy Eva kisfia hogy bírkózik így meg az ovodával, mennyire szeret oda járni, hogy viszonyulnak hozzá az ovónénik és még sorolhatnám a millió sok kérdésemet....

Szóval én nem tartom zseninek a gyerekemet, és mások sem tartják annak.
Pl. azt is észrevettem, hogy más ( értem itt mondjuk a szomszéd nénit ) hiába kéri, hogy mondjon el neki egy verset erre nem hajlandó. Még mielõtt újra elítélnétek, hogy cirkuszi majmot csinálok a gyerekbõl, el kell, hogy mondjam, sem a férjem sem én soha nem kérjük arra a gyereket, hogy mondjon már el egy-két mondókát valakinek, mert õ milyen sokat tud, és milyen ügyes, és mit fog szólni ez a néni, ha nem mondja el, meg azt fogja mondani, hogy milyen buta stb....Az ilyen és ehhez hasonló bugyutaságoktól feláll a hátamon a szõr!!!!

Azt, hogy ennyi mondókát tud, azt is onnan vettem csak észre, hogy amikor pl. egyedül játszik, vagy sétálunk, mindig énekel vagy mondogatja a mondókáit, de ha észerveszi, hogy figyelem, azonnal abbahagyja.

Soha nem tudatosítottuk benne, hogy õ hamarabb megjegyez bizonyos dolgokat vagy többet tud, mint más gyerek és pont azt szeretném elkerülni hogy, õ is hasonló csapdába essen, mint az Eva ismerõse, az el nem ismert Zseni.

Üdv: Mindenkinek

Szia Ildi!

Gratulálok a gyermekeidhez, jó lehet egy ilyen szép nagy családban élni. Amint látom, mindegyiknek van valamilyen téren kimagasló tehetsége.

Nekem csak az a fura, hogy a mai gyerekek sokkal hamarabb megtanulnak dolgokat, mint régebben. Amennyire én emlékszem, a mi tágabb családunkat nézve ( mivel én vagyok a legidõsebb )nem emlékszem arra, hogy hugom vagy unokaöcsém, unokahugom tudott volna olvasni iskolába menetel elõtt ( én sem tudtam ) ma viszont mindegyikõjük egyetemre vagy fõiskolára jár.
Mivel nekem még csak egy gyerekem van, összehasonlítási alapként csak az õ fejlõdésükre tudok visszaemlékezni.

Lehet, hogy ma már minden gyerek korábban tanul meg dolgokat, mint ahogy az elvárható lenne?

Bocsi, ha sok sületlenséget hordok itt össze, majd a második gyerek után biztos nem fogok ilyen bugyutaságokat kérdezni.....

Üdv: M.

Mamaka!

Azt hiszem a nagy különbség a múlt meg a mostani között valamennyire tényleg fennáll, pontosabban az, hogy mások az ingerek, a szülõk megélhetése ráérése, gyerekkel való törõdése. Régen is voltak ilyen gyerekek, a régi gyerekek is képesek lettek volna erre, ha olyan a környezetük. Nálunk pl. a számok "tanulása" úgy ment, hogy passziánszoztam, meg aknakeresõztem a gépen, a gyerekek meg nézték. Aztán õk is leültek kártyázni.
Vagy pl. hogy régen a gyerekek nagy részének nem adatott meg, hogy legyen kiskorában biciklije, ma meg szinte mindenkinek van.
Amin én el szoktam gondolkodni. Ha egy gyerek jelzi igényét, hogy olvasna, másfelõl még x éve van suliig, és ezzel együtt (aki ott tart már tudja) a nagy szabadság, eldönteni, mikor menjenek suliba. Ugyanis ez úgy van, hogy akik május végéig betöltik a 6-ot, alapban azok mennek. De! Azoknak kötelezõ menni, akik elõzõ év szept 1-ig töltötték a 6-ot (azaz a 7-et betöltik mire mennek), nekik muszáj,csak spéci esetben maradhatnak. Akik dec 31-ig töltik a 6-ot, azoknál ha a szülõ elmegy a nevelési tanácsadóba kérheti, hogy maradjon a gyerek. Akik pedig jan 1 és május 31 között töltik, az ovi és a szülõ együtt dönt (márciustól tipikusan a maradás mellett). És azok, akik aug 31-ig töltik a 6-ot (azaz épp csak 6 évesek kezdésre), azok is mehetnek, ha nevelési tanácsadóban jártak és megfeleltek.
Na, amit ezzel mondani akarok. Adva vannak pl. az én nyári gyerekeim, alapból mind 7 éves,mire suliba megy. De. A nagy is olvasott már elõtte, nem erõltettük, ha unatkozott nem mondtam neki, hogy menj olvasni, így õ sem erõltette, kvázi felhagyott vele. A suliban hozza a szintet, de nincs kedve (na lassan kezd) magának olvasni, esti mesét még mindig az apja olvasson. Unja a Gõgös Gúnár stb szintû, elsõsöknek kitalált könyveket, a témája (egyszerû mese) végett. Szívesebben hallgatja (olvasná) a tudományos, kis és nagyobbacska iskolásoknak szóló könyveket (pl Tudod-e? meg van egy pár ilyen sorozat), valamint a kiskamasz regényeket (pl Harry Potter), de a Csillagok háborúját is. Ezek viszont apróbetûsek, hosszúak, nem gyõzi elolvasni, eredmény: türelmetlen lesz, nem olvas.
A kicsi imádja a Gõgös G.-t, pont most neki való a szintje. Várhatóan másfél év múlva, elsõsen már neki is unalmas lesz.

Azaz. Jó-e ha az ember gyereke csak 7 évesen elsõs, és az elsõsöknek kitalált dolgok már unalmasak neki? Vagy nem jobb-e, ha igenis elküldjük az ilyet 6 évesen, avagy legalább otthon forszírozzuk a dolgot, és olyanon gyakorol, ami ilyen szintû olvasáshoz, ilyen érdeklõdési körû gyerekhez van kitalálva?

(eredményrõl pár hónap múlva beszámolok, most a kicsinél "hajtjuk" a dolgot, ha unatkozik, mit csináljak?, akkor mindig említem az olvasást, és van is kedve hozzá, sokszor kihagyja az apja féle felolvasott mesét, és inkább betûzi a G-G-t. Azaz gyakorol. És lelkes. És az olvasni tanuláshoz ez a kettõ a legfontosabb. )

(Mamaka, mindez semmit nem von le gyermeked értékeibõl, szerintem igenis nagyszám, hogy ennyi mondókát tud!)

Ildi

Szia Ildi!

Azaz. Jó-e ha az ember gyereke csak 7 évesen elsõs, és az elsõsöknek kitalált dolgok már unalmasak neki?
Vagy nem jobb-e, ha igenis elküldjük az ilyet 6 évesen.....

Na, rátapintottál a lényegre. Pont ettõl félek én is, hogy ha oviba kerül, majd utána iskolába,unatkozni fog és így elkezdi rosszaságokon, csínytevéseken törni a buksiját. Pont arra lennék kíváncsi, hogy lehet az ilyet kivédeni, elkerülni vagy kezelni.
Mert ugye, ha õ unatkozni fog amikor a többiek a mondókákat tanulják, biztosan nem fog leülni szépen egyedül játszani, hanem valamit csinálni fog, hogy rá is figyeljenek, és lehet, hogy az óvónénik ezt rosszaságnak, engedetlenségnek, ezáltal rossz gyereknek fogják titulálni. Ha pedig valakit igy elkönyvelnek, nagyon nehéz ezen vááltoztatni, sõt azt is el tudom képzelni, hogy a negatív vélemény hatására elõbb-utóbb valóban igazi rossz gyerek válik belõle.

Azért nehogy azt hidd, hogy most áldott jó gyerek ( ismerek nála jóval szótfogadóbbat ), de nem rosszabb, mint az átlag.
Ja, arról nem is beszélve, hogy már javába tart nála a dackorszak és mi is végig éltünk már mindenféle hisztit, nemakaromságot, makacsságot amirõl a dckorszak topicban lehetett olvasni. Errõl azonban elég jó szakirodalmat és sok cikket találtam,így jóval könnyebb átvészelnünk és kezelnünk is. Bár az eleje, ( lévén elsõ gyerek )eléggé szíven ütött minket a férjemmel, mert nem értettük, hogy válthat ki ekkora hisztit egy olyan dolog, ami tegnap még magától értetõdõ volt....

Na, mindegy ez más téma! Csak azért gondoltam, hogy itt kérek tanácsot, mert a babaneten már annyi hasznos infot találtam.

Üdv: M.

Szia Mamaka!

Na a hiszti az külön kérdés, számomra fõleg az, hogy a lassan 8 éves fiam mért reagál úgy a dolgokra, hogy vagy kifigurázza (és jó esetben együtt nevetünk) vagy hisztizni kezd.

