Társalgó főoldal » Várandósság » nagy korkülömbséget szeretnék

sziasztok.megpróbálkozom egy topic nyitással hátha összejön egy jó társaság.mi 5-6 évet minimum szeretnénk a lurkók között.addig a Patrik had élje ki magát egyedüli gyerekként.és akkor már megy suliba és én egész nap a picivel lehetek,nemkell közben a nagyra figyelni. mikor hazajön meg apáé a pici egy darabig aztán övé a nagy. így szerintem a féltékenységet is jobban ellehet kerülni.és akkor már megérti hogy nem tudok mondjuk akkor odamenni ha a picit etetem.meg akkor már nemkell felkapkodni.ami nagy hassal nem lenne egyszerű.röviden ennyit az okokról és remélem leszünk egypáran.

(mindenkit szivesen várok,olyanokat is akiknek még nincs babájuk és olyanokat is akiknek már megvan mind a két gyerkőc.)

Ez is egy vélemény. Két gyereknél oké, de három-négy így már nehezen fér bele .
Fizikailag biztos nem olyan megterhelő, de a testvérféltékenység szerintem valamilyen formában szinte biztos, hogy előjön.

Ja, és különbség.

További jó társalgást!

wer:

18 vagyok ugyhogy még a 3. is bőven belefér ha 6 év a korkülöNbség.

köszi a javítást

Szia!
(ha még benéz egyáltalán valaki)

Én is így terveztem,most meg a lányom már nemsokára 11 éves lesz,tesó meg sehol.Mikor visszagondolok hányszor vártam tűrelmetlenül a mensit a lányom 2-3 éves kora körül.....a mostani eszemmel azt mondom,jobb lett volna ha akkor összejön.
Bármennyire nehéz lett volna,most már túllennénk rajta .Így meg csak vágyakozom és hiányérzetem van

Sziasztok!
Nyáron lesz 16 éves a lányom és most vagyok kb 7 hetes terhes. Majd meglátjuk, hogy jó lesz e igy. Lányomra már nem kell "annyira" figyelni,mert teljesen önálló. Csak hát eddig egyedüli gyerek volt. Nem tudom ennyi idősen előjön-e a féltékenység? Jó természete van nagyon,egyáltalán nincsenek neki "egyke" dolgai. Viszont olyan 1 hete tudja,hogy kistesója lesz és nem nagyon akar róla beszélni. Ha kérdezem, hogy mi legyen a neve, akkor is tereli a szót,Ő nem tudja. Szóval, majd megírom, ha meglesz a baba.

Szia Betti
Lehet, hogy attól fél mit mondanak a társai majd.
az én tesóim is sokkal idősebbek, a nővérem 17 a bátyám 13 évvel. Nekem mindig olyan volt mintha egyke lennék. Én nem szerettem ezt a helyzetet, annak ellenére, hogy jó a családunk. Mindig azt hitték az anyukám a nagymamám és a nővérem az anyukám.És most mit nem adnék, ha az édesanyám 52 éves lenne és nem 72. Az apukám 15 éves koromban pedig meghalt 62 évesen. Vannak persze jó oldalai is a dolgoknak és nem elkeseríteni akarlak egyáltalán, csak a saját bőrömön tapasztaltakat írtam

Hát igen,nekem most lesz összehasonlítási alapom, mert a lányomat fiatalon 21évesen szültem, most meg 37 leszek mire meglesz a baba. Egyébként a lányommal inkább testvéreknek néznek minket,mint anya-lányának. Kb 10 évvel mindenki fiatalabbnak néz. A férjem 32 éves, szóval még nem nincs kifutva az időből korban. Neki ez éppen jó.
Nem hiszem, hogy attól félne, hogy mit mondanak a társai a lányomnak, mert mikor megtudta azért az volt az első, hogy elmondhatja a barátnőinek. Szóval talán csak az lehet a baj, hogy Ő az egyedüli gyerek a családban, mert a nővéreméknek nincs gyerek, ezért Ő a mindenük és a szüleimnél is Ő az egyetlen unoka. Szóval most elvesziti az "egyeduralmát" Lehet fel kell dolgoznia neki. De reménykedem, hogy minden rendben lesz.

