Hat lanyok nem hiszem, hogy egyetlen nagy igazsag letezne. Engem is megcsaltak. Sok szempontbol az en hibambol. Anya voltam akkor amikor felesegnek kellett volna lennem, es duhos, sertett feleseg amikor megerto es megbocsato tars kellett volna legyek. Mi sajnos ugy tunik nem tudjuk ujraepiteni a hazassagunkat mert mindket oldalon sok a seb. A lanyunk 6 honapos volt mikor a ferjem eloszor felrelepett. Azota a lanyunk 2 eves es 2 hete elkoltozott, mert ugy erzi, hogy nem tudja hol a helye a vilagban. Azt remeli a tavolsag megadja a valaszt. Aki hasonlo helyzetben van azokkal megosztanam a tapasztalaltomat:
Ha egy komolyan atgondolt hazassag nem mukodik az mindket felen mulik. A felek erkolcsi tartasan mulik ki mit tesz ez ellen vagy ennek erdekeben. Es persze a lehetosegeken.
Ha valaki nem tudja a csaladjat osszetartani, hazastarsaval es a gyerekeivel boldogsagban egyuttelni annak lehet, hogy jobb is ha nem teszi. Viszont a boldog kapcsolathoz kellenek a jotekony hazugsagok mert a kegyetlen oszinteseggel nem biztos hogy a celunkat elerjuk, sokszor inkabb az ellenkezojet.
Új privát üzeneted érkezett!
2003.02.26 09:55
Kedves Aa!
Szerintem sem szabad most már bevallanod neki azt, ami történt. Maradjon a Te titkod örökre, hiszen Te magadban már végigélted azt amit mi egymás mellett, egymás kínzásával. Választottál, és valószínûleg úgy érezted, hogy jól választottál, és ennek megfelelõen cselekszel.
Én olyan típus vagyok, aki semmit sem tud magában tartani, én valószínû, hogy nem tudtam volna titokban semmit sem csinálni. De ha képes vagy rá, az mindkettõtöknek a legjobb.
Kedves Nóra!
Csak bíztatásképpen: nálunk is iszonyatosan sok seb volt mindkét oldalon. De begyógyultak, és könnyen meglehet, hogy nem marad nyoma egyáltalán. Viszont felület megerõsödött! (nem sokon múlott, hogy a párom ugyanígy elmenjen, már meg is beszéltük, de egyszerûen nem bírtuk elengedni egymást. Egy hajszálvékony szálon függött a kapcsolatunk, de valami csoda folytán megtartotta...) Ne add fel!
Kriszta
Szerintem sem szabad most már bevallanod neki azt, ami történt. Maradjon a Te titkod örökre, hiszen Te magadban már végigélted azt amit mi egymás mellett, egymás kínzásával. Választottál, és valószínûleg úgy érezted, hogy jól választottál, és ennek megfelelõen cselekszel.
Én olyan típus vagyok, aki semmit sem tud magában tartani, én valószínû, hogy nem tudtam volna titokban semmit sem csinálni. De ha képes vagy rá, az mindkettõtöknek a legjobb.
Kedves Nóra!
Csak bíztatásképpen: nálunk is iszonyatosan sok seb volt mindkét oldalon. De begyógyultak, és könnyen meglehet, hogy nem marad nyoma egyáltalán. Viszont felület megerõsödött! (nem sokon múlott, hogy a párom ugyanígy elmenjen, már meg is beszéltük, de egyszerûen nem bírtuk elengedni egymást. Egy hajszálvékony szálon függött a kapcsolatunk, de valami csoda folytán megtartotta...) Ne add fel!
Kriszta
2003.02.26 12:23
Pkriszta, Aa, egy kicsit elszakadnék az esetetektõl, vissza a korábbiakhoz.
Kicsit zavar, hogy a csalás-pártiak állandóan úgy próbálják beállítani, hogy mások azért nem bûnöznek, mert nem éri õket kísértés. Nevetséges stratégia úgy próbálni felmenteni magukat, hogy közben még hízelegjenek is maguknak ("egy ilyen jó nõ, mint én, nem tehet róla")!!!
Egy ilyen vki ezt írta korábban:
"Elõbb-utóbb minden házasság elérkezik ahhoz a ponthoz, hogy valaki 'félregondol'. Aki ezt tagadja, az vagy hazudik vagy MÉG nem jutott el idáig. ... Miért kéne elfojtani a vágyat, ellenálni a kísértésnek? Az élet nem szólhat lemondások sorozatáról. Ezek ugyanúgy kellenek az embernek, mint a napi szükségletek.
Egy jó házasságban maximum az szokott hiányozni a nõnek (a férfiakra ez szerintem nemigen vonatkozik, sajna) hogy már nem tekintik olyan gyakran kívánatosnak, mint korábban. Sokan azzal követik el a hibát, hogy rögtön elájulnak attól a férfitól, aki ezt hosszú idõ után elõször megteszi. Ott kéne megállni, hogy konstatáljuk, igen, látszik rajta, hogy tetszünk neki, és kész. Nem CSAK erkölcsi okokból, önsanyargatva, hanem mert legtöbbször csak ennyire vágyunk, ez hiányzik! Ez a napi szükséglet, nem új arccal kavarni. Egyszerûen tudatosítani kéne magatokban ezt!
Ezt is olvashattuk:
"Perverznek tartani ezt az egészet pedig azt jelenti, hogy nem vagy tisztában valamelyik fogalom jelentésével. Vagy a perverzió vagy a megcsalás szót nem érted."
Pedig nagyon igaza van annak, aki a két fogalmat összekötötte: perverzió az, amikor te úgy élvezel, hogy az a másiknak fájjon (és ne legyen élvezetes). Ezért nem perverzió a homoszexualitás, vagy akár a közös egyetértésbõl elkövetett szado-mazo. A megcsalás viszont pontosan ezért perverzió.
Olvashattuk továbbá:
"Nincs az a lepedõbajnok, akit nem ununk meg egy idõ után."
Sajnálom azt, akinek a társa CSAK egy lepedõakrobata, és érdekessége ebben áll. Számomra a társ ennél jóval több, és eszembe sem lenne ilyen szánnivaló okokból olyasmit tenni, ami (ha megtudná) fájhatna neki.
Kíváncsi vagyok, az idézett szerzõ hány évesen ment férjhez. Ez a tünetegyüttes azokra illik, akik elhamarkodták a dolgot, nem gondolva azzal, hogy 30 évesen elkezdik sajnálni, mi mindent hagytak ki. Aki kitombolta magát, és jó társat választott, az nem így jár.
Laura
Kicsit zavar, hogy a csalás-pártiak állandóan úgy próbálják beállítani, hogy mások azért nem bûnöznek, mert nem éri õket kísértés. Nevetséges stratégia úgy próbálni felmenteni magukat, hogy közben még hízelegjenek is maguknak ("egy ilyen jó nõ, mint én, nem tehet róla")!!!
Egy ilyen vki ezt írta korábban:
"Elõbb-utóbb minden házasság elérkezik ahhoz a ponthoz, hogy valaki 'félregondol'. Aki ezt tagadja, az vagy hazudik vagy MÉG nem jutott el idáig. ... Miért kéne elfojtani a vágyat, ellenálni a kísértésnek? Az élet nem szólhat lemondások sorozatáról. Ezek ugyanúgy kellenek az embernek, mint a napi szükségletek.
Egy jó házasságban maximum az szokott hiányozni a nõnek (a férfiakra ez szerintem nemigen vonatkozik, sajna) hogy már nem tekintik olyan gyakran kívánatosnak, mint korábban. Sokan azzal követik el a hibát, hogy rögtön elájulnak attól a férfitól, aki ezt hosszú idõ után elõször megteszi. Ott kéne megállni, hogy konstatáljuk, igen, látszik rajta, hogy tetszünk neki, és kész. Nem CSAK erkölcsi okokból, önsanyargatva, hanem mert legtöbbször csak ennyire vágyunk, ez hiányzik! Ez a napi szükséglet, nem új arccal kavarni. Egyszerûen tudatosítani kéne magatokban ezt!
Ezt is olvashattuk:
"Perverznek tartani ezt az egészet pedig azt jelenti, hogy nem vagy tisztában valamelyik fogalom jelentésével. Vagy a perverzió vagy a megcsalás szót nem érted."
Pedig nagyon igaza van annak, aki a két fogalmat összekötötte: perverzió az, amikor te úgy élvezel, hogy az a másiknak fájjon (és ne legyen élvezetes). Ezért nem perverzió a homoszexualitás, vagy akár a közös egyetértésbõl elkövetett szado-mazo. A megcsalás viszont pontosan ezért perverzió.
Olvashattuk továbbá:
"Nincs az a lepedõbajnok, akit nem ununk meg egy idõ után."
Sajnálom azt, akinek a társa CSAK egy lepedõakrobata, és érdekessége ebben áll. Számomra a társ ennél jóval több, és eszembe sem lenne ilyen szánnivaló okokból olyasmit tenni, ami (ha megtudná) fájhatna neki.
Kíváncsi vagyok, az idézett szerzõ hány évesen ment férjhez. Ez a tünetegyüttes azokra illik, akik elhamarkodták a dolgot, nem gondolva azzal, hogy 30 évesen elkezdik sajnálni, mi mindent hagytak ki. Aki kitombolta magát, és jó társat választott, az nem így jár.
Laura
2003.02.26 17:44
Kriszta koszi a biztatast jol esik olvasni. Neha azert nehez benne hinni foleg hogy a keteves lanyom nem ert az egeszbol semmit. Az biztos hogy igy vagy ugy ezekbol a helyzetekbol az ember erettebben es "erosebben" kerul ki.
Laura: Elviekben egyett ertek ha nem is ilyen elesen megfogalmazva a nezeteiddel, de szerintem a gyakorlat azert mas. Az elet annyi mindent hozhat amire az ember almaban sem gondol. Es nem mindenki van felvertezve ennyi minden ellen, szerintem mi emberek igenis gyengek vagyunk persze erre egyaltalan nem kell buszkenek lenni is nem is mentseg semmire.
Laura: Elviekben egyett ertek ha nem is ilyen elesen megfogalmazva a nezeteiddel, de szerintem a gyakorlat azert mas. Az elet annyi mindent hozhat amire az ember almaban sem gondol. Es nem mindenki van felvertezve ennyi minden ellen, szerintem mi emberek igenis gyengek vagyunk persze erre egyaltalan nem kell buszkenek lenni is nem is mentseg semmire.
2003.02.27 08:06
Norcsa!
Téged megcsaltak, ha jól értelmezem, és a férfi az más ebben a tekintetben, mint a nõ. Úgy értem, hogy a nõk többségét szerintem az extra szex lehetõsége nem ejti borzasztó kísértésbe, a férfit igen. Ezért férfiak esetén én is úgy gondolom, hogy "akaratukon kívül" megtörténhet a dolog - inkább, mint nõknél.
Tulajdonképpen Téged akartalak kérdezni, hogy pontosan hogy értetted a "hibáidat". Uis én is ettõl félek, mivel folyton csak a gyerek után rohangálok, az az egyetlen témám, lompos vagyok és fásult. Néha elcsodálkozom, hogy nem kritizál, és hálás vagyok, hogy még így is szeret, és ezt gyakran a tudtomra is adja. De ha összehasonlítom magamat és azt, amit nõként nyújtani tudok egy munkahelyi cicababával...
Szóval félek attól, hogy mindez majd megbosszulja magát.
Laura
Téged megcsaltak, ha jól értelmezem, és a férfi az más ebben a tekintetben, mint a nõ. Úgy értem, hogy a nõk többségét szerintem az extra szex lehetõsége nem ejti borzasztó kísértésbe, a férfit igen. Ezért férfiak esetén én is úgy gondolom, hogy "akaratukon kívül" megtörténhet a dolog - inkább, mint nõknél.
Tulajdonképpen Téged akartalak kérdezni, hogy pontosan hogy értetted a "hibáidat". Uis én is ettõl félek, mivel folyton csak a gyerek után rohangálok, az az egyetlen témám, lompos vagyok és fásult. Néha elcsodálkozom, hogy nem kritizál, és hálás vagyok, hogy még így is szeret, és ezt gyakran a tudtomra is adja. De ha összehasonlítom magamat és azt, amit nõként nyújtani tudok egy munkahelyi cicababával...
Szóval félek attól, hogy mindez majd megbosszulja magát.
