Társalgó főoldal » Gyermekek / magzatok kor szerint » 2006/2007 Téli babák

Igen a nem ide illőt! Paff!

Sziasztok!

Jó kis termés volt, még mindig nem olvastam teljesen vissza.

Szilvi: Kiara folyamatosan vagy cuppog, vagy csettint a nyelvével, vagy a mostani szenzációja, hogy a nyelvének a kis csúcsát kidugja a szájából, és úgy fújja a levegőt, meg sikongat és magyaráz. Csak így szó szerint tiszta nyál lesz.

Képzeljétek, Kiara most már annyira tologatja magát. És ezek szerint akkor már ő is kúszik, csak eddig azt hittem, hogy ez még csak evickélés. Én mászásban gondolkoztam eddig.

Reggelente én is iszok egy kis koffeines kávét, de jó light-osat. Általában 80/60 a vérnyomásom kv után is, nemtom, hogy bírnám, ha még az se lenne.

Szopi: Én úgy indultam, amikor a Kiarát vártuk, hogy csak pár hónapig fogok szoptatni, mert valahogy idegen volt a dolog, hogy egy gyerek lóg a mellemen, ami eddig apáé volt. Aztán ahogy megszületett, és elkezdtem szoptatni, már teljesen természetes volt a dolog. Aztán úgy gondoltam, hogy kb. 1 éves koráig fog szopizni, aztán le lesz választva, mert nem szeretném, hogy pl. a Tescoba majd kiabálja, ha éhes, hogy cici-cici. De most ott tartok, hogy ha ő sokáig akar szopizni, akkor olyan 1,5 éves koráig simán benne vagyok. Azért itthon a bizti kedvéért mindig úgy mondjuk, hogy megyünk hamizni, vagy kajcsizni, vagy enni, de nem azt, hogy gyere, itt a cici (mint sok helyen hallani). Lehet, hogy hülyeség így, de én gáznak érezném a dolgot.

Zsuzsi: ezt én is akartam már kérdezni, hogy azért anyudék, vagy valaki tud segíteni? Mondjuk én is sokat vagyok egyedül Kiarával, ha apa folyton dolgozik, és bele lehet jönni, de azért ha mindig ez van, akkor az azért nagyon gáz lehet. És inkább én sem írom le a véleményemet róla és a kedves családjáról.

Ante: eleinte nekem is voltak kétségeim, hogy szeret-e, mert nem nagyon adta jelét. De már látom, amit írtak is, hogy csak nállam nyugszik meg igazán. Ha pl. anyáékkal van, és megjövök, akkor egyböl mosolyog már a szeme (persze ez sem mindig), meg már ő is kezd bújni. És reggelente, amikor meglát, mosolyog egyből, ... Szóval azért van pár jele, hogy szeretnek minket. Remélem.

Winnie: De jó érzés, hogy ennyire hasonlít rád, nem? Kiara teljesen az apja, úgyhogy én nem tudhatom. Semmit nem örökölt tőlem, csak a szeme színét, de még az is válltozhat.

Ja és Kiscsikó: Adtam neki este Chamomillát, mert nekünk is ezek voltak, éééééééés, láss csodát nem sírva kezdtünk az estének, és nyugodtan aludt el. Pedig ilyen már régen volt. Köszi a tippet.

Üdv. Niki és Kiara

Sziasztok!


Mági:
Boldog felediket Annának!

Noémi:
Persze nem bántottál meg, nem is azért írtam a paradolgot, hogy bárki megsértődjön.
Csupán azt, hogy ez az egész ügy kissé túl van misztifikálva.
Semmi egyebet.
Természetesen minden gyerek másképp fejlődik, növekszik, stb.
Ez egyéni.
És igen, figyelni kell őket.Ez csak természetes!!!!
A súlygyarapodás kérdése, meg igen szintén a nagy aggódások közé tartozik. Eleget eszik-e , stb. Na ez is túl van bonyolítva szerintem....
Itt az állandó mérlegelés, meg az aggódás. és a védőnő meg úgyis azt mondja erre, meg itt a több babások is, hogy amig vidám és kiegyensúlyozott a baba, nincsen gáz egyáltalán.
Ezért mertem szavakba önteni azt, amit én magamnak már megfogalmaztam, hogy kevéssé legyek ideges, ha nem eszik eleget.
A másik amit még akartam írni, hogy ugye gondolom az is függ, hogy mekkora súllyalm születtek a babák, mennyit szedett össze ugymond odabenn és mennyit termel idekinn. Van aki benn megszedi magát, mint pl Fanni is, és van, akinek ezt a kinti világban kell produkálnia.
Szerintem ezen is sok múlik.
Jó az összehasonlítás, ezért is vagyunk itt, de általánosítani nem lehet.
Szerintem Veronika aranyos, jókedvű baba, képek alapján nem ad okot a súlya az aggodalomra....

Én pl Fanninak szoktam mondani, hogy bezzeg a fórumozós babák már ezt meg azt csinálnak, forognak, stb. Na nem gondolom ezeket komolyan az előbb említettek miatt, hogy ugye minden baba fejlődése egyéni.
Úgyhogy parára mindidg van ok!

Na befejezem, megint sok lettem, bocsik a mindenkitől érte!
Máskor visszafogom magam......


Nekünk az alvással vannak gondok... Még mindig.

"Donor":Igen az az igazság, hogy nekem is feláll a szőr a hátamon ha ebbe az egészbe belegondolok.Igazság szerint messze lakunk egymástól, és nem is tudom, hogy adta elő a familynek az unoka kérdést. Nem tudom.....
Kérdésre válaszolva nem lakom egyedül, van segítségem szerencsére.
Különben megzakkannák az tuti.
Egyedüli fürivel nincsen gond. Igazán azzal, ha egész nap és éjjel vagyok vele egyedül, mert van rá példa, na akkor kicsit nehéz, de eddig túléltem.

Kérdésem:
Mikor lesz a következő tali????

Sziasztok!

Igazi felüdülés számomra, amiket olvastam. Ritka a hangnem és a mély tartalommal megtőltött hozzászólásaitok. Szerintem még igazán válogatott csapatnak is írigylésre méltó. Nem bókolok, de nem is gondoljátok, hogy milyen tartalmasak és magvasak a leírtak, egymást remekül pallérozzátok.

Szeretet

"A szeretet nem egy személy kizárólagos szeretete, hanem olyan lelkiállapot, amelyben készek vagyunk mindent szeretni: az az állapot, amelyben egyedül ismerhetjük föl lelkünk isteni eredetét." (Tolsztoj)

"A gyermek csak azt képes szeretni, aki őt szereti, és csak szeretettel lehet nevelni." ( Dzerzsinszkij)

Csoda szépek a képek a babákról.
Réka, Dani, Fanni, Simon és a két fiú mellett a huncutka Hanna.

Niki: kérdezted a lazítást.

Nem nagy dolog. Amikor a fiammal várandós voltam megbeszéltem a férjemmel, hogy szükségem van időnként a feltőltődésre. Ez nálam különböző volt.
Egyszerűen van egy kuckóm (jó kényelmes fotel a sarokban) ahol olvasok, rejtvényt fejtek, vagy éppen aktuális kézimunka (abban az időben hímeztem rengeteget, horgoltam gyermekeimnek, sőt most is Laurának sok pici dolgot készítettem : kocsitakarót, kiscipőket, pulóvert ,kardigánt) az elmúlt években a gobelin varrás is. Sokat kertészkedtem, mert egyszerűen jól átgondolhattam mindent, senki nem zavart, nekem felüdülés volt, de még hasznos is, mert szinte mindent megtermeltem. Azért ha nagyon fáradt vagyok megengedek magamnak délutáni szundit, miután nyugdíjas lettem. Persze az internet is érdekel, de nem elsődleges.
A házasságunk 33 éve alatt a férjem soha nem zavarta meg a nyugalmam semmivel, mert tudta, hogy tudom a kötelességem, minden időre elkészűl, a nyári iszonyú sok befőzés mellett a gyermekeimmel sokat foglalkoztam a munkából hazaérve. Leírva soknak tűnik, de az élet olyan gyorsan pereg , hogy nem is tudom hogy is fért bele minden. Hát, csak ennyi.

roni nagyi

Ági:

Annácskádnak is küldök a 6.hófordulóra egy kis köszöntő képet. Fogadjátok szeretettel és kívánom a legjobbakat Nektek.
Sok örömöt, jó egészséget.


roni nagyi

Sziasztok!

MÁgi, boldog felediket!!!!!!