Az unatkozásról. Alapjában véve nem unatkoznak. Szóval az a szöveg, hogy mit fog csinálni,ha már tud olvasni, unatkozni fog az iskolában. Nos ez nem jött be. Sem én, sem a párom nem unatkoztunk anno, és most a nagyfiam sem! Az, hogy az adott téma, mint mese nem igazán köti le, inkább a szabadideje más jellegû eltöltésére inspirálja. Szerencsére a fiam nem rossz, oviba sem volt, inkább csak belehúzni tudják a társai. Imádja a csoda órákat (ez a környezet órát jelenti), az a kedvence. Lelkes a matekpéldákon is. Amire nem lelkes, az az , hogy az olvasókönyvbõl az olvasmányt órán 3-szor, majd napköziben 3-szor végül itthon újra kétszer elolvassa. És ezt meg lehet érteni.
Amitõl én inkább tartok: ha nem kapják meg megfelelõ korban (azaz amikor igénylik) a megfelelõ ingert, biztatást, akkor esetleg késõbb nem is érdekli õket eléggé. Valahogy az a véleményem, hogy hagyni kell a gyereket, hogy mindent akkor tanuljon meg, amikor õ akarja. Ezt babakorban már eléggé elfogadják, pl. evés, éjjelek átalvása stb. De ha azt mondom, hogy a gyerek akkor tanuljon olvasni, amikor õ akar, legyen az 4-5évesen avagy esetleg csak 8 évesen, nos ez még mindig nem igazán bevett gyakorlat. Bár ez a beiskolázási rendszer valamennyire ezt próbálja segíteni.

Legfontosabb a gyereknek, hogy mit hall a szülõtõl. Ha azt hallja, hogy õ rossz gyerek, vagy nem elég okos (stb), akkor tudat alatt (is) ezt próbálja megvalósítani. Szóval szerintem ne félj attól, hogy azért lesz rossz gyerek, mert unni fogja az ovit-iskolát. A gyereknek nem törvényszerû, hogy csínytevésen járjon a feje. Én mondjuk nagyszájú voltam, a párom viszont nem, õ olvasott órán. Én emlékszem, elõre olvastam a hátralevõ anyagot, ha untam az aznapit. Persze nagyon fontos a pedagógus személye, a jó tanár észreveszi és megfelelõ, õt is érdeklõ, lekötõ feladatot tud adni. Ehhez nem kell speciális stb. iskola, semmi, csak az adott tanítónéni. (és ugyanez óvónéniben) Erre érdemes figyelni.
(ja, külsõ leterhelés, ha érdekel, látogass el a koloknet.hu-ra (a babanet fõoldalának tetején ott a reklámja), ott is indult társalgó, többek között ez volt a nyitó topic, a terhelés)

MÉg egy. Az óvónénik meglepõen sok olyan mondókát tudnak, amit én ovin kívül sehol sem hallottam. Lesz nálatok is sok új, tuti!

Ildi

Sziasztok Lányok!

Egy könyvet szeretnék ajánlani:
Deákné B. Katalin
Anya taníts engem!

A többi könyve is jó azt is szeretem.


Más dolog:
Keleti pu. Arzenál üzletház Gekko Játszóház
Végeznek képességfelmérést és segítenek a továbbhaladáshoz.


Az én fiam is késon kezdett beszélni 2,5 évesen. Én is sok mondokát verset mondtam neki és mondok is a mai napig. O a mesékre nem figyel oda, de az ilyen rövid kis vereseket nagyon szereti és könnyen megjegyzi.
Egyszer én is megszámoltam akkor 65-ig jutottam már ez már csak no. A számolás úgy ment, hogy kerestem egy verset a hugomnak és félhangosan mormoltam a versek címeit mígnem azt vettem észre, hogy mondja tovább a verset. Elkezdtem mondani o folytatta én meg számoltam. Akkor jöttem rá milyen sokat is tud.

Én az iskolátol nagyon félek.
Nálunk a hugom kislánya 96 juniusi az én fiam 97 márciusi és elvileg együtt mennek iskolába. A két gyerek ég és föld!!!
A lány már tudja a betüket és majdnem olvas rajzol, fest, gyurmázik az enyém meg álmodozik. Az ilyen kézmuves dolgokban nem igazán ügyes. Nagyon mozgékony gyerek mint akinek kukac van a hátsójába. Fél percig nem képes egyhelyben ülni és valamire figyelni. Az otthoni és az ovódai viselkedése égés föld. Az ovodában csöndes visszahuzódó képességeihez képest alulteljesíto. Amikor kilépünk az ovoda kapuján szinte megbolondul rohan és kiabál. Szerintem akkor adja ki magából a felgyülemlet feszültséget.
Ebbol adódik az a félelemem is, hogy hogy fog o teljesíteni az iskolában?
Én saját magamat látom benne akit hatévesen köteleztek iskolára és mindig alulteljesítettem és csak közepes eredménnyel tudtam elvégezni az iskoláimat az egyetemet meg be se fejeztem. Mindig a következo évben értettem meg az elozoz évi anyagot csak hát addigra a töbiek már hol voltak...
Szóval mi lesz egy ilyen gyerekkkel aki nem hülye nem buta csak visszafogja magát.

bigacsiga Kata

Sziasztok Lányok!

Ezeket a könyveket találtam:
/Ide is beírom hátha nem olvasod a Geri ált. nyitott topicot/

Bruno Bettelheim Az elég jó szülo (könyv a gyermeknevelésrol)

Robert Fisher Hogyan tanítsuk gyermekeinket tanulni?

Theodor Hellbrügge - J. H von Wimpffen Az elso 365 nap a gyermek életében (a csecsemo fejlodése)

Dr. S. H. Jacob Gyermekünk fejlodo értelme

Prof. André Kahn Gyermekeink álma

Dr. Heidi Keller - Dr. Arnold Lohaus Mit akar a baba?

Lakauer Éva Mit, mivel és miért játsszon a gyermek?

Penelope Leach Picik és kicsik

Dr. Makói Zita Hogyan mondjam el neked... (kommunikáció csecsemonkkel, egymással, önmagunkkal)

Julian Orenstein M. D. 365 ötlet, miként nyugtassuk meg síró gyermekünket

E. Richter - W. Brügge - K. Mohs Így tanulnak beszélni a gyerekek

Sylvia Schneider Kis ember - nagy csoda (az elso
év a baba életében)

Szél Éva Az egészséges gyermek fejlodése, táplálása, gondozása

Sylvia Schneider Kis ember - nagy csoda (az elso év a baba életében)

Elisabeth Plattner A nevelés mindennapi muvészete

Sol Gordon - Judith Gordon Amit a gyermeknek tudnia kell (gyakorlati útmutató szülok számára)

Helen Exley Édesanyák és leányaik

Jean-Jacques Rousseau Emil, avagy a nevelésrol
Moraq Prunty Használati utasítás fiúkhoz

Donald W. Winnicott Kisgyermek - család - külvilág

Frédérick Leboyer Shantala (egy tradicionális módszer - gyermekmasszázs)

[url=http://www.gekkonet.hu/" TARGET="_top]http://www.gekkonet.hu/[/url]

Játszóházaink

1076 Budapest, Thököly út 2. (Keleti P.U. Arzenál üzletház, III.em.) Tel.(06-1) 351-7535/2314-es mell.
1033 Budapest, Harrer Pál u.7. (Árpád híd, budai hídfõ) Tel. (06-1) 240-4561
9400 Sopron, Istvánbíró u.8. Tel. (06-99) 325-004
6000 Kecskemét, Dobó Körút 8. (Passage Üzletház) Tel.(06-76)508-743
6722 Szeged, Bolyai János u.4. Tel.(06-62) 450-986
9000 Gyõr, Ady Endre utca 10.. Tel. (06-96) 329-553
2890 Tata, Országgyûlés Tér 3/e. Tel. (06-34) 382-268

Központi információ: 06-30/2100-800

Mikkamakka játéktárak:

Központi játéktár - 1055 Budapest, Balaton u. 15., tel.: 331-4942
Csepeli játéktár - 1213 Erdõsor u. 110., tel.: 277-5134
Úri játéktár - 2244 Rákóczi út 33., tel.: 06-29/456-014
Nagykanizsai játéktár - 8800 Nagykanizsa, Petõfi u. 5.
Kalocsai játéktár - 6300 Kalocsa, Kossuth L. u. 41-43.
Velencei játéktár - Kastély 2481, Velence Tópart 52.
Szegedi játéktár - 6721 Szeged, Kálvin tér 6.
Óbudai játéktár - 1037 Budapest, Toronya u. 33.

