Társalgó főoldal » Szülészetek, kórházak » Szent Imre kórház azaz a Tétényi - Ikea szoba &eacut

Msot jött az otthonszülős levlistán, muszáj feltennem, ha már szülészet, akkor egy kis oktatófilm:

http://youtube.com/watch?v=JMKHsrDSGxU

Deni, én is kikészülök rendesen, de én akkor nem a gyereket, hanem magamat sajnálom, és legszívesebben kilógatnám a kis szörnyeteget az ablakon
ma már nagyon rafkós kegyetlen anya voltam. Isti széttépett egy papírt kis cafatokra, pont a takarítás után. Már mikor csinálta, kértem, hogy hagyja abba. Aztán meg azt, hogy dobja ki a szemetét a kukába. Ha akarja, simán megcsinálja máskor is ezerszer, sőt, legtöbbször élvezi is a feladatot. Beszéltem hozzá vagy 10 percig (közben szoptattam), hogy ő olyan okos fiú, mert tudja mi az a kuka és hová kell kidobni a szemetet. Próbáltam másképp, fondorral, ármánnyal, semmi hatás. "Oké, megmutatom, hogy kell, fogom a macidat és kidobom a kukába!" Megint csak vihogás. Könyörög, hogy adjam vissza a macit. De eltökéltem, hogy ha a fene fenét eszik is, egyszer fogadjon már szót. Valami csoda folytán megérezte ezt, szó nélkül odament, felvette és szépen kidobta a szemetet a kukába, és visszaadtam neki a macit... Halleluja!

Ha én is ilyen fontos ember lennék, mint marcangoló, nekem is így örülnétek?
Meeert akkor elárulom, hogy van egy nagyon jó kezű masszőr húgom...
Nuk, örülök, hogy ma már kékebb az ég!!
Indianyo, nehéz Téged elképzelni kiabálva...(már az alapján, amit Rólad itt a topikon olvastam...)S már régóta akartam mondani, kisfiad csodaszép!!
Lindi, édesek a gyerekeid, Bajni nagyon cuki a kis kopasz fejével
Én gyerekeim is vígasztaltak ma, 4 napja átestem egy igen durva szájsebészeti műtéten, s azóta a falat kaparom annyira fáj...Nekik meg olyan jó radarjaik vannak, jönnek és ölelgetnek.
Egyébként én a két kisebbtől nem szoktam bocsánatot kérni ha kiabálok (max.ha nagyon igazságtalannak érzem), mert úgy érzem,nem vennének komolyan...a nagyfiútól gyakrabban előfordul, Ő már érettebb, és sok mindent meg lehet vele beszélni.

Votiv, szófogadó Isti, csak így tovább!

Ja és lehet hogy a negyediket már itt a Szt.Imrében szülöm, a kórházam ugyanis épp a napokban szűnik meg végleg...
(s akkor pedig már végképp legális leszek )

Fibi, még Neked akartam...drukkhegyek, hogy zökkenőmentesen történjen a költözés, ill. az anyósnál időzés. Hidd el, az, hogy így a szívedre veszed, hogy a gyerekek lelkében esetlegesen ne történjen károsodás, azt mutatja, hogy odaadó és lelkiismeretes anya vagy, olyan nagy kárt nem tehetsz benne!!!!!!És szerintem vonatkozik ez minden ide irogató Édesanyára!csöpp....

ill. bennük nem tehetsz nagy kárt...

Sziasztok!

Adél!!!!
NAgyon sok bolsog szülinapot kívánunk, Isten éltessen sokáig Téged és az anyukádat! Nyami volt a tortád

Dóra!
Szívből gratulálok Andrishoz, legyetek nagyon boldogok!!!

Jó sokat írtatok, és mostanra sikerült leraknom Pannust, Tomi még bent van B-nél (hogy legyen az ember lány negyed 12-kor csábító és szexi? ).
De ez a fejlesztős dolog megütötte a szememet. Én ugyanazt érzem, amit Deni írt. Tény, hogyí amióta topictag vagyok, sokkal parázósabb vagyok, de éppen azért, mert szélesedett a látóköröm. Ugyanakkor szerintem egy kicsit torz képet láttok. A mi topicunk "túl igényes". A szó jó értelmében. Én azt tapasztalom, hogy a szülők 95 %-a nem ilyen. ÉS nem azért, mert rosszak, csak egyszerűen mások. Szerintem a fejlesztésre szoruló gyerekek nagy része nem jut el a segítséghez. Persze, mi azt látjuk (mert EBBEN a körben mozgunk), hogy boldog-boldogtalan viszi fejlesztésre a gyerekét, de ha országos szinten nézzük, ez nem igaz. A Bölcsiben is van egy kisfiú, nyáron múlt 3 éves, és 5 perc alatt levágtam, hogy valami nincs rendben vele. A gondozónők vért izzadnak vele. NAgyon aranyos kisfiú, de nagyon nehezen kezelhető, most nem írom le részletesen, de pl nem rág, alig beszél, stb-stb. Ma voltak itt a gondozónők családlátogatáson, és finoman rákérdeztem, hogy nem látnák-e indokoltnak, hogy valami speciális fejlesztésre küldjék a kisfiút, és miondták, hogy ők tanácsolták a szülőknek, sőt, a bölcsi-pszichomókus is felajánlotta a segítségét, de a szülők mereven elzárkóznak. És ez a jelélemző. VAn egy bunkó-paraszt rokonunk, a kislányának is problémái voltak, de amikor ezt szóvá tették az óviban, megverte az óvónőt Mondanom sem kell, a kislány 16 évesen végezte el az általános iskolát.....És olyan dühös tudok lenni ilyenkor, mert ez a kisfiú is a bölcsiben egy olyan aranyos gyerek, szép, fizikailag fejlett, csak egy kis odafigyelés kellene, és minden rendben lenne.....
Szóval egyet értek azzal, hogy talán túl sok helyre visszük a gyereket, mindenáron fejleszteni szeretnénk, hogy ő legyen a legjobb, de ez csak egy szűk körre igaz És ezt nem csak a fejlesztésben, de pl a szoptatásnáél is látom. (ki tudnak kergetni a világból, amikor azt mondják-ezt konkrétan egy egyetemet végzett ismerős- hogy JAj, ZSuzsi, te milyen szerencsés vagy, hogy tudsz szoptatni. Nekem nem volt elég tejem, éjszakánként 2 óránként kellett szoptatnom-2 hós gyereket. Hát én meg még sokszor most is....). VAgy egész másnál, pl egy (fog)orvos barátnőm nem ismeri föl a kruppot, és hogy esetleg a kruppra érzékeny gyereket nem kellene cigifüstös környezetben tartani. Én barom állat meg minden lépésemnél azt skubizom, hogy hogyan hat ez meg az a kölkömre
és a védőnőknek a munkája talán erre is ki kellene, hogy terjedjen, hiszen az anyuka sokszor nem ismeri föl a jeleket....