Nálunk is volt egy ilyen eset, amikor a fiam született és a bátyám kisebbik lánya volt a legkisebb addig. Amikor megszületett Ádám akkor volt egy kijelentése, hogy mostmár nem ő a legkisebb. Megijedt, hogy aztán már őt nem fogjuk úgy szeretni. Persze ez nem így volt.
Amikor megszületik a pici, akkor biztosan rajongani fog érte! A nővérem is olyan volt, állandóan vitt a munkahelyére meg mindenhová. Csak ezt a babát tervezitek a pároddal?

Ebben reménykedem én is, ha megszületik szeretni fogja. Gondoltam elviszem magammal az uh. vizsgálatra. Már a múltkor is mondtam neki és eljött volna. De aztán arra gondoltam, hogy 5 hetesen még semmit nem látna a petezsákon kivül. A barátnőmnek most 2 éves a kisfia és nagyon szereti, szóval lehet, hogy csak kisebb "sokkot" kapot és még nem tért magához. Mert eléggé egymáshoz nőttünk mi és nagyon ragaszkodik hozzám. Tudod a fiatalon szülésnek sztem ez az egyik jó oldala.
Több gyerköcőt nem szeretnénk a férjemmel. Cintia nem az Ő lánya és nem várhatom el, hogy neki ne legyen saját. Persze nagyon szereti a lányomat és fordítva is így van. Hálisten, különben nem is akartam volna közös gyerköcőt.

Ja egyébként GYÖNYÖRŰ gyerkőceid vannak!!!!!!! És a korkülönbség is ideális!!

Sziasztok!
Betti,én is 21 évesen szültem a lányomat,és minket is tesóknak néznek.A férjem rém büszke ránk,mi vagyunk a "lányai".
Ha így vesszük,időben még én is benne lennék,32 vagyok(férjem is annyi)

Enis Te nem szeretnél már több gyerkőcöt??

De igen,nagyon is
Lányom 2-3 éves kora körül volt 2 vetélésem,de akkor valahogy inkább megrémültem a terhesség gondolatától,minthogy örültem volna .Így nem is viselt meg a veszteség annyira...akkor,mert lehet,hogy hülyeség,de most fáj nagyon.
A lányom soha nem mondta,hogy hiányozna neki a testvér,csak pár napja említette,hogy nagyon szeretne,de csak 1-2 év körkülönbséggel.Újszülőttre nem vágyik.
Nekem meg a szívem szakad meg,mert ha most terhes is maradnék,akkor sem "azt" a testvért adhatnám meg neki,akire ő vágyik.Együtt játszani sosem tudnának,úgy értem úgy,mint két kis körkülönbséges testvér.
Szóval a szívemmel nagyon vágyom rá,viszont az eszemmel nem. Félek nem lenne már tűrelmem hozzá,nem bírnám az éjszakázást,stb,stb.Vagy csak ezzel védekezem,mert valahol érzem,hogy nekem soha többé nem adatik meg a terhesség

Sziasztok Lányok!
Én a "másik oldalt" erősítem... nem mintha pártokról lenne szó
Szóval két gyermekem között 1,5 év a korkülönbség, és szerintem nagyon jó: egészen korán jól eljátszottak egymással, nagyon össze vannak nőve egyáltalán nem unatkoznak akkor sem, amikor nincs időm foglalkozni velük. Most jön a kistesó (3-ik), 7 évvel lesz fiatalabb a kisebbik gyerekemnél. Nem így terveztük, de mi is abba a "hibába" estünk, mint Enis, hogy halasztottuk, aztán nem jött sokáig össze. Most úgy gondolom, hogy nem hagyjuk majd őt sem "egyedül", és lesz egy kistesója, de ez még nagyon távoli terv mindenesetre a környezetemből látott példák alapján is a kis korkülönbséget látom jobbnak. Valahol azt olvastam, hogy ha 6 évnél nagyobb a korkülönbség a két gyerek között, akkor azt a tesót már máshogy fogadja el testvérének, mint azt, amelyik közelebb van korban... erről nem tudok nyilatkozni, de elgondolkodtatott a dolog...

