Mevagyunk, megvagyunk, csak nem nagyon jutok mostanában a géphez. Azaz kb. 2 naponta el bírom olvasni nagyjából a termést. Ez azt jelenti, hogy egy csomó mindent átugrok, mert Helena nagyon nem bírja mostanában, ha a számítógép elõtt ülök tök csöndben. Amíg alszik, akkor meg készülnöm kell az elõadásra.
Dzsili! Akkor valószínûleg holnap meglesünk benneteket!
Danimama! Én is úgy érzem néha, hogy felesleges vagyok itt, de aztán mindig hiányoznak a többiek. Bár amikor netezek, szinte kivétel nélkül mindig lelkiismeretfurdalásom van, hogy nem a dolgomat csinálom. Mindig azzal próbálom nyugtatni magam, hogy kell nekem is a pihenés.
Henke, Andi! Bárcsak ott lehetnék veletek a Patrik napon! Annyira hiányoznak ezek a bulik! De nekem még nagyon messze van az, hogy Helenától esti kimenõt kapjak. Pedig már nagyon jól esne!
Márti, Laura! Szuper, hogy már mindjárt itt a kistesó! Laura! Végülis kiderült a ti babátok neme? Mert számomra nem.
A költözés, felújítás, bõvítés miatt pedig próbálj ne aggódni! Próbáld lazán felfogni a dolgokat!!! Kaptam egy könyvet a barátnõmtõl a szülinapomra. Egy olyan nõ írta, akinek egy másik könyve az egyik kedvens könyvem: A társ, feleségek könyve. Ez a mostani könyv pedig arról szól, hogy hogyan ne legyünk aggódóds, sopánkodós feleségek. Nagyon tetszik! De csak kb. 5 oldalanként haéadok, mert csak azt a kis idõt engedélyezem magamnak, míg az ebédet eszem.
Borcsa! Örülök, hogy már javultok!
Rebi! Jó, hogy fényderült erre a tüdõgyuszira! Azért kicsit ciki, hogy a doki elfelejtette, hogy mit is kapott vagy nem kapott Csenge. De hát õ is ember.
BMárti! A Szemklinikák is jó szemészetileg.
Magunkról annyit, hogy Helena egyre többet álldgál egyedül és simán feláll gugolásból is. Rengeteget játszunk, hancúrozunk és nagyon édesen játszik a babájával, ölelgeti, ringatja. Majd, ha tud már menni, csinálok neki egy kendõt, hogy abban tudja cipelni.
Olyan kis tündér!!!
Zsuzsa! Igen! Az nlc-én nagyon jó ez a módszer!
Norci! Én szeretnék lenni a következõ kétcsíkos, de lehet, hogy valaki jól beelõz, mert mi csak május második felétõl próbálkozunk (hivatalosan
). Állandóan a neveken gondolkozom és, hogy majd hogyan jelentsem be nektek?
Egyet kérdeznék is, egy kicsit kínos. Szóval nekünk annak idején úgy jött össze Helena, hogy 1 hónappal a tervezett elõtt, tehát nem kellett "direkt". De most elvileg (jaj, nem is tudom, hogy hogyan írjam, olyan béna vagyok, meg zavarban is.)Szóval most elvileg direktbe kell akcióznunk és annyira félek attól, hogy így elveszti az örömteli, felhõtlen hangulatát az együttlétünk, mert, hogy direkt "kell csinálni a gyerek miatt". Nem tudtok erre valami megnyugtatót írni?
Na befejezem a kisregényt! Bocsi, hogy nem mindenkinek írtam!
De mindenkinek küldök puszit!


Menta





