Társalgó főoldal » Várandósság » 2007 szeptemberi babák

Dettyk,
a keddet én kezdtem

silka

Fleur
Megy Anyukádnak a ++++++++

Silka
Én is legszívesebben odaadnám a fél fogsorom neki... 2 napja mi is visításra ébredtünk az én "2 hónapos korom óta átalszom az éccakát"-kislányomnál. Tényleg fájhat, de csak egy vigasztal: én sem emlékszem csecsemőkoromból az egészből semmire
(Én is nemhogy aludnék, hiszen mindjárt jön a műszak reggel 6-kor )

Silka, ! ! Éjszakás műszak ?

Fleur, nagyon sajnálom, hogy anyósod ilyen...Szerencsére én ehhez a témához nem tudok hozzászólni, mi anyósomra mindenben számíthatunk, ellentétben anyámmal .
Nekem éppen a párom az, aki újabban totál negatív, és akivel semmit nem lehet megbeszélni, bármennyire próbálom is...pölö amit Emese írt, hogy ne a gyerek előtt beszéljük meg (főleg emelt hangon) a problémáinkat . Illetve megbeszélem vele, aztán rájövök, hogy CSAK ÉN BESZÉLTEM ...ő nem fogta az adást... . És a tehetetlen düh belőlem is sok mindent ki tud hozni , néha nem ismerek magamra...
De az "elmegyek és kiszellőztetem a fejem" módszer nálam már nem válik be ennyi idő után...sokáig csak halmoztam a sérelmeimet, aztán beszedtem egy jó kis pánikbetegséget ...

Na jól elkalandoztam, megyek inkább takarítani ...

Zsófit már megint nem tudom megnézni . Majd újra próbálkozom, más módszerrel.

Ja, Regi, én is erősen gondolkodtam egy 2. diplomán, de lövésem sincs, mi az, ami ebben a régióban életképes lenne, és még szeretném is csinálni . Én tipikus vízöntőnek tartom magam, nem bírom a monotonitást, önfejű vagyok, de a neveltetésemből adódóan irányításra is szükségem van (határozatlan vagyok...vagy mégsem ?!)...Két szakmám is van, egyiket sem használtam soha...nem is fogom...a diplomám (tantó ) 8. éve nem is láttam . (Porosodik valahun...). Most tanuljak vmi olyat, amit megint csak nem tudok használni, mert ebben az országban nincs szükség rá, vagy van, de csordultig van a piac?! És itt bekapcsolhatom a Gyed, Gyes témát is: jó, ha a rezsit, lakáskölcsönt stb. kifizetem belőle...tanulásra már nem fussa... Pedig olyan lelkes voltam, amikor teherbe estem: lesz időm, tanulni fogok...ÁÁáááá! Pedig legalább egy angol nyelvvizsgát be kellene szereznem, míg itthon vagyok...

Na mostmár tényleg vár a porszívó...

Dmaggie! Igazad lehet, talán nem is a foga fájt, csak "szimplán" nyűgös votl tegnap. Apa is (én nem szerencsére) tök csúzli volt, fájt a feje, agybajos volt.... Valami tényleg volt a levegőben....

És tudjuk, hogy vakon gépelsz! Itt sokan elütnek betűket, (én is), de tudjuk, hogy ez nem iskolázatlanság, hanem a propeller ujjak miatt van!

Silka! Szegény Lizó! Gondolok Rá, hogy hamar túllegyen ezen a fogzásos mizérián. (Vagy legalább az első fogacskán).

Fleur! Anyudnak is drukkolunk, hogy ne legyen semmi baj! ++++++++++++++++++++++++++++++++++

Anyós kemény dió!!!!! Itt szerintem két út van, a megszoksz, vagy megszöksz.
Ha megszoksz, akkor le kell vele ülni beszélni. Ha ezredszerre, akkor ezredszerre!
Grandának igaza van. Gondolj bele! A férje meghalt, tök egyedül van, nem tud magával mit kezdeni, legszívesebben állandóan Veletek és Lizivel lenne. Ha hívjátok, állítom, hogy madarat lehet vele fogatni, annyira boldog.
Mikor viszont Nálatok van, és éppen egyedül (lásd reggeli KV), elkezd gondolkozni, és belelovallja magát olyan dolgokba, amikbe nem kéne. És ilyenkor jön az, hogy milyen keveset foglalkoztok Vele... Ahelyett, hogy rájönne: most is éppen együtt vagytok.
Azért, mert a férjed anyukája, Lillus nagymamája, szerintem érdemes futni a köröket! Már csak azért is, mert olyan nagyi, akire rá meritek bízni Lillát!
Ha magamból indulok ki, akkor én addig ütöm a vasat, amíg meleg. Ha belátja egy-egy beszélgetés után, hogy igazatok van, elnézést kér, de a legközelebi alkalommal ugyan ez az önsajnálat és a Ti hibáztatásotok folytatódik, akkor érdemes hangnemet váltani, hátha így megérti. Én például biztosan felvennék egy idő után egy "támadó" stílust. És ezt nem félreérteni! Ha így beszélek valakivel (félig-meddig kiabálva, érveket felsorakoztatva és dühösen), akkor érdekes módon mindig felfogják, mit akarok. Miért van ez?
Talán az erélyesebb hangnem segít annak a tantusznak a landolásában.
Paraszti megoldásnak tűnhet, meg most biztosan azt gondolod, hogy: kiabáljak vele?
Igen! Egyrészt Te is kiadod a dühödet (mert az sem jó, ha csak gyűlnek a tüskék, én inkább elmész sétálni, mert ezzel nincs megoldva semmi), másrészt meg fogja érteni, hogy nem ellene vagytok, hanem mellette, csak hát lett itt egy kis család, és nem tudtok nullahuszonnégyben együtt lenni.

