Igazat adok a férjednek. A hiszti nem más, mint a határok kiszélesítésére tett kísérlet. Ha pontosak a határok, akkormindkét félnek tartania kell ahhoz magát.
Nálunk is mélyvíz volt az első éjjel: ugye nekem a műtéti befejezéskor reggelre kellett a kórházban lennünk, így Kinga anyósomnál aludt. Aztán utána is volt pár alkalom, mostanában meg viszonylag sűrűn előfordul. Nagyon számít, hogy hogyan hagyod ott. Ha előtte elmondod, hogy most mamival leszel, mi pedig este jövünk, addig sok érdekeset csináltok, de pancsolni már este fogunk, akkor megérti. Az nem jó, ha pl. alvás alatt lógsz meg. Nálunk mondjuk működik, bébiszitter is fekette már le. Megvannak a rituálék.
Az, hogy emleget, természetes, de akkor aki vele van, mondja, hogy ide-kellett menniük, tudod, ekkor vagy akkor jönnek.
Egyébként a törpök nem buták, ugyan időérzékük nincs, tehát nem elég azt mondani, hogy holnap, hanem alszol egyet, és amikor megint világos lesz... stb.
Én mindenképpen már most edzeném a bölcsire. És most hallgass a férjedre. Ha rugdos, akkor határozott nem. Ilyet alapesetben sem csinálhat, nincs könnyes szem, meg utána ütyümpütyüm. Ha egyszer is a szabályokat finomítod, már ott a rés! Ez most nagyon keményen hangzik, de így van. Nem arról van szó, hogy csépeled, mint a répát, hanem határozottan rászólsz, végülis nem csinálhat mindent úgy ahogy szeretné. Mellete mehet az üntyümpüntyüm, csak érezze, hogy nem azért jár, mert betartotta a szabályokat. Lehet ez nálunk azért egyszerű, mert bizyon 4 hónapja nincs játék a pelenkázón, rugdosás meg pláne nem, és csak apával lehet keményen bírkózni. Ezeket meg kellett tanulnia, hogy most hozzám bújhat, van simogatás, de dühöngés csak apával. És bármekkora hiszti van, akkor sem rúghat, találjon ki más hisztielemeket! Így fejelsztjük a kreítivitását





