Nuk!
Föl a fejjel! Nehéz lehet Nektek, de minden csuda klassz lesz! Csak egymást kell újra megtalálnotok! És nektek legalább több esélyetek van, mert csak egy zsarnokotok van, és van nagyi


Fibi!Lindi! Deni!
11 HÓNAPJA FOLYAMATOSAN AZT ÉRZEM, HOGY KETTÉ FOGOK SZAKADNI!!!!!!!!!!!!!!!! MEG FOGOK ETTŐL ŐRÜLNI!!!!!!!
Az első hónapokban még csak B lelkivilágával foglalkoztam, de most már Pannuséval is kell. Egy percre nem hagyhatom őket kettesben, különben B bántja őt. És persze erre mindenki adja a tanácsokat, hogy szegény B, így meg úgy! NA, de szegény PAnnus? B-t ne üssem meg, mert lelkisérült lesz, de Pannus folyamatos terror alatt nő föl? De hát ő is a gyerekem? Aztán jön, hogy szegény B, miylen kis érzékeny, biztos megviselte, hogy tesója lett, akkor elsírom magam.
NAgyon nehéz két gyerekkel itthon lenni, és a fő ok az, hogy teljesen más az igényük. OLYannyira, hogy egyiknek sem tudok megfelelni. Ezért egyik sem boldog. És ezért én sem vagyok az. Én most már mindenkit lebeszélek a kis korkülönbségről. Járjon csak a nagyobb már óviba! OLyan szar érzés, hogy Pannussal nem tudtam kiélvezni az együtt szuszogós pillanatokat, ugyanakkor B-vel sem azt a hihetetlenül klassz időszakot, amikor már beszél, és mehetnénk mindenhova, mert minden érdekli. Ehelyett a szar hátán egyensúlyozunk.
Ez most így nagyon le van sarkítva, de nagyon durva pl, hogy a napnak nincs olyan perce, amikor egy kicsit egyedül lehetnék, mert napközben sem egyszerre alszanak. Bébiszitter drága, így csak heti egy délelőtt, akkor talán meg tudok főzni a hét második felére. Ennyi....
hosszú lettem. Csak azért mertem ezt lerni, mert látom, másnak sem könnyű, és Fibi, kérdezted, hogy bírom............ MInden reményem a bölcsiben, ami eddig szuper, teganap B akkora patáliát csapott, hogy haza kell jönnünk, hogy a gondozó nénink beszélt a vezetővel, hogy az esetünkben kicsit eltérjenek a beszoktatás rendes menetétől, és hosszabb ideig maradhassunk már most is.
és egy szar anya vagyok, mert lepattintom itthonról a gyerekemet, mert úgy látom, hogy még egy állami gyereklerakatban is jobb helyen van, mint az idegbeteg anyjával
egyébiránt


Ancsi!
Ennyiért már magánkórházban is szülhetnél Én azért tartalak annyira szókimondónak, hogy próbálj meg alkudni! Tapló paraszt dolog, amit a dokid művelt.
Örülök, hogy lány És hidd el, nem lesz semmi gond!

Bendi csodaédes, na és a hóember! ÉS Tündi mekkora!!!!!!!!! NAgyon csinos lányka, nem kell vigyáznia a vonalaira! (bezzeg PAnnusnak )

Indi, köszi a tippet, megtaláltam a Hellingeres Zárórát! ( http://www.mtv.hu/videotar/?id=12686 )
de felrobbanok, annyira butaságokat kérdez ez az Alinda. Amióta ő csinálja, már nézni se bírom a Zárórát, nekem kellemetlen, ahogy az interjúalanyai kijavítgatják, meg elmagyarázzák neki, mekkora fasságokat kérdez...
viszont a Carla Galli és a Vámos M is zseniális

Zuzi, miért lennél tapló szar anya, ha B jól érzi magát a bölcsiben? És nem azért érzi jól magát, mert otthon rossz neki, hanem biztos jó,h gyerekek között van. Egy 2,5 évesnél ez már így van rendjén!
Nekünk is kapóra jött áma az ovi, nyáron még csak elvoltunk (nyaralóban, barát-gyrekekkel), de itthon egyszerűen nem lehetett összeegyeztetni a kicsi meg a nagy igényeit. A nagynak programok kellettek (volna), a kicsinek meg nyugi, és persze bármikor szopi, ami ugye útközben, egy rohangáló nagyobbal...nem is ecsetelem, értitek...
Abba bele sem gondolok,h mi lenne, ha P nem szeretné az ovit, na, akkor taplószar anyának érezném magam, h oda kényszerítem, de szerencsére nagyon élvezi.


Egyébként én is at érzem,h amióta olvaslak titeket, nagyon sokat szélesedett a látóköröm, és sokszor gondoltam,h kár,h ezt vagy azt az első gyereknél nem tudtam még. Pediga már akkor összeolvastammindent, csak épp az ittenihez hasonló gyakorlati dolgok maradnak ilyenkor ki...

Héé, írtam egy hosszút korábban, és sehol sincs!
Csak arra emlékszem belőle,h Judit, örülünk neked, és fontos ember vagy, hát még a Húgod!

És még azt:
Vot, nem Isti hibája,h így érzel, én is csak suttyomban tudom szeretgetni a kicsit, mert a nagy akkor igen féltékeny lesz... Mert egy ovist nem úgy szeretget már az ember, mint egy kisbabát, és emiatt ő elkezdi játszani,h kisbaba...

És én akkor nyugodtam meg, amikor sikerült végre elfogadnom,h nem kell "összeegyeztetnem" (nem tudok jobb szót), meg kiegyenlítenem a 2 gyerekem iráti szeretetet, mert annyira mások, és anniyra másképp szeretem őket, és nem lehetne egyformán...
(Nemtom,h ez most érthető lett-e.)