A "megszöksz" dolgot nem nagyon támogatom, mert abba biztosan tönkre megy. (Elzárni mindent, nincs unoka, nincs Peti, nincs telefon). És kell Lillusnak a nagyi.

A másik dolog, amin lehetne segíteni (és itt sem nevetni!), egy kis házi kedvenc.
Sok egyedül maradt idős ember vesz magához kisállatot, hogy ne legyen egyedül, legyen kit szeretgetni. Lehet, hogy ez segítene a helyzeten.

Többször felhívhatnátok, hogy érzi magát, számoljatok be róla, hogy most Lillus kacagott, most megfogta a lábát, most ezt és ezt csinálta....

Hidd el, így megint fontosnak fogja magát érezni.
Csak egy telefon.

Tényleg ne érezze azt, hogy Ő már nem kell senkinek! Ne legyen megkeseredett! Ő a nagyi!!!

Ne tarts magadban semmit! Te az Anyja vagy Lillának!

Sziasztok!

Az este már nem tudtam reagálni.
Nagyjából emlékszem erre-arra.

Kaqk!
Nagyon jók a képek,látszik rajtatok hogy jól éreztéttek magatok.
Emma milyen ügyes szépen fogja a cumiüveget.

Granda!
Szuper a vonalzód egyből két kép.

Fleur!
Sajnos ez van én is voltam részese anyós féle dolgoknak.
Az az egy szerencséje,hogy marha nagy a tűrőképességem.
Pedig ráadásul nem a párom az egyetlen gyereke.
Párodnak van testvére?
Anyósnak nagyfekete pont
Anyukádnak meg megy a sok+++++++++++!

Fleur! Hangsúlyozom, én magamból indultam ki. Bizonyos esetekben robbanok, és ez kell ahhoz, hogy utána helyreálljon a rend! (Ami egy mérlegnek elengedhetetlen.)

Mindjárt visszaolvasok, csak gyorsan leírom, illetve belinkelem. Az én anyukám egy istennő. Nekem, bugyuta vénasszonynak nem jutott eszembe! Bongyi és minden más hurutos, betegeskedő, van egy könnyen beszerezhető, hatásos gyógyhatású készítmény: a grépfrútmag-kivonat.
Hatásairól, illetve alkalmazhatóságairól: http://www.vivanatura.hu/tovabbi-taplal ... um_hu.html
Van olyan is, ami nem keserű.
Én ma mindenképpen vetetek majd a NagyFehérrel, ugyanis a fiúk lebetegedtek. No, még nem komoly, de már nem engedtem iskolába őket. Remélem így könnyebben megússzák majd. Most nyomatjuk a teát, vitamint. Ágynyugalom, pihi, szellőztetés és miegyebek. Majd anya-féle finom ebédecske. Tuti lesz a gyógyulás.
Majd jövök.
Maggie
Dettyk: az azért láttam, hogy megint.....

Emese!

Egyrészről igazad van ,hogy lehet azért ilyen mert egyedül van.
De az is lehet,hogy nem akarja azt a tényt elfogadni,hogy a
fiának már külön családja van.

Grépfrútmag-kivonat: Én ezzel óvatosan bánnék, pláne úgy, ha kisgyereknek akarjátok adni! Én szedtem egy időben, és bizony olyan hasmenést okozott, mint még soha életemben!
Mivel citrusféle, erősen allergizálhat!

Hörcsög! Persze, hogy nem akarja elfogadni, mert irigy rájuk. Ő egyedül, a fia meg boldogságban, és ráadásul alig hívják.
Ezért kell vele beszélni, ezért kell őt többször hívni telefonon, hogy fontosnak érezze magát.

Apóst (holott van Anyós is mellette, meg a másik fia), azért is kellett hívni az elején, hogy most eszünk, most fürdetünk, most nevetett... Ilyeneknek örültek.

Na megint újra kellett gyártanom a vonalzómat, mert leragadt a kerek 5 hónapnál...

Most csináltam ezt a képet muszály megosztanom veletek.
Mint a nagyok!

Sziasztok!

Most nem tudok visszaolvasni, mert Szelike unatkozik.

10.20-ra megyünk oltásra. Utána jelentkezem. Remélem, nem lesz gond!!!