Sárkányvár Játéktár - Campona bevásárlóközpont, Budapest, Nagytétényi út 33-47., tel.: 424-3140
Bölcsõdei játszócsoport, Szérûskert utcai bölcsõde, tel.: 388-6509

Sziasztok! (Mamaka)
Az en lanyom is 2,5 eves bar nem 100, de az osszes mondokat tudja amiket tanitottam neki kb. 30 vagy tobb is, a zengo es mokas abc-t is tudja kivulrol egy par betut es szamot is felismer szinten amit tobbszor mutattam mar neki es allandoan kerdezi ide mi van irva 2 nyelven TOKELETESEN beszel soha nem kever, 10 ig olaszul, angolul, magyarul is szamol. 0-3 eves korukig a legnagyobb a fejlodesuk, hisz a legtobbet ekkor tanuljak meg ennyi valtozas fejlodes ilyen utemben csak most van. ( Nagyon sokmindent tanulnak meg ezalatt az ido alatt.)
Persze ha az anya sokat olvas, mesèl a gyereknek mindent elmagyaraz akkor mint egy szivacs ugy szivja magaba a dolgokat. Pl. en rengeteget olvasok ujsagot igy o is allandoan ker ujsagot "olvasni" turelmesen vegiglapozgatja nezegeti. El is tud olvasni egy szot ha mar tobbszor mondtam neki, vagy a mesekonyvek cimet. Tehat szerintem teljesen normalis ha egy gyerek ennyi mindent tud ha foglalkoznak vele.
Judit

Sziasztok!
A mai gyerekek sok szempontból tényleg többet tudnak. Először is hihetetlen mértékben megnőtt az az ingermenntiség. ami éri őket akár a szülők, akár a környezet részéről, másrészt az akceleráció itt is érvényesül, azaz a jobb tápláltsági, higiénés stb. feltételek a szellemi érést is gyorsítják!

Más: Az iskolaérettségnek tkp. kevés köze van az "okossághoz", intelligenciához, szellemi képességekhez. Az iskola egész másfajta alkalmazkodást kíván: feladattudatot, önfegyelmet, stb. Tehát NEM az számít, hogy tud-e olvasni, érdekli-e még a Gőgös Gúnár, hanem képes-e egy dologra koncentrálni 45 percig, egyhelyben tud-e ülni egyáltalán (ahogy BIgacsiga felvetette), kápes-e betartani a szabályokat, elvégzi-e a nemszeretem feladatokat is. Hiába okos valamelyik gyerek, iskolaéretlenül beiskolázva ledolgozhatatlan hátrányba kerül a többiekkel szemben (ld. Bigacsiga). A nevtanok tele vannak ilyen esetekkel, a fiúk magatartási problémákat, a lányok inkább neurotikus tüneteket produkálhatnak.

Pethes Ildi!
A Waldorf - pedagógia pont erre az alapgondolatra épít, hogy a gyerek saját tempójában tanuljon írni-ovasni, stb. Ennek egyébként legfőbb kerékkötői sokszor pont a szülők, akik ugyanúgy, mint a csecsemőjük kilóival és fogaival, a gyermekük gyors iskolai előmenetelével is szeretnek dicsekedni.

Üdv: Pele

Kedves Pele,

Pont a Waldorf-pedagógiáról szerettem volna én is írni ebbe a rovatba! Csak más kötötte le a gondolataimat egyelöre.
Ugyan nekünk még csak távlati az iskoláztatás - bár az óvoda már szóba jöhetne - nagyon tetszik a ped. lényege, életszemlélete.

Bóbita

Bigacsiga Kata!

Szeretnélek két oldalról megnyugtatni. Az egyik, hogy addig még minimum két évetek van, két év alatt rengeteget fejlõdnek a gyerekek. A másik, mint írtam a tavaszi gyerekek esetében az óvóda és a szülõ közösen dönt arról, hogy menjen, vagy maradjon a gyerek. Azaz ha akkor még mindig úgy fogod érezni, hogy korai neki, akkor minden jogod megvan rá, hogy még egy évet ovis maradjon. (sõt, ha muszáj, még utána is van esély!)

A Waldorfról ha van kedvetek írjatok. Nekem az a kép alakult ki, hogy valameddig talán jó, ami ott megy, csak éppen egy idõ után szükségszerûen kikerül belõle a gyerek, és nem biztos, hogy tud alkalmazkodni a hagyományos iskolarendszerhez. De nem tudok igazán sokat róla, örülnék, ha mesélnétek róla! (na mondjuk csak elvi alapon érdekel, nem hinném, hogy oda vinném õket)

Ildi

Idi!

Igen valóban már ez az egy év alatt is sokat vátozott. A hugom is pont ezt mondta amit Te. Azért én még agodalmaskodok no nem azért mintha akkor jobb lenne csak szeretnék neki nyugodtabb, kudarcmentesebb iskoláséveket mint magamnak. Ezért is probálkozom a lehetoségekkel csakhát az én tudásom és a pénztárcám is korlátos.

A waldorfnak van honlapja ott tüzetesen le van írva a módszer. Nekem már nem is tetszik annyira.
Meg a nagyvonalakat elolvasva rájövök lassan a normál ovi nevelési programja sem más. Legalábbis nálunk detto ezt mondta el szüloin az ovonéni.

Az indexen a szülomunkaközösségen belül van két topic az egyik a w. ovodárol a másik w. iskolárol.

pl. az ovi az úgy müködik, hogy a gyereked otthon reggelizik kb. kilencre viszed be, mert reggelit nem kapnak csak tizórait és ebédet sem ebédre meg hazaviszed. A tizórai az reform kaja, pl. müzli és a gyerekek saját maguk készítik, terítenek mosogatnak.

Amikor én megkérdeztem az egyik w. ovit istenito anyukát, hogy azok a szülök akik dolgoznak, hogy járatják ide a gyerekeiket az volt a válasz, hogy sehogy, mert ez nem nekik van kitalálva.
A suli ugyan ez nincs napközi ebédre haza kell vinni a gyereket.

Na most akkor megkérdezném ki tudja a nagy átlagból idejáratni a gyerekét?

bigacsiga Kata

Sziasztok Lányok,

Beleszólnék. Ugyan nekem meg nincs tapasztalatom, de minden bizonnyal lesz:

"Amikor én megkérdeztem az egyik w. ovit istenito anyukát, hogy azok a szülök akik dolgoznak, hogy járatják ide a gyerekeiket az volt a válasz, hogy sehogy, mert ez nem nekik van kitalálva.
A suli ugyan ez nincs napközi ebédre haza kell vinni a gyereket. "
Én is gondolkodtam ezen, hogy oldanám meg a dolgot, de mi alapjában több gyermeket akarunk kettönél. Valószinü, hogy nem is megyek vissza dolgozni egy jó ideig, igy számunkra megoldott lesz a délután hazajövetel. Ugyan erröl konkrétumot nem tudok, de a waldorfban eleve nagycsaládokról gondolkodnak, illetve olyan társadalmi normákra alapoznak, melyben az anya szerepe az otthon békéjének, szeretetének a feladata.
Egyébként én nagyon beleástam magam a témába, Ildi tényleg olvasd el a honlapot és töltsd le az óvodai nevelöprogram 60 valahány oldalas ismertetöjét, minden felmerülö kérdésedre választ kapsz!!

"pl. az ovi az úgy müködik, hogy a gyereked otthon reggelizik kb. kilencre viszed be, mert reggelit nem kapnak csak tizórait és ebédet sem ebédre meg hazaviszed. A tizórai az reform kaja, pl. müzli és a gyerekek saját maguk készítik, terítenek mosogatnak. "

Az ovi müködéséröl (iskola is hasonló): a w. szerint egy 3 éves gyerek nem ovodaérett, mert nincsenek meg azok a képességei (talán Pele emlitett egy jópárat, bár iskolai szinten) amelyekre egy közösségben szükség van. Pl. nem tudja kipihenni magát kellöen, ha egész nap folyamatos ingerözönnek van kitéve, ezért jobb a délutánt saját, ismert világában töltenie, ahol nincsenek új ingerözönök, igy feldolgozhatja aznapi óvodai élményeit. Nem kell kelteni reggel, sietni vele... stb. Ez nyugalmat biztosit neki és a család többi tagjának is.

Minden nap reforkaját kapnak a gyerekek, minden nap más gabonafélét (hétfö pl. búza, kedd pl. kukorica, szerda pl. árpa... nem biztos, hogy ez a sorrend). Ez azért van, hogy a gyerekeknek a biztonságérzete nagyobb legyen, hisz ahhoz állandóság kell. Illetve a pedagógia egyik lényeges pontja, hogy a gyerekek helyes értékrendet tanuljanak, ezért látniuk kell adott feladat teljes folyamatát. Pl. kenyérsütés: elvetik a gabonát, ápolják, örölik, majd elkészitik és megeszik. ( Mi, bemegyünk a boltba és megvesszük. ) Melyik a nagyobb érték? Melyik lesz a maradandóbb élmény? Játék esetében uez: csinálják maguknak, ezért jobban vigyáznakmajd rájuk.

