Zsófi!
Előkerült tegnap du. 4-kor.... és 5 óta alszik... még most is....
Természetesen ezt imádom, mert semmit nem tudok csinálni, hiszen két szoba van. Vagy gépezek, vagy kimegyek a fiúkhoz CN-t nézni.... vagy a konyhában tökölök kussban... ami ugye lehetetlen.
Talán majd délben magához tér, akkor ideül a gép elé és játék éjszakáig.... a szokásos...
Takaritani kéne, legalábbis a szekrény tetejét leportalanitani, mert nem akarok létrára mászni, de kedvem sincsen szólni, mert a múltkor is kértem, porszivózzon fel és ahha volt a válasz, másnap én megcsináltam, de az istennek nem ugrott volna be neki, hogy tőle kértem....
Úgyhogy az lesz, mászok a szekrény tetejére, mert tőle nem lesz tiszta, még ha kérem sem..... tudom, előre spanolom magam, de szomorú, hogy biztos vagyok benne, egy fogpiszkálót sem fog odébbtenni! Ha kérem sem! Hetek óta mondom, vigyen le egy dobozt a pincébe, ne itt éktelenkedjen.... még mindig itt van. Itt is lesz, ha meg nem fogom!
Na, megyek! Asszem nekiállok hangoskodni...
Bár úgysem fogja érdekelni túlzottan... ha nem alszik, majd ide-oda ül...
remélem jól vagytok mindketten.
Az, hogy nincsen előjele, hogy jönne, nem jelent semmit! Barnussal reggel 9-kor úgy jöttem el nst-ről meg uh-ról a kiirt nap után eggyel, hogy atomzárt méhszáj, fájás 0, aztán délután 3-kor beállitottam a szülészetre, hogy hahó, én megjöttem, szülünk, este fél 8-kor pedig kibújt törpeegér!!! 
Abszolút semmiféle előjele nem volt. De még csak a hasam sem ereszkedett lejjebb!!! 
, de mondjuk tenyleg igaz ez hogy a 3 trimeszterbe " meghulyulunk", en is elviselhetetlen voltam, kulon is aludtunk, alig beszeltunk, en bogtem a semmiert 
Lehet akkor majd mi szülünk együtt 