A fogacskáktól szenvedőknek kitartást, erőt. Ahogy látom, lesz rá szükség. Szegény, kis ártatlanok, borzalmas! Én még mindig nem tudtam megszokni, hogy szenvedni látom, nem is fogom soha. Vannak olyan rágókák, amiket le lehet hűteni, az átmenetileg enyhítheti a fájdalmat. Csak azt nem tudom, mennyire lehet ilyen kisnagybabáknál használni.

Emese, Granda nagyon okosan, szívemből szóltatok. Én is így akartam, de nem jött be. Azért nehéz ez, mert magamból kiindulva, én pl. mindent megpróbáltam. Ha közös programot akartam szervezni, nem volt jó, ha elmondtunk mindent, akkor egyből megkaptuk, hogy miért is akarunk mi bármit is, ha meg akarjuk, akkor így, meg így kell csinálni. Ha nem mondtuk el, akkor kész tények elé állítjuk, nincs beleszólása. Ha volt sapka az volt a baj, ha nem volt, akkor az. Ráadásul üres óráiban klf. teóriákat gyártott, amiket rendszerint el is hitt, majd az orrunk alá dörgölt, hogy ő bizony tudja ezt, meg azt.
Mi meg csak lestünk, hogy hogyan is van ez?

Ráadásul egy házban laktunk, állandóan csörtetett át, mert kulcs az természetesen kellett neki, ha nem voltunk otthon, kutakodott, stb. Na, én ettől a falnak mentem, persze, hogy észrevettem, de nem szóltam, mondván jobb a békesség.

Egy idő után viszont nagy veszekedések is voltak, aminek nem is volt semmi értelme. Én elmondtam, amit szerettem volna, ő meghallgatta, majd folytatott mindent uugy. Most tartok ott, ha rákezd valamire, akkor, mint már írtam megmondom, hogy nekem ezt nem kell hallgatnom, mert nem érdemlem meg, majd elegánsan távozok. Inkább, mint , hogy a kultúrbiztosíték lecsapódásakor olyanokat mondjak, amit később megbánok. Mert mindezek ellenére én igenis nagyon tisztelem, átérzem, hogy rossz neki, hogy egyedül van, stb. Tudom, nagyon sokat köszönhetünk neki, és ha engem nem is, de a fiúkat (mind a négyet), nagyon-nagyon szereti. Nagyon sokat segített nekünk az, hogy néhány éve elköltöztünk, ritkábban találkozunk, jobban tudunk örülni minden együtt töltött percnek. Mondjuk ennek is van rendes kis története, de elég a horrorból.

Én sajnos nem tudtam mást kitalálni.

Dettyk, mi meg kollégák vagyunk! Én sem a klasszikus értelemben használom a diplomámat, de tanítok, csak éppen halmozottan sérült gyerekeket. Imádom! Egy problémám van, nem valószínű, hogy gyógypedagógus lesz belőlem, pedig szerettem volna, de ez a felvételi rendszer nem kedvez nekem. Az előzőben meg egy fél ponttal maradtam le. Tanulást én azért jövőre tervezek, a Bárczin indítanak szakirányú továbbképzéseket is, oda szeretnék jelentkezni nyelv- és beszédfejlesztő ped. képzésre.
Ha már tanítás, én ebben látom a jövőt. Már durrogtam a klf. disz-ekre, bár teljesen nem írtam le azt, szerintem miért, hogyan. Egyre több ilyen gyerek van, nagy szükség lesz a gyógyped-re. Az integrált oktatást is nagyon szorgalmazzák (bár sokszor összekeverik a roma-kérdéssel), de oda is kellene a gyógyped.
Ráadásul nagyon érdekes, szép terület.

Na, erről jut eszembe, Bongyi, én is vállaltam volna a sérült gyereket is, de a Kedves azt mondta, ne ítéljem el, de ő nem. Nekem ezért volt fontos az amnio.

Megyek, megnézem isznak-e a betegek!
Szép napot mindenkinek! Én nem bánnám, ha jönne egy jó kis lehülés, mínuszokban, legalább elűzné a csúnya vírusokat, bacikat. Azt a néhány napot kibírnánk.

Fleur, édesanyádnak:+++++++++++++.
maggie

Emese, drága én a nagyoknak akarom csak.
Tegnap, oltás?

Hörcsög, csipkerózsikaálom..... Ééééééééééééédes!

Dmaggie! Oké, értem!

Nem oltás, arra holnap megyünk.

Hörcsög! Egy igazi kis Tündérke!

Dmaggie! A Te vonalzód is megállt. Én újra csináltam, és most jó az enyém.

Sziasztok lányok!

Újra itt

Köszönöm szépen a segítségeteket lázcsillapító ügyben. Nagyon rosszul voltam 2 napot, hasmenés ami magas 39 fokos lázzal párosult. Most már kicsit jobban vagyok. Lázam hála az istennek már nincs, csak enyhe hőemelkedés.
Megpróbálok majd visszaolvasni és reagálni.

puszi

Minden nőivonalas vonalzó leragadt . Asszem írok a webmesternek.