Laura
2003.02.27 09:12
Hat nalunk is ez volt. Persze nem annyira a lompossag szamit, hanem az, hogy hogyan erzed magad. A munkahelyi cicamicak persze mindig mosolyognak, megertik a munkahelyi gondokat, tobbnyire apoltak es kipihentek. Aztan otthon van egy faradt, kimerult feleseg, egy ordito beteg gyerek, megoldando feladatok. En nem voltam mar az a magabiztos, csinos frissen manikurozott, csinos feleseg aki csak arra var, hogy a ferje tamasza lehessen mindenben. Kb. 10 kilo felesleg volt rajtam, a lanyommal ugy 15-18 honpaos koraig eleg sok problema volt, depresszios voltam es magamat hibaztattam mindenert. Szoval en aki sikeres, magabiztos, csinos, fuggetlen no voltam anyakent, egy ketseggekkel teli, depresszios ketelkedo kislannya fajultam aki allandoan sajnalja magat. Biztos az a legjobb ha megprobalsz magadra idot szakitani, rendszeresen valami idot a sajat kenyeztetesedre forditani. Attol jobban fogod magad erezni es hiaba erzi az ember ugy, hogy a csaladjatol veszi el az idot, igazabol ertuk teszi. Szoval a cicamicak nem tudnak csaladot, tamaszt es erzelmi biztonsagot nyujtani, te viszont igen.
2003.02.27 13:13
Laura!
Nagyon élesen fogalmazol! Már ne is haragudj, de senki nem mondta, hogy csak "ilyen jó nõ, mint én" léphet félre! És a férfiaknak elnézhetõ a félrelépés, egy nõnek meg nem?! Vigyázz, sosem tudhatod mit hoz az élet!
Most magamból indulok ki. Végiggondoltam a házasságom történetét, jelenlegi életünket, és rá kellett jönnöm, hogy mégsem olyan felhõtlen a férjemmel a kapcsolatom, talán sosem volt az. Hogy én ilyen helyzetbe kerültem, így lehet, hogy nem is a véletlen mûve. De azt gondolom, nem csak én vagyok a hibás ebben. A férfi nem Isten, nem csak a nõ feladata, hogy mindig szép, csinos, kiegyensúlyozott, magabiztos legyen! Egy kapcsolat két emberen múlik! Én annyiszor próbáltam már javítgatni a hibákat, õ miért nem?
Ja, és a perverzió... Na, szerintem a többség amikor csalja a másikat nem azért teszi, hogy annak fájjon!
Emellett nem akarom mentegetni magam, és másokat sem. Én sem gondoltam sosem, hogy ilyen helyzetbe kerülök egyszer. És a lelkiismeretfurdalás is meg van, sõt még erkölcstelennek is érzem magam. Egyszer ellen akarok állni, máskor meg nem! És most már nincs is kedvem elmesélni, hogy mi történt utolsó jelentkezésem óta, mert úgy látom nincs értelme...
BB.
Nagyon élesen fogalmazol! Már ne is haragudj, de senki nem mondta, hogy csak "ilyen jó nõ, mint én" léphet félre! És a férfiaknak elnézhetõ a félrelépés, egy nõnek meg nem?! Vigyázz, sosem tudhatod mit hoz az élet!
Most magamból indulok ki. Végiggondoltam a házasságom történetét, jelenlegi életünket, és rá kellett jönnöm, hogy mégsem olyan felhõtlen a férjemmel a kapcsolatom, talán sosem volt az. Hogy én ilyen helyzetbe kerültem, így lehet, hogy nem is a véletlen mûve. De azt gondolom, nem csak én vagyok a hibás ebben. A férfi nem Isten, nem csak a nõ feladata, hogy mindig szép, csinos, kiegyensúlyozott, magabiztos legyen! Egy kapcsolat két emberen múlik! Én annyiszor próbáltam már javítgatni a hibákat, õ miért nem?
Ja, és a perverzió... Na, szerintem a többség amikor csalja a másikat nem azért teszi, hogy annak fájjon!
Emellett nem akarom mentegetni magam, és másokat sem. Én sem gondoltam sosem, hogy ilyen helyzetbe kerülök egyszer. És a lelkiismeretfurdalás is meg van, sõt még erkölcstelennek is érzem magam. Egyszer ellen akarok állni, máskor meg nem! És most már nincs is kedvem elmesélni, hogy mi történt utolsó jelentkezésem óta, mert úgy látom nincs értelme...
BB.
2003.02.27 13:57
BB! Szerintem barmit is tettel nem vagy tole erkolcstelen. Szerintem ha az ember megcsalja a masikat akkor maganyosnak erzi magat, ugy erzi nem ugy szeretik ahogy neki az jo es elkezd onzove valni es felrelep. Ha nagyon leegyszerusitjuk akkor ez talan igy van aztan ennek az a folyomanya hogy az ember vagy ugy erzi, hogy innen maskepp kell mindennek lenni es felrugja az eddigi viszonyat vagy pocsekul erzi magat es buntudata van, meg akarja orizni a csaladjat de valahogy ez eltavolitja tole egy picit.
Ja igen es egyet ertek ez tenyleg ketton mulik. Beszeltetetek rola a ferjeddel, hogy mi az ami nem jol mukodik?
Ja igen es egyet ertek ez tenyleg ketton mulik. Beszeltetetek rola a ferjeddel, hogy mi az ami nem jol mukodik?
2003.02.27 15:08
Hát, azért azt nem mondanám, hogy "Bármit is tettél, nem vagy tõle erkölcstelen". Azért van amitõl igenis erkölcstelenné válik az ember, ez nem megítélés kérdése, az erkölcs nem olyan, hogy "innen nézve fehér, onnan nézve nem". A mi erkölcsünk (válasszuk el mondjuk az olyan országok erkölcsétõl, ahol pl. a bigámia bevett szokás) bizony nem engedi a félrelépést. Ettõl persze félrelépés még van. De aki megteszi, azt azért ne nevezzük már erkölcsösnek.
A magyarázat meg - hogy "ugy erzi nem ugy szeretik ahogy neki az jo es elkezd onzove valni es felrelep." - hát ez tipikusan a XX. századi erkölcsromboló pszichologizálgatás, amely még a félrelépésnél nagyobb bûnöket is meg tudja magyarázni, és persze sugallja azt is, hogy menthetõ a dolog.
Egyébként Laura egyáltalán nem fogalmazott élesen. Csak a média által terjesztett simulékony (mindenkinek tetszeni vágyó) ún. "tolerancia" hiányzott az írásából. Egyszóval õ - veletek ellentétben - még tudja mi az erkölcs, nem hagyja magát befolyásolni a simabeszédû szélhámos médiabiznisz-szolgák által. Még ismeri az egyenes beszédet, amit manapság divat (és oly kényelmes) túl keménynek értékelni.
A magyarázat meg - hogy "ugy erzi nem ugy szeretik ahogy neki az jo es elkezd onzove valni es felrelep." - hát ez tipikusan a XX. századi erkölcsromboló pszichologizálgatás, amely még a félrelépésnél nagyobb bûnöket is meg tudja magyarázni, és persze sugallja azt is, hogy menthetõ a dolog.
Egyébként Laura egyáltalán nem fogalmazott élesen. Csak a média által terjesztett simulékony (mindenkinek tetszeni vágyó) ún. "tolerancia" hiányzott az írásából. Egyszóval õ - veletek ellentétben - még tudja mi az erkölcs, nem hagyja magát befolyásolni a simabeszédû szélhámos médiabiznisz-szolgák által. Még ismeri az egyenes beszédet, amit manapság divat (és oly kényelmes) túl keménynek értékelni.
Szabó istvánné
2003.02.27 18:01
Na, még itt kiderült, hogy a média bûnös az én félrelépésemért!
De akkor mire fogod, hogy amikor még szigorúbbak voltak az erkölcsök akkor is félreléptek az emberek?
Igen erkölcstelen vagyok, bizonyos értelemben. Nem is akarom magyarázni a bizonyítványom! Nem is akarok mentségeket keresni. Inkább az okokat keresem...
És szerintem is hiányzott a tolerancia Laura írásából! Csak nem olyan értelemben, ahogy azt Adrienn látja!
Norcsa, köszönöm, hogy Te érdeklõdsz!
B.
De akkor mire fogod, hogy amikor még szigorúbbak voltak az erkölcsök akkor is félreléptek az emberek?
Igen erkölcstelen vagyok, bizonyos értelemben. Nem is akarom magyarázni a bizonyítványom! Nem is akarok mentségeket keresni. Inkább az okokat keresem...
És szerintem is hiányzott a tolerancia Laura írásából! Csak nem olyan értelemben, ahogy azt Adrienn látja!
Norcsa, köszönöm, hogy Te érdeklõdsz!
B.
2003.02.28 08:03
Nem a félrelépésedért felelõs a média, hanem azért, hogy lassan elfogadottá válnak azok a dolgok, amiket régen bûnnek tekintettek (és emiatt az emberek egy része visszafogta magát).
Ma meg már tényleg mindent szabad, mindenre találnak "okot", ami nem mentség, de mégis menti a lelkiismmeretet egy kicsit.
Egyébként nem veled van bajom, hanem azzal a tendenciával, amit föntebb (többször is) vázoltam, és ami egyébként nyilvánvaló. (Gondolom,a média erkölcsromboló hatását nem vitatod te sem.)
Laura írásából valóban hiányzott a tolerancia. Sõt, mikor az iskolában a gyereket megbüntetik valami apróságért, akkor meg a tanárból hiányzik a tolerancia. Szerencsére. Pár év múlva a "másság tisztelete" jegyében majd már az iskolai nevelést is nagyon meg kell gondolni. Sajnos. Na, akkor leszünk majd a "kánaán"-ban... Akkor már tényleg MINDENT szabad lesz, ha így haladunk. Jó világ lesz, ugye?
Ma meg már tényleg mindent szabad, mindenre találnak "okot", ami nem mentség, de mégis menti a lelkiismmeretet egy kicsit.
Egyébként nem veled van bajom, hanem azzal a tendenciával, amit föntebb (többször is) vázoltam, és ami egyébként nyilvánvaló. (Gondolom,a média erkölcsromboló hatását nem vitatod te sem.)
Laura írásából valóban hiányzott a tolerancia. Sõt, mikor az iskolában a gyereket megbüntetik valami apróságért, akkor meg a tanárból hiányzik a tolerancia. Szerencsére. Pár év múlva a "másság tisztelete" jegyében majd már az iskolai nevelést is nagyon meg kell gondolni. Sajnos. Na, akkor leszünk majd a "kánaán"-ban... Akkor már tényleg MINDENT szabad lesz, ha így haladunk. Jó világ lesz, ugye?
Szabó istvánné
2003.02.28 08:24
B!
1/ A perverz nem feltétlenül AKARJA, hogy a másiknak fájjon, pusztán nem törõdik vele; a pedofil sem direkt akarja tönkretenni testileg-lelkileg a gyerekeket, csak épp ezzel jár, ha "élvez".
2/ A média nem a félrelépésedért bûnös; épp ellenkezõleg, a média ma azon van, hogy ez ne látsszék akkora bûnnek, ezt akarta Adrienn mondani (remélem).
3/ Az, hogy "az emberek mindig is félreléptek", az természetesen nem bizonyítja, hogy a félrelépés nem erkölcstelen. Pusztán azt mutatja, hogy erkölcstelenség mindig is volt és lesz, ahogy bûnözés és perverzió is.
Azzal abszolút egyetértek, hogy "a férfi nem Isten, nem csak a nõ feladata, hogy mindig szép, csinos, kiegyensúlyozott, magabiztos legyen! Egy kapcsolat két emberen múlik! Én annyiszor próbáltam már javítgatni a hibákat, õ miért nem?".
Nos, hát ilyenkor kell leülni beszélgetni, vagy végsõ esetben összepakolni és elhúzni. Lehet, hogy a félrelépést ez a háttér érthetõvé teszi, de korántsem MENTI föl.
Az érvelésedbõl az tûnik ki, hogy az ember ne csaljon, amikor minden OK, de csalhat, amikor valami megromlott. Vagyis akkor ne csaljon, amikor amúgy sem akarna.... Ebben mi volna az erkölcs?
1/ A perverz nem feltétlenül AKARJA, hogy a másiknak fájjon, pusztán nem törõdik vele; a pedofil sem direkt akarja tönkretenni testileg-lelkileg a gyerekeket, csak épp ezzel jár, ha "élvez".
2/ A média nem a félrelépésedért bûnös; épp ellenkezõleg, a média ma azon van, hogy ez ne látsszék akkora bûnnek, ezt akarta Adrienn mondani (remélem).
3/ Az, hogy "az emberek mindig is félreléptek", az természetesen nem bizonyítja, hogy a félrelépés nem erkölcstelen. Pusztán azt mutatja, hogy erkölcstelenség mindig is volt és lesz, ahogy bûnözés és perverzió is.
Azzal abszolút egyetértek, hogy "a férfi nem Isten, nem csak a nõ feladata, hogy mindig szép, csinos, kiegyensúlyozott, magabiztos legyen! Egy kapcsolat két emberen múlik! Én annyiszor próbáltam már javítgatni a hibákat, õ miért nem?".
Nos, hát ilyenkor kell leülni beszélgetni, vagy végsõ esetben összepakolni és elhúzni. Lehet, hogy a félrelépést ez a háttér érthetõvé teszi, de korántsem MENTI föl.