Rídonli!
Sajnos pont azt érzem, hogy itthon nem jó neki! ANnyira irritálja, hogy Pannustól nem tud nyugodtan játszani És annyira menne mindenfelé! Minden nap megkérdezi, hogy hova megyünk és hogy ki jön hozzánk. Állandó programok kellenének, én meg nem győzöm most már fizikailag.....

Judit!
Mi még nem ismerjük egymást, de én is örülök Neked

Lindi!
Klasszak a gyermekeid!

kérdés: meddig lesz ingyenfotózás a MOM-ban?

Asszem, Tomi bealudt BAzsival. KLassz a magánéletünk De legalább nem kell félnünk újabb gyermekáldástól És tudtam kicsit itt szófosni
Egyébként imádom a gyermekeimet, mert ők tökéletesek, csak magammal vannak problémáim.

Zuzmó, gyere többet szófosizni...biztos sokat segítene!! Azonkívül szerintem mivel B ennyire nyit kifelé, jól teszed, hogy közösségbe viszed!Ne aggódj!Most már pihenj Te is!

Zuzi, örülök, hogy ennyire baró a bölcsi!!! hajráhajrá

mikor olvastalak, 1 dolog jutott az eszembe: a biai védőnő (akár havonta többször is) végigjárja a jól szituált, rendes családokat a lakóparkban, de oda talán sose megy be, vagy max 1x egy évben, ahol hozzáragadna a kilincshez, és 3 gyerek alszik a szüleivel egy szobában stb.
(viszont itt a családsegítő nagyon aktív, így végülis soksok gyerekhez eljutnak)

a fejlesztőben azért szerencsére sok ellenpédát is látok, igazán szegény, iskolázatlan roma család is hordja oda a gyerekét (aki 1 évesen még felülni se tudott!), és ők is megértették, miért fontos ez, és nagyon komolyan is veszik.
Kornél meséli, hogy a munkája jelentős része egészen egyszerű tanácsadás, sokszor neki kell olyan dolgokat elmondania az anyáknak, meg ő vesz észre olyan dolgokat, amit a védőnőnek v gyerekdokinak kellene (pl. nemrég egy esetben ő derítette ki, h a gyereket molesztálták)
szóval akármilyen hű de nagy feneket kerítenek Mo-n a hihetetlen költségeket felemésztő szociális hálónak, általában pont azoknál lukas, akiknek a leginkább szükségük lenne rá...

Köszönöm csajom nevében még egyszer a köszöntéseket és a dícseket Aranyosak vagytok

Deni,
Ne hari de most vettem észre, h egy részt totál nem olvastam el tegnap. Szóval tortasütést nem vállaltam be, így a Patakyból rendeltünk. Tegnap csak hármasban ünnepeltünk, de vasárnap lesz egy nagy összejövetel Mondjuk már lassan az én részem (a családom) totál lemondja a partit mondvacsinált indokokkal és most iszonyúan dühös vagyok rájuk Na mindegy, no panasz.

Leni,
Gyerekdoki nálunk minden egyes alkalommal végig kérdez mindent, h pl. mit tud a gyerek, duma, mozgás stb. téren. Meg persze testileg is végig tapogatja meg ilyenek.

Ruz,
Bendi tényleg jó husiban van de szerintem még ilyen korban nem aggasztó a dolog, főleg (ahogy te is írtad) úgy, h most csak nőttök, de azt ezerrel

Kata,
A hajam azóta megnőt és le is lett vágva Camponás játszóban bármikor benne vagyunk (pláne, h ingyen hesszelhetünk benne, na jó egyébként is ). És képzeld időközben beszéltem a HP-val és mondták, h nem hozzájuk tartozunk szemészetileg, hanem a Klinikákhoz. Rögtön megörültem, mert h Te mondtad, h ott van egy nagyon jó dokinő Tudnál vmi elérhetőséget és nevet adni, mert akkor hozzámennénk inkább.

ÉS ISTEN HOZTA ANDRÁS ZALÁNT!!! Gratulálok a családnak!!!!

Macs,
Füles altatása

Ancsi,
Azért a dokid tarifája nem semmi Én most már simán kérnék mindenegyes alkalommal számlát/nyugtát MÁK-hoz sok sikert

Egyébként nem rég mondták nekem is a munkahelyemen a TB ügyintézőnk, h jövőre visszavesznek minden ilyen jellegű kifizetést (gyed, gyes, csp, anyasági, talán a táppénz marad) a munkáltatóktól Tehát, akinek eddig TB kifizető volt a munkahelye, az is el kezd majd jövő márciustól szívni, többek közt én is
Ebben csak az a vicc, h a meglévő „ügyfeleket” is alig tudja ellátni a MÁK, ezek után a még többet hogyan fogja

Rylie,
De jó, h már láttad a pocaklakódat És a torta dobos volt, nálunk is nagy kedvenc

Marcangoló,
Üdv itt és nagyon jó dolgokat írsz És engem is baromira zavar, h a GK és SZF egy időben van Ált-ban videóra veszem az egyiket, de ma közbeszólt a tkábel és GK nem tudtam felvenni

Ríd,
Tesószeretet

Fibi,
Most mondjam azt, h én egy gyerekkel is idegbajos tudok lenni Szóval emelem a több gyerekes anyukák előtt a kalapom. ++++++!!!! És talán tényleg jó ötlet, h Bálintod lemegy egy picit Bajára

Tinu,
Wow, akkor ezek szerint lassan a sint is elhagyjátok?

Pocak,


Zsanci,
Ez a kép nagyon jó Ha ez tényleg attól a pasitól van, akkor én is csípem

Nuk,
Örülök, h jobban vagy

Votiv,
Én beírtam a naptárba és éljen Isti szófogadása

Lindi,
Gyerkőcök és Bajni már álldogál?

Zuzi,
Nem vagy szar ANYA!! Szerintem minden tőled telhetőt megteszel és ha úgy látod, h Bazsónak jobb a bölibe, akkor vidd és ne legyen lelkifurid. És képet mikor láthatunk rólatok?