Emese, köszi, Tündérke vagy!
Mindjárt javítok, várom a kódot.
Bocsi, valamit félre.... akkor.

Cicamama, Móni, örülök, hogy jobban vagy. Tejcsifronton mi újság? Remélem nem viselte meg a láz! ++++++++
Gyógypuszkó
maggie

Sziasztok!

Silka!
Jajj, szegény Lizi. Kitartás! Mindkettőtöknek.

Fleur!
Anyós téma: Nehéz ügy. Azt hiszem én nem vagyok annyira pozitív, mint a többiek. (mindamellett, hogy tökéletesen megértem a magányát, és azt hogy ezt nem tudja feldolgozni.) Szerintem, ha már egy ilyen jellegű önsajnáltatás illetve érzelmi zsarolás elkezdődött, az nehezen fog megváltozni. Ez személyiség kérdése. Persze lehet vele próbálkozni (ahogy meg is tettétek), de minden alkalommal újra elő fog jönni. És nyilván nem a fia a probléma, hanem Te. Ha valakire dühös, az te vagy, mert miattad nincs vele a fia. Normális ember ezért nem haragszik, sőt.
Van az a pont, amikor már nem kell fejet hajtani, akkor sem ha a gyerekem nagyanyjáról van szó. Mert a végén magadat fogod utálni, mert mások akaratától függsz. Azt hiszem, én egészen egyszerűen ritkitanám vele a találkozóimat. Természetsen találkozzon a fiával és az unokájával. Valószínűleg rájuk kíváncsi igazán.
Bocs, ha radikális voltam, és nem a "beszéljük meg mert akkor jobb lesz" vonalat erősítem. Én inkább Maggie-vel értek egyet. Nekem volt ilyen jellegű rossz tapasztalatom, igaz nem az Anyósommal
Anyudnak pedig sok energiát!

Gyerek előtt nincs vita:
Nekünk is vannak ilyen jellegű elveink. Őszintén remélem, hogy be fogjuk tudni tartani. Én elég hirtelen ember vagyok, és nem vagyok benne biztos, hogy menni fog. A párom viszont pont fordítva működik. Ha rajta állna, soha nem vitatkoznánk.

Sziasztok!

Jeszusom lányok mire ezt visszaolvasom..

Egy kérdés azokhoz az anyukákhoz akik szenvednek a kasival. Ti mit csináltatok a picivel,hogy legyen? Ez volt a 4 napja,hogy nem kakiltunk. Nem értem mi történ,de eddig mindig volt naponta vagy 2 kakisunk. Tiszta ideg voltam,és zavar,hogy nem tudom miért volt ez. Nekünk is a glicerines kúpci segített. Úgyhogy most már elkezdem a rostos kajákat,hátha az segít. Tippeket dobnátok nekem köszi.

Tünde!
Az elmúl héten Botond is kevesebbet kakil. Eddig napi 1-2 kakis pelus volt, most jó ha egy van. Tegnap pl semmi. Én sem értem, és egy kicsit aggódom is. Ráadásul kb két hete többet is buki. (Eddig alig bukott, most szinte minden kaja után )

Fleur! Én Sense-vel is egyet értek. Így is lehet csinálni! (Na most légy okos! )

Dmaggie, Gremese: nagyon tetszik, amiket írtok, igazi bölcsességről tanúskodik, de hadd legyek picit kerékkötő (és nem veletek vitatkozom): szerintem azért -- akármilyen nagy természet az anyós, após, dédi stb. -- felnőtt emberektől el is lehet várni dolgokat, így tőlük is. Nekem nem az a bajom, hogy szóba jön a kiflicsücsök, pálinka és egyéb 30-100 éves gyerekabajgatási dolgok, hanem AHOGY szóba jön, a stílus, a kioktatás, az állandó ismételgetés -- az örökös gyerekpozícióba szorításom/-sunk. A megértés és a szeretet kétirányú, az nem úgy van, hogy az idősebb generáció azt csinál, amit akar, mondván, ők már "kiérdemelték" ezt, mi meg nyelünk/próbálkozunk stb. (keleten nyilván megköveznének, amiért nem vallom az előző generációk abszolút tiszteletét és bölcsességét , illetve tisztelni mint embert mindenkit kell, de azért hadd ne nyomorítsam meg magamat a kedvükért). Nálunk is elég fajsúlyos (hogy ismét ezt a szót használjam) a dédi, ő a célozgatós és mártírtípus, és sajnos anyukám is az, és ő is csak a kiabálásból ért (mármint anyukám). Ha én már milliószor le nem ültem vele kulturáltan megbeszélni a dolgokat! Az ordítozás az viszont hat, amit meg gyűlölök (otthon viszont ezt látta, mert a nagymama folyton ordított vele, ez volt az alap kommunikációs mód, amit továbbment). Elég szomorú... aki ismer, el sem hiszi, hogy ordítani is tudok...
Szóval, Fleur, én csak azt tudom mondani, amit a többiek: kitartás, próbálkozás, ha nem megy, faképnél hagyás. Anyukádnak és Neked pedig óriási pozitív energiákat próbálok küldeni! Nagyon nehéz lehet, tudom, próbáld elfoglalni magad a kicsiddel, ne gondolj a negatívumokra!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Fogacskával küszködő babácskáknak is pozitív energia (szegény drágáim...)!!!!!!