Zsuzsi, én is a [size=18]tali[/size] témával akartam leőjönni ma, merthogy múltkor pedzegettünk valami olyat, hogy lehetne minden hónapban ugyanaz a nap, és múltkor 13-a volt, és júlis 13-a két hét múlva péntek. Mit szóltok? már aki nem túl babonás

Kata, eleinte két mami volt, egyik az eszterláncos, másik itt olvasott a babaneten az eszterláncos aztán elmaradt, mert - neki örökbefogadott babája van, és semmi teje nem volt, - messze lakik és talált közelebbit, meg az előbbiek miatt nem volt neki túl sok az akkor mág két heti 2-2,5 liter, én meg azóta még többet is tudok adni, hogy a lányom nem evőbajnok, így maradt egy maminak a heti 3,5 liter kb.

Kernico, ezt én is úgy szeretem, hogy ha reggel bemegyek, és már ébredezik, hatalmas mosoly fogad de ő nem annyira bújós (még), ha ölben van, hamarosan lekéredzkedik játszani, mert az izgibb...

Fnoe, még nincs kúszás, de szerintem is közel vagyunk hozzá. Hú, és asszem te kérdezted, szóval nem 241 után fejek még, ugye ő nem szopik, tehát a fejés és a kaja nálunk elválik egymástól

Hasonlít a lányom, ja nagyon örülök neki, csak apa nem annyira , tényleg (eddig egy unokatesóm mondta, hogy rá hasonlít), eléggé frusztráló szegénykémnek, hogy akárkivel találkozunk, mindenki elámul, hogy tiszta anyja ez a lány de azért annyira nem vészes, az orra az övé, meg a füle, ezzel vigasztalódik. MEg a formás kis popsija sem az enyém

Roni nagyi, annyira jók az idézeteid!

Tinu, Kiscsikó, tudom, hogy Ringató szeptembertől, addigra a 6 hót is betöltjük, de már tökre várom
C&A, ha megvártok 2 hét múlvára, akkor kedd kivéltelével mindegy, de menjetek nuyogdtan addig, akkor majd elmegyek apával

Szopi: hát nekem elég fura, mivel ugye nem szopizik, így bennem nem is oldódott fel az a fura érzés, hogy a mellem a "gyereké", szóval nem múlt el az az idegenkedés, ami kicsit megvolt szülés előtt, ha értitek, mit akarok mondani... ami másnak természetes lett. Ugyanakkor a melleim így tisztán "tejgyár" funkcióba mentek át, ami még rosszabb... apával sem az igazi, dől a tej, gyereknek nem kell, na két szék között pad alatt....

Szilvi, nálunk is van cuppogás, meg mintha egyfolytában rágna valamit, de csukott szájjal, így nem tudom, hogy ez a nyelv-e....

Zsuzsi, Szilvi, én sem fürdettem még egyedül....

Niki, paff, ez tök vicces

na még ha tudok, jövök este, kül majd jövő hétvégén

Tali: nekem jobb lenne a köv. hét, a 16-ai. 13-án még nem leszünk Pesten.

Tali: nekünk 23-ig minden jó.
Fénykép ma nem jött:-( Pedig úgy vártam:-)
Nálunk meg mindenki azt mondja, h Ádám tiszta apja:-)))
Cicivel egyiküknek sincs gondja;-)
Kernico, örülök:-)))

Újra a "tanyáról" jelentkezem!

Ma megvolt az uccsó masszázsunk is. ma volt a legjobb formájában a jányka.
És kaptunk egy kis emlékllapot, hogy elvégeztük a tanfolyamot!

Tali:
Nekem/nekünk tulképpen mindegy, bár ha lehet választani ne péntek legyen, mert akkor a csúcsba kell a tanyára visszajönnöm.
Inkább szerdát vagy csütit favorizálom, de ismételten rábízom a többségre.

Ha alakul a dolog, megvan a dátum, alkothatunk egy hasonló táblázatot, mint a multkor, hogy aki jön, aláírja a nevét. Így tudjuk kire számíthatunk.

Ante:
Gusztihaj kérdésedre válaszolva..... Nem tudom meddig lesz neki "olyanja". De annyira édi, főleg mikor oldalt szunyál, és kiterül a hajkorona. Nagyon vicces.
Szerintem az megmaradt már dísznek.
Mert ha fésülöm, nem jön ki, nem hullik.
Még kis hullások előfordulnak, de már nem olyan inzenzíven, mint amikor ténylegesen kezdett a haj jönni.
Még mindig szöszik vagyunk.

Dokinéni és a védőnéniknek meg a szeme az, amit állandóan megcsodálnak és különlegesnek tartanak.
Háát igen, tényleg szépet sikerült alkotni.
Remélem marad is ilyen egyedi.

Winnie:
Jó nyaralást, pihenést.
Aztán majd a beszámolórókl se feledkezz el és természetesen várunk fotókat is!


Kisasszon úgy lekapta ma a szemüvegem, hogy alig bírtam kiszedni a karmai közül. na de én voltam a hibás, mionek megyek hozzá közel az okkulárámmal. Simán be kell egy pót kukkert szereznem, mert veszélyben az épsége ezek után.
Tinu! Te is vigyázz, mert a te okkuláréd sem lesz kihagyva a szórásból szerintem!

Tali:
ja szerintem is kéne egy táblázat, mert annyi dátun felmerülhet, és mindenki szanaszét lesz....

Ami nekem jó:
9-i hét: kedd kivételével végig
16-i hét: péntek
23-i hét: hétfő, kedd

perzse könnyen dumálok, nem tudok táblicskut csinálni, de hátha valaki

Nem is mondtam, mi is voltunk ma dokinéninl, megkaptuk a meningitises első oltást.... ettől még egyelőre semmi hőemelkedés...
és tök durvi, volt a rendelőben egy néni, várta a váróban a lányát + unokáját, különben tök kedves volt, meg kérdezgetett, de - megjelentünk talpig rózsaszínben, meg amúgyis szerintem elég lányos arca van a kisasszonynak, és simán megkérdezte, hogy fiú-e? na, az ilyeneket egyszerűen nem fogom aggyal... eddig csak Ti mondtátok, hogy létezik ilyen, hát valóban...

Kiscica rucik össze vannak pakolva, a fél szekrénye, sőt.... , a mienk már kevésbé.... durvi, hogy egy nagy cosmag csak az övé, a másikon meg osztozunk ketten eddig fejenként volt egy csomagunk

Winnie!

Én ezért rakattam fülbevalót Hanna fülébe.
Pedig ugye azért anélkül sem fiús?
Még a viselkedésében is annyira lányos, hiába van két nagyobb fiútestvére...

Winnie,
szerintem ez mindenkinél így van, nálunk a legnagyobb táskába eddig én pakoltam, most az a Danié. A két kisebb a miénk.
Viszont olyan jól sikerült a hétvégi pakolásokat összezsugorítani, hogy mára Dani elfér egy kistáskában, mi meg két hátizsákkal megyünk. Rájöttünk, hogy fölösleges annyi cuccot hazavinni, úgysem megyünk sehová, az erdőn kívül, a kínaiba meg tök mindegy miben mész el:))) (Tarján kb 40000 fős város, de szinte már csak kínai boltjai vannak, és ami érdekesség, hogy eddig egy kínai étterem sem bírta fenntartani magát, most meg mióta nyakra főre kínai üzletek vannak, már kettő is van. Hát igen a hazai koszt.)))

Egyébként én van amikor úgy fürdetek egyedül, hogy Ákos is itthon van.De már jól megy, mert Dani azt a két percet kibírja amíg a fürdőben vizet engedek, és a törcsit kell odakészíteni. Nekem inkább az utána következő öltöztetéssel és pelusozással van a bajom. Azért többnyire ő fürdeti, de akkor is nekem kell felöltöztetnem:(((

Roni nagyi,
Neked nagyon jó férjed lehet! Anyukámék 35 éve házasok. Remélem mi is kitartunk majd addig:)))Az a baj, hogy én nem tudok lazítani. Talán az internet amit szeretek, de az is kiborít egy idő után, hogy csak itt ülök előtte, és mindig ugyanazokat nézem.
Mást viszont nem kezdek el addig, amíg úgy érzem be van fejezve a munka. Az meg mikor van???Soha. És ha még a kezem le is áll, az agyam és a szám az soha:)))


Nekem is mindegy a hétközbeni napokra, hogy mikor van a tali, de egyszer majd tényleg szervezhetnénk Családi kiruccanást, már ha valakit érdekel.Vagy ez maradjon a mi eseményünk?

Beszti, hát nem de gondolod, hogyha a talpig rózsaszín nem elég egyértelmű, akkor a füli az?

Niki, a fürcsi előtti meg utáni szertartás nálunk is az enyém így az akkori hiszti nekem jut
ja, anyuék is a 35 felé közelítenek, én is szeretném azt elérni
Kikapcsolódás, nekem is az internet, de nálam is ki tud fogyni a szufla
családi tali, ok, bár nem tom apának lenne-e affinitása olvasgatni mondjuk szokott minket
pakolás: eddig nekünk is csak hétvégék voltak, de ez most egy hét mi lesz majd az augusztusi 2,5 hétre.... bár mondjuk ennél nem hiszem, hogy sokkal több lesz, max majd mosni kell...