Az érvelésedbõl az tûnik ki, hogy az ember ne csaljon, amikor minden OK, de csalhat, amikor valami megromlott. Vagyis akkor ne csaljon, amikor amúgy sem akarna.... Ebben mi volna az erkölcs?
2003.02.28 09:04
Sziasztok Mindenkinek !
Eléggé felborzolódtak a kedélyek. Hogy ki hogyan fogalmaz, az a helyzetétõl függ.
De kedves Laura, már ne is haragudj, de enyhén szólva nevetséges az a kijelentésed, miszerint: "Úgy értem, hogy a nõk többségét szerintem az extra szex lehetõsége nem ejti borzasztó kísértésbe, a férfit igen. Ezért férfiak esetén én is úgy gondolom, hogy "akaratukon kívül" megtörténhet a dolog - inkább, mint nõknél." Ez a tipikus nõi neveltetés, de ez egyáltalán nem igy van. Évszázadok óta butitják a férfiak ezzel a nõket: "akaratukon kivül" haha,na neeee!!!!
Média ide média oda a társadalom amiben élsz, az dönti el, hogy bûnös-e aki csal vagy sem. Mivel a világunkat már elég rég a patriárhátus jellemzi, nézzük példának okáért a férfiak helyzetét. Abban a társadalomban ahol a monogámia az erkölcsös, a csaló férfi bûnös. Ahol a többnejûség az elfogadott, ott a csaló férfi nem bünös, hanem új asszonyt akar hozni a családba. Ennyit a bûn meghatározásáról.
Laura nem hogy toleránsan nem fogalmazott, hanem enyhén szólva maradian.
Kedves Norcsa!
A család összetartása már rég nem csak a feleség dolga. És a gyermekvállalás sem. Ha a feleség fáradt és kialvatlan és depressziós akkor a férj kell legyen az aki ideig-óráig felszabaditja egy kicsit a terhek alól: õ is alhat a gyermekkel legalább hétvégén, õ is meg kell tanulja ápolni a beteg gyermeket, mert még mindig az a szerencsés helyzet ha a feleség nem "akad ki". Akkor ki gondozná a gyermeket és a feleséget is ?! Én, aki csaltam , semmi felmentést nem adok annak a férfinak aki a 2 éves kislányát elhagyja.
Aa
Eléggé felborzolódtak a kedélyek. Hogy ki hogyan fogalmaz, az a helyzetétõl függ.
De kedves Laura, már ne is haragudj, de enyhén szólva nevetséges az a kijelentésed, miszerint: "Úgy értem, hogy a nõk többségét szerintem az extra szex lehetõsége nem ejti borzasztó kísértésbe, a férfit igen. Ezért férfiak esetén én is úgy gondolom, hogy "akaratukon kívül" megtörténhet a dolog - inkább, mint nõknél." Ez a tipikus nõi neveltetés, de ez egyáltalán nem igy van. Évszázadok óta butitják a férfiak ezzel a nõket: "akaratukon kivül" haha,na neeee!!!!
Média ide média oda a társadalom amiben élsz, az dönti el, hogy bûnös-e aki csal vagy sem. Mivel a világunkat már elég rég a patriárhátus jellemzi, nézzük példának okáért a férfiak helyzetét. Abban a társadalomban ahol a monogámia az erkölcsös, a csaló férfi bûnös. Ahol a többnejûség az elfogadott, ott a csaló férfi nem bünös, hanem új asszonyt akar hozni a családba. Ennyit a bûn meghatározásáról.
Laura nem hogy toleránsan nem fogalmazott, hanem enyhén szólva maradian.
Kedves Norcsa!
A család összetartása már rég nem csak a feleség dolga. És a gyermekvállalás sem. Ha a feleség fáradt és kialvatlan és depressziós akkor a férj kell legyen az aki ideig-óráig felszabaditja egy kicsit a terhek alól: õ is alhat a gyermekkel legalább hétvégén, õ is meg kell tanulja ápolni a beteg gyermeket, mert még mindig az a szerencsés helyzet ha a feleség nem "akad ki". Akkor ki gondozná a gyermeket és a feleséget is ?! Én, aki csaltam , semmi felmentést nem adok annak a férfinak aki a 2 éves kislányát elhagyja.
Aa
2003.02.28 10:03
Kedves AA!
Nem tudom feltûnt-e, hogy bûnön egy pillanatig sem egy értelmetlen-érthetetlen norma megszegését értettem, hanem azt, ha valaki tettével fájdalmat okoz a másiknak. Az erkölcs alapja nem más, mint az a szövetség, miszerint "nem teszek olyat, ami nekem is rossz volna, ha te tennéd velem". Persze valamelyest ez is társadalom-függõ, de felénk a megcsalás fájdalmat okoz a megcsalt félnek, ez szerintem tagadhatatlan (most olvasom, te se tagadtad korábban). A megcsalásnál szerintem ez a legfõbb törvény.
A férfiakról nem azért gondolkodom így, mert ezt nevelte belénk a patriarchális () társadalom, hanem mert biológiailag kicsit másként mûködnek, és a patriarchális társadalom bizonyos törvényei ezt (csak)TÜKRÖZIK.
Pl. egy férfi általában igazat mond, ha azt állítja, hogy lefeküdt egy idegen nõvel, ám az semmit sem jelent a szeremét illetõden. Egy nõnél sokkal ritkább az ennyire érzelemmentes kaland.
Ha van errefelé kósza férfi, szóljon hozzá!
A dolog ezen részében szerintem tényleg konzervatív vagyok, de ezt láttatta be velem a tapasztalat. Ez nem azt jelenti, hogy a férfiak teljes felmentést kapnak (hisz fájdalmat okoznak!), csak épp bizonyos esetekben enyhébb megítélés alá eshetnek.
Nem tudom feltûnt-e, hogy bûnön egy pillanatig sem egy értelmetlen-érthetetlen norma megszegését értettem, hanem azt, ha valaki tettével fájdalmat okoz a másiknak. Az erkölcs alapja nem más, mint az a szövetség, miszerint "nem teszek olyat, ami nekem is rossz volna, ha te tennéd velem". Persze valamelyest ez is társadalom-függõ, de felénk a megcsalás fájdalmat okoz a megcsalt félnek, ez szerintem tagadhatatlan (most olvasom, te se tagadtad korábban). A megcsalásnál szerintem ez a legfõbb törvény.
A férfiakról nem azért gondolkodom így, mert ezt nevelte belénk a patriarchális (
) társadalom, hanem mert biológiailag kicsit másként mûködnek, és a patriarchális társadalom bizonyos törvényei ezt (csak)TÜKRÖZIK. Pl. egy férfi általában igazat mond, ha azt állítja, hogy lefeküdt egy idegen nõvel, ám az semmit sem jelent a szeremét illetõden. Egy nõnél sokkal ritkább az ennyire érzelemmentes kaland.
Ha van errefelé kósza férfi, szóljon hozzá!
A dolog ezen részében szerintem tényleg konzervatív vagyok, de ezt láttatta be velem a tapasztalat. Ez nem azt jelenti, hogy a férfiak teljes felmentést kapnak (hisz fájdalmat okoznak!), csak épp bizonyos esetekben enyhébb megítélés alá eshetnek.
2003.02.28 10:37
Aa,
Részben igazad van abban, amit a mai családmodellrõl írtál, de pl. az én férjem az elsõ perctõl fogva mintaférj és mintaapa. Születése óta minden este õ fürdeti a gyereket, õ vásárol be este TV-nézés helyett, az elsõ idõkben õ takarított, leviszi a szemetet, kirázza a szõnyegeket stb. Én meg alig szólok hozzá, ha hazajön, csak olyasmi jut eszembe, ami VELEM és a gyerekkel történt napközben, azt mesélem el, majd korán este ágyba esek.
Magyarul õ az, aki helytáll itthon és a munkahelyén is, míg nekem csak itthon kell. Cserébe se jó szó, se szex (csak ritkán). Szerintem Norcsa ilyen hibákról ír, vagy ha nem, akkor csak mondom, hogy ez sem ritka ma már.
Múltkor láttam, hogy szex-site-okat nézeget. Hát, jól meggondolva nem csodálkoztam rajta. Voltaképp azon se akadhatnék ki, ha nem bírna ellenállni egy olyan munkahelyi cicamicának, mint amirõl szó volt. (Persze kiakadnék!)
Fordítva viszont, ha mondjuk õ nem segítene, nem törõdne a háztartással, stb., akkor nem az jutna eszembe, hogy tessék, akkor én most már jogosan megcsalhatom, hanem veszekednék vele. Illetve akkor nem bocsátanám meg a (képzeletbeli) csalását.
Részben igazad van abban, amit a mai családmodellrõl írtál, de pl. az én férjem az elsõ perctõl fogva mintaférj és mintaapa. Születése óta minden este õ fürdeti a gyereket, õ vásárol be este TV-nézés helyett, az elsõ idõkben õ takarított, leviszi a szemetet, kirázza a szõnyegeket stb. Én meg alig szólok hozzá, ha hazajön, csak olyasmi jut eszembe, ami VELEM és a gyerekkel történt napközben, azt mesélem el, majd korán este ágyba esek.
Magyarul õ az, aki helytáll itthon és a munkahelyén is, míg nekem csak itthon kell. Cserébe se jó szó, se szex (csak ritkán). Szerintem Norcsa ilyen hibákról ír, vagy ha nem, akkor csak mondom, hogy ez sem ritka ma már.
Múltkor láttam, hogy szex-site-okat nézeget. Hát, jól meggondolva nem csodálkoztam rajta. Voltaképp azon se akadhatnék ki, ha nem bírna ellenállni egy olyan munkahelyi cicamicának, mint amirõl szó volt. (Persze kiakadnék!)
Fordítva viszont, ha mondjuk õ nem segítene, nem törõdne a háztartással, stb., akkor nem az jutna eszembe, hogy tessék, akkor én most már jogosan megcsalhatom, hanem veszekednék vele. Illetve akkor nem bocsátanám meg a (képzeletbeli) csalását.
2003.02.28 11:09
Idézet névtelentõl: "Laura nem hogy toleránsan nem fogalmazott, hanem enyhén szólva maradian."
A "maradi", az nálad egy negatív jelzõ? És talán a "modern" az meg pozitív? Elég fura "értékrended" lehet, ha a régi dolgokat negatívnak, az újakat meg pozitívnak tartod. Legalábbis ez a felosztás sugárzik fent idézett mondatodból.
Eszerint nálad az a jó, ami most épp divatos... Hát...
Szerintem a régi (és ma sokak által elvetett) erkölcsi szabályok közt nagyon sok jó is van (és persze nem kevés rossz is). A modern dolgok között pedig sokminden jó van, de töbnyire nem az erkölcs témakörben. Ami a modern erkölcsöt illeti - az nem sok jóval kecsegtet a jövõt illetõen.
A "maradi", az nálad egy negatív jelzõ? És talán a "modern" az meg pozitív? Elég fura "értékrended" lehet, ha a régi dolgokat negatívnak, az újakat meg pozitívnak tartod. Legalábbis ez a felosztás sugárzik fent idézett mondatodból.
Eszerint nálad az a jó, ami most épp divatos... Hát...
Szerintem a régi (és ma sokak által elvetett) erkölcsi szabályok közt nagyon sok jó is van (és persze nem kevés rossz is). A modern dolgok között pedig sokminden jó van, de töbnyire nem az erkölcs témakörben. Ami a modern erkölcsöt illeti - az nem sok jóval kecsegtet a jövõt illetõen.
Szabó istvánné
2003.02.28 11:51
Kedves Aa,
Kiemelnek egy-ket sort, amire felkaptam a fejem.
"
"Úgy értem, hogy a nõk többségét szerintem az extra szex lehetõsége nem ejti borzasztó kísértésbe, a férfit igen. Ezért férfiak esetén én is úgy gondolom, hogy "akaratukon kívül" megtörténhet a dolog - inkább, mint nõknél." Ez a tipikus nõi neveltetés, de ez egyáltalán nem igy van. Évszázadok óta butitják a férfiak ezzel a nõket: "akaratukon kivül" haha,na neeee!!!!
"
Ne menjunk bele olyan vitaba, hogy mit jelent a sex egy ferfi es egy no szamara. Messze nem ugyanazt. Es szerintem ha egy no felrelep, ott mar vannak erzelmek is. Ha egy ferfi felrelep, akkor ott nem biztos, hogy vannak erzelmek.
Nezd meg, hogy tobbnyire a kuplerajban nok adjak bajaikat, es nem a ferfiak. Es akik odamennek, valoszinuleg azok sem a szerelemet keresik.