Az óvodai csoportok vegyes korosztályuak és viszonylagosan kis létszámuak: ez egy hagyományos nagycsalád szerkezetéhez hasonlitható. A nagyobbak segitenek a kisebbeknek. Minden az óvonö példáján keresztül jut a gyerekekhez, nem tanitanak, nem fejlesztenek, csakis kizárólag a példák révén látják a gyerekek a megfelelö "magatartást". Ez biztositja számukra, hogy minden csemete a saját fejlödési ritmusához képest haladjon.

Bocsi, nem vagyok szakember, igy este csak ennyi telik tölem,

Bóbita

Közben én is visszakalandoztam.

Kispesti Waldorf iskola és óvoda
[url=http://garfield.chem.elte.hu/Waldorf/Waldorfh.html" TARGET="_top]http://garfield.chem.elte.hu/Waldorf/Waldorfh.html[/url]

Váci Waldorf iskola és óvoda
[url=http://www.zpok.hu/waldorf/" TARGET="_top]http://www.zpok.hu/waldorf/[/url]

Barangolás Waldorfiában...
[url=http://www.mmi.hu/org/vasmuv/waldorf.html" TARGET="_top]http://www.mmi.hu/org/vasmuv/waldorf.html[/url]

Mindenki nyer! Együttmuködés-játékok és -tevékenységek
[url=http://www.foek.hu/zsibongo/kneveles/jatek.htm" TARGET="_top]http://www.foek.hu/zsibongo/kneveles/jatek.htm[/url]


Dunakanyar Erdei Iskola
[url=http://www.sulinet.hu/kabo/doc/1998/okt/1-3.htm" TARGET="_top]http://www.sulinet.hu/kabo/doc/1998/okt/1-3.htm[/url]

“Forrás" Waldorf Általános Iskola
[url=http://www.sulinet.hu/kabo/doc/1998/nov/2-1.htm" TARGET="_top]http://www.sulinet.hu/kabo/doc/1998/nov/2-1.htm[/url]

Index, waldorf iskola
[url=http://forum.index.hu/forum.cgi?a=t&t=9020368&uq=357" TARGET="_top]http://forum.index.hu/forum.cgi?a=t&t=9020368&uq=357[/url]

ovovda
[url=http://forum.index.hu/forum.cgi?a=t&t=9006146&w=40" TARGET="_top]http://forum.index.hu/forum.cgi?a=t&t=9006146&w=40[/url]
[url=http://forum.index.hu/forum.cgi?a=t&t=9006146&uq=287" TARGET="_top]http://forum.index.hu/forum.cgi?a=t&t=9006146&uq=287[/url]

Nem tudom, hogy az, amit Bobita irt, mennyiben segiti jobban elo a gyermek jobb fejlodeset, mint az atlagovi. Valahol mar irtam a reformpedagogiai iranyzatokkal szerintem az a gond, hogy nagyon sokan azt sem tudjak a szuloki kozul, hogy miert jo, csak beiratjak a gyereket, mert az most meno dolog. En pl. nem tudnam ugy intezni a dolgomat, hogy napkozben hazahozzam a gyereket az ovibol, pedig itthon vagyok a masikkal.
Az egyszeru mezei ovodak nagy reszeben a kiscsoport is ugy mukodik, mint ahogy Bobita a Waldorfrol leirta, a kicsiket a nagyobbak tanitgatjak, a mi ovink legabbis ilyen. Azt meg abszolute nem ertem, hogy mi van ezekkel a magokkal: ezaltal kell egy gyerek allandosagerzetet novelni, amikor meg a het napjait sem igazan tudjak megkulonboztetni egymastol, es arra sem emlekszenek, hogy tegnap mit ettek tizoraira, nemhogy az elozo kedden?
A kenyergyartas folyamatat pedig minden ovodaban tanuljak, van erre egy teljesen mezei, regen bevalt dalocska, ami erre irodott( A part alatt).
Elnezest, ha tul sok ellenerzest lattatok kicsengeni abbol, amit irtam. Ezek olyan szintu aprosagok, amik szerintem tokeletesen felesleges reszletek az ovodai nevelesben. Sokkal nagyobb biztonsagerzetet ad a gyereknek, ha az ovonoje-dadusa szeretettel es megertessel fordul fele. Ha az egesznek megvan az a fajta csaladias hangulata, hogy a gyerek ne egy nevelesi intezetben talalja magat, hanem egy olyan helyen, ahol legalabb olyan jol erzi magat, mint otthon.
Igen, ven bennem ellenerzes a reformpedagogiakkal szemben. Nagy reszet szerencsem volt tanulmanyozni, meg is van roluk a velemenyem. Lattam a keresztlanyom egy Zsolnay modszeres iskolaban kinlodni, mint a kutya, pedig annak a kozeppontjaban is a szemelyisegfejlesztes all. Talakoztam egy csomo gyerekkel, akik az ujfajta kepolvasasi technikanak koszonhetoen soha nem tanult meg rendesen olvasni( kinlodtam veluk, mig elmentek erettsegiig). Nyugodtan ram lehet mondani, hogy begyoposodott az agyam: lehet, hogy csak az ezekkel az ujfajta intezmenyekkel a baj, hogy velemeneym szerint nincs meg hozza a megfelelo szamai es szakemberhatter.
Meg lehet gyozni: nem zarkozom el semmifele komoly erv elol.
Udv
Eva

Éva!

Ezt írtam és gondolom/gondoltam én is amikor elolvastam a váci óvóda honlapját és voltam az elso önk. óvoda szüloi értekezletén, hogy nálunk ugyan ezt tanítják csak nem waldorfnak hívják.

Végül is az indexen bokor (Te is biztosan isnered szoktál ott elofordulni) fogalmazta meg jól, hogy a waldorf ovi egy fajta úri huncutság.

bigacsiga Kata

Kedves Eva,

Egyáltalán nem érzek túl sok ellenérzést abból, amit irtál. Tökéletesen egyetértek veled abban, hogy nagyon sok reformpedagógiai irányzat van és tényleg divat beiratni ide a gyerekeket. Számomra is az a legfontosabb, hogy a gyerekem majd szeretteteljes légkörben legyen az óvodában és én is teljes bizalommal hagyjam ott. Ehhez az kell, hogy ismerjem az óvónéni értékrendjét, életfelfogását és tökéletesen bizzak benne. Legalábbis számomra. Sajnos nálunk, igy elsö tájékozódásom alkalmával nem találnék megfelelö óvodát és számomra nagyon szimpatikus a w. kialakított életszemlélete. Egyébként nem akarok senkit sem meggyözni, hiszen mindannyian másképp gondolkounk. Én igy gondolom, azt érzem, hogy hozzám ez a fajta gondolkodásmód, nevelés áll a legközelebb.
Nagyon jó, ha máshol is vannak ilyen jellegü intézmények, nem vitatom, minél több, annál jobb. De a w-nak a szellemisége más szerintem, bár tapasztalatom nincs és remélem nem ideológiákat gyártok magamnak.
Egyébként valószinü velem van a gond, nem tudtam elég világosan leirni azt, amit gondolok. Megpróbálok idemásolni egy-két gondolatot:
"A Waldorf-óvoda a gyerek ismeretéből - életkoronként változó testi, lelki és szellemi szükségleteinek felismeréséből - kiindulva biztosítja a kisgyerek számára az egészséges fejlődést, az egészséges életmódot." Ebböl számomra az életmód fontos.
" A nevelés s majd az önnevelés célja és feladata: segítséget nyújtani ahhoz, hogy az ember a fejlődési útján egészségesen haladva, a lehetőségek széles körével úgy kerüljön kapcsolatba, hogy képes legyen kiválasztani a személyiségének megfelelőt.
Így váljon testileg egészséges, lelkileg szabad és szellemileg kreatív emberré. Képes legyen arra, hogy saját akaratát, érzelmeit és gondolkodását önálló és felelős életvitelre fordítsa, környezetét ne visszautasítsa, hanem emberségesebbé tegye."
"A kisgyerek érzékleteiben él....- ezért javasolt a természetes anyagok használata, a fajsúly és a felületi viszonyokat „tévesen” reprezentáló műanyagjátékokkal szemben (az állat szőrös, a fém fémes tapintású és nehéz, stb.)
- mindezen felül: a nevelőnek megfelelő belső tartalmakkal - érzelmekkel és gondolatokkal - kell a gyerekek közé lépnie."
"A kisgyerekkor tanulásának legfőbb formája az önkéntelen figyelem által vezérelt spontán utánzás."
"A kisgyerek tehát elsősorban utánzással tanul és ehhez megfelelő követendő mintákat kell látnia és átélnie maga körül."
"A modern élet szokásai és hatásai sokszor nem kedvezőek a gyermeki játék számára és a szabad tapasztalat megszerzésére. Nagyon szűk és kevés a szabad mozgástér - főleg a városi gyerekek életében - , miközben túl sok az élmény és az információ, amit feldolgozni „időhiány” miatt nem tudnak. Felgyorsult, rohanó világunkban kevés az idő arra, hogy a tárgyakkal, az emberekkel tartós kapcsolatot teremtsen a gyerek és érzelmi kötődést alakítson ki.
A technikai fejlődés folyamán áttekinthetetlenné vált az emberi munka érzékelhető folyamata. (Évtizedeken át a gyerek közvetlen környezetében, szeme láttára folytak a mindennapi létfenntartó tevékenységek, a tehénfejéstől a kenyérsütésig; a fonalak fonásától a szövéséig.) Ma már az óvodáskorú gyerek is a megfelelő tapasztalatok hiányában a televízióra, könyvekre, magyarázatokra, tanításokra szorul, miközben az életkorának megfelelő tanulási módszer (utánzásos tanulás, szabad játék) nem érvényesülhet. A felnőttek világából származó divatáramlatok kényszerítően irányítják, torzítják el a gyerek fantáziáját: élményekhez csak a megvásárolható holmik által juthat."
"A Waldorf-óvodapedagógia a későbbi egészséges életvitelt akarja megalapozni munkájával; e tevékenység eredményei ennek megfelelően csak a későbbi életszakaszokban mutatkoznak majd meg teljes mértékben."
"Elvárások helyett érzelmi biztonságot, védettséget nyújt: A nevelő törekszik megérteni a gyerek világát, s tiszteli alakuló világképét."
" A témakörök, tevékenységek, művészeti foglalkozások, munkák, ételek, mesék, verses-dalos ritmikus játékok visszatérnek évi, havi, heti és napi ritmusokban. "
" Honnan van a mindennapi kenyerünk ?
Honnan van a méz, a viasz (kréta, gyurma, gyertya)?
Honnan van a ruhánk alapanyaga (gyapjú)?
Honnan vannak az építészet anyagai ( agyag, homok, fa)?
Hogyan lesz mindezekből az emberi életet szolgáló dolog?
Ezek a kérdések átszövik a Waldorf-óvodás mindennapi életét és meghatározzák az óvónői munkák tartalmát; így a választ a gyerek számára saját érzéki tapasztalata, s nemegyszer saját - az óvónőt utánzó - tevékenysége adja meg."
Számomra mindezek fontosak és nagyon jó, ha már sok óvodában ezt kapják a gyerekek, de itt BIZTOS, hogy ezt kapják mindennap. Ezért szimpatikus számomra.