Sziasztok!

Tali nekünk is mindegy, hogy mikor. Elméletileg. Csak még most szóljatok melyik dátum lesz, hogy el tudjam intézni.

Családi taliban is benne vagyunk. Szerintem apa is kíváncsi rátok. Mindig mondom neki, hogy képzeld, a babaneten azt mondta az XY, hogy..... és már nem is kérdez vissza, hogy az most melyikőtök. Bár apa mondta, hogy amíg szopiznak a csöpségek, addig úgysem jönne, mert kicsit zavarban lenne a csoportos evésnél. Majd ha már kiváltódik valamelyik kajcsi, akkor úgy már lehetne egy.

Winnie: Kiarát is csomószor fiúnak nézték már, pedig ő is csajos ruhában volt (szoknya, ...) és a kistakarója is rózsaszín.
Ja, és Kiara sem olyan bújós, inkább, csak ha fáradt. De olyankor olyan jó érzés, hogy odafúrja az arcát, és beleszuszog a nyakamba. De ezt csak mostanában kezdte el. Különben ő is menne, nehogy már feltartsam szeretgetéssel, meg ilyen felesleges dolgokkal, amikor ő éppen felfedezné a világot.

Pihi: Én sem tudok addig lazítani, amíg úszik a lakás. Olyan pedig nincs, hogy minden rendbe legyen már rakva. Azért egy kis net, vagy olvasás néha belefér. Bár a mostani könyvemet legalább 3 hete olvasom, és a negyedénél tartok. Hát ilyen sok időm van rá.

Üdv.

Jó reggelt!

A mai éjszakánk is elég sz@r volt. Háromszor kelt a gyerek éjjel. És úgy, de úgy ordított. A legrosszabb, hogy nem tudom, miért. A foga? Hasa? Az őszilé? Hagyjam abba a kóstoltatást?

Sziasztok!

Jelentem megvan az első fogunk.


Tinu
Eleinte Gergő is végig aludta az éjszakákat, de mostanában óránként kelt, kiderült, hogy a foga volt az. Szerintem a kóstóltatást ne hagyd abba. Ha hiszel a homeopátiában próbáld ki a chamomilla vulgaris 15 ch-t, este adtam neki és csak egyszer keltünk (bár nem tudom van e összefüggés ).

Tőlem is kérdezték már a teljesen kékbe öltözetett, fiús arcú babáról, hogy kislány?

Mindenkinek szép napot!

Üdv.
Éva

Sziasztok Lányok!!
Vagy egy hete gépközelbe sem jutottam, nagyfiú kint pancsiziott meg sarazott késő estig, kicsi lányka meg mostmár szőnyegen, és mivel kúszik meg gurul szupergyorsasággal, nem lehet magára hagyni percekre sem. Úgyhogy a két gyerek közt rohangálok egész nap, most, hogy a nagyot leültettem TV-zni a kicsi elszunnyadt, lehuppantam visszaolvasni - szinte reménytelen, annyit írtatok. De amit sikerült átfutnom:

Mági: részvétem a nagypapád miatt, kívánom, hogy hamar túllegyetek a gyászon és visszatérjen minden a régi kerékvágásba.

Tinu: Zöld kaki almától? Nekünk szinte mindig zöld, kivéve répa és sütőtök után. Ez baj lenne? Mert csak normál szinten büdi és állaga is olyan normálféle.

Zsuzsu74: misztifikált gyereknevelés.. igen, egyetértek, mindenhonnan ez dől most, trendivé vált kielemezni a dolgokat. Valóban, túlparázásnak, illetve túlparáztatásnak érzem a témát, mert elveszik a legfontosabbat: a kisgyermek élvezetét. Merthogy: súlygörbe, percentiles görbe, legyen jó hurkás (legfeljebb beizzad 38 fokban, kipálik, nehezebben fog tudni mozogni, elhízik, szuszog-piheg), szoptasd, ha nem tudod, béna vagy, ezzel etesd vagy éppen azzal, ez a jó pelus vagy az, babúsztasd, angolra cipeld, mutogass neki babajeleket, satöbbi.
Bocsi, ha bárki hozzáállásába beletipornék, csak felhúztam magam azon, hogy tényleg, annyi mindent meghatároznak, hogy hihetetlen.

Anno a nagyfiamnál én csak ültem mellette hosszú órákon át és gyönyörködtem benne. Néztem az alvását, ahogy minden levegővételnél megmozdul a mellkasa, ébrenlétkor titkon lestem a mozdulatait, dünnyögéseit, foglalatoskodását és tettem azt, amit jónak éreztem. Igen, paráztam is mellette. Sőt, görcsöltem. De élveztem minden percét, még a nehezeket is. Most a kicsilánnyal is ezt teszem. Bár időm még kevesebb, de imádom, ahogy szuszizik alváskor, ahogy matat az ágyában, ahogy keres a tekintetével ha megnyikordul a padló.
És nem járunk babauszira, sem angolra, pelusunk nem reklámozott, rucink sokszor örökölt, turis vagy kínai (úgyis hamar kinövi, meg nem sajnálom, ha trutyis lesz) és úgy érzem, boldog a babám. Nem érzem hátrányát, hogy nem felelünk meg a trendi mama-trendi baba kategóriának. Mert úgy érzem, sokszor pont ott veszítődik el az önálló ízlés-akarat-gondolkodás, hogy megjelent ez a túlmagyarázott-felpörgetett-megmutatom-milyen-legyél stílus.
Na jó, inkább nem ömlengek


Tinu és elválaszt(ód)ás. Nálunk már nem aktuális, mert a szopisztrájkkal elapadtam, de cseppet sem bánja a kicsilány, nem is érdekli a cici. Én meg legalább lassan átkonvertálhatom magam újra nőcivé, mert eddig nagyon bezavart, hogy hol is a helye és mi is a funkciója a mellemnek

Egyébként a kb egy éves korhatár jött volna be nálunk. Furinak tartanám, hogy már szaladgál és két kör között odajönne szopni pár kortyot, mert épp szomjas, vagy cicizhetnékje van, neadjisten ha elesik, azzal vigasztalódik. Van olyan ismerősöm, aki 3 éves koráig az ebéd kivételével csak szoptatott, az ovi miatt kezdi abbahagyni, hát nekem ez olyan bizarr. Mertha este elalvás előtt vagy jóreggelt szopika, de egyébként rendesen kajcsizik a gyerkőc mást is, akkor oké, de hogy naponta többször cicizzen 3 vagy mégtöbb évesen, az neeeem. Ugyanezen család nagy gyereke is szopik még, ő 6 éves múlt!!! és most megy iskolába. Ezt már nagyon túlzásnak tartom. Főleg, hogy ilyenkor már nagyon dominánsan alakulnak a nemek közti viszonyok.

No ennyi most, mert Picuri felébredt. Annyi még, hogy hálistennek vége a terpeszpelusozásnak, teljesen negatív lett a kontroll! Tinu, nektek is mihamarabb ezt kívánom a sínre vonatkozólag!!

Ja igen, és a kékbe öltözött fiamról mindig megjegyezték, milyen aranyos kislány, a rózsaszín kislánykámról meg (fülbevalóval), megkérdezik, hogy kisfiú-é.....


[img][img]http://i209.photobucket.com/albums/bb101/Frezia_photos/DSCF0110.jpg[/img][/img]

Ezer bocsi, nem tudtam, hogy ilyen nagy lesz a kép

Marslakócska: sebaj, gyönyörűek a gyerekeid!!! A fiad egy kis szívtipró már most!

Jelentem, nekünk is félúton van egy fogacskánk,már ott fehéredik, csak át kell törni az ínyt. Tegnapi éjszakánk után ez volt reggel az első, hogy belenéztem a szájába. Éjjel 2 óránként volt fent, ami még soha nem volt, ma éjszaka meg először óránként hajnali kettőig, aztán szegényem egy hatalmas pukisorozat után kidőlt, és reggelig horpasztott. Pedig tegnap aztán tényleg semmi gázosat nem ettem!

Nico: csoportos evés.. na apának tegnap hasonló helyzetben volt része. Jött hozzá egy anyuka a két gyermekkel fotózni, és a kicsi 4 hónapos volt. Aztán meséli, hogy a csajszi simán 2x is megetette a studióban a babát, mert hogy ugye ő is friss apuka, és nem idegen neki a dolog. Hát szegénbyem azért jó zavarban volt, azt mondta, nem tudta már hova menjen telefonálni, meg inni......de a csajtnem zavarta! Na nálam ez olyan intim dolog, még anyukám előtt sem etetem meg Ákost, tudja mindenki, ha kajcsi idő van, akkor takarodó van a szobából. Akkor még apa sem szokott bejönni, ne zavarjon minket.
Igen, én sem cicizésnek hívom, pont az miatt, amit írtál, én is inkább azt mondom, hgoy kajcsi van, vagy hami!

