Nos a képek...
aranyosak vagytok, hogy aggódtatok... bevallom én is... a doki azt mondta, hogy nem jó, hogy ennyire aggódok, neki a nyugodt kiengyensúlyozott várandóság az elve... ezért is szeretem...
Hála Istennek a kicsinek nem lett baja, doki azt mondta ha fájdogál még a fejem akkor kiír egy vizsgálatot.... akkor lene veszélyes ha rh összeférhetetlenek lennék de ez nem áll fenn emlékeim szerint... bár a vércsoportomat nemtudtam megmondani
A dokira most is három órát vártunk... fél hatra voltunk berendelve... fél kilenckor sorra is kerültünk... (azzal bíztatott, hogy bár igyekszik a szüléshez beérni d elég nehéz így, hogy aránylag messze van egymástól a két kórház és az új munkahelye elsőbbséget élvez, de azért reménykedünk, hogy majd odaér...

) sajnos se képet nem tudot adni sem videóra felvenni, de elvittük a fényképezőgépet és azzal örökítettük meg az eseményeket...
Nagyon mókás volt mert elkezdtem nevetni amitől pocaklakónak földrengést okoztam... a látványtól meg nem bírtam abbahagyni a nevetést... kár, hogy a videót nemtudom feltenni...
A nemét még nem látni, de apja szerint tuiti lány mert egyfolytában járt a szája, meg dugdosta a nyelvét!
Nos...