"
A család összetartása már rég nem csak a feleség dolga. És a gyermekvállalás sem. Ha a feleség fáradt és kialvatlan és depressziós akkor a férj kell legyen az aki ideig-óráig felszabaditja egy kicsit a terhek alól: õ is alhat a gyermekkel legalább hétvégén, õ is meg kell tanulja ápolni a beteg gyermeket, mert még mindig az a szerencsés helyzet ha a feleség nem "akad ki". Akkor ki gondozná a gyermeket és a feleséget is ?!
"
Nemcsak a noe, de tobbnyire a noe. Mint, ahogy a "gesztenye kikaparasa" tobbnyire a ferfie.
Kedves PNora,
Kitartas! Es ha vissza akarod szerezni, akkor "JATSSZ"!
(Vegyel egy-ket uj ruhat, es Valaki kuldjon Neked viragot!)
Kedves Mindenki,
Naivsag azt kepzelni, hogy "nok" es "ferfiak" kozott egyenjogusag van. Mert nem letezik. Mi csak szeretnénk.
Udv, ZoliApu.
UI: En azert sem lepek felre, hogy senki ne mondhassa ram, hogy "Ez is olyan, mint a tobbi."
Kiemelnek egy-ket sort, amire felkaptam a fejem.
"
"Úgy értem, hogy a nõk többségét szerintem az extra szex lehetõsége nem ejti borzasztó kísértésbe, a férfit igen. Ezért férfiak esetén én is úgy gondolom, hogy "akaratukon kívül" megtörténhet a dolog - inkább, mint nõknél." Ez a tipikus nõi neveltetés, de ez egyáltalán nem igy van. Évszázadok óta butitják a férfiak ezzel a nõket: "akaratukon kivül" haha,na neeee!!!!
"
Ne menjunk bele olyan vitaba, hogy mit jelent a sex egy ferfi es egy no szamara. Messze nem ugyanazt. Es szerintem ha egy no felrelep, ott mar vannak erzelmek is. Ha egy ferfi felrelep, akkor ott nem biztos, hogy vannak erzelmek.
Nezd meg, hogy tobbnyire a kuplerajban nok adjak bajaikat, es nem a ferfiak. Es akik odamennek, valoszinuleg azok sem a szerelemet keresik.
"
A család összetartása már rég nem csak a feleség dolga. És a gyermekvállalás sem. Ha a feleség fáradt és kialvatlan és depressziós akkor a férj kell legyen az aki ideig-óráig felszabaditja egy kicsit a terhek alól: õ is alhat a gyermekkel legalább hétvégén, õ is meg kell tanulja ápolni a beteg gyermeket, mert még mindig az a szerencsés helyzet ha a feleség nem "akad ki". Akkor ki gondozná a gyermeket és a feleséget is ?!
"
Nemcsak a noe, de tobbnyire a noe. Mint, ahogy a "gesztenye kikaparasa" tobbnyire a ferfie.
Kedves PNora,
Kitartas! Es ha vissza akarod szerezni, akkor "JATSSZ"!
(Vegyel egy-ket uj ruhat, es Valaki kuldjon Neked viragot!)
Kedves Mindenki,
Naivsag azt kepzelni, hogy "nok" es "ferfiak" kozott egyenjogusag van. Mert nem letezik. Mi csak szeretnénk.
Udv, ZoliApu.
UI: En azert sem lepek felre, hogy senki ne mondhassa ram, hogy "Ez is olyan, mint a tobbi."
2003.02.28 13:08
Jo voltal ZoliApu. es koszonom, igyekszem megfogadni a tanacsot.
En egy konzervativ ember vagyok, en is azt mondom, igenis a nonek a feladata hogy a csalad mukodjon. Es egyenjogusag tenyleg nincs, mondjuk en nem is biztosan szeretnem ha lenne.
Szerintem talan a ferfiak minduntalan belesnek abba a hibaba, hogy elfelejtik, hogy a feleseguknek van lelke es azt apolni kell, kulonben odalesz a no akit szerettek es csak bamban fogjak nezni a fasult es elhanyagolt feleseguket. Es izgalommal a tobbi not.
Oszinten mondom, hogy en nem vagyok tul fiatal anyuka, voltam felelossegteljes pozicioban, dolgoztam napi 10-12 orat, es az tuti, hogy azert otthon sokkal de sokkal nehezebb helytallni. A gyerek es a ferj is valmifele erzemi tamaszt meg biztonsagot var, es szerintem ez csak akkor van ha van input is. Es a legtobb nonek tenyleg kell az a "kenyeztetes" a jo szexhez mert azt ugye mi sem hisszuk el, hogy attol, hogy lefekszik velunk egy ferfi attol szeret is.
En egy konzervativ ember vagyok, en is azt mondom, igenis a nonek a feladata hogy a csalad mukodjon. Es egyenjogusag tenyleg nincs, mondjuk en nem is biztosan szeretnem ha lenne.
Szerintem talan a ferfiak minduntalan belesnek abba a hibaba, hogy elfelejtik, hogy a feleseguknek van lelke es azt apolni kell, kulonben odalesz a no akit szerettek es csak bamban fogjak nezni a fasult es elhanyagolt feleseguket. Es izgalommal a tobbi not.
Oszinten mondom, hogy en nem vagyok tul fiatal anyuka, voltam felelossegteljes pozicioban, dolgoztam napi 10-12 orat, es az tuti, hogy azert otthon sokkal de sokkal nehezebb helytallni. A gyerek es a ferj is valmifele erzemi tamaszt meg biztonsagot var, es szerintem ez csak akkor van ha van input is. Es a legtobb nonek tenyleg kell az a "kenyeztetes" a jo szexhez mert azt ugye mi sem hisszuk el, hogy attol, hogy lefekszik velunk egy ferfi attol szeret is.
2003.02.28 13:25
Zoli Apu szimpatikus.
PNora : probald meg szeretni Magadat egy kicsit !
Visszajon, ha meg nem akkor annyit is er !
Ferfit,baratot,szeretot,ferjet akarmennyit talalsz meg igy, vagy ugy de gyereked csak ez az egy van es neki csak Te lehetsz a Mamaja senki mas.
Oltozz ki csinosan nevess es menjetek el cukraszdaba !
PLC
PNora : probald meg szeretni Magadat egy kicsit !
Visszajon, ha meg nem akkor annyit is er !
Ferfit,baratot,szeretot,ferjet akarmennyit talalsz meg igy, vagy ugy de gyereked csak ez az egy van es neki csak Te lehetsz a Mamaja senki mas.
Oltozz ki csinosan nevess es menjetek el cukraszdaba !
PLC
2003.02.28 13:43
Kedves Adrienn!
Egyáltalán nem ez a véleményem: "A "maradi", az nálad egy negatív jelzõ? És talán a "modern" az meg pozitív? ...Eszerint nálad az a jó, ami most épp divatos... Hát... "
Emlékeztetlek arra, szenvedek azért amit tettem és hogy most már biztosan tudom, hogy ellen fogok állni, mert nem éri meg az egész, ha az ember meg akarja tartani a családját. Csak annyit akartam kifejezni, hogy a csalás bûn, de hogy milyen mértékû, az függ a körülményektõl. Meg még sok mást is leirtam.
Kedves ZoliApu!
Le a kalappal. IGY BESZÉL EGY FÉRFI !!! Pont ezt akartam kiemelni, köszi. Apropó gesztenye, az én fizetésem jóval nagyobb a férjeménél, de attól még nem változtak meg a szerepek
"Naivsag azt kepzelni, hogy "nok" es "ferfiak" kozott egyenjogusag van." Ki beszélt itt egyenjogúságról?! Én biztos nem. Mert ha egy férfi segit a gyermeknevelésben, attól a nõ még nem lesz egyenjogúbb
"UI: En azert sem lepek felre, hogy senki ne mondhassa ram, hogy "Ez is olyan, mint a tobbi." " Én azt hiszem, az eddigi véleményeid alapján, hogy nem CSAK ezért, ugye ?
Kedves Norcsa!
Szerintem tökéletesen fogalmaztál amikor leirtad, hogy: "Oszinten mondom, hogy en nem vagyok tul fiatal anyuka, voltam felelossegteljes pozicioban, dolgoztam napi 10-12 orat, es az tuti, hogy azert otthon sokkal de sokkal nehezebb helytallni. A gyerek es a ferj is valmifele erzemi tamaszt meg biztonsagot var, es szerintem ez csak akkor van ha van input is. Es a legtobb nonek tenyleg kell az a "kenyeztetes" a jo szexhez mert azt ugye mi sem hisszuk el, hogy attol, hogy lefekszik velunk egy ferfi attol szeret is."
Üdv Mindenkinek !
Aa
Egyáltalán nem ez a véleményem: "A "maradi", az nálad egy negatív jelzõ? És talán a "modern" az meg pozitív? ...Eszerint nálad az a jó, ami most épp divatos... Hát... "
Emlékeztetlek arra, szenvedek azért amit tettem és hogy most már biztosan tudom, hogy ellen fogok állni, mert nem éri meg az egész, ha az ember meg akarja tartani a családját. Csak annyit akartam kifejezni, hogy a csalás bûn, de hogy milyen mértékû, az függ a körülményektõl. Meg még sok mást is leirtam.
Kedves ZoliApu!
Le a kalappal. IGY BESZÉL EGY FÉRFI !!! Pont ezt akartam kiemelni, köszi. Apropó gesztenye, az én fizetésem jóval nagyobb a férjeménél, de attól még nem változtak meg a szerepek
"Naivsag azt kepzelni, hogy "nok" es "ferfiak" kozott egyenjogusag van." Ki beszélt itt egyenjogúságról?! Én biztos nem. Mert ha egy férfi segit a gyermeknevelésben, attól a nõ még nem lesz egyenjogúbb
"UI: En azert sem lepek felre, hogy senki ne mondhassa ram, hogy "Ez is olyan, mint a tobbi." " Én azt hiszem, az eddigi véleményeid alapján, hogy nem CSAK ezért, ugye ?
Kedves Norcsa!
Szerintem tökéletesen fogalmaztál amikor leirtad, hogy: "Oszinten mondom, hogy en nem vagyok tul fiatal anyuka, voltam felelossegteljes pozicioban, dolgoztam napi 10-12 orat, es az tuti, hogy azert otthon sokkal de sokkal nehezebb helytallni. A gyerek es a ferj is valmifele erzemi tamaszt meg biztonsagot var, es szerintem ez csak akkor van ha van input is. Es a legtobb nonek tenyleg kell az a "kenyeztetes" a jo szexhez mert azt ugye mi sem hisszuk el, hogy attol, hogy lefekszik velunk egy ferfi attol szeret is."
Üdv Mindenkinek !
Aa
2003.02.28 21:11
Koszonom mindenkinek, es remelem sikerul helyre billentenem a dolgokat. Majd meglatjuk.
Jut eszembe, azert beszeljunk egy kicsit a nokrol is. Kerdezem en milyen no az, aki mert borzasztoan szerelmes az adott ferfibe lefekszik vele, holott tudja, hogy otthon a pasast varja a felesege es a hathonapos beteg gyereke mindezt annak a remenyeben, hogy elobb-utobb megis otthagyja oket.
Mert hogy a ferfit eliteljuk vagy nem iteljuk el az egy dolog, de azert nemcsak a ferfian nem angyalok. Azt nalam az meg beleferne hogy megcsaljam a ferjem, de azt hiszem soha nem probalnam meg semmilyen eszkozzel elvenni egy ilyen pici gyerektol az apjat, vagy a ferjet az anyjatol.
Szoval mi nok sem vagyunk angyalok.
Jut eszembe, azert beszeljunk egy kicsit a nokrol is. Kerdezem en milyen no az, aki mert borzasztoan szerelmes az adott ferfibe lefekszik vele, holott tudja, hogy otthon a pasast varja a felesege es a hathonapos beteg gyereke mindezt annak a remenyeben, hogy elobb-utobb megis otthagyja oket.
Mert hogy a ferfit eliteljuk vagy nem iteljuk el az egy dolog, de azert nemcsak a ferfian nem angyalok. Azt nalam az meg beleferne hogy megcsaljam a ferjem, de azt hiszem soha nem probalnam meg semmilyen eszkozzel elvenni egy ilyen pici gyerektol az apjat, vagy a ferjet az anyjatol.
Szoval mi nok sem vagyunk angyalok.
2003.03.04 11:03
Lássuk csak.
- a megcsalás nem perverzió. A perverzió valami szexuális eltévelyedést jelent, pl. pedofília, fetisizmus, stb, a megcsalás pedig erkölcsi kategória
- Norcsa! Persze, hogy a nõk nem angyalok, sõt-szerintem sokkal sunyibbak, gonoszabbak, irigyebbek, önzõbbek mint a férfiak. Nekem gyerekkoromtõl kezdve több fiúbarátom volt, lány barátom kevés, szóval van tapasztalatom e téren. A fiúk szerintem egyenesebbek, egyszerûbbek, õszintébbek. pl. valóságsók: kik veszekednek, egymás háta mögött kibeszélnek, kiszavazzák egymást? persze a nõk! Milyen egy csak nõi munkahely? stb, stb.