Winnie: nem tudom, olvasol-e még, vagy már elmentetek: tegnap teszteltük a sportkocsit, első ülő pozicióban. Első pillantásra nagyon meredeknek tűnt, de Ákosnek egy hangja nem volt, simán ült benne vagy másfél órát, és tátott szájjal nézelődött. Az öv nagyon jól fogja, meg a lábtartót is fl lehetet emelni, így nem csúszik le! Próbáld ki te is!

Kata: de ügyes vagy, hogy sikerült eladni a kocsit. Na akkor abból a pénzből megveheted, amit kinéztél.
Itt a nagy sportkocsi kereséstől én is belelkesedtem, ha Ákos kinövi a babahordó-kocsiülést, és kell venni egy nagyobbat, akkor én is meghirdetem komplett a babakocsit, és veszek belőle egy szuperkönnyű, praktukus sportkocsit, meg valami nagyon tuti babaülést!


Mire kell figyelni autósülés vásárlásakor? Én azt néztem, hogy a köv. kategória már 9 kilótól van, és Ákos közeledik felé, nyár végére tuti elére, és a mostaniból már kilóg a lába, állandóan az ülést rugdossa, nem tudja már kinyújtani a lábát. Mennyire kell biztonságosan ülni tudni a babának hozzá? Merthogy a köv. kategória már 3 pontban dönthető!
Kivi vagyok, Brendon költözik Pécsett, és csomó akció lesz az újranyitás alkalmából.

Roni nagyi: hát előttetek is le a kalappal, 35 év! Anyuék is már 33 éve házasok, és szerintem neki mintaházasságuk van, tök jól megvannak még mindig. én soha a 29 évem alatt egy hangos szót, kiabásást, vitát nem hallottam tőlük, és ez igazi minta nekem. Ja és azt már megfogadtam, hgoy Ákos csinálhat bármi rosszaságot, soha az életben nem fogom arcon vagy fejenütni. Én sem kaptam soha pofont, pedig nem voltam angyalka mindig, párszor kihúztam a gyufát, de a szüleim találtak más módot a fegyelemre, nem pedig egyből a kezük csattant! Ez miatt meg pláne büszke vagyok rájuk. Szerencsére a férjem sem agresszív fajta, és nem ütné meg soha a kisfiát! Megszakad a szívem, ha látom az utcán, hogy egy anya cibálja, rázza, tépe a gyerekét, és közhelyen kiabál vele!

Nem is tudtam, hogy van fiad is! Róla még nem is meséltél! Neki nincs még családja?

Mági: boldig feledik évfordulót!
Remélem hamar elmegy ez a mai nap! Maradtok hétvégére?

Na ezek szerint a tegnapi egy ilyen nap volt: Ákost meg lánynak nézték! Azt hittem lehidalok, pedig őmeg tiszta kékben volt, fiús sapkában, erre egy nő a boltan: jaj de aranyos kislány!
Na de hogy Rékát fiúnak nézték, ez vicces nagyon!

Niki!

Valóban nagyon jó férjem van, mind a ketten elég domináns jegyekkel megáldva. Szerencsénk az, hogy nem túl fiatalon kötöttünk házasságot, tudtuk, hogy nem lesz könnyű és tiszteletben kell tartanunk egymás köreit, mert vannak már megszokásaink, amikről nehezen lehet leszokni. Én is nagyon megszoktam, hogy a dolgaimba senki nem szólt bele (előnye volt ennek is), mai napig nehezen tolerálom be kell vallani.

A férjem nagyon aktív, sokat van úton (persze nem öncélúan), akkor érzi magát jól, ha van értelme. Én meg szeretek itthon, így nincs köztünk feszültség ebből adódóan (persze kiakadok, ha sokat van távol, de soha nem barátok v. szórakozás miatt van oda tudom), mert mindig azt mondja, "hajtani kell, mert minden nap cipó kell az asztalra"! Azért volt időnk minden nyáron legalább 3 hetet a hegyekben vagy vízparton együtt eltőlteni, amire azt hiszem a gyermekeim is szívesen emlékeznek. Sokat vitttük Őket mindig magunkkal.

Amikor azt mondjátok, hogy mikor lazítson az ember, hiszen annyi a dolog. Persze ez így van, mindig arra van idő, amire akarjuk, a dolog végtelen, de jobb kedvvel, haladósabban csináljuk, ha előtte lopunk egy kis időt másra is. Nehéz megtanulni, de érdemes!

roni nagyi

Szilvi: érdekes, engem nem zavar, ha szopi közben van ott valaki más is. Ha elvonulok, csak azért van, mert TÜnde nem koncentrál a szopira, ha van érdekesebb látni-, hallgatnivaló. De tudom, hogy ez mindenkinek más. Az apósom mindig kivonul, ha szoptatok. Pedig én nem érzem szükségét. Végülis a Városligetben is majd mindannyian szoptattunk a múltkor.

Szilvi, autósülés vásárlásakor állítólag legfontosabb a törésteszt!!!
Én még nem néztem utána, de a neten is biztos vannak ilyenek:-)
Meg a Brendonosok tuti felkészültek.

Ádám ma meg egyfolytában alszik. Bár valamikor ki kell aludnia magát:-)) Megint éjfélkor+1/25-kor volt fenn. De többször nyöszizett.

Évi, gratula a fogacskához:-) Meg Ákosnak is!!:-)))

Ádámot mostanában koraszülöttnek nézik a kenguruban:-)))

Képzeljétek, megjött a kép tegnap és a postás még értesítőt sem hagyott:-((( Simán visszavitte, h sikertelen kézbesítés:-(((
Ilyenkor bánom, h nem vettem fel apa nevét:-((( A postaládán kinn van, csak a csengőnél nincs, de azért próbálkozhatna:-((((
Mindegy, úgyis mennem kell a postára.

Én kaptam EGY pofont 12 évesen és nem mehettem el Zánkára vmi rajvezető képzésre, mert dohányoztam:-) Megérdemeltem!:-)
Emlékszem először azt gondoltam , jó, jó hibáztam, de azért majd még elengednek. De nem:-)))
Ettől függetlenül nekem sem szimpi sem a fejbe kólintás, sem a rángatás. És én is úgy meg szoktam ezeken lepődni:-(

Sziasztok!
Hát a mi házasságunk a 10. évében tart, de nem biztos, hogy megéri a 11-et. Sajnos ma nagyon összevesztünk. És megint a pénz miatt. Merthogy sosincs itthon, mert ugye két állása van, mert építkezünk és ott a két gyerek. Én meg nehezen viselem, hogy mindent egyedül kell csinálnom a gyerekneveléstől elkezdve mindent. Ezen a héten csak aludni jött haza. Reggel meg annyira kiakadtam, hogy a kislány előtt úgy összebalhéztunk, hogy a lányom is elkezdett sírni. Írtátok, hogy még sosem füdettétek egyedül a kicsit. Hát nálunk még egyszer sem volt otthon a férjem a hét hónap alatt fürdetéskor. Úgyhogy nem tudom mi lesz, a hétvégén eldől, lehet hazaköltözöm a szüleimhez. Nagyon szeretem a férjem és azt mondja ő is mindent értünk tesz, de teljesen felőröl minket a munka és a távollét. Én azt szoktam mondani nem vagyok egyedül, de mégis magányos vagyok. Sajnálom, hogy ilyennel untatlak benneteket, de egész nap bőgök és a családból senkit nem tudok felhívni amíg nem döntöttük el mi legyen. Így ismeretlen ismerősként el merem nektek mondani, hogy vészhelyzet van.
Van valaki hasonló cipőben, vagy szerintetek én vagyok túl érzékeny, esetleg hisztisebb az átlagnál?

Beszti te hogy bírod egyedül a sok gyerekkel?

Sziasztok!
Andi

Szopinál az én apósom is kivonul:-) De ennek örülök. Viszont ha a barátaink jönnek, nem zavarna, de ott is ki szoktak menni a fiúk.
És szoptatok mindenhol, eddig semmi nem volt, csak HSzoboszlón bámult meg egy lengyel pasi. Pedig volt törcsi-védelem:-))

Ihianya: szerintem ha hazaköltözöl, talán a férjed is belátja, hogy mennyire szeret és szüksége van rátok. A lényeg, hogy kimegy a biztosíték, akkor kimegy és kész. Jó, hogy kjött a feszkó és hátha ez változáshoz vezet. Én biztos vagyok benne (nemtom miért, csak érzem), hogy nem mentek szét, csak most kell egy kis megrázkódtatás, hogy mindketten komolyan vegyétek a házasságotokat és egymást.
Nálunk tegnapelőtt volt egy kis kiakadás, mert a férjem berágott rám és este egyedül fürdettem, hiába üvöltött a gyerek, nem segített volna egy cseppet sem. Fú, én annyira csalódtam benne, hogy aztán addig nem nyugodtam, míg másnap meg nem beszéltük. Vagyis én elmondtam, hogy nekem ez nagyon gáz volt, és ha rám haragszik, az oké, de a gyereken csattanjon, mert az nálam válóok! De megértette.