Bóbita

Ugy latom, hogy nekem szerencsem van az ovival!! Olvastam mas hozzaszolasokat ovodakrol, nekunk meg valasztasi lehetosegunk sem volt( ez a kornyeken az egyetlen ovoda....-faluban lakunk).
Lehetseges, hogy ha valami nagyvarosban elnenk, akkor vegigjartam volna az osszes helyet, merlegelve es kivalasztva a legjobbat. Nekem is nagyon fontos a gyermekek termeszetkozeli nevelese, egyfajta eletmodszemleletmegerositese( nem irom azt, hogy kialakitasa, mert abban elsosorban a szulonek kell tennie, ebben az ovoval csak egyuttmukodni lehet)
szoval nalunk lutri volt az egesz, ugy adtam a fiam oviban, hogy az elso par honap utan meglatjuk, hogy viszonyul a gyerek a dolgozkhoz, es most nagyon boldogan megyek a gyerekert minden nap. Br a kicsi fiu nem konnyu eset( errol irtam fentebb is) imadja az ovit. En az elso "problemak" megjelenesekor feltem, hogy a fiamban kialakitanak egyfajta lelkiismeretfurdalast, hogy o ilyen kis szertelenke, elkonyvelik rosszgyereknek, kialakitva ezzel egyfajta hamis enkepet a gyerekben, hiszen o tenyleg nem rossz, csak eleven. Szerencsere nem ez tortent. Az ovonenek hihetetlen kedvesseggel terelgetik a fiamat, nem kenyszeritve semmire: ha nincs kedve a tobbiekkel reszt venni a foglalkozasokon, akkor nem kotelezik, es nem nyugnek tartjak a fiam massagat, hanem ertekelik az eszet, a csibeszseget, a fiam valami szivetmelengeto szeretettel ragaszkodik hozzajuk.
a masik ami nagyon fontos szamomra, hogy nem rekesztenek ki a fiammal kapcsolatos dolgokbol. Az ovoneni minden egyes apro dontes elott kikeri a velemenyemet, es szoros az egyuttmukodes a csalad es az ovonok kiozott. Vagyis nekunk szerencsenk van.
Amit Bobita leirt a Waldorfrol, az nagyon szimpatikus dolog. En azonban altalaban kisse ketelkedo tipus vagyok. Ha mindez tenyleg megvalosul, akkor szivesen jaratnam a gyermekemet ide( ha lenne ilyen itt a kozelben )
Egy kis OFF:lehet, hogy azert van ez az ellenerzes bennem a reformiskolakkal szemben, mert anno az elso diploma utan jelentkeztem egy reformiskolaba dolgozni. Erdekelt volna a dolog, a megszokott pedagogiai gyakorlattol valo massag. Az igazgato azonban annyira unszipatikus volt, hogy szinte menekultem az elso munka megbeszelesrol, es az iskola kornyekere sem mentem tobbet. Meg sem kerdezte, hogy mit tudok az o pedagogiai iranyzatukrol, vagy ilyesmi: a nevem es a vegzettsegem utan az volt az elso kerdese, hogy volt-e annak idejen parttag a csaladunkban...
Udv
Eva

Mamaka!

Az en nagyobbik fiam, masfelevesen kivulrol fujta az osszes auto nevet,markajat.
Volt itthon egy auto katalogusunk,azt minden nap vegig kellett neznunk.
Mikor setalni mentunk,ha meglatott egy autot azonnal mondta,hogy milyen:-))
Hat ilyen kis dragak ezek a gyerkocok!

anya

Kedves Anya!

Elõször is gratulálok a kicsidhez, biztosan csuda aranyos pofi.
Hát ez elképesztõ!
Egyszerûen nem bírok csodálkozni azon, hogy mennyire fogékonyak ezek a kis csemeték!
Hihetetlen.

Az az igazság, kicsit megnyugodtam a hozzásólásaitoktól, hogy nem olyan rendkívüli, ha egy gyerek ilyen sok dolgot képes megjegyezni.

Lehet, hogy most sokan "lököttnek" fogtok tartani, de amikor rájöttem, hogy mennyi mindent tud fejbõl, kicsit megijedtem, mert nem akartam, hogy õ is olyan csudagyerek mint, mint Sz. M. Gondolom, tudjátok kirõl van szó, és félre ne értsetek, én azt a kisfiút nagyon okos gyereknek tartom, és csodálom is, de jobban szeretném, ha az én gyerkõcömnek normális gyerekkora lenne, amely "csak" önfeledt játékkal telik el és rengeteg kis barátja lenne. Mert ezt a kort senki és semmi nem adhatja vissza neki.

Szóval köszi mindenkinek a sok hozzászólást, és rendkívül örülök, hogy ennyi sok okos kis gyerkõc van kicsiny hazánkban. Talán jó irányba fog ezután haladni a világ......


Mégegyszer Mindenkinek minden jót és sok-sok okos kis csibészt kívánok!!!!!!

Mamaka

Itt egy link a Mikka Makka Játékház leírásáról:

[url=http://vega.medinfo.hu/weblap/vedono/mikkamak.htm" TARGET="_top]http://vega.medinfo.hu/weblap/vedono/mikkamak.htm[/url]

örülök,hogy mindenkinek zseni a gyermeke! Nekem egyszeruen a világ legtermészetesebb,hisztis,világot felfedezni akaró kis 2éves és 3hónapos kislányom és egy nála sokkal hisztisebb és eroszakosabb gyönyöru imádnivaló 14 hónapos kisfiam van!

Kedves Névtelen!

Gratulálok gyermekeidhez nagyon aranyosak lehetnek!
Ja, az én gyerekem is hisztis és mindenben ragaszkodik a saját akaratához. Szóval õ sem jobb a Deákné vásznánál....

Ha jobban elolvasod a leveleket pont én voltam az, aki amiatt aggódott, hogy "nehogy zseni váljon a gyerekébõl", merthogy jobban szeretném, ha normális gyerekkora lenne amit "csak" játékkal tölt el, mert szerintem ebben a korban az a legfontosabb.

Ezt a topicot nem dicsekvésképpen nyitottam, hanem egyszerûen csak kíváncsi voltam más gyerekek képességeire is. Mivel nekem ö az elsõ gyerekem, nem volt sok tapasztalatom a kicsik rendkívül nagy , változatos képességeirõl.
Mostmár látom ( és meg is nyugodtam ), hogy más gyereknek is vannak (ilyen korban is ) kimagasló képességei. Kinek ebben, kinek abban....

Sok boldogságot gyerkõceidhez, és biztos vagyok benne, valamiben õk is kimagasló érdeklõdést fognak mutatni.