Borzasztóan sajnálom ami veled történt, de fel a fejjel! Én is 21 kg-ot híztam a terhesség alatt, de féléves korára a lányomnak teljesen visszafogytam. Hogyan? Kevesebb kaja és sok-sok séta a kicsivel. Neked is ezt tanácsolnám, hogy fogyj vissza, rázd magad gatyába, pl. smink, fodrász, v. otthon beszárítod a hajad- de nem a férjed, hanem a MAGAD miatt!!!! sokkal jobb lesz a közérzeted, megnõ az önbizalmad és akor majd eldöntheted hogy hogyan tovább. Szerintem a férjed nagyon bunkó volt, mert terhes nõt vagy kisgyerekes anyát megcsalni gusztustalan dolog!!
Hajrá!
- A megcsalásnak van egy EGYÉNI és egy TÁRSADALMI megítélése. A társadalmi folyamatokat nagyon jól látja az Adrienn, hogy a bûn kategóriából lassan átkerül a megbecsátható-emberek vagyunk-ugyan már-megérdemlem kategóriába. Az hogy mindig volt és lesz, persze, olyan mint a lopás, gyilkosságok, háború, stb mert az emberek többsége gyenge és önzõ. Ez semmit nem változott az évszázadok során, és ha még a kozmorál is sûllyed, még késztetést sem éreznek az emberek a tiszta életre.
A médiából ez jön le:
"Lelki katrzis helyett testi orgazmust-mert ez a lényeg!" -és nagyon az ember vegetatív ösztöneire hajt. Pl. kaja, párzás, egymás legyõzése
Egyénileg: vannak erõs akaratú, határozott, céltudatos és vannak gyenge, bizonytalan emberek. A kisértésnek nem mindenki tud ellenállni nem csak e téren. Ha valamit elhatároz vagy megfogad akkor azt meg is teszi. Pl. lefogy, leszokik a dohányzásról, megtanul angolul, stb
De ezzel együtt TÖREKEDNI KELL mindenkinek a jóra. (Itt fõleg azokat értem, akik alapvetõen jó házasságból a kaland, változatosság kedvéért lépnek félre.)
- Egy technikai kérdés: a félrelépõk mivel védekeznek? Mert szép kis betegségeket lehet összeszedni ha nem védekeznek mechanikusan. Ha meg van gumi, akkor az miért olyan izgi?, nem jobb a férjeddel rendesen?- cak elméláztam ezen
- Én nem ítélkezek már, de aki a szabados élet híve, elgondolkodott-e azon hogy mi lenne ha mindenki gátlás nélkül mindenkivel ágyba bújna? Se hûség, se erkölcs, se önmgtartóztatás, hanem gyerünk!- csömör, kiégés, undor lenne-mert az embernek szüksége van kapaszkodókra, olyan dolgokra amikben hihet, ami még tiszta.
-Én pl. teljesen biztos vagyok a hûségemben, remélem 50 év múlva is lesz Babanet és eldicsekedhetek vele nektek. A családomban egyébként sok jó példát láttam, ahol fel se merültek ilyen dolgok. ZoliApu is egy jó példa!
- a megcsalás nem perverzió. A perverzió valami szexuális eltévelyedést jelent, pl. pedofília, fetisizmus, stb, a megcsalás pedig erkölcsi kategória
- Norcsa! Persze, hogy a nõk nem angyalok, sõt-szerintem sokkal sunyibbak, gonoszabbak, irigyebbek, önzõbbek mint a férfiak. Nekem gyerekkoromtõl kezdve több fiúbarátom volt, lány barátom kevés, szóval van tapasztalatom e téren. A fiúk szerintem egyenesebbek, egyszerûbbek, õszintébbek. pl. valóságsók: kik veszekednek, egymás háta mögött kibeszélnek, kiszavazzák egymást? persze a nõk! Milyen egy csak nõi munkahely? stb, stb.
Borzasztóan sajnálom ami veled történt, de fel a fejjel! Én is 21 kg-ot híztam a terhesség alatt, de féléves korára a lányomnak teljesen visszafogytam. Hogyan? Kevesebb kaja és sok-sok séta a kicsivel. Neked is ezt tanácsolnám, hogy fogyj vissza, rázd magad gatyába, pl. smink, fodrász, v. otthon beszárítod a hajad- de nem a férjed, hanem a MAGAD miatt!!!! sokkal jobb lesz a közérzeted, megnõ az önbizalmad és akor majd eldöntheted hogy hogyan tovább. Szerintem a férjed nagyon bunkó volt, mert terhes nõt vagy kisgyerekes anyát megcsalni gusztustalan dolog!!
Hajrá!
- A megcsalásnak van egy EGYÉNI és egy TÁRSADALMI megítélése. A társadalmi folyamatokat nagyon jól látja az Adrienn, hogy a bûn kategóriából lassan átkerül a megbecsátható-emberek vagyunk-ugyan már-megérdemlem kategóriába. Az hogy mindig volt és lesz, persze, olyan mint a lopás, gyilkosságok, háború, stb mert az emberek többsége gyenge és önzõ. Ez semmit nem változott az évszázadok során, és ha még a kozmorál is sûllyed, még késztetést sem éreznek az emberek a tiszta életre.
A médiából ez jön le:
"Lelki katrzis helyett testi orgazmust-mert ez a lényeg!" -és nagyon az ember vegetatív ösztöneire hajt. Pl. kaja, párzás, egymás legyõzése
Egyénileg: vannak erõs akaratú, határozott, céltudatos és vannak gyenge, bizonytalan emberek. A kisértésnek nem mindenki tud ellenállni nem csak e téren. Ha valamit elhatároz vagy megfogad akkor azt meg is teszi. Pl. lefogy, leszokik a dohányzásról, megtanul angolul, stb
De ezzel együtt TÖREKEDNI KELL mindenkinek a jóra. (Itt fõleg azokat értem, akik alapvetõen jó házasságból a kaland, változatosság kedvéért lépnek félre.)
- Egy technikai kérdés: a félrelépõk mivel védekeznek? Mert szép kis betegségeket lehet összeszedni ha nem védekeznek mechanikusan. Ha meg van gumi, akkor az miért olyan izgi?, nem jobb a férjeddel rendesen?- cak elméláztam ezen
- Én nem ítélkezek már, de aki a szabados élet híve, elgondolkodott-e azon hogy mi lenne ha mindenki gátlás nélkül mindenkivel ágyba bújna? Se hûség, se erkölcs, se önmgtartóztatás, hanem gyerünk!- csömör, kiégés, undor lenne-mert az embernek szüksége van kapaszkodókra, olyan dolgokra amikben hihet, ami még tiszta.
-Én pl. teljesen biztos vagyok a hûségemben, remélem 50 év múlva is lesz Babanet és eldicsekedhetek vele nektek. A családomban egyébként sok jó példát láttam, ahol fel se merültek ilyen dolgok. ZoliApu is egy jó példa!
2003.03.04 12:36
A perverzió egy fogalom, koronként és közösségenként változhat a jelentése, attól függõen, hogy örökölt értelmét mire vonatkoztatják. Eredeti jelentése (latin) "el- átfordul". Semmi erkölcsi, semmi szexuális felhang. A nyelv már csak ilyen.
Egyébként a szexuális "eltévelyedések" amint írtad, ált. erkölcsi jellegûek. Hogy definiálnád másként? Próbáld csak meg!
Egyébként nem kötözködni akarok. Csak ez a szakmám.
Egyébként a szexuális "eltévelyedések" amint írtad, ált. erkölcsi jellegûek. Hogy definiálnád másként? Próbáld csak meg!
Egyébként nem kötözködni akarok
. Csak ez a szakmám.2003.03.04 19:28
Rbogi,
teljesen egyettertek.Mindenben.
Meg annyit : az a no nem veletlenul Norcsa ferjenek cegenel dolgozik, lattam egy-ket peldat ahol igy mentek feljebb a jobb poziciok fele...
En inkabb nem irnam le a velemenyemet mert nem papirturo arrol a norol.
Norcsa ugye persze konnyu igy kivulrol mondani de ne engedd at Magad a hiszterianak konnyen. Marmint a jelenlegi nehez helyzet miatt.
Mar csak statisztikailag is a rosszabb napok utan mindig jobbak jonnek .
Ne a novel torodj! Magaddal !
En is voltam megcsalt feleseg az elozo hazassagomban es a megoldast (mondjuk nem volt gyerekem akkor meg ) egyreszt a valas majd az hozta, hogy azzal kezdtem el foglalkozni ami erdekelt es igy szep lassan az ember kivirul.
Neked gyereked is van tehat inkabb meg kell menteni amit lehet.
Sziasztok
LC
teljesen egyettertek.Mindenben.
Meg annyit : az a no nem veletlenul Norcsa ferjenek cegenel dolgozik, lattam egy-ket peldat ahol igy mentek feljebb a jobb poziciok fele...
En inkabb nem irnam le a velemenyemet mert nem papirturo arrol a norol.
Norcsa ugye persze konnyu igy kivulrol mondani de ne engedd at Magad a hiszterianak konnyen. Marmint a jelenlegi nehez helyzet miatt.
Mar csak statisztikailag is a rosszabb napok utan mindig jobbak jonnek .
Ne a novel torodj! Magaddal !
En is voltam megcsalt feleseg az elozo hazassagomban es a megoldast (mondjuk nem volt gyerekem akkor meg ) egyreszt a valas majd az hozta, hogy azzal kezdtem el foglalkozni ami erdekelt es igy szep lassan az ember kivirul.
Neked gyereked is van tehat inkabb meg kell menteni amit lehet.
Sziasztok
LC2003.03.04 19:30
Rbogi,
teljesen egyettertek.Mindenben.
Meg annyit : az a no nem veletlenul Norcsa ferjenek cegenel dolgozik, lattam egy-ket peldat ahol igy mentek feljebb a jobb poziciok fele...
En inkabb nem irnam le a velemenyemet mert nem papirturo arrol a norol.
Norcsa ugye persze konnyu igy kivulrol mondani de ne engedd at Magad a hiszterianak konnyen. Marmint a jelenlegi nehez helyzet miatt.
Mar csak statisztikailag is a rosszabb napok utan mindig jobbak jonnek .
Ne a novel torodj! Magaddal !
En is voltam megcsalt feleseg az elozo hazassagomban es a megoldast (mondjuk nem volt gyerekem akkor meg ) egyreszt a valas majd az hozta, hogy azzal kezdtem el foglalkozni ami erdekelt es igy szep lassan az ember kivirul.
Neked gyereked is van tehat inkabb meg kell menteni amit lehet.
SziasztokLC
teljesen egyettertek.Mindenben.
Meg annyit : az a no nem veletlenul Norcsa ferjenek cegenel dolgozik, lattam egy-ket peldat ahol igy mentek feljebb a jobb poziciok fele...
En inkabb nem irnam le a velemenyemet mert nem papirturo arrol a norol.
Norcsa ugye persze konnyu igy kivulrol mondani de ne engedd at Magad a hiszterianak konnyen. Marmint a jelenlegi nehez helyzet miatt.
Mar csak statisztikailag is a rosszabb napok utan mindig jobbak jonnek .
Ne a novel torodj! Magaddal !
En is voltam megcsalt feleseg az elozo hazassagomban es a megoldast (mondjuk nem volt gyerekem akkor meg ) egyreszt a valas majd az hozta, hogy azzal kezdtem el foglalkozni ami erdekelt es igy szep lassan az ember kivirul.
Neked gyereked is van tehat inkabb meg kell menteni amit lehet.
Sziasztok
LC2003.04.23 18:00
Sziasztok!
Majd írok bõvebben (fentebb még a múlt évben írtam) csak annyit szeretnék:
Nem tudom, Zoliapu, hogy találtál ide, de jó, hogy vagy, hogy itt vagy.
Nagyon boldog nõ lehet a feleséged, gratulálok Neki, és neked is, hogy ilyen vagy.
Jó tudni, hogy még léteznek ilyen nagy szívû-lelkû férfiak.
Köszi Neked!!
Ladányi Kata
Majd írok bõvebben (fentebb még a múlt évben írtam) csak annyit szeretnék:
Nem tudom, Zoliapu, hogy találtál ide, de jó, hogy vagy, hogy itt vagy.
Nagyon boldog nõ lehet a feleséged, gratulálok Neki, és neked is, hogy ilyen vagy.
Jó tudni, hogy még léteznek ilyen nagy szívû-lelkû férfiak.
Köszi Neked!!
Ladányi Kata
2003.06.10 09:34
Szia Kata,
Koszonom, hogy segiteni probalsz, de azt hiszem, nincs miben. Ugy erzem, hogy egesz jol mukodik a hazassagunk.