Andi, Roni nagyi biztos mindjárt ír valami bíztatót!!!!!

Egyébként ilyenkor mindig egy barátom (ffi) jut eszembe, akiknek szintén válságba került a házassága. Ő azt mondta, nem adja fel, mert elválni olyan könnyű, h mindenki ezt teszi. Ő nem szeretné és mindent megtesz, h rendbe jöhessenek a dolgok. Még ma is együtt vannak és van 2 gyerekük. Akkor még nem volt:-)

Bár nincsenek ilyen irányú tapasztalataim, de ha szükség lenne rá, én biztos először leülnék és megbeszélném. És rögtön, mikor a probléma felmerül, mert ha összegyűlik, sokkal nehezebb.

Fel a fejjel:-)))

Andi!

Iszonyatosan nehéz egyedül mindent megoldani, tudom. Ha olvastad, amiket írtam ez mind benne van! Nekem sem segített a férjem amikor nekem kellett volna, volt, hogy az építkezéskor főztem a mestereknek, egyedül felügyeltem, azok meg leléptek piálni, persze itthagytak mindent. Nem tudtam megakadályozni és még ezért is én tartottam a hátam.
Szóval, a pénz kereset bizony ilyen gyötrelmekkel is jár. Ne keseredj el, mert nehéz az igaz, de nem csajozni van oda, minden pénzét másra költve. Az én férjem is iszonyúan pénzthajtó tipus a mai napig, de mindezt értünk teszi. Sokat háborogtam én is, de a családi békességet mégis az asszony teremti meg, ez a feladatunk, nem menekülhetünk el, mert a gyermekeink egészséges fejlődéséhez két ember kell! Sokat gondolkodtam azon, hogy milyen szerencsés vagyok, hogy nem piásan, mindem pénzt szétszorva állít haza éjjel,hanem józanul és iszonyatosan fáradtan. Ilyenkor a szülést követően minden anyukára fokozott terhelés hárúl, érzékeny, sőt depressziós lehet, ami nem oldja meg a dolgokat.
Írtad, hogy szereted a férjed. Egyet soha ne tegyél meg, hogy ott hagyod. Az életednek olyan lépését teszed meg, amit helyre nem hozhatsz soha! Nem tudod megmagyarázni kiért és miért mentél el! Olyan bizalomvesztés lesz az ára, amit a legnagyobb szerelem sem bír ki! Magad döntése!
Nagymamám azt mondta mindig a szüleimnek, hogy" ha van még a szeretetnek egy pici parazsa, azt az ágy begyújta", mert első a család! Dühöngd ki magad, sírj, de a férjed soha idegeneknek ne add ki! A gyermekek tisztelete a szülő iránt mint egy viaszlenyomat a látottak és hallotak alapján bevésődik, és idős korunkra minden visszaszáll hatványozva a fejünkre! A gyermek nem éli meg tragikusan a szülők veszekedését, ha látja, hogy a szeretet összebékíti őket és minden megy a maga útján. Jó példa lesz, hogy lehet veszekedni, de békülni meg kell tanulni és megbocsátani. Ha ezt mind otthon megtanulja, akkor egy egészséges felnőtt lesz belőle. Nem fog elmenekülni a problémák elől, igyekszik megoldani. Így válunk szülőkké, példamutatásunkkal. Az ajtó becsapása nem old meg semmit, mert a férj léphet egy olyan veszélyes útra, ami a gyerekek szempontjából tragikus lehet. Itt már nem rólunk van szó csupán!
Hidd el sok ember tragédiáját láttam már, nem szabad reszkírozni. Jól gondold át. Aludjrá néhányat és nem hergeld bele magad a rossz döntésbe, mert nem megoldás. Minden család átéli ezeket és micsoda öröm, ha megoldódik és milyen űr marad, ha nem! Ki szeretheti úgy a gyermekünket, mint a saját apja? Lesz becsületünk más, és magunk előtt? Mit lát a gyermekünk, mit modellez?
Kívánok bölcs döntést és szeress addig, amíg van kit!

roni nagyi

Ihianya: hát ez tényleg szomorú! De azt nem szabad elfelejteni, hogy most a férjed a családfenntartó, nem kocsmázik, nem haverokkal bulizik, hanem dolgozik látástól mikulásig, hogy NEKTEK jó legyen, építi a saját családi fészketeket! Biztos nagyon nehéz egyedül, és rossz érzés, hogy magsdra vagy hagyva, de amíg nem menekül otthonró, addig nem a házasságotokkal van a baj. Én nem költöznék azonnal, hanem leülnék vele nyugodtan, és átbeszélném, hogy kinek mi a baja, gondja, és mivel ott van a két gyönyörű gyermek, akik a tiétek, ti szerettétek volna őket, ezért már csak miattuk is meg kell próbálni rendezni a dolgokat! Persze ami nagyonnem megy, aztcsaka gyerekek miatt nem szabad erőltetni, nehogy gyűlöletbe menjen át az egykori szeretet! Szóval ha a gyerkőcök ágyban lesznek, üljhetek le ketten és BESZÉLJETEK! Nehogy a költözéseddel még nagyobb galibát okozz. remélem rendeződik a dolog!

Fogak: mint írtam, Ákosnak is alakulóban van az egyik, de most néztem, hogy jó be van dagadva, vékonyodik az íny, de van rajta egy piros pötty. Mint egy mini afta. Ez azt jelenti, hogy bújik, vagy mi????????????
Kiscsikó: mivel is kenegeted Ádám fogát?

Szoptatás: igen, mindenki más, én képtelen lennék idegenek előtt etetni. NEm tudom, mondom, nálam ez annyira intim! De persze nem vetem meg azokat az anyákat, akiknek ezzel nincs baja, sőt, csak én nem vagyok ilyen.

Szeretnék két aranyos képet küldeni a szegedi Vadaspark most született tevéjéről és a kis kedvencemről:
A kis Góbi
Szurikáta


roni nagyi

TI mivel szeditek ki a gyümifoltot a ruhából? A Vanish szappannal nem boldogultam.

Roninagyi: én nem értek veled egyet abban, hogy az asszony dolga az, hogy nyeljen. Ha Ihianya besokallt, biztos megvolt rá az oka. Gondolom, próbálkozott néhányszor túllendülni a dolgokon, de már nem ment. SZóval igenis, ha gond van, akkor nem kell elviselni és kész, hanem szóvá kell tenni. MÉg akkor is, ha apjukban túlteng a szeretet a család iránt és azért dolgozik. Spec. én úgy érzem, hogy ha az kell(ene), hogy a férjem lássam éber állapotban is, akkor inkább arra kérném, ne vállaljon plussz munkát, még ha kicsit rosszabbul is élünk. Mert akkor milyen példát lát a gyerek? Semmilyet. Legalábbis nem férfimintát, mert nem látja az apját egyáltalán. És ez igenis nagy gond, főleg egy 7 éves fiúnál. Az anyja nem lehet az apja is.
Persze az igaz, hogy nem jó megoldás a válás, főleg, ha a szeretet megvan mindkét fél részéről.

Ihianya: ja bocsánat, most látom, hogy a jányod a nagyobb. Na teljesen mindegy egyébiránt, mert akármilyen nemű is a gyerek, mindenképpen szüksége van az apja fizikai jelenlétére. De hogy konstruktív is legyek: hétvégén nem tudtok egy kicsit többet együttlenni?

Kiscsikó: milyen volt a jóga?

ok, hogy nem kell mindent lenyelni, és persze nem tudjuk a részleteket, de én megitnt csak azt tudom mondani, hogy nem kocsmázni jár Andi férje, hanem megteremteni a család fenntartásához szükséges dolgokat. És Roni nagyi írt nagy igazat, hgy szülés után vagyunk, új helyzetben, és a lelke még mindenkinek ápolásra szorul, és tuti ez is közrejátszik, hogy tetőzött a helyzet. Valszeg Andi is érzékenyebb. Igen, az is igaz, hogy nem minden a pénz, és a gyerekeknek szükségük van apára is, ne csak az álommanókkal szálljon be a szobába jóéjt puszit adni, és ennyi. Nehéz lehet Andi férjének is, hogy megfeleljen mindenhol, munkahely, család, építkezés, és még éljen, pihenjen is mellette. Talán annyi, hogy egyszer csak elkészül a ház, és akkor sokkal többet lehettek együtt.
Andi: én is azt modnom hogy ne siesd el ezt a költözést, mert lehet hogy többet ártasz vele mint használsz! Ha egyszer a bizalom megszakad, azt nagyon nehéz visszaépíteni!