Lányok, az előbb a szívbaj jött rám, Ádi tőlem fél méterre a járókában félrenyelt (nyál vagy korábbról tej, pedig büfiztünk), majdnem megfulladt tőle (nem köhögte ki pár másodperc alatt, így felkaptam). És ha a WC-n ülök? Ha leszaladok a földszintre valamiért? Jó ég... remélem, ha már ülni tud, ez nem lesz...

Sziaztok lányok,

egyszerüen nem tudom visszaolvasni azt a rengeteg oldalt, amit írtatok! Mostnában nálunk is nyügi van, így ha ébren van Áron, akkor vele kell lennem, ha alszik, akkor meg Ábellel. Így van, hogy napokig be sem tudom kapcsolni a gépet.

Pedig hiányoztok ám!

Mi kicsit náthásak vagyunk, ma hajnalra Áron is elkezdett szörcsögni, kiszívtam, jó sok cucc jött szegényke nózijából, de azért nem vészes. Kapnak homeós bogyeszt, majd jobb lesz.

Minden betegeskedönek jobbulát, a fogfájósoknak pedig sok-sok gyógypuszit, hogy minél hamarabb elöbújjon az a fogacska!!!

Móni, jobban vagy már remélem!!

Emese, gratulálok Zsófikának az 5 hónaphoz!! Megnéztem a kacagást, hát meg kell zabálni!!!!!!

Fleur, nálunk is nagy mumus az anyós, de nálunk hála Istennek a távolság sok mindent megold. Szerintem én is Sense vonalát képviselném, egyszerüen képtelen vagyok jópofizni valakivel, akire haragszom valamiért. Én inkább elkerülném. Anyukádnak drukk!!!

Kaqk, nagyon jók a képek! Mi tavasszal járunk mindig Ausztriába, imádjuk mi is! Emmácska tündéri!

Granda, muffin recept
Szegény Linduskának is mennek a gyógypuszik!

Regi, hogy állsz a fogyival? Én most 3 kilónál járok.

Húú, itt nagyon trutyi idö van, szakad az esö és tombol a szél! Pedig még ma ki kell mennünk, mert Ábelt el kell hozni délben az oviból.

Áron is elkezdett forgolódni, hátról hasra még csak egyszer sikerült neki, de állandóan próbálkozik, gyögdécsel. Ökle a szájában, de nincs megduzzadva még az ínye.
Ja, voltunk oltáson, minden okés volt, szépen fejlödik a kis tökös, 6950 gr és 67 cm. Lassan elö kell szednem a padlásról a 74-es ruhákat.
Ö is kacag már, annnnyira zabálnivaló! Ábellel imádják egymást változatlanul, ennek nagyon örülök!
Teszek majd a gmail-re egy pár hurkás képet!

Na mentem, mert még mosnom kéne, míg alszik a manó!

Hehe!
èn kezdem az oldalt!!!!!!!!!!!!

Naszóvalakkormégegyszer:

Hehe! én kezdem az oldalt!!!!

Varga Tündi: kakilás: épp erről faggatam a dokinkat a múltkor, ő azt javasolta, hogy 2 nap után először Laevolac sziruppal próbálkozzam, és ha az nem hat, glicerines kúppal.
Ádi egyszer nagyon szenvedett egész nap, látszott, hogy a kaki nem tud kijönni, akkor én megszélcsöveztem, működött (de egy másik alkalommal nem). Drukkolok, remélem, mielőbb lesz kaki Nálatok, de nagyon változó lehet a babák kakilási szokása (legalábbis nálunk az).

Tünde, nyugi, teljesen természetes. (Engem figyelmeztetett az egyik védőnő is.) Nem lesz semmi baj, ha nem kemény a hasa, ha nem nyűgösebb, stb. csak várni kell és kész. A kúp jó megoldás, de nem minden alkalomra. Majd később a rostok tényleg megoldják. Ezeket, mármint amit leírtál, illetve, amit Sense írt én is tapasztalom. Szinte egyik napról a másikra történta változás. Egyelőre még magától megoldódott.

Emese, már kezdtem azt hinni, megváltjuk a világot! De látom, elmarad!
M

Sziasztok,

Emmácska alszik, így tudok mosni,...ennyi ruhát........... abecsomagolás tök jó, de a kicsomagolás, mosás vasalás, egyszerre ennyi cucc. ezt nem szeretem.

Emma kezdi feltolni a kis fenekét, vagy a kezét nyújtja ki és emelkedik fel, de egyszerre nem megy, így a hintázás, mászás sem és ilyenkor NAGYON dühös tud lenni. Mindent azonnal akar.