Termeszetesen kisebb problemak vannak, de azokat mi kozosen meg fogjuk tudni oldani. Amennyiben szuksegem lesz segitsegre, hidd el fogok szolni.
Meg egyszer kosz, ZoliApu.
Koszonom, hogy segiteni probalsz, de azt hiszem, nincs miben. Ugy erzem, hogy egesz jol mukodik a hazassagunk.
Termeszetesen kisebb problemak vannak, de azokat mi kozosen meg fogjuk tudni oldani. Amennyiben szuksegem lesz segitsegre, hidd el fogok szolni.
Meg egyszer kosz, ZoliApu.
2003.06.11 11:20
Szia Zoliapu!
Akkor különösen rendes vagy, hogy "csak úgy" erre jársz Ritka errefelé a férfiember
Nagyon örülök, hogy minden rendben nálatok. Ne haragudj, hogy az ellenkezõjét feltételeztem.
Szia: Kata
ui: a többieknek (is): Úgy néz ki, nálunk is rendezõdnek a dolgok, Csabi nagyon benne van a kistesó témában. Bár csodálom, mert olyan ördögfióka a kisfiúnk, hogy többen megkérdezték, normálisak vagyunk-e hogy belõle akarunk még egyet De mi akarunk. Annyira eleven, jól sikerült a kölök, hogy inkább legyen még egy ilyen, kár lenne a világot megfosztani egy ilyen emberkétõl (pláne esetleg, ha kislány lenne a tesó)
Vadi friss kép a profilban
Akkor különösen rendes vagy, hogy "csak úgy" erre jársz
Ritka errefelé a férfiember Nagyon örülök, hogy minden rendben nálatok. Ne haragudj, hogy az ellenkezõjét feltételeztem.
Szia: Kata
ui: a többieknek (is): Úgy néz ki, nálunk is rendezõdnek a dolgok, Csabi nagyon benne van a kistesó témában. Bár csodálom, mert olyan ördögfióka a kisfiúnk, hogy többen megkérdezték, normálisak vagyunk-e hogy belõle akarunk még egyet
De mi akarunk. Annyira eleven, jól sikerült a kölök, hogy inkább legyen még egy ilyen, kár lenne a világot megfosztani egy ilyen emberkétõl (pláne esetleg, ha kislány lenne a tesó) Vadi friss kép a profilban
2003.06.25 07:51
Sziasztok!
Nem azért jöttem, hogy vihart kavarjak, de SZERELMES vagyok! A szerelem összes gyönyörével és kínjával együtt... Még nem történt semmi, és nem is biztos, hogy fog. Nem ismerek magamra. Vele fekszek, vele ébredek. És nem tudom, ő mit akar. Hol magához ránt, hol eltaszít. De azt hiszem, szeret. Legalábbis úgy érzem, csak nem könnyű, se neki, se nekem.
És nem érdekel, ha most leszeditek rólam a keresztvizet, de muszáj volt elmondanom, kiírnom magamból. A szerelem nem választás kérdése. És ne ítéljetek elhamarkodottan, mert ez Veletek is előfordulhat, bármikor.
És ha most sírok (mert azt teszem) akkor is örülök neki, hogy itt van, hogy megismertem, hogy egy pici darabja az enyém! Akkor is, ha tudom, hogy nem helyes! Mert nagyon jól tudom...
Inkábbnévtelen
Nem azért jöttem, hogy vihart kavarjak, de SZERELMES vagyok! A szerelem összes gyönyörével és kínjával együtt... Még nem történt semmi, és nem is biztos, hogy fog. Nem ismerek magamra. Vele fekszek, vele ébredek. És nem tudom, ő mit akar. Hol magához ránt, hol eltaszít. De azt hiszem, szeret. Legalábbis úgy érzem, csak nem könnyű, se neki, se nekem.
És nem érdekel, ha most leszeditek rólam a keresztvizet, de muszáj volt elmondanom, kiírnom magamból. A szerelem nem választás kérdése. És ne ítéljetek elhamarkodottan, mert ez Veletek is előfordulhat, bármikor.
És ha most sírok (mert azt teszem) akkor is örülök neki, hogy itt van, hogy megismertem, hogy egy pici darabja az enyém! Akkor is, ha tudom, hogy nem helyes! Mert nagyon jól tudom...
Inkábbnévtelen
2003.06.27 09:19
Sziasztok!
Lia vagyok, emészt a tudat, hogy pár hónapja kiderült, a férjem 2 éven keresztül hazudott nekem, rezzenéstelen arccal nézett minden nap a szemembe. Állítása szerint a másik nő nem jelentett neki semmit, teljesen hidegen hagyta, a szex sem ment vele, de mégis inkább eltitkolta. Hozzáteszem van egy 4 éves és egy 15 hónapos lányunk. Nem tudom, kire haragudjak jobban a nőre, rá, vagy magamra, mert nem vettem időben észre hogy viharfelhő közeledik.
Pár hónapja találkoztam a másik nővel, beszéltünk. Aztán hajszál híjján szétmentünk. Azóta a férjemet mintha kicserélték volna, mindenben a kedvemet keresi, de most már más a szám íze.
Az én értékrendem szerint ez volt a lehető legnagyobb bűn, amit elkövethetett ellenem. Képtelen vagyok megbocsátani, mindamellett együtt vagyunk, és szeretem.
Kavarognak bennem az érzések.
Valaki, aki ilyenen átment segíthetne, mert teljesen összezavarodtam, nem tudok ezen átlépni, és új lapot nyitni a további életünkhöz.
Lia
Lia vagyok, emészt a tudat, hogy pár hónapja kiderült, a férjem 2 éven keresztül hazudott nekem, rezzenéstelen arccal nézett minden nap a szemembe. Állítása szerint a másik nő nem jelentett neki semmit, teljesen hidegen hagyta, a szex sem ment vele, de mégis inkább eltitkolta. Hozzáteszem van egy 4 éves és egy 15 hónapos lányunk. Nem tudom, kire haragudjak jobban a nőre, rá, vagy magamra, mert nem vettem időben észre hogy viharfelhő közeledik.
Pár hónapja találkoztam a másik nővel, beszéltünk. Aztán hajszál híjján szétmentünk. Azóta a férjemet mintha kicserélték volna, mindenben a kedvemet keresi, de most már más a szám íze.
Az én értékrendem szerint ez volt a lehető legnagyobb bűn, amit elkövethetett ellenem. Képtelen vagyok megbocsátani, mindamellett együtt vagyunk, és szeretem.
Kavarognak bennem az érzések.
Valaki, aki ilyenen átment segíthetne, mert teljesen összezavarodtam, nem tudok ezen átlépni, és új lapot nyitni a további életünkhöz.
Lia
2003.06.27 10:25
Szia Lia!
Gondolom,a gyerekek miatt(is)szeretnél továbbra a férjeddel maradni.Meg tudsz neki bocsájtani?Talán az lenne a legfontosabb.
Tisztáztátok már,hogy mi volt az oka a férjed félrelépésének?Hol ejtettetek hibát a kapcsolatotokban?Ezt muszáj lenne tudni,hisz ha az ok megmarad,akkor újra megtörténhet máskor,másvalakivel a dolog.
Talán az a "legérdekesebb",hogy két évig tartott a kapcsolat.Mi volt ez,szerelem? Tehát nem egy egyszerű félrelépés.Mert az még-talán-megbocsájtható lenne.De két évig a szemedbe hazudni-ez már elég durva,úgy érzem.
Írd ki magadból az aggodalmaidat nyugodtan,talán könnyebb lesz azután.
Nem,én még nem voltam ilyen helyzetben-talán igen,csak nem tudok róla.
Mindenesetre hogyhogy nem vetted észre már hamarabb,hogy valami nem stimmel?Milyen volt a férjed otthon ez alatt a hosszú idő alatt?Semmi változás nem történt a kapcsolatotokban?Ugyanúgy ment minden a megszokott úton,stimmelt a szex is,minden?Ugyanolyan bújós volt veled?Mert ha igen,akkor én nem tudnék megbocsájtani,azt tudom.
írj ki magadból mindent!
Iza.
Gondolom,a gyerekek miatt(is)szeretnél továbbra a férjeddel maradni.Meg tudsz neki bocsájtani?Talán az lenne a legfontosabb.
Tisztáztátok már,hogy mi volt az oka a férjed félrelépésének?Hol ejtettetek hibát a kapcsolatotokban?Ezt muszáj lenne tudni,hisz ha az ok megmarad,akkor újra megtörténhet máskor,másvalakivel a dolog.
Talán az a "legérdekesebb",hogy két évig tartott a kapcsolat.Mi volt ez,szerelem? Tehát nem egy egyszerű félrelépés.Mert az még-talán-megbocsájtható lenne.De két évig a szemedbe hazudni-ez már elég durva,úgy érzem.
Írd ki magadból az aggodalmaidat nyugodtan,talán könnyebb lesz azután.
Nem,én még nem voltam ilyen helyzetben-talán igen,csak nem tudok róla.
Mindenesetre hogyhogy nem vetted észre már hamarabb,hogy valami nem stimmel?Milyen volt a férjed otthon ez alatt a hosszú idő alatt?Semmi változás nem történt a kapcsolatotokban?Ugyanúgy ment minden a megszokott úton,stimmelt a szex is,minden?Ugyanolyan bújós volt veled?Mert ha igen,akkor én nem tudnék megbocsájtani,azt tudom.
írj ki magadból mindent!
Iza.
2003.06.27 22:39
Lia!
Azt nem értem, miért vagy magadra mérges, miért nem csak a férjedre? Ő a legnagyobb hunyó ebben a történetben. Tudod, mi a fő baj? Hogy most is hazudik. Olyan ugyanis nincs, hogy egy nővel nem jó se a szex, se semmi, mégis megtartja anélkül, hogy bármiféle kötelezettsége lenne felé(mint pl. egy feleség, anya felé). Tehát az, hogy 2 évig merő aszkétizmusból kavart félre, az kamu.
Anyám szerint nem szabad mindent felrúgni, amíg picik a gyerekek (ő ugyanis ezt tette, összepakolta apám cuccát, aztán viszlát), és mai fejjel azt mondja, hogy később lehet ez jó döntés, de kisbabák mellett jobb várni. Azt lehetne megnézni, mi az, ami miatt "elmenekült" otthonról a férjed? Túl nagy volt a rendetlenség, kövér voltál (bocs, nem ismerlek, csak ötlet), csak a gyerekről szólt minden, nem figyeltél oda rá, túl sokat cseszegetted, nem jártatok el otthonról, nem volt jó az ágyban, anyagi
gondok, munkahelyi zűrök, stb.
Ezek közül elég, ha csak egy fennáll, a pasik többsége máris a könnyebbik utat választja és félrelép, hátha ott mást kap, mint otthon. És szerintem meg is magyarázzák maguknak, hogy nekik ez jár-kárpótlásul. Szóval, próbálj meg visszanézni, mi nem stimmelt, próbáld meg belőle is kiszedni. Kérd meg, hogy most már tényleg hagyja abba a hazudozást és kérdezd meg, ő mit
szeretne és ezért ő mit hajlandó tenni, ill. tőled mit vár el. Javasolnám, hogy mindezt házon kívül pl. étteremben ejtsétek meg, mert úgy nem lehet hangosan veszekedni, más elfoglaltságba menekülni és a gyerekeket is megkímélitek.
Azt nem értem, miért vagy magadra mérges, miért nem csak a férjedre? Ő a legnagyobb hunyó ebben a történetben. Tudod, mi a fő baj? Hogy most is hazudik. Olyan ugyanis nincs, hogy egy nővel nem jó se a szex, se semmi, mégis megtartja anélkül, hogy bármiféle kötelezettsége lenne felé(mint pl. egy feleség, anya felé). Tehát az, hogy 2 évig merő aszkétizmusból kavart félre, az kamu.
Anyám szerint nem szabad mindent felrúgni, amíg picik a gyerekek (ő ugyanis ezt tette, összepakolta apám cuccát, aztán viszlát), és mai fejjel azt mondja, hogy később lehet ez jó döntés, de kisbabák mellett jobb várni. Azt lehetne megnézni, mi az, ami miatt "elmenekült" otthonról a férjed? Túl nagy volt a rendetlenség, kövér voltál (bocs, nem ismerlek, csak ötlet), csak a gyerekről szólt minden, nem figyeltél oda rá, túl sokat cseszegetted, nem jártatok el otthonról, nem volt jó az ágyban, anyagi
gondok, munkahelyi zűrök, stb.
Ezek közül elég, ha csak egy fennáll, a pasik többsége máris a könnyebbik utat választja és félrelép, hátha ott mást kap, mint otthon. És szerintem meg is magyarázzák maguknak, hogy nekik ez jár-kárpótlásul. Szóval, próbálj meg visszanézni, mi nem stimmelt, próbáld meg belőle is kiszedni. Kérd meg, hogy most már tényleg hagyja abba a hazudozást és kérdezd meg, ő mit
szeretne és ezért ő mit hajlandó tenni, ill. tőled mit vár el. Javasolnám, hogy mindezt házon kívül pl. étteremben ejtsétek meg, mert úgy nem lehet hangosan veszekedni, más elfoglaltságba menekülni és a gyerekeket is megkímélitek.
