sziasztok!
Valahogy rávettem magam, hogy ismét gép elé üljek, és irjak néhány sort. Olvasni olvastalak, és innen meritettem újabb erőt, hogy valamit szóljak én is hozza. Tulajdonképpen az vigasztalt meg, hogy ti is hasonló gondokkal küzdötök. MÁr nem tudom, hogy pontosan ki mit irt, kinek mit kellene válaszolni (bocsi ezért), próbálom összesiteni a válaszaim.
Először is gratulálunk a házvételhez. Sok szerencsét kivánunk!!!!!!
...és további jó épitgetést.A tavaly őstől mi is áttértünk minden gáz mellett a fáskazánra. Össze se lehet hasonlitani a gázzal! Úgyancsak a központifűtést működteti, tehát bent a lakásban nincs a fa kozta szemét, füst, csak éppen a számlát csökkentette. Ha egyszer tehetitek, jó, ha az mellett döntötök. A férjemmel mi is folyton tervezzük, hogy még mit változtassunk, hogy jobb, szebb legyen az otthonunk. Jelenleg a padlás kiépitését tervezzük, ami legnagyobb valószinűséggel csak 2-3 év múlva lesz létrehozva. Nekünk is van banki kölcsönünk, ami még néhány évig hátráltat. Most szinte bánom, hogy ilyen hosszú időre belementünk, de akkor muszály volt. Viszont most kezdünk helyszükében lenni, főleg, hogy jön a második baba....
Nagy gratula a sikeres államvizsgához is!!!!!!!!Szerintem sem számit a jegy. Később úgysem érdekel senkit, hogy hányas volt, a lényeg, hogy megvan.
Zsuzsa, kitartást, és türelmet. Habár azt hiszem, én is hasonló félelmekkel küzdenék a helyedben. Sőt, talán még jobban, mert éppen azon gondolkodtam el, hogy mekkora szerencsém volt Jankával. 10 nappal a várt időnél hamarabb született. Utána gondoltam bele, hogy az idegesség felemésztett volna, ha letelik már a határidő, és várnom kellett volna, hogy melyik percben induljunk. Na, nehogy elbátortalanitsalak ezzel, nem ez a szándékom, csak úgy felidéztem az én érzéseimet. Annyira féltem akkor a szüléstől, hogy sokszor valósággal rettegtem is. Most más a helyzet. Már valamennyire tudom, hogy mire számithatok.
:) ...mert úgyis más lesz, mint amire gondolok:)
Edith, tulajdonképpen én is a hangulatváltozásaimmal küzdök. Egyik percben még minden ok, és később lehet, hogy már bőgni is képes vagyok, és teljesen magam alá kerülök. Én a fáradtságnak tulajdonitottam, meg sokszor a frontátvonulásra fogtam, de mostanában egyre bizonyosabb, hogy a terhességi hormonváltozás az oka. Szegény férjem szenvedi meg a legjobban, mert azt se tudja, hogyan vigasztaljon ilyenkor- Legalább délutánonként, felmegyünk Jankával a keretészetbe, és addig ő foglalkozik babaával. Én meg egyebet csinálhatok, pl virágot locsolok. Már ennél jobban nem is fáraszthatom ki magam, mert a pocakom szenvedi. Görcsöl is rendesen, ha nem adom meg azt a pihenőt neki.
:):)
Valószinű, hogy a jövő héten megyek ismét orvoshoz. Ez attól függ, hogy mikorra programálnak a Doppler tesztre. De remélem, hogy nem rövidült tovább a méhnyak......
Akartam kérdezni a másodszor terhes anyukáktól: tényleg igaz, hogy a második terhesség során korábban észlelhetők ilyen-olyan fájások? Olvastam valahol, hogy a második terhességnél már a 20.héttől jobban érezhető a méh keményedése, mig az elsőnél csak a terhesség vége fele. Remélem, csak hiábba rágom magam, de mióta felfedezték a méh--akármimet.....már minden kisebb fájástól is rossz jár a fejemben.
Kellemes napot nektek!
U.I. Pocakoskép még mindig nem készült, de a párom már megállapitotta, hogy kezdem visszavenni az egykori "teherautó" formámat. Amikor Jankával voltam terhes, akkor teljesen véletlenül azt a hasonlatot találta, mert az úton is, amikor sétáltunk, lassan mentem, meg hamar fáradtam, tehát szerinte úgy fújtattam, mint egy teherautó. Nem vettem sértésnek, és azóta is nevetünk ezen.
. 
), nagyon zokon vette a piszkálást (máskor meg se rebben rá). Nagyon sírt, hergelte magát rendesen, egy idő után már ott tartott, hogy ne szóljak hozzá, ne érjek hozzá, de lehetőleg ne is nézzek rá. Na ekkor hagytam ott, várva, hogy mi lesz. Egy idő után rájött, hogy mégiscsak nagyon álmos és jobban jár, ha elalszik - szerencsére. 
Bár most a kölcsönnel normalizálódik egy kicsit - ha minden igaz, havonta kevesebb megy majd el számlákra... 
Csak tudnám miért? Pedig beszélgetni, csettelni, ismerkedni nagyon szeretek. Edith tudja, hisz mi is így ismerkedtünk össze, hogy csetteltünk.
bohóckodunk
igy utaztunk kusett hianyaban 
apaval 
anyaval 
huncutka 
Zsolti es Mustafa (hajo) 
hamar baratokra lelt 
Zsolti es a tenger
Kedden dolgoztam, de ne féljetek, nem volt semmi egerőltetés. Lassabban haladtam, mint normál állapotban, és nem is végeztem mindennel, de most már nincs sok. 
