Sziasztok!
Hú, most nekem is volt mit visszaolvasni

Nem baj, írjatok csak
Bettyna: De jó ez a kép!!! Tök jól látni az egész babócát!! Csatlakozom Vumenkéhez, szerintem is olyan kislányos

Bár nem értek az uh képekhez, szimpla laikus vagyok

Gratulálok anyukád, apukád és tesód szülinapjához!!! Tényleg annyira fincsik a Daubneres sütik, torták? Még csak hallottam róla

Öcsédnek sem egyszerű a munkára

Remélem nincs veszélyben. Szégyellem, de gőzöm sincs, hogy milyen a helyzet most Szarajevoban
Vumenke: Örülök, hogy ti is jól vagytok

Hogy álltok a névválasztással?
Pepitanna: Tök jó, hogy te is bejelentkeztél

Szuper, hogy így tudtok lazítani egy kicsit ajóidőben

Mi lett a mostani vérvétel eredménye? Kitartást a diétához
Kriszta: Háát, én a helyedben meggondolnám ezt a kiruccanást. Elég kicsi az esélye, hogy pont abban a 3 napban induljon meg a szülés, de betöltött 37. hét után már "hivatalosan" is bármikor jöhet a baba

Amikor Nikivel terhes lettem, akkor kaptam a védőnőtől egy-két ingyenes újságot (Kismama, Anyák lapja, stb.), és az egyikben azt írták, hogy a legtöbb baba 15 nappal a kiírt időpont előtt születik, vagyis 37+6.... Nekem Vivi pont így született

Niki meg 18 nappal előbb

Ha lesz harmadik, akkor remélem megvárja legalább a 37+0-t
Caty: Én ide a MÁV-ba csak kétszer vagy háromszor mentem a dokihoz, mindig megbeszélt időben és néhány percet kellett csak várnom. Sőt, én a két gyerekkel már eléggé nehezen tudom kiszámítani az időt, és volt, hogy bő fél órával előbb odaértünk. Pont kijött a vizsgálóból, meglátott, odajött és már mondta is, hogy mehetünk a vizsgálóba. A Szabolcsban ugyanúgy, ahogy Kriszta is írja, általában 7-fél 8 körül beszéltük meg a találkozást, és nekem is egyszer kellett rá várnom egy bő órát, szintén műtét miatt.
Rólunk. Vivikém kicsit beteg megint, de lekopogom, ma már nem lázas, és újra kis rosszcsont

Niki jól van, sokat vigyorog

Sajnos ma Vivi ráesett

Pont ültem itt az asztalnál, ittam a teámat, egyszercsak látom, hogy Vivi elbotlott benne (Niki hasalt a játszószőnyegén). Ugrottam rögtön, szegényke pár mp-ig nem is akart levegőt venni, tisztára leizzadtam, aztán meg tök keservesen elkezdett sírni és potyogtak a könnyei

Olyan rossz volt. Szerintem nem fájhatott neki, mert amennyit láttam, úgy esett Vivi, hogy kb. Niki fenekére, derekára, rögtön pattant is le róla (ő is nagyon megijedt szegénykém), és Niki lefejelte a szőnyegét

Valószínűleg "csak" nagyon megijedt

Hívtuk a gy.dokit, hogyan lehet megtudni, hogy nem lett-e komoly baja a buksijának, úgy tűnik, hogy semmi gond.... Szerencsére 1-2 perc után megnyugodott, azóta újra a régi

Szegény Vivikém úgy megijedt. Véletlen volt, játszott a lufijával, próbálta elkapni, és annyir koncentrált, hogy nem vette észre, hogy ott a Niki. Ahogy ráesett és rögtön felpattant (figyelve a Nikire), elrohant a szobájába. Én meg ahogy tudtam, mentem utána és próbáltam megnyugtatni, hogy semmi baj, kicsit fáj a Nikinek, de mindjárt megnyugszik. Mondtam neki, hogy ezért kell az előszobában lufizni, ahol nem történhet baj. Ő meg puszilgatta, simogatta a Nikit

Mondtam neki, hogy mondja a Nikinek, hogy bocsánat és olyan aranyosan mondta neki
Persze nekem szépen lelkiismeretfurdalásom van, hogy itt voltam mellettük és mégis megtörténhetett ez

ÁÁÁÁÁ. Olyan szar!!!!