Apa ma kezdett az új helyén és már szegény most ki van. Az interjún az mondták, h egy ír projektet kell majd vezetnie kb. 20 emberrel és esetleg félév után kap egy accountot teljesítmény alapján, ma meg kiderült, h mégis csak accountot kéne vezetnie 50 emberrel Hát azért nem mindegy, ráadásul a fizetésigényt sem ehhez mérte

És akkor szülésztorit küldöm Votivnak, Macsnak és Deninek. Még holnap átnézem, nehogy legyenek benne nagy hülyeségek és küldöm

Most csak kettő, mert mennem kell reggelizni és -tetni.
Nekünk dec. 17-e nem jó, mert én szakképzésen leszek.
És Curse: nem lehetne feltenni a szüléssztorit??? Vagy ha nem, akkor nekem is küldd el, lécci! Bár szerintem mindenkit érdekel...
és +1
Kátya: mi is szívesen mennénk jövő héten, ha Szrek megint oly drága, hogy elvisz minket. Nekünk jó a kedd és a csüti is.
És most gyorsan L.

Ja még egy, míg el nem felejtem. Nem tudtam letölteni a netről Virágh Teréz írásait a Thalassából a transzgenerációs átöröklésről. Nincs meg vélelten valakinek? Ebből kéne majd kiselőadni 2 hét múlva...

Zuzi!

De jó, hogy rólad is hallani.

És két gyerekeseknek kis megnyugtatásként írom, hogy mi is ketten voltunk a tesómmal kevesebb, mint 1,5 év korkülönbséggel és anyám egy idő után idegösszeroppanást kapott. Pedig állítólag mi aludtunk rendesen, meg nem voltunk különlegesen rosszak vagy ilyesmi, csak hát ő sem bírta a terhelést...de egy-két hét szanatórium után már jól volt. Szóval több gyerek az mindenkinek nehéz és ti igazán nagyon szuperül helyt álltok!!!! És ne aggódjatok sztem tudják ők, hogy nagyon szeretitek őket és nem fognak lelki sérülést szenvedni. Mert lehet, hogy a tesó miatt elszenvedett sérüléseket pont az kompenzálja majd, hogy olyan plusz dolgokat tanulnak meg pont a tesó miatt ami majd fontos lesz, pl. volt egy műsor a spektrumon, ahol gyerekeket tanulmányoztak és ebben azt mondta valaki, hogy akinek testvére van, az sokkal könnyebben fog eligazondi az emberi kapcsolatokat illetően, mert pl. megtanulja a türelmet, várni a sorára ilyesmik.

Curse

Azt azért nem mondanám, hogy nem okoz gondokat a duciság, ne tudd meg, hogy hányszor hallgattam a dokiktól, hogy milyen nagy a felelősségem, hogy biztos tömöm és ez milyen káros, hogy ilyen a súlya, meg mindig el kellett sorolnom, hogy mit szokott enni, meg ne szoptassam, meg stb. én hiába mondtam, hogy én nem is adok neki édességet, nem adok cukros löttyöt, csak vizet iszik, enni sem eszik extrém sokat, a szoptatás meg tudtommal jó, de már szerencsére nem hízik, csak nő és remélem ez így is marad!!

ruz

Zuzi,
szar hátán egyensúlyozni... ezen dolgozunk mi is...
én problémám:
B-t oviba kell vinnem reggelenként, ehhez 2 másik gyereket is fel kell öltöztetnem, plusz magamat. Ha legalább a kettőt ott tudnám hagyni, kicsit motiváltabb lennék.
Aztán jövünk haza, IGi totál unatkozik, én meg nem tudok mit csinálni, mert Meme is karonülős fajta, úgy meg nehéz sineket épiteni, olvasni, ne adj' Isten, rajzolni...NÉGY napja nem tudtam elmosogatni, senki ne jöjjön vendégségbe... stb...
msot meg mindhárom taknyos, IMÁDOK ÉLNI...

Zuzi,
hozzánk is jöhetnél (szó)fosni, perpill épp jó a csatorna is . töxar, hogy Bazska már bölics, így Lencse kishaver nélkül maradt meg én is!

és persze ne higgyetek Zuzmónak, tök frankó fej anya, jó csaj, nálam sokkal kevésbé idegbajos, csak lefárasztja a két gyerek és ezért zöldeket lát.

Marcangoló!
nem vitted túlzásba a dokihoz mászkálást . majd én is ritkítok rajta önhatalmúlag (ha nincs egyéb panaszom) tökre örülök, hogy végre írtál a topicba! én is nagyon szeretem az írásaidat, csak én egy teljesen más helyen .

Curse,
dokinál mindig kapok szlát v. nyugtát, ezzel sosem volt probléma.

Vera, Lindi!
ha véletlen másodszor is a sors BZS-hez rendel majd szülésre, akkor viszont átpályázom, mert így tényleg szívás az egész . mondom, az a szerencséje a dokinak, hogy nagyon bírom, és marha jó szagembernek tartom, így eszem ágában sincs lelépni. (szerintem nem fog ez gátat vetni a kismama áradatnak túlzottan, mert sokan lesznek így, mint én)

Lindi!
én is sokszor voltam így, hogy kb. 3-5 percet dumáltunk és mehettem Isten hírével, de most, hogy gondom volt, legalább vagy 20 percet csak magyarázott, és nagyon alaposan, rendesen, szóval még csak ezzel sincs gondom.
remélem, hogy a 15 e legalább valamelyest megtizedeli az embereket és tényleg fél óránál többet nem kell majd várnom.

Dóri!
gratulálok a kis jövevényhez, sok boldogságot kívánok!

Kisün, Zsanci!
ha már szeretitek a rajzot, a Napirajzot nem ismeritek? ha valakinek sajátos a humora, az ez a fickó. igaz, újabban trágár, mocskos, de nekem nagyon bejön

Votiv!
légyszi priviben Dorkáról elérhetőséget, úgyis kíváncsi vagyok mi van vele, mert emlékszem, hogy nehezen jött nekik össze a babuci.

és furcsa, de nekem Soma annyira nem jön be külsőre, mi több, annyira férfiatlannak , nyikhajnak tartom, hogy még. ilyenkor csodálkozom el, hogy mindenkinek mennyire más az ízlése. (nekem Rékasi 10000x jobban bejön)

Deni!
ne légy már ilyen, nem is ilyennek ismertelek meg!!! tök jó fej vagy a kőcökkel! ne legyen lelkifurid!