Szia Csöre!

Látom a kistesó mégsem annyira távoli terv Gratulálok.Már jó előrehaladott a terhességed,mikor írtál nem tudtad még,hogy jön a baba??
Hát igen,itt mindkét "oldalnak" igaza van.Csakhogy különbözőek vagyunk,és kinek ez,kinek az jön be.De hidd el,ha nem vetéltem volna el 2x,akkor nálunk 1,másfél év lenne a korkülönbség,és akkor én is azt mondanám,hogy ez az ideális.
Végülis így is ideális lenne,csak jönne már az a baba Ez a legrosszabb,csak várni,remélni és hónapról hónapra pofára esni

Ó ,ne haragudj,felületesen olvastam
Most látom,a 4ik baba a távoli terv
Ezer bocsi

Enis semmi gond
Remélem, hamarosan összejön nektek is a tesó Igazából soha nem késő, csak más lesz a két gyerek közötti kapcsolat, ha nagyobb a korkülönbség. A lányom nagyon várja már a picit, mert babázna vele A testvérem kislányával is nagyon jól elvan, rendezgeti, játszik vele
A fiamat szemmel láthatóan idegesítik a kisbabák, nem tudom, a saját testvéréhez hogyan fog viszonyulni mindenesetre már szokja a gondolatot.
Korban meg nem vagy semmiről sem lekésve, én idősebb vagyok Évekig én is reménykedtem, és minden mensi egy trauma és hiszti volt... aztán úgy döntöttem, hogy biztos bennem a hiba: teljes körű kivizsgálásra (tüdőgondozó, gasztroenterologia, nőgyógyászat, fogdoki) indultam... befejezni már nem tudtuk
Drukkolok, hogy sikerüljön Nektek is várom a beszámolót

Csöre!

Gratulálok a kis Sacihoz ,remélem jól vagytok.
Majd ,ha valamikor ráérsz,megírhatod hogyan fogadták a "nagyok" a kistesót.

Nekem nincs miről beszámolnom egyelőre,de próbálok nem a témán görcsölni.Egész jól megy már

Ja ,és B.Ú.É.K mindenkinek

Szia Enis!
Köszönjök
Bocsi, nem jártam erre szóval:
Mesike édes volt, anyáskodott Saci felett eleinte, tudod, az újdonság varázsa... aztán alább hagyott a kezdeti lelkesedés, de ha van kedve, szívesen játszik Sacival, simán rendezgeti, tisztába teszi (azóta hagyom, hogy kiesett a köldökcsonk). És persze ő a büszke nagytestvér, ha a közelben van barátnő, unokatesó, akkor előadja magát
Zaza egyértelműen féltékeny volt. Konkrétan elhangzott a szájából, hogy "minden baj akkor kezdődött, amikor Saci megszületett" jelzem: semmi baj nem történt, csak éppen neki is kellett minimálisat alkalmazkodnia. De tényleg minimálisat, sőt, még az óvodából is hazahoztam minden délben (ez azért tetszett neki). Mostanra egészen megszokta a helyzetet, szereti a kiscsajt (aki nagyon ért hozzá, hogy bárkinek elcsavarja a fejét). Játszanak is együtt, persze Zaza a maga módján, mert elég hm... sajátosan áll a világhoz.
Azért az a nagy különbség, hogy Mesi eddig is a nagy és okos nővér volt, amin nem változtatott a pici születése. Zaza viszont a mai napig szeret baba lenni (az is, egy nagy baba), élvezi, hogy ő a kicsi, és ebből neki az következik, hogy kevesebb dolga és felelőssége van. Legalábbis így látom.
És továbbra is hajrá