Kaki: nekünk eddig 2 naponta volt. Most beállt naponta van. Csak Fürdés vacsi után!!! vicces a kiscsaj, szépen megfürdetjük és akkor utánna jön egy nagy trotty és kezdhetjük előről. De sebaj, jöjjön aminek jönnie kell.

Nyálazik ezerrel, de nem duzzad még az innye....

megyek pakolni.

Dmaggie, abszolút átjött az üzenet, és példaértékű a hozzáállásod (és Gremeséé is), csak szerintem egy kapcsolat nem múlhat kizárólag egy emberen, valamit a másiknak is bele kell tennie, hogy működjön.

DMaggie: mi a belvárosban lakunk a Szentanna és Kossuth utca között.

No akkor a rokontémához még annyit, hogy szerintem általában az illetőhöz legközelebb álló személynek kell szót érteni a rosszalkodóval, tehát pl. anyós esetén a kisfiának, attól talán mégis jobban elfogadja a keményebb hangnemet.
Nálunk a problémás a sógornőm, akkor én is mesélek. Ő egyedülálló, eléggé a férjem nyakán van, ráadásul egy darabig (8 évig!) egy lakásban is laktak. Tavaly pár hetes várandósan már közöltük az örömhírt, rá néhány napra volt a sósornőm szülinapja. Fél 2-re ígérkeztünk köszönteni, de nem lett belőle semmi, mert dolgoztunk hétvégén, mire szóltam a férjemnek, hogy telefonáljon:csak fél4-re megyünk, már akkor nyammogott a kedves rokon. Fél4 után 10 perccel meg is érkeztünk, ajándék a kezünkben, az ajtó meg zárva... Telefonon próbáltuk elérni, az meg kikapcsolva. Másnap a férjemnek bőgte el a bánatát, hogy ez neki milyen rosszul esett, persze amolyan érzelmi zsarolós módon....
No, több barátunk szerint ezt a függést a férjemnek kell rendeznie, én innentől nem hívtam a sógornőm, kapcsolat megszakítva. Hát igaz, ami igaz, nem beszéltem vele, mert úgy gondoltam, ez a párom dolga, megértetni a tesójával, hogy neki már családja van, nem tud vele órákat csacsogni (ma is többször előfordul, hogy fontos ügyben hívnám Robit, de lóg a telefonon a húga).
Aztán a dolog folytatása az lett, hogy 6 hónap múlva a sógornőm írt egy SMS-t, hogy kommunikáljunk, amit én meg is tettem. Azóta normalizálódott a viszony, de a férjemre telepedés még tart, a múltkor azon akadtam ki, hogy megmondta, hogy nézzen ki Robi, ronda a haja, miért nincs otthon egy rendes mackója (mi nem szeretjük, farmerban vagyunk itthon is) és 2 nap múlva egy áruházból hívta a férjemet, h ő márpedigakkoris vesz egy melegítőalsót neki.
Miután többször paanaszkodtam a barátnőmnek, mindig arra jutottunk, hogy nagy türelem és sziszifuszi munka árán tudok a helyzeten változtatni és nekem bejött! Lassan kezdek önálló feleség lenni és nem egyes számú feleség a kettes számú sógornőm mellett

Tünde, jelentkezem!!!
Pankánál karácsony után volt először, hogy napi 1 kakiról átállt a 4, majd 6 naponkénti kakilásra . Én is felhívtam a dokit, ő teljesen normálisnak tartotta (természetesen, ahogy Maggie is írta, nem görcsölt, nem puffadt a hasa, nem erőlködött naphosszat...), pár nap után lázmérőzést, kb. 1 hét után glicerines kúpot javasolt (de mire adtam volna, mindig bekakilt magától ). Most pedig úgy néz ki, hogy már 2 naponta kakil újra Panka. Egyik gyerek sem egyforma, és minden gyerek változik...minket jobban zavar, ha nem kakilnak, mint őket, hidd el !

Drága Irina
Én csak annyiban egészíteném ki az általad írtakat - amivel nagyjából egyetértek -, hogy azt sem feledjük: nem minden ember egyforma! Ezért írtam, hogy az én szupervumen Anyukám is milyen érzékeny mostanában, teljesen más kommunikációt igényel, mint korábban. Szerintem olykor működik az okos enged, szamár szenved elv, de belátom, igaz a mondás: "van egy pont, ami után a türelem már nem erény"
Szerintem a magányos, beteg, stb. emberek elesettebbek, talán egy módosultabb tudatállapotba is kerülnek és ezért nem mérhetünk a saját mércénkkel. Anyukám ezt mindig úgy fogalmazta meg, hogy "az öt ujjunk sem egyforma".
Nehéz ügy nagyon! Vérmérséklet, okosság, bölcsesség, tolerancia és még ki tudja, mi minden kellene

Sziasztok,

Tegnap 2 órámba telt míg visszaolvastalak, majd Robesz felébredt, na remélem most tudok reagálni.
Tegnap annyira jó idő volt, hogy egy csomót sétáltunk:)
És az új (5.) védőnő is kint volt látogatáson. Végre egy olyan akinek van saját tapasztalata, és nem 60 éves, és nem 20. Annyi hasznos dolgot mondott a fogzással és a hozzátápival kapcsolatban.