BOCSÁNATKÉRÉÉÉÉS?????????
én megtanultam, hogy nyista bocsánatkérés, mert ha már üvőtök, legyen foganatja is. úgyhogy üvöltés után ronda nézés, és hatása is van a dolognak, sok minden már eszébe se jut, hogy csinálni kéne.

kíváncsi lennék Tinu véleményére, hogy egy szidás után mit ér a bocsánatkérés, illetve, hogy a szidás ér-e bármit is, ha utána rögtön bocsánatot kérünk, mert anyukám csinálta ezt, hogy megtépte a hajunkat, s rögvest ölelgetni, bocsánatolni kezdett, s gyak. a rosszalkodást onnan folytattuk, ahol elkezdtük.

HAVERSZÁJ:
férjem teljes letargiában hívta a nőgyógyi haverját, mikor kidrült a rossz afp, s kérdése végén (hogy Zuzihoz hasonló jelzőket írjak) hozzá tette, hogy "bár én egy laikus paraszt vagyok, de jó lenne tudni". a hapi elmondta a mondókáját, és hozzá tette, hogy "na látod, már nem vagy laikus, csak paraszt!". ezen aztán sikerült kissé oldani a helyzetet, férjem is hahotában tört ki.

Votiv,
köszi a számot, kiderült, hogy az egy másik utca, mint ami nekem kell, de segítettek, s kiderült, hogy az enyémek meg elköltöztek 1-2 hete (mondtam, hogy kb. 1 hónapja nem veszik fel a telót), és adtak új számot, faxszámot, és már küldöm is a faxt.

viszont a ruhás weblapon hiába klikkelek, hogy akárhányas ruci, mert semmit nem hoz be, mintha nem lenne kínálat.

Jokat irtatok, kár hogy kidöltem...

Lelkifuri nálam leginkább a "bünös" gondolataim miatt van, hogy 1 gyerekkel mennyivel könnyebb lenne... és ezért utálom magam.

Votiv,
hellinger akkor jo lehet! önsajnálat IS megvan sajna

Vera,
az oké, hogy néha ámokfutunk, meg üvöltés is idönként belefér, de nálam már mindennaposak ezek, ezért borultam ki.

Zuzi,
bölcsi jo megoldás! ne ostorozd magad!
és nekem is másik (sokadik ) problémám, hogy hogyan legyek kettesben esténként/éjjelenként Zs-vel.... (neki még éjjeli melojai is vannak a tetejében )

és én is azt mondom most már, hogy a nagy ovis legyen, mire jön a teso. én ezt magyaráztam Zsolonak, söt én 5-6 évet akartam, de ö mindenáron a kicsi korkül-re beszélt rá.

Zuzi,

részemről is maximális együttérzés, ami a szar hátán egyensúlyozást illeti
Nálunk van még annyi "extra", hogy Ignácot cipelem hetente Biára, Hankát meg vonszolom magunkkal. De legalább megyünk "valahova"....
És hogy Nukhoz is csatlakozzak: azon kívül, hohgy Hanka ingerszegény környezete miatt lelkifurdallok, ha netán neki tetsző dolgot csinálunk (együttfőzés, séta), amikor Igivel nem tudok aktívan foglalkozni, akkor meg Igi "elhanyagolása" miatt van lelkifurdancsom.

Ettől függetlenül: NEM CSERÉLNÉK EGYIK KOLLÉGANŐMMEL SEM, AKIK JELENLEG UGYEBÁR NAPI X ÓRÁBAN IRODÁBAN TOLOGATJÁK AZ EGERET A SZÁMÍTÓGÉP ELŐTT.

Ennyi vígasz azért kijár

ez a kérjünk-e bocsánatot gyerek leüvöltése után engem is érdekelne.... Mit mond a mi házi-szagértőnk, Tinu?

Házi szagértő.
Nem tudom, asszem én nem fogok bocsánatot kérni. Saját emlékeim szerint nekem sem számított (volna), ha anyám egy-egy idegbeteg jelenet után bocsizik. Az számított csak, ha vége volt és anya végre a normális anya volt, akit megszoktam. Az maga a jutalom. Szerintem ez a bocsánatkérés leginkább az anyákok bűntudatának csökkentésére szolgál. Kamaszkorban persze nem, ott elismerem, hogy van létjogosultsága. De kérdés számomra, hogy egy kicsi gyerekre vajh tartozik-e, hogy anyának milyen felnőtt gondjai vannak, ami miatt leüvöltötte a hajam. Vagy hogy érdekes-e a bocsánatkérés aktusa. Szerintem a metakommunikáció és a viselkedés megváltozása önmagában felér egy bocsánattal. A gyerek látja, hogy anya újra szeret, tehát nincs nagy gond. Anya amúgy sem lehet hülye, béna, az majd csak kamaszkorban evidens.

Ancsi, ott a teljesen más helyen már olyan régen fordutam meg, hogy tán meg sem ismernének. Mentem volna én dokihoz gyakrabban, de csak így volt időpont. Egyébként nemcsak az a baj, hogy sokan vannak, hanem az, hogy B.Zs. szeret és tud beszélgetni. Emlékszem, hányszor vártunk egy csomót, a zuram már ki nem állhatta a mozgólépcsőzést Lőrinccel... A végén téged követve már telefonnal indítottam.

Votiv, nagyon köszi a közhasznúsági jelentést, legalább látom, kik vannak még a társaságban, és a nagy részüket ismerem, úgyhogy !

Judit, én nem vagyok nagy ember , tökre meglepődtem, hogy itt is ismernek néhányan, de hát kicsi ám ez az internetes babás világ, és aki rendszeresen ugyanazon a néven fordul meg itt- ott, arra előbb- utóbb már legyintenek, hogy ja, már itt is ő.

Nem tom, nekem ez a bocsánatkérés nem megy. Én amúgy sem szeretek, kicsi koromban is utáltam odaállni anyám elé, hogy bocs, nálunk a zuram erőlteti. Persze megvan a logikája, mert lezárja a helyzetet, de nekem elég, ha elszáll a méreg, és akkor már úgyis szent a béke. De akinek ez jön belülről, ám kérjen... Mindig csak azt mondják a Vekerdyék is, meg R.J., hogy az ember adja magát, mert úgyis hiteltelen, ha valami erőltetett nevelési elv mentén próbálunk viselkedni. Azt a gyerek úgyis leveszi. Nyilván extrém esetekben ne adja az ember magát (tehát ez nem ad felmentést minden disznóságra), de hát mi is lehetünk idegesek az egész napos nyúzástól, és nekünk is lehet rossz napunk, amikor türelmetlenek vagyunk. Szerintem ezt a gyerekeink simán elnézik nekünk. /És legalább megtanulják, meddig szabad elmenni. /

Marcangoló,
azon röhögök, hogyha eddig nem jöttünk volna rá, hogy itt is ismerjük egymást, most biztos megismertelek volna . (babák alapján)
a másik helyen meg tudják, hogy sztár vagy és várnak vissza!

