Sziasztok!
azt akartam kérdezni, hogy ti hogy bírjátok ezt az egészet, mármint nyilván nem azt kérdezem, aki már szerencsésen
babás, ... de én tottál kész vagyok... de az még csak hagyján
hogy kész vagyok, de hogy a férjem is...a ti férjeitek hogy
élik meg ezt a kvázi kudarcélményt...annyira rosszat tesz a
kapcsolatunknak, annyira el vagyok kenődve...és akkor
még a hétvégén tetézi az uram, hogy háát ő mindig nagy családot
képzelt magának...lányok teljesen el vagyok kenődve, úgy
érzem ez egy olyan gödör,amiből nem tudok kijönni...persze
az élet szép, stb..a lányom is, de egész egyszerűen mindenhol csak nagycsaládosokkal találkozom, vagy legalábbis többgyerekesekkel, nem értem, nem értem, hogy nekem miért nem sikerül??ahhhh, tudom, ti is így vagytok ezzel, ezért merem itt leírni ezeket,de nem tudok mit kezdeni ezzel, hogy időre szex, figyelni, mikor, hogy ha meg nem sikerül, nincs inspiráció...áá
a múltkor végül belevágtunk a dolgokba, de azóta meg úgy fáj , mintha egy heg lenne...vagy csak izomláz
megyek, pussz,eszti
Hát, én már csak ilyen vagyok. 
)