Mamaka

Kedves Mamaka!
Gratulalok! Mindig is csodaltam azokat, akik egy ilyen kisse rosszindulatu nevtelen megjegyzes utan ilyen higgadtan tud valaszolni. Ugy latszik nevtelen olvasotarsunk nem olvasta el teljesen a topicot, nem talaltam egy sort sem benne zseni gyerekekrol.
Ugy latszik, hogy par embernek meg mindig nagy kihivas vallania a nevet az ilyen beszolasok utan.
Eva

Szia Eva!

Koszi!

Mamaka

Szia Mamaka!

Engedd meg, hogy én is írjak valamit. Az én fiam most 6 éves. 2.2 évesen kezdett beszélni, és érdeklödése rögtön a betük felé fordult. Két-három hónap alatt tanult meg tökéletesen beszélni, és addigra az összes betüt ismerte. Teljesen el voltunk képedve. A környezetünkben mindenki bolondnak tartott minket. Azt hitték mi tanitottuk meg neki. Megprobálkoztak Ők is, de teljesen sikertelenül. Szerintem ezt nem lehet tanitani ilyen idős korban. Vagy érdekli a gyereket és akkor úgy is kérdez, vagy nem. Eröltetni nem lehet, és nincs is értelme.
Na, hamarosan felfedezte a fiam, hogy léteznek számok is a világon és azóta a számok szerelmese.
3 évesen ismerte az órát. Mikor oviba írattam (hozzá teszem, teljesen átlagos oviba) azt mondták iskolába kéne íratni (persze viccesen jegyezte meg a vezetőóvonő). Mivel évnyertes (júniusi születésű), így idén nem megy iskolába. Tavaly a vezetőóvonő nem engedte nagy csoportba. És számol, számol, számol. Összead, kivon, szoroz, kis számológépén gyököt von. Nem eröltetjük. Egyszerüen érdekli. Többször előfordul, hogy nagy a csend, megyek be a szobájába, vajon mit csinál. Hát ül az ágyon és számol.
Valószinűleg matek tagozatos iskolába megy jövőre, aztán majd meglátjuk. Ha továbbra is érdekli az nagyszerű lesz, ha nem, változtatunk. De az óvonők szerint is jó logikai képessége van.

Csak ennyit szerettem volna.
Foglalkozz minnél többet a fiaddal. Eröltetni semmit nem kell. Ami viszont érdekli arra válaszolni kell!

Üdvözlettel: Eszter

Szia Eszter!

Gartulálok a kisfiadhoz, nagyon aranyos lehet.
Olyan meglepõ dolgokat tudnak mûvelni, nem gyõzök csodálkozni.

köszi a hozzászólásodat is és ne haragudj, hogy eddig nem valaszoltam, de pont júni 29-tõl szabin voltam egy hétig. ma meg sajnos már újra munka van...

mint leírtad, az tényleg nagyon zavaró, hogy mások azt hiszik az emberrõl, hogy állandóan nyüstöli a gyerekét, hogy ezt, vagy azt tanulja meg, és el sem tudják képzelni, hogy ezt a gyerkõc mind magától tanulta.
sajnos ezen a héten nem sok idõm volt szegény kis gyerkõcre, mert éppen elköltöztünk, felújjítottunk stb. de õ ennek ellenére megtanult egy komplett verseskönyvet!
Ez nálunk úgy történt, hogy kapott egy új verseskönyvet, és minden este lefekvés elõtt el kellett olvasnom elejétõl a végéig, majd egy kis idõ után azt vettük észre a férjemmel, hogy a gyerkõc szavalja egymás után az új verseket. Egyébként imádom az ilyen esti meséléseket, olyan jó összebújni a félhomályban... Soha nem gondoltam, hogy ekkora érzelmeket fog belõlem kiváltani az anyaság.

na mostmár jól eltértem a tárgytól. most viszont muszály befejeznem, mert az egy heti munka mind megvárt.

Mégegyszer köszi a hozzászólást, és sok sikert a kisfiadnak az életben.
Ha van kedved irj még nyugodtan. Engem érdekel.

mamaka

Kedves zsenigyereket nevelő anyukák

én csak 1 átlagos anyaka vagyok 2 átlagos gyermekkel, és nem tudok nektek semmi extrával dicsekedni...azért jó olvasni hogy ennyi zseni gyerek van itt a neten...de talán nem kellene kedvét szegni az olyan anyukáknak, akiknek a gyereke nem tud 100 mondókát, nem szobatiszta félévesen, nem jár kéthónaposan, és nincs 32 foga 8 hónaposan...és kicsit vissza kellene már venni ebből a melldöngölésből, meg versenyszellemből nem?? mert lassan ez a világ már csak a ti csodagyerekeitekkel lesz tele...
most megyek mert az én antizseni gyerekeimet bizony fektetni kell, ők még erre sem képesek egyedül...

Kedves névtelen,

Az az egyetlen baj, hogy megint egy névtelen, zsörtölödö üzenet formájában irod le a véleményedet!!! Ha sürün jársz ide a Babanetre, vállald a neved, mert érdekel, hogy ki vagy!!! Nem azért, hogy újjal mutogassak Rád, hanem, hogy esetleg segiteni tudjunk Neked, mert azt névvel sokkal könnyebb!!! Miért vagy ennyire elkeseredett? Mi bánt?
Itt senki sem bántott Téged és a Te gyerekeidet! Nem ellened szólnak ezek a hozzászólások, hanem Neked. Annak, aki elolvassa! Hogy tudjuk, mire képesek adott korú gyerekek. Te is olvasod, biztosan téged is érdekel, hol tartanak a gyermekeid a többiekhez képest. Nem összehasonlitani kell öket egymással, hanem olvasni róluk és örülni nekik.

Nekem két kisfiam van. Egyik sem produkál semmit különöset, mégis tudom, hogy okos babák. A hároméves nem szobatiszta, a családban a többi gyerekhez képest késöbb kezdett beszélni. És nem tud verseket, mondókákat. Mégis látom, hogy kreativ, tanulékony, okos gyerek. A kisebbik pedig nagyon nagy gyerek, ezért nehezebben mozog. Viszonylag késön kezdett mászni, állt fel. Mihez képest? Önmagához?
Minden gyerek a saját ritmusában fejlödik, minden szülönek a saját gyermekének képességeit, érdeklödését kell észrevennie.
Ne más gyerekeivel törödj, csakis a magadéval!! Rá koncentrálj, mert ö a fontos.

Az pedig természetes, hogy mnden szülö büszke a gyermekére és örül, boldog, hogy okosan, szépen fejlödik!! Ez nem bántás. Én is örülök, hogy vannak ilyen gyerekek, annak ellenére, hogy az én gyerekem nem produkál ilyesmit. Nincs bennem semmi féltékenység és nem hiszem, hogy bárki azt gondolná, hogy én rosszul nevelek, keveset foglalkozom a gyerekeimmel. Te se érezd magad megbántva!

Bóbita

"Igen tisztelt" nevtelen!
Ismetelten vegigfutottam a topicon, es nem igazan talaltam arra utalo jeleket, hogy barki is a sajat zsenigyerekeit dicserne. Szo sem volt feleves szobatisztasagrol, vegy ket honapos jaro gyerekrol. Ha mar sertegetsz valakit, akkor legyen alapja a dolognak. Teged senki sem kivant megbantani, nem tudom, ha teged annyira zavar, hogy elmeseltuk itt, hogy milyenek a mi gyerekeink, ( gondolom, senki nem tulzott), miert olvasod a topicot?????????????
Ha ennyire eleged van a zseni gyerekeinkbol, akkor egyszeruen nem kattintasz ide. Ilyen egyszeru a dolog. Bar te az egyszerubb oldalat valasztottad a dolognak. Nevtelenul frocsogni a legegyszerubb. Mint mar emlitettem, nehany embernek nagy-nagy kihivast jelent a nev vallalasa. Ami szerintem nagyobb gond, minthogy nem zsenik a gyerekeid.
Eva

Sziasztok Mindenki!

Most sajnos nem tudok sokat irni, mert rengeteg a munkám, de engem tényleg érdekelnek mások gyermekei, és nem fogom bántásnak venni, ha valakinnek a csmetéje több mindent tud , mint az enyém, mintahogy nem irigykedem arra az anyukára sem, akinek a csemetéje már oviban tudott olvasni, számolni. Valamint nem fogok attól sem kétségbeesni, hogy az én gyerkõcömet "nem érdeklik" a betûk, hanem csak hallás után tanulja meg azt a sok mondókát. Majd megtanul iskolában olvasni. Arra való az elsõ osztály.

Hát ennyit arról, hogy mennyire akarunk mi zseni gyereket nevelni.......