Sziasztok!

Andi, jöttem én is magvas gondolatokat osztani!
Na félre a tréfát:
Azzal egyetértek, hogy ha valami nem jó egy kapcsolatban, akkor azt mindenképpen meg kell beszélni és megoldani. Mindkettőtök helyzetét át tudom érezni, mert apának dolgoznia kell, hogy menjenek a dolgok, mindenhol meg kell felelnie. És tényleg miattatok teszi és nem lébecol a haverokkal, vagy rosszabb esetben mással. Téged meg pláne meg tudlak érteni, mert ugye itthon egyedül, ebben a megváltozott helyzetben. Nekem sem egyszerű, pedig nállunk azért itthon is van apa.
DE, mi is építkezünk-csináljuk a lakást. Mivel tavaly kezdtük a dolgot, sok minden hiányzik még. Van, ahol még építés hiányzik, van, ahol a parkettaszegély, legtöbb helyen a bútor, és még sorolhatnám. Persze vannak hiteleink, amiket fizetni kell, és én ugye nem teszek hozzá szinte semmit a kasszához az államtól kapottakkal. Apa dolgozik nállunk is néha látástól-mikulásig. Én addig vállalom, hogy ellátom az itthoni teendőket, és biztosítom számára is a családi hátteret. Persze besokalunk mi is elég sűrűn, és ilyenkor "beteget jelentünk". Egy kis szabi, amikor ha nem is megyünk sehová, de legalább együtt vagyunk, és közös dolgokat csinálunk, feltőltődünk kicsit (ha mást nem együtt főzőcskézünk este, vagy ....). Mert az, hogy a kapcsolatunk stabil maradjon fontosabb, mint hogy meglegyenek a bútorok, gyönyörű legyen a lakás, és minden ilyesminél. Az építezés is leállhat kicsit, ha nincs pénz rá. Szerintem ezt kellene nektek is megbeszélnetek, pláne ha mind a ketten szeretitek egymást, mert ha aközött kell választani, hogy kész, nagy, berendezett ház egyedül, vagy inkább egy kis ideiglenes luk, akár felfordulással is, de azt a szeretett családdal, akkor szerintem a párod is az utóbbira fog voksolni. És ha ezt nem látja be, akkor mondanám én is azt, hogy fordulj egy kicsit drasztikusabb módszerekhez. Addig pedig: jó társaság, napfény a depresszió természetes ellenségei.
És ne okoskodásnak vedd légyszi, tényleg csak a véleményemet írtam, mert nekünk ez bejött. Kell a nyelés is, és kellenek a kompromisszumok is.

Azt a mindenit. Már én is belátom, honnan örökölte Kiara, hogy állandóan csicsereg, és be nem áll a szája.
Rendben, takarékra rakom magam most már.

Üdv.

Szilvi, Dologel, de a Dentinox is jó.

Tinu, átaludta Ádám a buszindulást, így itthon maradtunk. Végre aludt, nem volt szívem felébreszteni:-)

Sziasztok megint!

Még egy cím, ahol van Micimackós falidekoráció, ha már ilyen sokan keresték:

http://www.erikbababolt.hu/index.html

Üdv.

Tinu:

Az írásomból ez jött át? Nem ezt írtam, hogy hallgatni, tűrni kell, de ha ez is bizonyos mértékig belefér? Sok család ezért maradt együtt. Aki egy kicsit foglalkozott lélektannal jól tudja, hogy a hallgatás, a másik meghallgatása sarkalatos pont.

Ha ismernél nem mondanád, hogy nyelős fajta vagyok, sőt addig nem nyugszom, amíg a véleményem el nem mondhatom. Sok éjjszakám virrasztással telt el, hogy kibeszélhessük, ami bánt, bosszant , mert máskor nem találtunk rá időt, de megérte.
Nem kell tűrni, hallgatni, de tudni kell a határt és ezt v. érzi valaki v. nem. Mit old meg a válás? A következő partnernek meddig kell egy családos anyuka, aki reszket a gyerekeiért? Mit fog bevállalni, hajtani fog, megértő lesz stb.? Alapból más a kezdet. Mindig a tányérra kerűl a múlt hánytorgatása, mert "minden el múlik egyszer, minden végéhez ér" még a sláger szerint is.
A házasságban valóban jobb élni, mint égni. Sokszor az érzékenységünk túlzó, figyelemhiánytól szevedünk, de mit adunk cserébe? Morgást, duzzogást, vagy inkább női praktikákat vetünk be, azért, hogy észrevetessük magunkat? A házasság a kompromisszumok láncolata, naponként munkálkodni kell annak fennmaradásáért. Az a kérdés mikor fáradunk bele, vagy képesek vagyunk ujat produkálni naponta. Az élet nagy tanítómester!

roni nagyi

Roninagyi: Azért a hallgatás és a másik meghallgatása mégsem ugyanaz.
Nem fogunk összeveszni, én is úgy gondolom, hogy a házasságért dolgozni kell és hogy kompromisszumokat kell kötni, de csak addig, amíg nem érezzük azt, hogy már nem megy tovább. Igen, vannak határok.
És mint írtam, a válás szerintem sem megoldás (legalábbis ebben az esetben).

Sziasztok!

Jajj, megint egy nem túl kellemes hírt olvashattunk Anditól..
Sajnálatos!
Én nem szólok ebbe bele,mint aki ért is hozzá, mert ugye én vagyok az aki idézőjelben minden egyedül intézek a gyerek körül.
Oké, van segítségem, de a túlnyomó részt én végzem, mert ki más?

De azért leírom a véleményem, ha nem gond.
Mindenesetre az biztos, ha úgy alakul a dolog, hogy nem érdemes küzdeni, akkor csak a gyerekek miatt nem kell. Akkor sajna lépni kell.
Mindig jobb egyedül vagy egy uj kapcsolatban, mint egy rosszban.
persze itt még közel sem erről van szó, mert ahogy írtad is Andi, még a szeretet megvan. És ez jó jel.
tegyetek érte, próbáljátok a dolgokat rendezni, de ha nem megy, akkor nem kell mindenáron eröltetni.Mert annak mi értelme?

Senki ne értsen félre, nem akarok itt nagy dolgokat mondani, főleg úgy, hogy semmi "tapasztalatom" a házasság terén.
Bár egy kapcsolat is megfelel már egy házasságnak.
ott is vannak hullámvülgyek, de abból simán ki lehet lépni, nincsen kötöttségérzet, meg miegymás..... (mint nálunk is történt... )

Jajj tényleg nehéz erről írni, mert mindenki másképpen látja ezeket a dolgokat.

de tűrni és hallgatni az szerintem sem célrevezető.
meg kell beszélni, közös nevezőre jutni, időt hagyni a dolgoknak és ha végképp nem megy, ha kihunyt a bizalom, akkor sajna lépni kell, illetve az a legjobb. De ezt sem érdemes a végtelenségig húzni, halogatni. Egy határt ki kell akkor tűzni, hogy eddig va és ha addig sem jut a két fél sehova, akkor nem is fognak már. Szerintem.
Nehogy a gyerekek is csak örlődjenek, hogy most mi van a szüleik között.
Az nekik sem jó, de a szülőknek sem.

most itt kis általánosítást is rebegtem, de mégegyszer mondom, nem osztok semmi észt, senki ne annak vegye, nem kell annak venni, hanem mindössze csak az én észrevételemnek, mint a környezetemben való tapasztalásnak az eredményeként.

Egy szónak is 100 a vége!
ihianya:
Kitartást.
Reméljük a következendőkben jobb híreid lesznek.

De ha bánt valami, mondd el, nekünk ha azzal kibeszéled, segítesz a lelkeden is.
Valahol nekem is jó volt megosztani veletek, hogy egyedül vagyok ezzel- azzal a gondommal, még ha konkrétan nem is vagyok totál egyedül.
Csak hiányzik , /a tudatomnak leginkább még mindig/ hogy azzal az emberrel lenne jó megosztani a Fannival kapcsolatos dolgokat, akivel megterveztük, hogy Ő legyen nekünk.
És akkor ez lett. nem gondoltam volna, hogy így lesz vége a kapcsolatunknak, mikor mások ezért küzdenek, erre várnak, hogy egy közös életet összehozzanak és abban gyönyörködjenek.
Cudar ez a világ.
Mondhatjátok, hogy egy ilyen pasi nem érdemli meg azt sem, hogy gondoljanak ráegy ilyen ocsmány viselkedés után, csak ugye ez nem egyszerű ennyire. Fanni emlékeztet dolgokra..és ezek még bántanak. De majd az idő megoldja, bár el nem felejteti a sérelmeimet sem. mert sérelmeim azok vannak, és azok nagyon mélyek!