Móni, örülök, h jobban van, én a mellgyuszim alatt a rubophent és az algopirint szedtem, jó is volt.

Emese, Zsófka édes nagyon, végre én is eljutottam a gmailra.

Fleur, Anyudnak megy a drukk, minden rendben lesz!!!

Kaqk, annyira jók a képek, nagyon irigy

Granda, nagyon jó a recept, eltettem én is.

Regi, aranyos Szelike megnéztem.

Anyós,
No hát nekünk a férjemmel együnknek sem él az Apukája, sajnos.
Jól jönnének néha. Így hát szerintem nem szabad arra gondolni, hogy nem tartjátok vele a kapcsolatot, tudom nem könnyű, de Apa és Anya csak egy van, bárhogy is.
Anyu - aki hozzáteszem 8 éve vesztette el Aput, mindennek örül, mióta megvan az unokája, de előtte is mindig nagyon aranyos, mingig hív, imádja a férjem, mindig jókedvű, szóval egy csoda. Anyós, hát ő nem, ő az aki tanácsokat ad stb., ő 20 éve egyedül él, a férjem Apuja óta nem volt senki sem az életében, 60 éves, képzeljétek, borzasztó. Na rajta nagyon látszik az együllét, de ő inkább az a besavanyodott, meggyezésttevő típus.
Ő hál istennek nem mártírkodik, ő inkább nem is jelentkezik, a férjemet a saját születésnapján nem hívja fel, egyáltalán nem érdeklődik felőlünk. Természetes, hogy kéthetente megyünk és kész. No akkor sem töri össze magát, tesz egy pár megjegyzést és kész, ezt így kéne ezt úgy. De amióta én hívom egy héten egyszer, egész aranyos, elmesélem neki, hogy fordult, nevetett stb. és eégsz kedves lett. Emese példája. Én úgy vagyok vele, hogy Robi Anyukája, én tisztelem valmaennyira, ő ilyen és kész. Azért sokszor ha mond valamit, amit én nem úgy gondolok, elmondom, h ezt mi így csináljuk és kész.
Nehéz okosnak lenni.
Viszont a férjem öccséknél most jön egy kétpetéjű ikerpár, ők együtt laknak, egyáltalán nem örül neki, és ezt ki is mutatja, szegények, nekik nem lesz egyszerű.
Elovlastam kicsit ö ssze-vissza sikeredett. A lényeg, szerintem érdemes próbálkozni. De mindenki más.
Én nagyon családcentrikus családban nőttem fel, így hát próbálkozom, a férjem, hát ő teljesen más, azt mondta neki mi vagyunk a családja és ez már nem is lesz másképpen.

Minitali,
Annyira jók a képek , nagyonk jókat nevettem a kommentárokon

Én is szeretnék majd minitalizni, csak Érd környékén senki sem lakik
Bár a nullás vonalán laknak egy páran, ha jól emlékszem, az meg közel van

Hozzátápi,
Nekünk azt mondta tegnap a védőnő, hogy még várjunk vele pár hetet, ráérünk még mindennel. Most légy okos, én már azért adnék neki leveket, februártól el is kezdjük.

Szopizás,
Aki csak szoptat, ti hányszor esztek még egy nap, mi 5x, de mostanában este 9 órakor fekszik és 1/2 5 körül ébred és aztn már csak akkor alszik vissza, ha eszünk, éhes lenne?????

Fogzás,
Nálunk még niiiiiincs, nyál az van, meg rágcsálás, de ne látok semmit.

Forgás,
Hát mi viszont, folyamatosan pörgünk három napja, hasról oldalra és hátra és hátról vissza, a járókából mindent ki kellett venni, mert nem fért el:)

No megyek teregetek és epilálok

Granda,
Annyira igazad van, csak néha olyan nagyon nehéz, de muszáj próbálkozni.

Jaj csajok látom ez az anyós téma mindig meglesz. Én csak annyit fűznek hozzá, hogy örüljetek, hogy nem vele éltek, mert én sajna igen. És itt le is zárom, a többit gondoljátok hozzá.

Kaki nálunk se megy mindig egyedül a kisfiamnak, én csak szélcsővel próbálkozom, meg esetleg egy kis szilva. Nagyon változó, van úgy hogy két napig simán kakil magától, de van hogy nem. Én ezt nem értem, pedig kap már egy kevés gyümit is.

Kaqk én is utálok kipakolni ügyes vagy, gyorsan túlleszel rajta

Irina már nálunk is volt ilyen fulladós jelenet, meg nagyon sokszor beszalad neki a tejci is szopi közben nagyon mohó !!!!

Irina, a fulladás nálunk is előfordul, főleg, ha túl mélyen kapja be az öklét, vagy túl mohón eszik, én mindig megijedek.

