Recca, Jónás-ról inkább Gabit kérdezd, én nem tudok többet, mint amennyit itt-ott olvastam róla.
fogantatás: du. történt meg a dolog, és este elalvás előtt, szinte félálomban éreztem vmit, és még ezzel is álmodtam

aztán pár napig nem jutott eszembe, és 2 hét múlva már vettem egy tesztet, és nem is lepődtem meg a két csíkon

azt is éreztem, hogy lány. persze utólag könnyű meg nagyképüség ezt állítani, de pl. nem is kerestünk fiúnevet. mert valahogy az egész érzet más volt, mint Istivel...
és én se középidőben fogantam, hanem mindjárt menzesz után (nekem az 4 nap). a homeós dokim azt mondta, úgy látszik hajlamos vagyok a spontán peteérésre, meg hogy egy jó orgazmus "csodákra képes"
egyébként Istivel meg menzesz ALATT estem teherbe
amikor azt írom, hogy éreztem a babát, az nem igazán mozgást jelent, vagyis nem a babáét...
8-9. héten amíg még az apja követelte, hogy vetessem el, valahányszor ezen vitáztunk, éreztem, hogy egész picire "összehúzódik" a magzat, és elbújik, egész mélyre... mindegy, hogy a baba vagy a méhem, végülis egymástól el nem választhatók, de az a "részem" nagyon komolyan reagált a gondolataimra.
már akkor kommunikáltunk, ez számomra is hihetetlen volt, de valahogy sokkal jobban rá voltam hangolódva, és sztem pont ezért tényleg éreztem a lányos "princípiumokat" is az ő irányából. a megértést, az elfogadást, a spiritualitást, az érzékenységet, a kommunikációt...
a 13-14. héten meg határozottan éreztem, hogy mozgolódik. nem rugdos, hanem csak izeg-mozog, mint egy kis lepke...
na de most elviszem egy kis csajos bevásárlásra (az ábécébe) az én kis koszmópolita csajszimat