Na be is fejezem, mert csak felbosszantom magam. És untani pedig végképp senkit nem akarok a nyavalygásommal.

Még egyszer senki ne vegye okoskodásnak amit írtam, senkivel nem akarok ezért vitatkozni sem, szóval el is dugulok.

Úgyis jön a fürdés!!!

Kiscsikó:Postás.....

Marslakócska:
Nekünk is vannak turis cuccaink és kínai cucccaink is, vagyis nem vagyunk totál trendik mi sem!
Különben is: a turiban és a kínain is lehet jó cuccokat kifogni, amiket a boltban duplán adnak, a kínain meg olcsóbban. Akkor nyilván ott veszem meg, nem igaz?

pelus nekünk sem márkás. és eddig semmi gond vele. bevállt. akkor meg ha beválik, nem fogok trendi márkásat venni drága pénzért, mikor occcsssón is vehetem.


Na mentem...

Hú, Lányok, nagyon tutik a képek. A mozaikos.....
És a festővásznas is!!!

Szopi:
Azért nem gondoljátok néhány fura példa alapján (amiket én is annak tartok), hogy csak így lehet 1 évesnél idősebb gyereket szoptatni.
Nekünk soha nem volt egyik gyereknél sem olyan, hogy hangosan ordított volna bárhol is a gyerek, hogy cici, és olyan sem, hogy játék közben 5 percre odarohangált volna szopizni, aztán tovább.
Nagyon fontosnak tartom, hogy a gyerek magától válassza el magát, ha lehet, és mi tagadás, szeretek is szoptatni. Jó összebújni. Ezért fontosan tartom az egy éven túli szopit is.
ugyanakkor a korábban írtakhoz az is hozzátartozik, hogy a szoptatás ugye kétoldalú dolog, és én is alakíthatom. Ha nem tetszik, hogy ciciért ordítva a pólómat tépdesse az utcán, akkor eleve úgy alakítom már a kezdetektől, hogy ne ez történjen. Hisz elég sokáig ugye nem a baba irányít (értem ez alatt azt, hogy nem tudja a pólót fehúzni, kikapcsolni a melltartót stb.), hanem mi, ezért bőven van időnk szokásokat kialakítani.

Winnie!

Azért remélem, hogy olyan fülbevalót, amit Hanna hord, nem hordanak fiúk (bár ma már a fülbevaló sem egyértelmű, igazad van). De a fülbevaló + rózsaszín ruha talán már igen!

Szilvi!

Ülés: ha jól tudom:
Ülni biztosan még nem tudó gyereket csak menetiránynak háttal lehet bekötni (gerince és nyaka miatt ütközéskor). Ha már tud biztosan ülni, akkor lehet menetiránynak megfelelően bekötni. Ilyen szempontból tehát nem az ülés súlyhatára a mérvadó (bár az első üléseket 0-13 kg-ig írják, azt azért még nem értétek el ), hanem a gyerek fejlettsége. Vannak olyan ülések, amik mindkét irányban beköthetők (0-18 kg), de ha nektek már van babaülésetek, akkor a következő kategória a 9-18 vagy a 9-36 kg-ig. Nekem szimpatikusabb a 9-18-asok, mert az jobban a gyerekhez alkalmazkodik méreteiben, még akkor is, ha később (4 éves kora körül) újabb ülést kell venni. (Lehet, hogy csak én vagyok erre érzékeny, de nálam az olyan dolgok, amik mindenre jók, általában azt jelentik, hogy semmire se tökéletesen (lásd univerzális tisztítószerek ).)
Szóval hiába nagy gyerek Ákos, még mindenképpen várnotok kellene az újabb üléssel.
De azon belül, hogy mi a jó: azt gondolom, hogy a bababoltokban kapható márkák között nincs akkora különbség. Mindegyik meg kell, hogy feleljen az Eu szabványnak.
Szerintem egyetlen élenjáró dolog van, ami viszont nem minden autóba alkalmazható: ez az ún. Isofix. Ez egy bekötési rendszer, ami tényleg nagyon jó, nagyon biztonságos. Ilyen üléseket pl. a Römer, Bébé Confort gyárt. (Nekünk Hannának van ilyen ülése, és anno nagyon meggyőző volt a bemutatója a bababoltban :D (az eladó megpróbálta az ülést kirángatni a kirakott "mintakocsiülésből", és az ülés meg se mozdult).) Hozzátéve, hogy sajnos persze pont ezek az ülések a legdrágábbak.

Andi!

Hogy bírom sok gyerekkel? Néha nehezen... :D De azért jól! :)
Ugyanakkor azt gondolom (bár már sok tanácsot kaptál), hogy nem biztos, hogy az elköltözés a jó út.
Nekünk is voltak már gondjaink a férjemmel (bár soha nem ilyen szintű és előre le kell szögeznem, hogy az én férjem azt hiszem mintaférj :)).
Az első és legfontosabb: legyenek közös céljaitok, és azt egyformán akarjátok megvlósítani. Ezt meg kell beszélni. Én nem gondolom (már bocsi), hogy egy olyan férj, aki állandóan a munkájának él, az későbbiekben, ha az aktuális célt elértétek, akkor már megváltozik, abba bírja hagyni. Sokan mentegették azzal a párodat, hogy legalább nem rossz dolgokat csinál, hanem értetek teszi. De ha ezt a célt már elértétek, akkor nem lesz újabb? Akkor majd esetleg kocsi (nagyobb ház, nyaraló, utazás, kinek mi) kell, meg a gyerekek taníttatása, meg később nekik segíteni az életkezdésben, meg később az unokák, stb.
Ha neked ez a helyzet nem jó, akkor ezen most kell változtatni.
De szerintem nem úgy, hogy otthagysz mindent. Próbáld meg magadnak is megfogalmazni, mit szeretnél (érdemes leírni), min kellene változtatni. Mi az, amit szeretnél, ha elérnétek, de ehhez milyen kompromisszumokra vagy hajlandó.
És egy nyugodt ebéd/vacsora keretében (a gyerekekre vigyázhatna addig valaki) próbáljátok megbeszélni.
Mi az, ami biztosan kell, mi az, ami várhat, csúszhat, mennyire fontos a két állás, mit lehetne ezen változtatni. Ha hétköznap esetleg nem lehet változtatni, akkor hogy lehet a hétvégékkel tartalmasabbá tenni az életeteket. Mivel tudná ő is bevonni magát a gyerekek körüli teendőkbe (ami nagyon fontos, hogy részt vegyen az életükben, ezt nem lehet később behozni, és egy ház vagy anyagi jólét sem pótolja).
Én egyébként úgy vállaltam a 4 gyereket, hogy ezt nem egyedül csinálom. Hogy érjen haza időben, legalább a vacsit együtt együk meg. Nagyon szerecsés helyzetben vagyok, mert a páromnak olyan munkája van, hogy megteheti, hogy időben hazaéer és még anyagilag sem gond. Ugyanakkor van, hogy különböző okok miatt csak későn jön (tegnap este 11), de ezt én tolerálom, hisz fontos, és nem rendszeres.

Tinu!

Persze fontos, hogy ne nyeljünk le mindent, de koránt sem mindegy, hogy milyen formában mondja el az ember.
Egyébként mi az a határ, amire azt lehet mondani, hogy már nem megy? Szerintem ha az ember tényleg akar dolgozni a házasságáért (hozzátéve, hogy ehhez két egyformán gondolkozó ember kell és mindkettőnek akarnia kell), akkor nincs ilyen határ.

Beszti!

Hát sajna még nem vettünk gyerekzárakat a szekrényekre,de még talán van egy-két hetem míg rájön, hogy kell kinyitni. Amúgy én is imádom a gyerekeket és mindig is sokat szerettem volna belőle. Persze még mindig nem tudom, hogy milyen egy gyereket felnevelni ill. milyen többet ez a fél év még nem elég tapasztalat, nem tudom hogy képes vagyok e rá. És hát igen mint mindennél itt is a pénz számít. Azért nem csak a kezdeti dolgok (ágy, kocsi, ruhák, főleg hogy ezek öröklődnek) kerülnek sokba , hanem az iskoláztatás és ahogy írtad kell egy nagyobb ház, lehet egy nagyobb autó stb. Viszont a gyerek(ek) szempontjából szerintem nagyon meghatározó ha legalább egy testvére van, teljesen más lesz a felfogása bizonyos dolgokban. Gondolom nálad a három nagyobb gyerek meg már el is tud egymással játszani, tehát nem kell mindig a szülő vagy külön játszó pajtás.

Kiscsikó!