Hú a Gyedet ne is mondjátok, én is kivagyok rajta teljesen akadva, most intézzte el Robi a papírokat.
Hát az én állásáom is elég húzós lenne még egy gyerekkel, de azért én nagyon szeretem, és bár mi is több babát szeretnénk, lehet, h én vissza megyek egy kicsit dolgozni, de valószínű h csak 6 órában.

Megjöttünk. Sétáltunk is egy nagyon, és ebédeltem is, azért csak most írok.
Szeli meg se nyikkant az oltáson. Hazafelé épp azon gondolkoztam, hogy milyen jó, hogy ő nem kapcsolja össze a helyet (védőnői tanácsadó) az oltással, mert oda jártunk masszázsra is!

Sense! Örülök, hogy megoldódott a fürdetési probléma!!!

Anikó! Mivel unokatesóméknál nagy a féltékenység, azt olvasta, hogy jobb, ha a mi babánk látja, hogy más babákat is szeretgetünk. Hamar megszokja, és ahol lesz kistesó, nem lesz probléma, vagy legalábbis segít a helyzeten.

Naneee! Most nézem, hogy egy oldalt teleírtatok…

Granda, igen, teljesen egyetértünk, a mediátornak szerintem is a közelebbi családtagnak (férj) kell lennie; és az is igaz, hogy próbálkozni kell. Amennyire látom, a szombati apóslátogatás a férjemnél is rendesen kiverte a biztosítékot, sajnálom is szegényt, rossz nézni, amikor az ember szülei hülyén viselkednek... igen, úgy tűnhet, én a szomjasság témáján akadtam fenn, holott az egész kontextus rémes volt. Apósom általában a már említett fű alatti módján mindig csinál valami olyat, amitől köpni-nyelni nem tudunk, nemhogy reagálni rá ott helyben és érdemben és okosan... (Most pl. odahívta az egyetlen baráti házaspár női tagját, annak lányát és az unokát, na erről a kapcsolatról is érdemes lenne írni, de nem fogok), mindezt úgy, hogy mi most vittük hozzájuk Ádámot először, és azt hittük, hogy a vendégek mi vagyunk... ez egy elég hangos társaság volt visító 1 év körüli babával, úgyhogy Ádi simán sokkot kapott az egésztől, és még nekünk kellett a hátsó (fűtetlen) kisszobába egy kis nyugalomért elmenekülni, de oda is utánunk jöttek, igaz, egyesével... úgyhogy az én magát nagyon disztingváltnak képzelő apósom megint alakított, anyósom meg asszisztál hozzá, és MINDEZEK MELLETT jönnek a hülye kérdések. És persze szoktam én finoman visszaszólni, de erre apósomnak az a technikája, hogy úgy tesz, mintha még én értettem volna félre őt (ez a "kikérem magamnak" stílus, nem úgy gondolta ő, ha netán tükröt tartanál elé). Akkor már jobban szeretem azt, akivel face-to-face lehet vitatkozni, visszaszólni, de ezek a hátulról sunnyogós, álviselkedős izék kiborítanak.
No, tényleg abbahagyom ezt itt most, evezzünk kellemesebb témák vizeire!!!

Munka gyerek mellett: Bencével már alig vártam, hogy csinálhassak vmit., pár hónapos volt, amikor elkezdtem otthon dolgozni (akkori munkám lehetővé tette). Aztán amikor rendes 8 órás (elvárt túlórázós) melóm lett, hááát, nem akarok senkit elkeseríteni, de relatíve segítség nélkül egy gyerekkel is húzós volt...ha nem lett volna lehetőségem csúsztatni, nem is tudtam volna megoldani . Így is előfordult, hogy az én gyerekem volt az első az óvodában, és az utolsó, akiért mentem . Még szerencse, hogy imádott ott lenni , de sokszor nekem szakadt meg a szívem...

És most úgy érzem, hogy remekül el tudnám tölteni itthon a 3 évet, most azonban nem hiszem, hogy megtehetem, pont a Gyes miatt . Bár ha találnék 4 órás munkát arra az 1 évre, ami viszonylag rugalmas időbeosztást tesz lehetővé (álom-álom ), akkor nem bánnám, hogy dolgoznom kell.

És bele sem merek gondolni, mi lesz, ha Panka óvodába megy (ami, ha így rohan az idő, itt van a nyakunkon ), és a két gyereket kétfelé kell vinnem...

Irina, most nézem, hogy Ádi és Robesz egy idős, vagy a vonalzóm szórakozik???
Különben dettó ue. volt vasárnap, mi is a fűtetlen szobába mentünk egy kis nyugalomért, de jöttek utánnunk egyesével és kérdezgettek mi a baj???
Így el is jöttünk hamar.
No igaz, be kell fejezni. Inkább más témáról beszélgessünk:)

Basszus, olyan jól elírogattam, hogy majdnem leégettem a keménytarhonyát .

Nektarin, ha Robi szept. 4-én született, akkor igen!

Heni81: anyós: kiütéssel győztél...