Sziasztok!
Nem jöttem az utóbbi napokban, mert történt egy kis baleset Bendivel.
Leesett a kis lábbal hajtós autójáról, úgy, hogy hátraesettt és a tarkójánál verte be a fejét. Láttam is, hogy elég nagyot csattant
. Rögtön elkezdett sírni, eszméletvesztés nem volt, viszont azonnal hányt is egy nagyot, úgyhogy gondoltam jobb ha megnézetjük orvossal. Ez szombaton volt, felhívtam a gyerekorvosi ügyeletet, aki rögtön az ügyeletes kórházba küldött minket. Én azt gondoltam, hogy megvizsgálják, megröntgenezik és minden rendben lesz, jöhetünk haza, de nem így lett.
A röntgen ugyan teljesen rendben volt, de akkor is ott kellett maradni Bendinek a kórházban megfigyelésre.
És mikor elmondták, hogy miért kell ottmaradni, hát teljesen kész lettem, hogy lehet vérzés a fejében belül és annak a tünetei csak később jelentkeznek ezért kell kórházban maradnia.
Úgyhogy az elmúlt napokat végig szenvedtük a Heim Pálban, ami elég rossz volt, mert nem is járkálhatott szegény csak ölben vagy a kiságyban lehetett, hát nagyon nehezen viselte a párom állandóan cipelte a 22 kg-ját, én nem is tudom, mit csináltam volna nélküle, mert én 1 percig sem bírom már tartani ááááááá és tegnap este az utolsó nap még este 11-kor sem sikerült elaltatni, amint az ágya felé közelítettünk vele kitört a hiszti és tegnap már lehetett járkálnia, így egyfolytában csak a kijárati ajtó felé ment és ott hisztizett, úgyhogy végül tegnap éjjel megengedte az orvos, hogy hazahozzuk, de úgy, hogy persze jól elmondta, hogy de még a kritikus időn belül vagyunk és hát jó, ritkán fordul elő, de még előjöhetnek a tünetek.
Szóval most már azért megnyugodtunk, mert ma már végig itthon voltunk és semmi rossz nem történt, Bendi jól van, itthon már jól érzi magát és mi is már nagyjából ki tudtunk pihenni magunkat, ma is végig aludtunk Bendivel délután.
Úgyhogy vigyázzatok nagyon a dedekre, mert ezek után elég nehezen tudok azonosulni azzal a gondolattal, hogy a kicsik tudnak magukra vigyázni.
Eddig elhittem, mert Bendi is azért elég óvatos szokott lenni, de ezek után le nem veszem róla a szemem... Jó tudom, az élethez szerencse is kell, mert én is nagyon elven gyerek voltam, én aztán olyan veszélyes dolgokat csináltam, aztán sose volt semmi balesetem. De azért vigyázni sosem árt, főleg ahol lépcső van, figyeljetek nagyon (tudom, most gonosz módon ijesztgetek, bocsi), de tegnap behoztak egy 4 éves kislányt 10 centis repedéssel a koponyáján, leesett a lépcsőről, szerencsére nem kellett műteni, de még az elején vannak...mert ugye a tünetek később is előjöhetnek, jaj nagyon drukkolok nekik, hogy ne legyen semmi baj!
Na megyek is aludni, még ki kell pihennem magam, mert ugyan ott aludhattam a kórházban Bendivel, de hát az minden volt csak nem alvás...
Deni neked meg nagyon drukkolok a szüléshez!
A bábakoktél receptje (nekem bevált) fél dl ricinus, fél dl pálinka és 1 dl gyümölcslé ami lehet narancs vagy sárgabarack vagy grapefruit. Végül is hasmenést csinál, ami megmozgatja odabenn a dolgokat és beindulnak a fájások, elvileg. Nálam így volt.
Manóka
Mégegyszer nagy gratula neked Botihoz!
szüléstörtének nagyon jó, Ikea szoba rulez lehetett, legalább jól elfértetek az ágyon ketten.
ruz
imádom a dimbes-dombos helyeket, és nagyon jo a hangulata a városnak 
sőt ha már este bevisznek az osztályra, lehet, hogy éjszakára nem is maradhatott volna velem Boti (bár állítólag most már nem viszik el őket "kötelezően").
meg érzem, hogy lassan meg kell majd osztanom a figyelmem/szeretetem és kevesebb idöm lesz Bálintra.
Szemétláda banda! Senki se állt melléd??? Agyam eldobom ?!!