én nem bocsánatot szoktam kérni jelenet után, hanem megszeretgetem , és higgadtan is elmondom neki, mi volt a baj. bocs ha félreérthetö voltam.

Valóban, ha nem jön belülről, akkor nem ér semmit.
Hát nekem jön belülről.
Ha megbántok valakit, akkor bocsánatot kérek - őszintén és nem kényszerből, úgy nem menne. A gyerekem pedig nem kevesebb értékű, mint egy felnőtt - nem csekélyértékű ember ő, hanem kicsi ember. Szóval neki különösen jár a bocsánatkérés. A tisztelet. Ja, ehhez modnjuk ekell egy nagyfokú alázat, amire nem minden ember képes. Én se mindig, de a gyerekemmel - és más gyerekekkel - szemben abszolút. ÉS a fiam is mindig jön és megszeretget, ha csinál valami olyat, amitől égnek áll a hajam.(kölesgolyó széthajigálása szándékosan például) Pedig nem követelmény. Ő is azt érzi, hogy kell a lezárás és feloldás.

én is úgy vagyok, h a bocsánat BELÜLRŐL jön, mint pl a köszönöm, ha vmit megcsinált, és légy szives...
de sajna néha süket fülekre talál a légyszi, és akkor néha-sokszor elpattan a húr.
Van, h nem kérek bocsánatot, mert teljesen jogosnak érzem a hisztim, akkor nincs bocsánat!
és van néha az, h úgy érzem, felesleges a bocsánat, mert okosabb lenne inkább NEM üvöltözni. Ilyenkor csak csendben szégyellem magam.
Aztán Bvel már tök jól lehet dolgokat megbeszélni. ÉS ezért jóval kevesebbszer is szivat, de ha olyanja van, simán kiröhög a világból...Már most kamaszodik.

Zuzi,
ti nem mentek vmikor egészséges rendelésre??? Összefuthatnánk...
és bölcsi:
nekem is volt anno Bvel ÓRIÁSI lelkiismeret furdim azért, mert LEPASSZOLOM!
DE: ez NEM igy van. SOk okos ember mondta azt, és én HISZEK nekik, h egy gyereknek SOKKKAL jobb egy olyan anya, akivel naponta mondjuk 4 órát van együtt ,de az MINŐSÉGI idő. Mig ha egész nap együtt vagytok, az mennyiségileg esetleg okés, de ha 3 óra múlva már üvöltözöl vele, az neked is rossz és neki is rossz. és egy 2,5 évesnek már NEM elég az anya társasága, főleg, ha kistesó is van. Most látom Iginél, h ő olyan kis érzékeny, h nincs szivem bölcsibe vinni,é s du már UNATKOZIK. Mivel Meme is egész anyát kiván, igy ált. felé dől a mérleg nyelve,Igi meg csokit kér, tv-t akar nézni, mert unatkozik...
szóval, bölcsi igenis JÓ. és anno még Adával beszéltük, h ált azok mondják, h fúj, akiknek 1. van segitségük, 2. egy gyerekkel nyomják. ÁLTALÁBAN, mondom.
szóval, mi is nagyon gondolkozunk a bölcsin, egy bajom, h nem tudom rendesen beszoktatni, ha Meme is ott van, mert ő sir, menni akar, és akkor én is türelmetlen leszek Igivel, és hisztisen otthagyom, ahelyett, h szépen beszoknánk...

nálam is a gyerek PARTNER és nem alám rendelt kis lény. Még egy póktól is bocsánatot kérek, ha kizavarom, ennyi jár a gyerekeimnek is...

Sziasztok!

Annyira jókor jött nekem,hogy mindenki ennyire őszinte.
Hetek óta ülök egy hullámvasúton és nem látom,hogy hol lehet kiszállni. Hiába nagy az egyik gyerekem,vele a tinigondok mennek napi 24órában és ahogy remekül írja Tinu:evidencia a szülő hülyének nézése A kisebbik pedig szuperül veszi az ovis akadályokat,mindenki az égig dícséri,na de hazajön és estig 100%-on pörög,mert itthon nem kell viselkedni.A pocaklakóval elvagyunk,de azt érzem hosszú hetek óta,hogy egyszerre szívják az energiámat kintről és bentről is.Valószínű,hogy nem bírnám most a tehelést,ha Dorka itthon lenne egész nap.Igaz csak félnapos,de ez is felüdülés nekem,igaz azt látom,hogy neki is. Legalábbis ezzel nyugtatom magam.
Valószínüleg ennek köszönhetem,hogy 2 hónapja náthás vagyok és 1 hete nem alszom éjjel,hanem a nappaliban gubbasztok a köhögéses rohamaimmal.
Természetesen ha magamba szállok nagyon boldog vagyok,hogy vannak nekünk,de közben kezdődik a para is,hogyan lesz hamarosan mindez 3 gyerekkel.
Ami a korkülönbséget illeti,én mindig is azt vallottam,hogy min. 3év.Pontosan azért,hogy amíg a nagyobb oviban van,legalább addig lehetőség van csak a kicsire koncentrálni.
/Na persze könnyen beszélek,mert nálunk most ez így alakult/

Most nem tudok mást írni,egyszerűen jól esett leírni

Bocs, egy teljesen off:

Nem tud valaki JÓ gyerekháziorvost a III. kerületben?