2003.06.28 07:07
Kedves Lia!
Sajnos nekem volt ilyen jellegű tapasztalatom, bár az én férjem néhány hét után lebukott. Tudom, milyen pocsékul érzed most magadat és igazán az idő az, ami segíthet. Igazuk van a többiekne abban, hogy át kell gondolnod, meg tudsz-e neki bocsátani (ami megjegyzem, nem olyan könnyű dolog, sajnos) vagy inkább egyedül folytatod. Nálunk az is beletelt jó néhány hónapba (évbe?) mire a bizalom helyreállt, de néha még most is azt gondolom, hogy soha nem lesz a régi. Jó ötlet az is, hogy vegyél magadnak néhány dolgok, ez egy kicsi kárpótlást jelenthet és gondolj a gyerekedre! Ő a legfontosabb és a gyerekek nagyon megsínylik a házassági gondokat (sajnos a sajátjaimon láttam). Egyébként ez a férjek elmenekülése otthonról című duma akaszt ki engem teljesen. Ki látott már olyan férjet, aki mindig szuper alakkal rendelkezik, állandóan olyan, mintha most lépett volna ki egy divatlapból, jókedvű, kiegyensúlyozott, teherbíró, mint egy ló és az ágyban is szuper? Senki, igaz? Nem tudom, miért várják ezt el a nőktől? A nők is minden rosszabb periódusban lépjenek félre? Egyébként a legrosszabb nekem az volt, hogy az bántott meg, akit szinte a legjobban szerettem a világon, akiben a legmesszemenőbbig megbíztam, úgyhogy véget ért a tündérmese. Az egyik ismerősöm azt mondta nekem akkor, hogy "üdvözlünk a nők között". A partnernőkről meg annyit, hogy szerintem is legalább annyira hibásak, mint a férj, de botorság lenne azt gondolni, hogy egy nőt az fog eltéríteni attól, hogy kikezdjen egy nős pasival, hogy annak otthon kisgyereke meg felesége van. Én egyébként azt kívántam csak annak a lánynak, aki a férjemmel kikezdett, hogy amikor otthon lesz két kicsi gyerekkel gyesen és jó sok problémája lesz (az alakjával, anyagilag stb.), az ő férje is jöjjön össze egy hasonló leányzóval. Azt hiszem ennyi bűntetés elég is lenne neki.
BT
Sajnos nekem volt ilyen jellegű tapasztalatom, bár az én férjem néhány hét után lebukott. Tudom, milyen pocsékul érzed most magadat és igazán az idő az, ami segíthet. Igazuk van a többiekne abban, hogy át kell gondolnod, meg tudsz-e neki bocsátani (ami megjegyzem, nem olyan könnyű dolog, sajnos) vagy inkább egyedül folytatod. Nálunk az is beletelt jó néhány hónapba (évbe?) mire a bizalom helyreállt, de néha még most is azt gondolom, hogy soha nem lesz a régi. Jó ötlet az is, hogy vegyél magadnak néhány dolgok, ez egy kicsi kárpótlást jelenthet és gondolj a gyerekedre! Ő a legfontosabb és a gyerekek nagyon megsínylik a házassági gondokat (sajnos a sajátjaimon láttam). Egyébként ez a férjek elmenekülése otthonról című duma akaszt ki engem teljesen. Ki látott már olyan férjet, aki mindig szuper alakkal rendelkezik, állandóan olyan, mintha most lépett volna ki egy divatlapból, jókedvű, kiegyensúlyozott, teherbíró, mint egy ló és az ágyban is szuper? Senki, igaz? Nem tudom, miért várják ezt el a nőktől? A nők is minden rosszabb periódusban lépjenek félre? Egyébként a legrosszabb nekem az volt, hogy az bántott meg, akit szinte a legjobban szerettem a világon, akiben a legmesszemenőbbig megbíztam, úgyhogy véget ért a tündérmese. Az egyik ismerősöm azt mondta nekem akkor, hogy "üdvözlünk a nők között". A partnernőkről meg annyit, hogy szerintem is legalább annyira hibásak, mint a férj, de botorság lenne azt gondolni, hogy egy nőt az fog eltéríteni attól, hogy kikezdjen egy nős pasival, hogy annak otthon kisgyereke meg felesége van. Én egyébként azt kívántam csak annak a lánynak, aki a férjemmel kikezdett, hogy amikor otthon lesz két kicsi gyerekkel gyesen és jó sok problémája lesz (az alakjával, anyagilag stb.), az ő férje is jöjjön össze egy hasonló leányzóval. Azt hiszem ennyi bűntetés elég is lenne neki.
BT
2003.06.28 21:50
BT!
Nehogy már azt gondold, hogy szerintem a felsorolt okok miatt jogos a férfiak "elmenekülése" otthonról, én csupán az ő szemszögükből próbálom nézni az okokat. Ők ugyanis szerintem sokkal kevésbé toleránsak és sokkal hamarabb hiszik azt, hogy nekik v.mi jár. Hány oylan fickó van, aki sörhassal piszkálja a feleségét, hogy már nem csinos, vagy megveszi magának a hi-fi cuccot és a nőtől sajnál egy csinos ruhát. Tőled idézve:"aki mindig szuper alakkal rendelkezik, állandóan olyan, mintha most lépett volna ki egy divatlapból, jókedvű, kiegyensúlyozott, teherbíró, mint egy ló és az ágyban is szuper?" -az, hogy ők nem ilyenek, az még nem zavarja őket abban, hogy a feleségüktől viszont elvárják. És szerintem sajnos egy viszonynak nem tulajdonítanak akkora jelentőséget, mint mi, főleg addig, amíg nem ők vannak megcsalva.
Lehet, hogy hülyeség, de, ha én rájönnék, hogy meg vagyok csalva -sosem tudhatom-, talán könnyebb lenne túllépni rajta, ha revansot vennék.
Nehogy már azt gondold, hogy szerintem a felsorolt okok miatt jogos a férfiak "elmenekülése" otthonról, én csupán az ő szemszögükből próbálom nézni az okokat. Ők ugyanis szerintem sokkal kevésbé toleránsak és sokkal hamarabb hiszik azt, hogy nekik v.mi jár. Hány oylan fickó van, aki sörhassal piszkálja a feleségét, hogy már nem csinos, vagy megveszi magának a hi-fi cuccot és a nőtől sajnál egy csinos ruhát. Tőled idézve:"aki mindig szuper alakkal rendelkezik, állandóan olyan, mintha most lépett volna ki egy divatlapból, jókedvű, kiegyensúlyozott, teherbíró, mint egy ló és az ágyban is szuper?" -az, hogy ők nem ilyenek, az még nem zavarja őket abban, hogy a feleségüktől viszont elvárják. És szerintem sajnos egy viszonynak nem tulajdonítanak akkora jelentőséget, mint mi, főleg addig, amíg nem ők vannak megcsalva.
Lehet, hogy hülyeség, de, ha én rájönnék, hogy meg vagyok csalva -sosem tudhatom-, talán könnyebb lenne túllépni rajta, ha revansot vennék.
2003.06.28 22:01
Na ja, lányok, álmodik a nyomor, hiszen hogy is vehetne az ember lánya "revansot", amikor otthon van két (vagy több) kicsivel, a gyerekek miatt társaságba se tud járni, gondok vannak az alakjával, az önbecsülésével, nem tud kiteljesedni a munkájában, nem jár szakmai továbbképzésekre, vidéki, többnapos konferenciákra, sörözni a haverokkal, és egyáltalán, semmilyen alkalma nem nyílik rá... Eközben, mint tudjuk, a lehorgászandó pasik is éppúgy tökéletes nőt akarnak még egy estére is, mint a férjeink minden nap.
2003.06.29 06:20
Rjuli!
Igazad van, nem jogosítja fel őket, csak a férjemtől is idegesített ez a duma. Megkérdeztem tőle, hogy gondolja, nekem nincs néha elegem, hogy könnyű ellátni az otthoni dolgokat, a gyerekeket, őt, mellette dolgozni és elvégezni egy főiskolát? És abban is igazad van, hogy kevésbé toleránsak és sokkal önzőbbek is, mint mi (tisztelet a kivételnek), de ez akkor sincs rendjén így. Kiváncsinak pedig igaza van, mikor veszel revansot? Én biztos nagyon nehezen tudnám megoldani, ha meg tudnám egyáltalán. Megjegyzem, én nem is akartam, de nem ítélem el azt, aki megteszi. Egy ismerősömnek a férje sportot űzőtt abból, hogy hányszor csalja meg a feleségét, és amikor a lánynak is alkalma nyílt bepasizni, mondtam neki, hogy nehogy lekiismeret furdalással tegye, mert az ő férje nem érdemel mást.
BT
Igazad van, nem jogosítja fel őket, csak a férjemtől is idegesített ez a duma. Megkérdeztem tőle, hogy gondolja, nekem nincs néha elegem, hogy könnyű ellátni az otthoni dolgokat, a gyerekeket, őt, mellette dolgozni és elvégezni egy főiskolát? És abban is igazad van, hogy kevésbé toleránsak és sokkal önzőbbek is, mint mi (tisztelet a kivételnek), de ez akkor sincs rendjén így. Kiváncsinak pedig igaza van, mikor veszel revansot? Én biztos nagyon nehezen tudnám megoldani, ha meg tudnám egyáltalán. Megjegyzem, én nem is akartam, de nem ítélem el azt, aki megteszi. Egy ismerősömnek a férje sportot űzőtt abból, hogy hányszor csalja meg a feleségét, és amikor a lánynak is alkalma nyílt bepasizni, mondtam neki, hogy nehogy lekiismeret furdalással tegye, mert az ő férje nem érdemel mást.
BT
2003.06.30 09:49
Sziasztok!
Megint itt vagyok, sajnos nem jutok mindig számítógép közelébe.
Egyetértek a revansról alkotott véleményetekkel, én úgy vagyok vele, hogy bármikor megtehetném, mert szerencsés helyzetben vagyok a gyerekeket most már rá tudnám bízni a mamákra, de ezt mondtam a férjemnek is, hogy ez alapvetően hozzáállás és a számunkra elfogadott erkölcsi norma kérdése. Én nem lennék képes ilyet tenni!
Visszatérve válaszolnék, és elmesélném a tisztánlátás érdekében, hogy mi és hogyan történt.
Az, hogy mi miért történt azt tisztáztuk. Az az igazság, hogy amikor hozzám kellett volna jönnie a problémáival, akkor a másikhoz ment, és ez miért is ne pont egy időpontra esett azzal, hogy otthon voltam egy újszülöttel.
Érzésem szerint az egész sztori igazán akkor kezdődött, amikor felmerült a "második gyerek" téma, hogy én mennyire szeretném. Ő nem volt felnőve hozzá, tökéletesen be volt rendezkedve egy gyerekre. Aztán terhes lettem, a terhességet végig veszekedtük, bár néha voltak szép perceink, majd megszületett második pici LÁNYUNK. Lány. Hát igen, ez is probléma volt , nekem volt emiatt is lelkiismeretfurdalásom.
A másik nő pedig tökéletesen kihasználta az adott helyzetet, hogy én kicsi baba mellett igazán csak anya voltam, nem pedig feleség.
Ez is nagyon bánt, hogy amikor a legnagyobb szükségem lett volna arra, hogy valaki mellettem álljon, akkor történt ez az egész.
A férjem azt mondja, hogy ő csak belefolyt ebbe az egészbe, mert a nőt már régről ismerte, de mivel nálunk a helyzet szerencsétlenül alakult, éa a másik nő részéről a kártyák jól lettek keverve, belekerült a mókuskerékbe és nem tudott? kiszállni.
A legbosszantóbb, hogy ebből én mit sem vettem észre.
Hogy idegesebb volt, nem ért haza időben azt a munkájának tulajdonítottam.
Az életben nem gondoltam volna, hogy velem ilyen megtörténhet.
Az ágyban pedig isteni volt - és ma is az - annyira jó, hogy az már szinte nem is igaz.
Hogyan derült ki? Egy nagy veszekedés után végső kétségbeesésemben megnéztem a telefonját. Hát mintha leforráztak volna.
Számonkértem, tagadott, majd harapófogóval sikerült csak pár mondatot kihúzni belőle. Azt mondta befejezi.
Rá fél évre még mindig éreztem, hogy valami nem stimmel. Rákérdeztem, mint már addig annyiszor, a válasz: ha nem hiszem el amit mond, hívjam fel a másik nőt. Felhívtam. Tanulságos volt. Megbeszéltük, hogy mi nők is leülünk megbeszélni.