Mamaka

[url=http://www.harmonet.hu/i-alma.html" TARGET="_top]http://www.harmonet.hu/i-alma.html[/url]


HÚSZ ötlet hogyan neveljünk okos gyerekeket

Mint szülok mindannyian arra vágyunk, hogy a gyerekeink boldoguljanak, jártasak és felkészültek legyenek az életre, ami ha szavakban meg is kopott, értelmében és tartalmában sohasem fog. Az alapiskolás gyerekek több idot töltenek tévézéssel, mint olvasással, egész pontosan: ugyannyi idot töltenek a TV elott, mint amennyit a tanáraikkal az iskolában. Soha sincs túl korán ahhoz, hogy gyerekeink képességeinek kibontakozását és fejlodését segítsük. Amit meg lehet tenni: jó indulást adni nekik és megteremteni a feltételeket a továbbfejlodéshez azáltal, hogy aktív szerepet vállalunk a tanulási képességeik fejlodésében.

Ötletek, amelyek "muködnek"
- Figyelj rá! Minden felmérés szerint ez az alfája és omegája annak, hogy segíteni tudj! Légy vele, amikor tanul. Lehet, hogy ezer fontos dolog jár az eszedben, vagy fáradt és türelmetlen vagy a nap végén, amikor jön a gyerek, tele lelkesedéssel, valami miatt, amit tanult vagy felfedezett - soha ne mondd azt, hogy "majd késobb"! Muszáj idot szánni arra, hogy amikor a gyermek a felfedezés lázában rátalál és megért valamit, elmesélhesse Neked.
- Étkezési ido szintén alkalmas arra, hogy elbeszélgessetek arról, mi az, amit o felfedezett.
- Minden rajzából, kézimunkájából érdemes magánkiállítást rendezni. Valószínuleg az elso rajzát bekereteztetted és kiakasztottad a falra. Ez az, amit folytatni kell. Ez mind a megerosítést szolgálja a keresésben. Vagy ki lehet rakni a hutore. Mondd meg neki, hogy milyen büszke vagy a munkájára.
- Értesd meg vele, hogy a tévedni szabad, az rendben van, mindenki tévedhet - nehogy a legelso kis ballépés kedvét szegje valami sokkal fontosabbtól. Nem neki, Neked kell megértened, ha nem kockáztat, mert fél attól, hogy hibázik, akkor a fejlodésének vet gátat. Ugyanakkor bátorítani kell arra, hogy azt is megtanulja, hogyan tudja elkerülni ugyanazt a tévedést.
- Bátorítani kell a döntésre való képességet, minden életkorban. Ne csinálj meg mindent helyettük! A mai információáradatban lehetetlen, hogy mindenki mindent tudjon! Éppen ezért, ha a döntéshozó képességét fejlesztjük, egyúttal a kritikai érzékét, józan, kreatív gondolkodás készségét is kedvezo irányban befolyásoljuk, amire késobb nagy szüksége lesz.

Van néhány könnyu módja, hogyan lehet oket bátorítani az önálló döntéshozatalra.
- 6-tól 18 hónaposig: a kisbabád mostanra tudja, mi az, amit kedvel ízében és anyagában. Idonként vacsora alkalmával engedd meg neki, hogy a kedvenc gyümölcs vagy zöldségpépét válassza. Rakd elé az rendelkezésre álló ételt, és engedd meg neki, hogy válasszon, akár aszerint, hogy milyen sorrendben érintette meg oket.
- 18 hónapostól három évesig: hagy válassza ki, hogy milyen színu játékot visz magával, amikor például meglátogatni megyünk a nagymamát. Dicsérjük is meg a választását!
- Fejlesszük a számolási készségét - bátorítsuk, hogy velünk együtt számoljon, vagy válogasson holmikat, és amikor például megterítjük az asztalt, megkérdezhetjük, hogy mondjuk, hány villa hiányzik még, és hasonlók. Mutasd meg és szemléltesd a gyerek számára, hogy a mindennapi életben mikor és ... hányszor van szükség a matematikára.
- Bátorítsd érdeklodését a tudomány iránt, gondolj arra, jó alapjai vannak, hiszen a gyerek eleve kíváncsi teremtmény. Ne vedd el a kedvét, amikor kérdéseket tesz föl, és mindenképpen találj idot arra, hogy válaszolj rájuk!
- A túl sok tévézés árthat. Mindenképpen szabályozni kell, hogy mit, mennyi ideig nézhet. Babysitterként nem szabad használni a tévét. Meg lehet engedni bizonyos idoközönként, egyes musorok nézését. Ennyi. De tévé ne legyen a hálószobában.

Az okos kattintás
Ha van otthon számítógéped és szeretnél vásárolni a gyermeked számára muvelodési szoftvert, akkor a következo szempontokat kell figyelembe venni:
- legyen interaktív; ahhoz, hogy a program folytatódjon a gyereknek produkálnia kelljen valamit.
- Olyan játékokon alapuljon, amelyhez kell muveltség.
- Legyen olyan, amit könnyu megérteni, világosak a szabályai, megfelelnek a gyerek életkorának és fejlodési szintjének.
- Érdekes annyira a gyerek számára, hogy a játék végéig lekösse.

A könyvek szeretete
Minden tanulás alapja az olvasás. Tehát:
- Tegyünk látható helyre könyveket, és kezeljük oket úgy, mint a háztartás mindennapi részét.
- A gyerekeknek legyen saját könyvtári belépoje, és tanítsuk meg oket, hogyan használhatják gyakran.
- Jó, ha látják, hogy Te magad gyakran olvasol.
- Legyenek a gyerekeknek saját könyveik, amelyek megfelelnek az életkoruknak.
- Olvass a gyerekeknek; a legkorábbi életkortól ez örömet szerez nekik és Neked.

Feldolgozta: Zsigmond Kinga

Na megint jól odamondogattatok szegény névtelennek - azaz nekem. Mint már az több névtelen levélben felmerült teljesen mindegy hogy nevezem magam nem?? Attól jobb hogy X.Y vagyok?? Nem vagyok a gyerekeimtől elkeseredve, szerintem teljesen normálisan fejlődnek. De azt sem nagyon hiszem hogy egy 2 éves gyerek 100 mondokót tud...Mindegy. Megint dühös reagálás csak a válasz. Pedig egy másik topicban szintén sok anya egyetértett azzal hogy kissé teljesitménycentrikus lett már ez a világ, és már csak ez a fokmérő a mai anyukák között hogy ki tudja felüllicitálni a másikat. Kicsit ezt éreztem itt is, és ez elkeseritett. Főleg az hogy beállt ebbe a licitálásba a tapasztalatáról hires Pethes Ildi is, meg az általam nagyon intelligensnek tartott Éva is. Mindkettőjüket tisztelem és szeretem, hiszen régóta ismerem őket, és kicsit elkeseritett hogy beszálltak ők is ebbe a mókuskerékbe..
Minden jót nektek!

Nevtelen! Ha igazandibol elolvastad volna, amit irtam, nem irogatnal ilyeneket. Igen,, leirtam, hogy a fiam miket tud, de azt is leirtam, hogy MIKET NEM. Sok-sok gond van a beilleszkedesevel, sajnalom ot nagyon sok szempontbol, rettenetesen feltem, hogy nem lesznek baratai, es hogy kesobb gondjai lesznek a makcssaga es a szertelensege miatt. Az tuti, hogy nem lesz jo tanulo. azt nem banom, nincs szuksegem kituno tanulo gyerekre. Viszont nem ertem azt, hogy miert bantod azokat az anyukakat, akik ezeket a dolgokat leirtak.
Abban tokeletesen egyetertek, hogy a mai vilag tokeletesen kifordult a sarkabol, ezert is feltem a gyerekemet. Mert ma mar nem eleg, ha valaki okoska, iszonytos konyoklesi es taposasi kepessegeket is el kell sajatitani a gyerekeknek, ha ervenyesulni akarnak. Szamomra csupa olyan ellenszenves tulajdonsag divat, amit nem tudok elfogadni. Es nem vagyok hajlando ezekre nevelni a gyereket. Szoval valoszinuleg az, hogy az en fiam ilyeneket produkal, nem jelent semmit.
AZt viszont tovabbra is fenntartom, hogy ez a topic nem a dicsekvesre jott letre. En semmi dicsekvesre okot adot nem talalok a helyzetemben, ami a fiamat es eszbeli kepessegeit illeti. Az teny, hogy jol esik egy anyanak, ha a gyereke sok dologban jo kepessegunek bizonyul, de mint irtam, en emellett igencsak megtapasztalom a dolog negativ oldalat, amit az elso itteni hozzaszolasomban is kiemeltem.
Udv
Eva

Minicsoportos foglalkozások...