(Elegem van a miénkből. )

modositok: akkor NEM szoktam bocsánatot kérni, ha direkt rosszalkodik, és emiatt balhézom vele. ha véletlen kiönti a gyümilét vagy azt látom rajta, hogy igényel engem, és emiatt sir, de mégis elpattan a hur, és megbánom, akkor SZOKTAM bocsánatot kérni. csak hogy egyértelmü legyen

és Judit,
én is örülök Neked, és köszi amit irtál itt nemcsak a "nagyemberek" kapnak helyet csak elvoltam foglalva a magam nyomorával, azért nem reagáltam rögtön, ne haragudj

Szerintem fontos tudni, vagy legalábbis értékes információ, hogy kinek mit jelent a partnerség. Gyanítom, sokan sokfélét értünk alatta. Én tisztelem a gyerekeket (másképp nem is tudnék, tudtam volna velük dolgozni), az érzéseiket, gondolataikat stb. DE sokszor a partnerség (ha rosszul értelmezi a szülő) sokkal, de sokkal megterhelőbb lehet, mint ha nem tekintjük partnernek (bizonyos dolgokban) a gyerekünket. Én most olyanra gondolok, mint hogy nem jó a gyereket azzal terhelni, hogy nekünk (szülőnek) milyen gondjaink vannak a férjünkkel/feleségünkkel. A halálom, mikor azt mondja anyuka, hogy nekem a gyerekem mindig a barátom/barátnőm volt. Vagy hogy a gyerekemmel olyan a viszonyom, mintha barátnők lennénk. Könyörgöm, a gyereknek nem arra van szüksége, hogy az anyja a barátnője legyen, hanem hogy az ANYJA legyen.
Na gondolom, megint jócskán félre lehet érteni, amit mondani akarok, dehát nem tudok mindent leírni egyszerre, ami a fejemben van.

Votiv: nagyon köszi, hogy feltetted a záróra linkjét. Végre megtudtam (Vámos MIklóstól), hogy konkrétan mi az a családfelállítás. Én már annyi embertől kérdeztem, de nem sikerült kihámoznom. Így végre sikerült képbe kerülnöm és ez fontos most nekem a transzgenerációs átöröklés miatt.
Hát megmondom őszintén (és elnézést a családfelállító fanoktól), hogy nekem nem igazán szimpatikus ez a módszer. Úgy érzem, ez már megint valami, ami leegyszerűsítve, lebutítva nyújt valamit "tömegeknek". Vagyis ahelyett, hogy az emberek pszichoterápiába (családterápiába, vagy pszichodráma csoportba) mennének, elmennek egy-egy ilyen napra. Na, nem fejtem ki jobban, majd egyszer akit érdekel, személyesen, mert azt hiszem, most nem vagyok képes szabatosan megfogalmazni. A lényeg, hogy túlmisztifikál (elhomályosít, elken), ugyanakkor leegyszerűsít is olyan jelenségeket, amelyek a pszichológia sokkal jobban tud (szerintem) magyarázni.

Bocsánatkérés: ha jogosan ordítom le a hajat egyik vagy másik gyermekem fejéről, akkor nem kérek soha, mert megérdemelte. Engem az, hogy kiabálok a gyerekemmel, nem taszít lelki válságba.
DE ha hisztispicha vagyok aznap, és igazságtalanul vagyok türelmetlen, ordibálok stb., akkor igenis elnézést fogok kérni a gyerekemtől.
Nekem ez személyes ügy, nagyon bántott, ha anyám ugyanezek miatt balhézott velem, és én tulképp nem voltam hibás, viszont utána úgy tett, mintha mi sem történt volna, csak bennem maradt a bűntudat, hogy én rontottam-e el valamit
Az őszinte bocsánatkérés számomra olyan aktus, mellyel nyilvánosan beismerem, hogy hibáztam. Nekem nagyon fontos, hogy tudassam a másikkal (legyen ez akárki, és itt a gyerekem teljes jogú személynek számít), hogy igen, hülye voltam, elrontottam, beismerem. Nem jóvátétel, viszont megszünteti azt a bizonytalanságot (a gyerekben is!), hogy ki a hibás a kialakult szituációért.

v

Votiv,
Alinda régi nagy "kedvenc", ritka a magát ennyire okosnak tartó riporter... de van ám fan-clubja is

Sziasztok!
Voltunk ma reggel tanácsadáson, B fél kgt hízott, amit az orvos nem sokallt, de aztán végigkérdezte,h miket csinál, és azt mondta,h így már érthető, mert oylan sokat mozog. És nagyon meg volt vele elégedve, és a köldökével sem kell semmit csinálni, ha iskolás korában csúnya lesz még, akkor esetleg kell majd plasztikázni,h szép legyen, de főleg,h ne legyen gond vele, amikor majd babát vár.

Zuzi, sztem nem baj,h Bnek már kissé unalmas otthon a Kistesóval, meg Anyával! Egy ekkora gyereknél ez már normális! (Persze, ha még nem így lenne, akkor sem lenne baj, de ő ezek szerint ilyen közösségi gyerek.) A bölcsi meg fogja oldani a gonokat! Nehogy emiatt lelkifurid legyen! Nekem is be kellett látnom,h egyszrűen képtelenség 2 gyerek minden igényét folyamatosan kielégítei, még akkor is, ha a sajátomat és az apjukét teljesen háttérbe tolom is...

Zsan, reggeli oviba vivés, áááááááááááááááá, pedig nekem 1el kevesebb van..... Ma elrohantam Pvel, amíg Apa még itthon volt, de persze tovább tartott, mint gondoltam, úh szegény jól elkésett... Szal, ez a verzió nem játszik. Persze a nagy rohanásban itthon hagytam a gyümölcsöt, amit ma nekünk kellett vinni, úh hazajöttem, Apa morgolódva el, gyors szopi, öltözés, és vissza a gyümivel (és Bvel) az oviba... És még utána is siettünk, mert ip-re mentünk a tanácsadásra a dokinkhoz. És B rettenetesen utál öltözködni. (Bár melyik 10 hós szeret?!)

Fibi, sztem az nem rossz, ha elmondjuk,h miért voltunk mérgesek. Nem biztos,h különben lejön nekik. Sőt, én emlékszem, néha értetlenül néztem,h a felnőttek mit idegeskednek... Így legalább utólag megértik. P sztem meg szokta érteni.

Ancsi, sztem amég nem indult be a webáruház. Én föliratkoztam a hírlevelükre, biztos szólnak,ha lesz már áru.

És tegnapi elszállt hszemben gratuláltam én is a kis Andáshoz, de most megismétlem: gratulaa!

Tinu,
nagyon egyetértek a partnerséggel (a gyereknek meg kell adni a lehetőséget, hogy GYEREK legyen, nem szabad a barát/szülő stb. szerepébe kényszeríteni), azzal nem, hogy a bocsánatkérést fölöslegesnek tartod... gyerekszemmel bennem csak bizonytalanság maradt, és bűntudat, akármennyire is rendeződött a helyzet köztem és anyám közt egy-egy balhé után...