Otthon kibújt a szög a zsákból, "bevallotta", hogy volt közöttük szexuális kapcsolat, de nem volt jó.
Lehet, hogy azt mondjátok, hogy hülye vagyok, de minden apró részletet elmeséltettem vele.
Az az érdekes, hogy azt, hog nem volt jó a szex el is hiszem, mert a nő sem áradozott ezen a téren.
Lényeg a lényeg megmondtam a páromnak, hogy nem hagyom el, még egy esélyt kap. Ha nem él a lehetőséggel, szemrebbenés nélkül fogom elhagyni.
Azt mondja, hogy most egy teljesen új embert kaptam, aki végre őszinte, felnőtt ahhoz, hogy neki családja van, és képes felelősséget vállalni.
Igaz, most időben haza tud találni, minden szabad percét velünk, velem tölti, a gyerekekkel türlemes, engem a tenyerén hordoz, elhalmoz mindennel, amire csak vágyom, főleg a figyelmével. Végre eljutott a tudatáig, hogy hajszál híjján elvesztette a családját, és az egyetlen embert, akire az életben számíthat.
Egészen más a légkör itthon, akár egy mesében. Úgy is mondhatnám túl szép, hogy igaz legyen.
Lefogytam ez alatt az idő alatt több mint 10 kilót, most 52 körül vagyok, külsőleg teljesen megváltoztam, szánok már magamra időt, pénzt, energiát. Sokan mondják, hogy teljesen kivirultam. Csak tudnák, hogy jutottam el idáig. Néha mégis elkap az érzés, hogy rosszul döntöttem, el kellett volna menni.
De igazad van BT, hogy az egyetlen, ami segíthet, az idő.
Bocs, hogy ilyen hosszan írtam, de talán kijött minden, ami bántott. Ez a dolog teljesen a padlóra küldött lelkileg, és azóta sem tudom magam összeszedni igazán.
Lia
Megint itt vagyok, sajnos nem jutok mindig számítógép közelébe.
Egyetértek a revansról alkotott véleményetekkel, én úgy vagyok vele, hogy bármikor megtehetném, mert szerencsés helyzetben vagyok a gyerekeket most már rá tudnám bízni a mamákra, de ezt mondtam a férjemnek is, hogy ez alapvetően hozzáállás és a számunkra elfogadott erkölcsi norma kérdése. Én nem lennék képes ilyet tenni!
Visszatérve válaszolnék, és elmesélném a tisztánlátás érdekében, hogy mi és hogyan történt.
Az, hogy mi miért történt azt tisztáztuk. Az az igazság, hogy amikor hozzám kellett volna jönnie a problémáival, akkor a másikhoz ment, és ez miért is ne pont egy időpontra esett azzal, hogy otthon voltam egy újszülöttel.
Érzésem szerint az egész sztori igazán akkor kezdődött, amikor felmerült a "második gyerek" téma, hogy én mennyire szeretném. Ő nem volt felnőve hozzá, tökéletesen be volt rendezkedve egy gyerekre. Aztán terhes lettem, a terhességet végig veszekedtük, bár néha voltak szép perceink, majd megszületett második pici LÁNYUNK. Lány. Hát igen, ez is probléma volt , nekem volt emiatt is lelkiismeretfurdalásom.
A másik nő pedig tökéletesen kihasználta az adott helyzetet, hogy én kicsi baba mellett igazán csak anya voltam, nem pedig feleség.
Ez is nagyon bánt, hogy amikor a legnagyobb szükségem lett volna arra, hogy valaki mellettem álljon, akkor történt ez az egész.
A férjem azt mondja, hogy ő csak belefolyt ebbe az egészbe, mert a nőt már régről ismerte, de mivel nálunk a helyzet szerencsétlenül alakult, éa a másik nő részéről a kártyák jól lettek keverve, belekerült a mókuskerékbe és nem tudott? kiszállni.
A legbosszantóbb, hogy ebből én mit sem vettem észre.
Hogy idegesebb volt, nem ért haza időben azt a munkájának tulajdonítottam.
Az életben nem gondoltam volna, hogy velem ilyen megtörténhet.
Az ágyban pedig isteni volt - és ma is az - annyira jó, hogy az már szinte nem is igaz.
Hogyan derült ki? Egy nagy veszekedés után végső kétségbeesésemben megnéztem a telefonját. Hát mintha leforráztak volna.
Számonkértem, tagadott, majd harapófogóval sikerült csak pár mondatot kihúzni belőle. Azt mondta befejezi.
Rá fél évre még mindig éreztem, hogy valami nem stimmel. Rákérdeztem, mint már addig annyiszor, a válasz: ha nem hiszem el amit mond, hívjam fel a másik nőt. Felhívtam. Tanulságos volt. Megbeszéltük, hogy mi nők is leülünk megbeszélni.
Otthon kibújt a szög a zsákból, "bevallotta", hogy volt közöttük szexuális kapcsolat, de nem volt jó.
Lehet, hogy azt mondjátok, hogy hülye vagyok, de minden apró részletet elmeséltettem vele.
Az az érdekes, hogy azt, hog nem volt jó a szex el is hiszem, mert a nő sem áradozott ezen a téren.
Lényeg a lényeg megmondtam a páromnak, hogy nem hagyom el, még egy esélyt kap. Ha nem él a lehetőséggel, szemrebbenés nélkül fogom elhagyni.
Azt mondja, hogy most egy teljesen új embert kaptam, aki végre őszinte, felnőtt ahhoz, hogy neki családja van, és képes felelősséget vállalni.
Igaz, most időben haza tud találni, minden szabad percét velünk, velem tölti, a gyerekekkel türlemes, engem a tenyerén hordoz, elhalmoz mindennel, amire csak vágyom, főleg a figyelmével. Végre eljutott a tudatáig, hogy hajszál híjján elvesztette a családját, és az egyetlen embert, akire az életben számíthat.
Egészen más a légkör itthon, akár egy mesében. Úgy is mondhatnám túl szép, hogy igaz legyen.
Lefogytam ez alatt az idő alatt több mint 10 kilót, most 52 körül vagyok, külsőleg teljesen megváltoztam, szánok már magamra időt, pénzt, energiát. Sokan mondják, hogy teljesen kivirultam. Csak tudnák, hogy jutottam el idáig. Néha mégis elkap az érzés, hogy rosszul döntöttem, el kellett volna menni.
De igazad van BT, hogy az egyetlen, ami segíthet, az idő.
Bocs, hogy ilyen hosszan írtam, de talán kijött minden, ami bántott. Ez a dolog teljesen a padlóra küldött lelkileg, és azóta sem tudom magam összeszedni igazán.
Lia
2003.06.30 15:44
Lia!
Tanácsot semmiképp nem adnék ezügyben, de a véleményemet leírom: szerintem, nem volna helyes felrúgni mindent, mert lehet az ember bármilyen csinos, vonzó, gazdag ....,2 gyerekkel általában csak tisztes távolból érdekli egy nő a férfiakat. Szeretőnek jó, de randevúzni, összecuccolni már meggondolják százszor is,mert, ha ő maga is elvált, még egyszer nem köti le magát, főleg nem más gyerekeivel. Ha meg még agglegény, pláne nem kész családra vágyik. Szóval, élvezd, hogy most a tenyerén hordoz, ráérsz gondolkodni a szakításon akkor, ha megint viharfelhők gyülekeznek.
Tanácsot semmiképp nem adnék ezügyben, de a véleményemet leírom: szerintem, nem volna helyes felrúgni mindent, mert lehet az ember bármilyen csinos, vonzó, gazdag ....,2 gyerekkel általában csak tisztes távolból érdekli egy nő a férfiakat. Szeretőnek jó, de randevúzni, összecuccolni már meggondolják százszor is,mert, ha ő maga is elvált, még egyszer nem köti le magát, főleg nem más gyerekeivel. Ha meg még agglegény, pláne nem kész családra vágyik. Szóval, élvezd, hogy most a tenyerén hordoz, ráérsz gondolkodni a szakításon akkor, ha megint viharfelhők gyülekeznek.
2003.06.30 21:23
Lia!
Úgy néz ki megbánta a dolgot,ha képes vagy túllépni rajta,akkor valóban újra lehet kezdeni.De ha eldöntötted,hogy túllépsz,akkor VALÓBAN tedd úgy,mert annak semmi értelme,hogy belülről mindig piszkáljon a múlt.Akkor valóban zárd le azt, ami addig volt.
Mimi!Teljesen egyetértek azzal,amit a gyerekes egyedülálló nőkről írtál,de:ha elválnék,azért tenném,mert annyira rosszul érzem magam a házasságban,hogy attól már EGYEDÜL is jobb.A fogkeféjét hozhatná esetleg egyszer valaki,de másról szó sem lehetne.
Mariann
Úgy néz ki megbánta a dolgot,ha képes vagy túllépni rajta,akkor valóban újra lehet kezdeni.De ha eldöntötted,hogy túllépsz,akkor VALÓBAN tedd úgy,mert annak semmi értelme,hogy belülről mindig piszkáljon a múlt.Akkor valóban zárd le azt, ami addig volt.
Mimi!Teljesen egyetértek azzal,amit a gyerekes egyedülálló nőkről írtál,de:ha elválnék,azért tenném,mert annyira rosszul érzem magam a házasságban,hogy attól már EGYEDÜL is jobb.A fogkeféjét hozhatná esetleg egyszer valaki,de másról szó sem lehetne.
Mariann
2003.07.14 15:45
Sziasztok!
Sajnos én is érintett vagyok a témában, tavaly ősszel jöttem rá, hogy a férjem megcsal(t). Gyanakodtam már egy ideje, de igazából csak megérzés volt, semmi más. Egyszer szóba hoztam neki, hát úgy leteremtett, hogy komolyan lelkiismeretfurdalásom volt, amiért ilyet feltételeztem szegény ártatlan férjemről. Aztán egy herpesz-fertőzés egyértelművé tette a dolgokat, innentől elkezdtem nyomozni. 1 napba tellett, hogy kiderítsem, kivel, mióta, satöbbi. Akkor volt a kisfiam 8 hónapos. Azt mondta, azért csalt meg, mert úgy érezte, elhanyagolom, mióta megszületett a baba. Persze, nehogymár ő legyen a hibás. Megkérdeztem, mik a további tervei, azt mondta, velünk szeretne maradni. Így is lett, sokáig látszólag minden rendben volt, aztán megint gyanakodni kezdtem. Sajnos nagyon úgy néz ki, hogy nem alaptalanul, de nagyon alapos, egyszerűen most semmit nem találok, amivel szembesíthetném, pedig TUDOM, hogy megcsal. Alapvetően nem vagyok féltékeny természetű, tehát nem az én hisztimről van szó. Mindenképp szeretnék bizonyosságot, mert ebbe a helyzetbe bele lehet dilizni. Csak nem tudom, hogyan csináljam. A nyomában járni egyrészt nevetséges és komolytalan, másrészt a kisfiam miatt lehetetlen. A barátaink, attól tartok, az ő cinkosai (tavaly sem szóltak, pedig tudták). Nem tudom, hogy mit csináljak.
A "kettőn áll a vásár" dumától pedig sikítófrászt kapok!
Am
Sajnos én is érintett vagyok a témában, tavaly ősszel jöttem rá, hogy a férjem megcsal(t). Gyanakodtam már egy ideje, de igazából csak megérzés volt, semmi más. Egyszer szóba hoztam neki, hát úgy leteremtett, hogy komolyan lelkiismeretfurdalásom volt, amiért ilyet feltételeztem szegény ártatlan férjemről. Aztán egy herpesz-fertőzés egyértelművé tette a dolgokat, innentől elkezdtem nyomozni. 1 napba tellett, hogy kiderítsem, kivel, mióta, satöbbi. Akkor volt a kisfiam 8 hónapos. Azt mondta, azért csalt meg, mert úgy érezte, elhanyagolom, mióta megszületett a baba. Persze, nehogymár ő legyen a hibás. Megkérdeztem, mik a további tervei, azt mondta, velünk szeretne maradni. Így is lett, sokáig látszólag minden rendben volt, aztán megint gyanakodni kezdtem. Sajnos nagyon úgy néz ki, hogy nem alaptalanul, de nagyon alapos, egyszerűen most semmit nem találok, amivel szembesíthetném, pedig TUDOM, hogy megcsal. Alapvetően nem vagyok féltékeny természetű, tehát nem az én hisztimről van szó. Mindenképp szeretnék bizonyosságot, mert ebbe a helyzetbe bele lehet dilizni. Csak nem tudom, hogyan csináljam. A nyomában járni egyrészt nevetséges és komolytalan, másrészt a kisfiam miatt lehetetlen. A barátaink, attól tartok, az ő cinkosai (tavaly sem szóltak, pedig tudták). Nem tudom, hogy mit csináljak.
A "kettőn áll a vásár" dumától pedig sikítófrászt kapok!
Am
