húúúúúú mi van itt
a probléma gyökere, hogy egy felfokozott lelki állapotban összeverődött csapat együtt kezdi élni minden napjait, emiatt hamarosan annyira közelállónak érzik a csop.tagokat, mintha több éves barátságokról lenne szó, intim részletekbe menően megtárgyalják a magánéletüket.. és elfelejtik, hogy tulajdonképp vadidegen emberekről van szó

olyan, mint egy valóság showban összezárt emberek csoportja, akik elvesztik a realitás érzéküket
sőt, hogy tovább menjek, kialakul egyfajta hierarchikus rend is.. vannak preferált hozzá szólók, vannak akik saját magukat pozícionálják a stílusukkal, tapasztalatukkal.. és persze vannak a lelkes hívek, akik erősítik is őket ebben.. no meg a semlegesnek álcázott maradék
ahol
most tartunk, akár borítékolni is lehetett volna:
Ismerkedünk, barátkozunk, imádjuk egymást(abnormális érzelem kitörések „jaj mi lenne velem nélkületek”..stb), találkozók szervezése(amik persze jól sikerülnek, bár halványan csökken a lelkesedés az x.után) különböző vélemények, nézeteltérések,
vérre menő viták , sértődések, lemorzsolódások tömege, topik halál…
na osztom az észt
bár a fenti analizálás bori asztala, most én is megengedtem magamnak egy kis eszme futtatást..
úgy is szabadrablás van..