Vera,
jol mondod! én is igy gondoltam, csak nem tudtam ilyen értelmesen leirni (kicsit KO vagyok)

Zuzi, Zsanci, Gabi, ésakitmégérint
Akkor mi a megoldás: a bölcsi meg az ovi?????? B még biztos nem megy 1 évig oviba, akkor addig szanatoriumba megyek, mint Ruz anyukája? (mert a nagyszülök csak pár napra tudnak segitséget nyujtani, aztán ujra kezdödik elölröl minden.....)

Rid,
én is abban bizok, hogy B már érti, ha utolag elmagyarázom neki, miért voltam dühös. csak nem értem, hogy vannak dolgok, amit minden nap százszor is elmondok, és azértiscsinálja.... mint a ma reggeli dolog: hogy a sirásával felébresztette az éppen elalvo öccsét. Aztán a kiabálás után megbeszéltük ezredszer is, ölelgettem, azota felszabadultan játszik meg eszeget... csak miért kell 5000x ugyanazt végigcsinálnia??

Tinu szerintem nem volt félreérthető, amit irtál.

Én teljesértékű emberként kezelem a gyerekeket, de nem velük fogom a szerelmi ügyeimet megtárgyalni és azzal se terhelném őket, hogy nekik kelljen dönteni - annak a felelőssége is a felnőtté. De nagyon sokan úgy gondolják, hogy megüthetnek egy gyereket dühükben például, vagy most hosszan sorolhatnám(csak rácsaptam a kezére, mert már megint hozzányúlt a nemtommimhez) .Én azt tapasztalom, hogy itt, a világnak ezen a táján mi nem tiszteljük a gyerekeket. A felnőtteket se, persze, de a gyerekeknél ez még szembetűnőbb. Ha egy svéd vagy norvég ember jár nálunk, megdöbben azon, hogy bánunk mi a gyerkeinkkel. Szomorúan. Siralmasan. Hát nem. nem. nem. nem üthetünk meg egy gyereket és nem alázhatjuk meg. Akkor se, ha otthon ezt láttuk. Mert mi már felnőttek vagyunk, felelősek a tetteinkért.

Én annyi ilyen helyzetet éltem át gyerekként, láttam a környezetemben és a mai napig is látok mindenfelé.

Nemigazmá, mithisztizel! mondta a minap a tömött buszon a babakocsiban siró néhány hetes gyereknek az anyja, mert az merészelt a zuhogó hóban és a tömött buszon folyamatosan sirni. Mert rázni kell a seggát állandóan, csak akkor fogja be! Hát itt kezdődik a dolog. Ahogy beszélt a babáról, abban már benne volt az egész.

Nekem ez nagyon fájó pontom, mert tehetetlennek érzem magam, amikor ilyet látok - mindig a gyerek issza meg az összes baromságunk levét. Aztán persze ez gyűrűzik és egy idő után majd valóban nehezen kezelhető - urambocsá elviselhető lesz a gyerek - hiszen ebbena környezetben él.

NA jól elhosszitottam a szövegem fonalát, bocs.

Judit gyere panaszkodj, akkor minden fül rád szegeződik és máris fontos ember lettél csak viccelek ám

Tinu,
TELJESEN osztom a partnerségről irott gondolataidat!
még ha nem is ezt tűnik ki abból ,amit irok. Attól,h a gyerek PARTNER, még nem a lelki társam.

Judit,
én is szivesen olvaslak.

gyerekeim überhülyék, Most mondtam Levinek,h IGi jövő héttől BÖLCSIBE!!!!!!!!!!!
és Ő szoktatja be!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Indi,
ez a buszos eset ilyenkor nekem is összefacsarodik a szivem. legszivesebben beszolnék az illetönek....

na megyek játszani a naggyal, ennyit engedélyezett....

Természetesen az önmagukat a családért a lehetetlenségig feláldozó anyákra itt msot nem céloztam, topikunkban szép számmal akadnak ilyen aszonyok, jól tudjuk, bár ők az ellenkezőjével áltatják magujat

Kisün: én nem hiszek az egyetlen és nagy Igazságban. Különbözőek vagyunk (különböző élettörténettel, gyerekkorral, különbejáratú anyákkal stb.) és különbözőek a gyerekeink is (temperamentumban, életkorban, velünk/anyájukkal való kapcsolati történetükben). Nem hiszem, hogy ki lehet jelenteni, hogy bocsánatot kérni már pedig kell vagy nem kell. Számodra fontos és elsősorban azért, mert gyerekkorodban neked fontos lett volna. SZámomra meg sokkal kevésbé tűnik fontosnak (persze az én gyerekem még kicsi és még nem volt ilyen konflinktusunk), mert nekem bocsánatot kérni azt is jelenti, hogy valaki hibás volt. Én mostanában arra kezdek rájönni a párommal való veszekedések, kibékülések során, hogy a bocsánatkérés szenyázás és nem annyira lényeg, mert sosincs olyan, hogy valaki márpedig hibás volt, míg a másik nem (szerintem egy gyerek-felnőtt viszonyban is lehet így, hogy nem fekete-fehér a helyzet). Megbocsájtani viszont nagyon fontos - akár bocsánatkérés nélkül is. Szóval nekem most fontosabbnak látszik megbocsátani (kvázi bocsánatkérés nélküli napirendre térni a történtek felett) és metakommunikatíve, vagy viselkedésben megszeretgetni a másikat, mint önostorozni, meg szövegelni. De ez az én igazságom és most. Prímán meg tud férni a fejemben a te igazságoddal.

Fibi,
a MIÉRT ??? nálunk is kp-i kérdés.
és miért? hát, mert csak...FIGYELMET akar...mindenáron...tudod, a rossz reklám is REKLÁM...

Leni!

Én, ki igen ritkán írok hozzátok, de azért gyakran olvaslak Titeket , gyerekorvos ügyben Dr. Faragó Sándort nagyon tudom ajánlani, a Vörösvári úton rendel, igaz mi nem sokáig jártunk hozzá költözés miatt, de nagyon lelkiismeretes, és klassz orvos. 367-3495-ös rendelői számon lehet elérni.

Niki

igen, arra jöttünk rá tegnap éjjel Zsoloval, hogy ha MINDEN percünket a gyerekeknek szánjuk, akkor nincs hiszti, nincs sirás. tegnap este is csak B-re figyeltünk, és egy angyal volt. csak az a baj, hogy ez nem megy minden nap, merthát nekünk is vannak igényeink