Hát ez a bőrgyulladás nem hangzik valami túl jól!:( Mi voltunk Veronikával Ringatón amikor 4 hónapos volt és azt mondták hogy bármikor el lehet hozni a piciket, akár még a pocakban is,hisz a zene már akkor is meghatározó nekik. Hát nem tudom, hogy ő ebből felfogott e valamit, de azért jól éreztük magunkat és ő is simán bírta az 1 órát. Sőt volt 1-2 éves gyerek, aki nyügösködött, bár ők már tudnak tapsikolni, nekik már másért jó a Ringató.

Ihianya!
Ez az injekciós dolog nem gyenge! És te csak a 10%-t fizeted! Felháborító! A másik:
A férjeddel való kapcsolatodat nagyon sajnálom és remélem mire ezt írom már kissé rendeződnek a dolgok, bár úgy érzem ez nem csak egy kis összeveszés!:( Itt már szinte mindenki legalább egyszer leírta, hogy valami gáz volt/van a férje és közte, akkor beszéltünk róla hogy valószínű a pici babával (sőt nálad van egy nagyobb is) való állandó elfoglaltság okozza a feszültségeket. Még egy friss és jól működő házasságban is. Nálad ezt még tetézi, hogy a férjed egyébként is sokat dolgozik. Ez nagyon nehéz lehet. Mivel alig ismerlek így nehéz lenne bármi okosat írni (már előttem úgyis sokan írtak), de sajnos a nőnek kell egy picit többet engedni. Tudom sokszor nagyon nehéz, de a férjed biztos hogy nem hobbiból dolgozik, biztos szívesen lenne veletek, de ha tényleg építkeztek az nagyon sok pénz és persze oda kell figyelni mindegyik szakemberre, ha azt szeretnétek hogy minden olyan legyen, mint ahogy elképzeltétek. Ezek az ő feladatai, ugye? Te egész nap otthon vagy és egy férjnek ez azt jelenti, hogy rengeteg időd van, holott a nő főz, mosogat, takarít, mos és még a gyerekeket is rendezi, elfoglalja stb. A férjed valószínű csak arra vágyik, ha haza megy, hogy egyen aztán aludjon, max megnézi a gyerekeket,d e rád már nem marad ideje. Te meg a gyerekek miatt nem tudsz kivel beszélni és szeretnél vele is eltölteni egy kis időt. Ezt tényleg tolerálja az ember egy darabig, aztán kibukik, ekkor kell vagy már előtte leülni és átbeszélni a dolgot higgadtan. Nekünk még az első babánk van, de a szitu nagyon is ismerős!:( Bár ennyire még nem fajult el a dolog, de sikerült már úgy kiakasztani a férjem, hogy szó nélkül kocsiba ült és nem tudtam hol van mikor jön. Ő is rengeteget dolgozik (Van hogy napi 16-18 órát!) Könyvelőirodánk van (mellette dolgozik a bankban), ahol eddig én is segítettem, de most egyszerűen nem tudok és ott sajnos minden határidőhöz kötött. Tudom hogy ez neki nagyon nehéz és tisztelem hogy bírja egy pár órás alvással. Ennek ellenére nagyon nehéz elviselni azt, hogy nincs velem többet. Kb. két hónapja már én is mindennap egyedül fürdetek, előtte anyós jött segíteni, ha egyedül maradtam. Mivel nálunk is a szeretet meg van, ezért probálom magam túl tenni azon hogy egyedül vagyok és probálom lefoglalni magam valamivel (ez nem nehéz), mert tudom, hogy vannak olyan napok amikor többet tud velem lenni és tudom, hogy sok az a pénz ami kiesett, hogy én itthon vagyok. Persze nem minden a pénz és biztos hogy lehet bizonyos dolgokat lassítani az építkezésnél, de probálj meg kitartani, hisz csak hamar befejezitek. Bocs, ha nagyon sok voltam. Szóval ha tudtok beszéljétek meg a dolgot és kössetek kompromiszumot, mert ha költözöl azt a gyerekek is nagyon meg fogják sinyleni. (Hát Roni nagyi azért ezt szebben megfogalmazta)

Zsu!
Azért ne fogd vissza magad!:) Ez a „donor” megfogalmazás mókás!:) Persze tudom, hogy tényleg nem több. Szemüvegem nekem is van és hát a kisasszony büfizés közben is simán lekapja. Először mindig azt hiszem,ha felém nyúl hogy meg akar simogatni, aztán a szemüvegemet már úgy markolja hogy alig tudom elvenni tőle. Én kis naiv!:)

Mági!

Boldog 6.-at Annának!:)

Winnie!
Ja tudom, hogy előbb fejsz és utána etetsz, de akkor is rengeteg a tejed, ha a lánykád is megeszik 240-t és még adsz másnak is! Így leírva a heti 3,5 l rettentő sok! Én az első hónapokban tudtam még pluszba ennyit fejni, de akkor Veronika se evett sokat(igaz most sem). Azért a tejtesó anyukájának sem lehet könnyű, mert hát gondolom ezért a „munkádért” fizet. De ő is mint Ihianya inkább fizet, minthogy lemondjon az anyatejes táplálásról-szép!:) Jó nyaralást! Akkor most ki lesztek ám szolgálva, mi?

Hát nálunk Veronika már az elejétől apás! Rám is mosolyog (de nekem ahoz valamit tennem kell) és néha össze is szoktunk bújni, cirogatom és azt nagyon szereti. Viszont az apja ha haza jön és csak meglátja, már nevet és csicsorog neki!:) Persze nálunk már a pocakos időszakba kijelentette az apja, hogy a lányok azok úgyis apásak!:)

Bocsi, hogy ilyen sokat írtam, de én ismét egyedül vagyok és ilyenkor pótolom a lemaradásom.
Jó éjt! Mindenkinek azt kívánom, hogy a fogacskák gyorsan törjék át az ínyeket!:)

Beszti: a határokat én arra értettem, hogy nem kell mindenáron fenntartani egy házasságot csak azért, mert az házasság. Az általad leírt feltételek esetén persze nincs határ. Én olyanra gondoltam, mint pl. a feleségverő férj, vagy a feleségét lelki terrorban tartó, megalázó férj. És akkor sem, ha a feleség úgy érzi, egyszerűen nem bírja tovább valamiért, és kényszerítenie kell magát arra, hogy egyszerűen ránézzen, vagy hozzáérjen a férjére - magyarán, ha a szeretet már átfordult gyűlöletbe, undorba, félelembe stb. Ilyesmi, de ez nem arra vonatkozik, amit te írtál, vagy amibe Ihianya van.

Beszti: tőled szerettem volna kérdezni valamit. Valamelyik nap annyit gondolkoztam ezen séta közben. Nagyon szeretnék három gyereket, remélem, sikerül is megvalósítani ezt a vágyamat. De felmerült bennem, hogy hogyan lehet az összes gyerekemre majd figyelni úgy, mint hogy most Tündi minden rezzenésével teszem. Nem hanyagolódik el automatikusan az idősebb gyerek(ek), amikor megszületik a legifjabb? Én úgy szeretném teljes figyelemmel követni majd Tündi óvodás történéseit is, de közben - ha így lesz - már a harmadik gyerkőm fog születni, akinek szintúgy jár a teljes figyelem, mint ahogy TÜndi is megkapta. Persze tudom, hogy közben meg megkapják a testvéri kapcsolatot, de az én szívem valahogy belesajdul arra a gondolatra, hogy mással leszek elfoglalva, és a nagyobbakra nem jut akkora figyelem. Tudom, hogy a szeretet az nem osztódik, de a figyelem igen. Vagy nem? Te hogy élted meg ezt?

Na még az előzőekhez egy utolsó gondolat, aztán eldugulok. Szóval nevezzetek nyugodtan emancipuncinak, de én agylobot kapok mindig, mikor a család egybentartásáról, mint nő feladatáról beszélnek. Szerintem a férfinek ugyanolyan felelőssége van a házasság és a házastársi kapcsolat fenntartásában, mint a nőnek. Nehogy már azzal takarózzon, hogy ő a pénzt keresi, a nő meg majd csináljon, amit akar és lehetőség szerint még érzelmi igényei se legyenek. Tudom, hogy most sarkosan fogalmaztam, de talán kijön a lényeg, amit mondani akarok. Szóval én abszolút megértem Ihianyát, hogy annak ellenére ki van akadva a férjére, hogy elvileg őértük tevékenykedik ezerrel. Tevékenykedjen, de úgy, hogy közben maradjon férj és legyen apa is. Tudom, hogy ez nehéz, de a nőknek sincs könnyebb dolguk otthon, ezt mindannyian tudjuk. És egy kapcsolat csak akkor marad fenn, ha azért mindketten tesznek és nem csak a nő az, akinek ez a feladata. Uff, beszéltem.