Minicsoportos foglalkozások indulnak szeptembertol a Fáni játszóházba. A csoportok két éves kortól fogadják a kicsiket köztük olyan ovodásokat is, akik valamely okból nem vehetnek részt az ovodák mindennapi életében. A programban egyéni fejlesztés, egészséges életmódra nevelés, Kodály módszerü zenei nevelés és más, változatos elfoglaltságok szerepelnek. A 6-7 éves korosztálynak iskolára felkészíto foglalkozásokat szervezne. A jelentkezéseket a férohelyek betoltéséig - de legkésöbb augusztus 15-éig - fogadják a játszóház címén:
XVI. Hunyadvár u. 56.
06 20 415 4747, 06 20 335 3821

forrás: Budapesti Újság / Budapesti Piac 27. szám

Udv mindenkinek!

A kislanyomat maganoviba vittem mult telen mert a jatszoterre mar senki se jott ki olyan hideg volt. Akkor O 1,5 eves volt es nagyon buszke voltam ra. Mint szulo mindig hasonlitgattam a Vele egykoru gyerekekhez es tobnyire megallapitottam, hogy messze felulmulja a kotabeli gyerekeket. Mar 2 hete jartunk oviba amikor az 1ik kisfiu - mint megtudtam az ovonenitol meg nem volt 2 eves - odajott hozzam es megkerdezte mennyi az ido. Persze mosolyogva megmondtam neki had legyen boldog de a kisfiu ramnezett es kozolte, hogy 28 perc mulva jon a tizorai. Ezen majd hanyadt vagodtam huhhh az en lanyom meg a szamokat se nagyon erti ez a kisfiu meg az orat is ismert sot szamolni is tud! Lehetetlen gondoltam, megkerdem az ovonenit. Ha nem a sajat szememmel latom el se hiszem. Dani a kisfiu tudott irni olvasni szamolni sot mikor a mobilom megcsorrent kozolta, hogy azt Bell talalta fel. Kopni-nyelni nem tudtam. Delutan mikor mentem a lanyomert elkaptam az ovonot ismet aki a kovetkezoket mondta: Igen Dani sokmindent tud amit a tobbiek nem ezert unatkozik is pl: ha pisilnie kell nem szol hanem leirja egy papirra es odaadja. Keptelen barmivel vagy barkivel jatszani. Nem tud ket kockat egymas tetejere rakni es csak ugy tud elaludni, hogy kozben hangosan osszead vagy kivon. Minket szulo orvos es ugy gondoltak majd ok magmutatjak milyen okos az O kisfiuk....
Azota eltelt 2 ev. A tobbiek kint jatszanak az udvaron Dani a szobaban ul maga ele bamul es azt szamolja, hogy mer hany masodperc mire anya ideer, mert mint mondta otthon nem kell jatszani nyugortan szamolhat magaban senki se szol ra...

Sziasztok! Azt hiszem az elözöeket olvasva, hogy egyáltalán nem is baj, ha az én gyerekeim nem zsenik. A nagyobbik lányom ugyan két évesen már majdnem az összes betüt felismerte, de aztán mikor már nem érdekelte a dolog, egy idöre hanyagolta a témát. Most 5 éves és most kezd ismét érdeklödni, írni (többféle betütipust használva). Nos nem is emiatt gondoltam rá, hogy írok, hanem a kisebbik lányom miatt, aki 2,5 éves. Nagyon klasszul ment már nyáron a szobatisztaság, egyedül alváshoz kellett még ráadnom a pelust. Aztán fordult a kocka, és az utóbbi 1-2 hétben egyre gyakrabban pisil be (eleinte azt hittem, hogy felfázott), most meg már ott tartunk, hogy ö maga követeli, hogy adjak rá pelust. Ja azt még nem mondtam, hogy kb. 4 hét múlva jön a kistestvér (vagy elöbb). De hát még meg sem született, mi lesz akkor ha a baba már itt lesz? Teljesen vissza fog fejlödni? Ezek után azt hiszem, hogy elfelejthetem, hogy februártól oviba menjen (pedig már be van iratva, megvan a jele, szeretne is menni...).
Ha van épkézláb tanácsotok, vagy valakinek hasonló tapasztalata (megoldással) szívesen fogadnám!
Köszi: Norcsi.

Szia Norcsi!
Hasonlót éltünk át mi is csak kistesó nélkül. Én a család költözésében látom az okot. Valószínûleg a változás ami olyan érzékenyen érintette, hogy visszaszokott a pelusra. Úgy döntöttem, hogy nem eröltetem a szobatisztaságot (elõtte sem tettem) majd újra eljön az ideje. Kivárom türelemmel. Nektek ebruárig még sok idõ van. A Kismama magazinban volt (van) egy mese sorozat az új testvér érkezésérõl. Nekem úgy tûnt, hogy jó ötletek vannak benne, hogy hogyan próbálhatjuk elérni, hogy a nagyobb ne kisbabásodjon vissza.
Remélem azért a többiek gyakorlati ötletekkel is elõállnak. Én is örülnék neki.
Üdv.
Malacka

Szia Malacka! Köszi a válaszodat. Szóval akkor egyenlöre nálatok sem szobatiszta még a baba? Mindenesetre én is inkább annyiban fogom hagyni a dolgot, ha látom hogy nagyon nem akarózik neki a pelus-nélküliség. Nem akarom elkiabálni, de ma éppenséggel sikerült leimádkozni róla a pelust, és azt is elértem, hogy többször ült rá a wc-re így ma NEM PISILTÜNK BE! De ez szerintem még nem végleges (sajnos!). Mindenesetre ha valakinek tényleg van hasonló témában tapasztalata azt csatlakozva Malackához, szívesen fogadnám. Addig is kitartást kívánok minden hozzánk hasonló cipöben járó szülönek, sziasztok: Norcsi.

Kedves Névtelen! Bennem rögtön az merült fel Danival kapcsolatban, hogy miért érzi úgy, hogy az oviban játszani kell, illetve, hogy nem hagyják számolni. Az óvónõk helyében semmiképp sem tiltanám, vagy korlátoznám semmiben sem, amit ennyire szeretne csinálni. Viszont megpróbálnám a számolás szeretetének segítségével bevonni más tevékenységekbe. Pl. Õ számolhatná meg sorakozásnál, hogy megvan-e mindenki, vagy étkezésnél, hogy hány evõeszköz, tányér, a játékokat rendrakásnál, vagy akár a faleveleket,stb. Lényeg az, hogy változatos legyen, és kimozduljon. És még nagyon sok mindent lehet számolni játék közben. Mesélnék a számokról neki. Ha veszi a lapot, akkor a számok a mesében elkezdhetnek egy két dolgot csinálni, pl. óvodába menni, stb. Vajon tudatosan nem engedik a gyereknek, hogy ezzel foglalkozzon, vagy csak nem tudnak vele mit kezdeni. Nekem az ugrott be, hogy mi is megpróbáltunk egy magánovit az egyáltalán nem zseni, mindössze érdeklõdõ fiammal. A legtöbb kérdésére az óvónõk nem válaszoltak, mivel szerintük az túlterhelné a gyereket, erre inkább hazudozta, azt ígérték, hogy majd késõbb elmondják, de nem tették, stb. Akkoriban a repülés érdekelte, és elég jókat kérdezett, meg az óvónéninek elmagyarázta, hogyan mûködik a prizma. A fiamat egy pár nap alatt kifordították magából. Mi egy hétig bírtuk, majd családunk épsége érdekében úgy döntöttünk, hogy ebbõl elég. Ha ez is olyan típusú ovi, akkor nem erõltetném tovább ott azt a kisfiút.
Üdv,
Liesel

Sziasztok Lányok!

Most olvastam/olvasok egy jó könyvet szívbõl ajánlom mindenkinek:

Miriam Stoppard : Mit tud a gyerek? Játékos képességvizsgálatok. 2.kiadás
Park kiadó, Budapest, 1997.
Bp., Park K. 1997. 188 p. ill. 24 cm. kötött: 1950.-Ft
Minden fejezetben gyakorlati tanácsok követik az elméleti bevezetõt. Az újszülött kortól követi nyomon a gyermek fejlõdési szakaszait egészen az iskolába lépésig. Egyszerû játékos formában megvalósítható teszteket ajánl képességeik minden irányú felmérésére. Külön fejezetben foglalkozik az átlagostól eltérõ gyerekekkel kapcsolatos feladatokkal. /tehetséges, alulteljestõ, autista, dadogó, halláskárosult, testi fogyatékos stb. /
Pedagógusoknak, szülõknek egyaránt hasznos kézikönyv.

Fejezetcímek: a szülõ, mint tanár, a fejlõdés normális menete, a fejlõdést befolyásoló tényezõk, az átlagostól eltérõ gyerekek, eszközök a tanuláshoz, egyszerû tesztek, a gyerek és az iskola.

Megvásárolható: Bp., XIII. Tátra u. 32. Megrendelhetõ: 131-5767

Fejlõdéslapok, avagy mibõl lesz a cserebogár?
[url=http://krea.bke.hu/~gabo/fejlodeslapok.html" TARGET="_top]http://krea.bke.hu/~gabo/fejlodeslapok.html[/url]