Ma reggel voltam vérvételen, szegény nő nagyon megkínlódott velem...
Tegnap ugyanis sikerült nem csak a reggelit, de este az egész nap nehezen legyűrt kaját is viszontlátni
A párom megkért, hogy ha már én nem is akarok májpástétomot enni, neki azért legyek olyan aranyos, és csináljam meg. Én voltam is olyan aranyos, de mire elkészült, annyira rosszul voltam a szagától és a látványtól is, hogy a folytatást nem is részletezem. Ennek köszönhetően teljesen ki voltam száradva, persze reggel is éhgyomorra kellet menni (ami nekem nem nehéz az émelygés mellett), így a vénám nem volt sehol. Szegény nő vagy 10 percig masszírozta a helyét, felváltva mindkét karomon, hátha elődudorodik valami, aztán találomra szúrt. De végülis sikerült. Utána persze vagy fél órát kómáztam, a vérnyomásom nem tudom merre járt. (bocs a hosszú leírásért!) Veletek is előfordul, hogy undorodtok minden nyers hús, vagy belsőség látványától? Ti hogy bírjátok a főzést? Én nagyon szenvedek közben
Eszter, köszi a melltartó tippet.
Laura, én is a XVI. kerületben lakom! Szerintem nagyon jó környék. Majd légyszi írd meg, hogy sikerrel jártál-e melltartó ügyben! Melyik kórházban fogsz szülni?
Puszi mindenkinek,
Zsuzs





