Társalgó főoldal » Gyermeknevelés » Waldorf

Picinke,
én is sajnálom. Igen, a sárkány nagyon hangos!
(Mint utólag elmondták, Olivér adta a haláltusa utolsó ordításait).
Abigél meg, ahogy elindult kifelé a sárkány, kézen kapta a Nagyit (aki először jött el), és elvitte sétálni a háztömb körül, néha hátra-hátra pislantva, hogy "ugye nem jön erre???"

Talán majd ha iskolaérett lesz, nem fog félni?



Áldás:
nem kell az otthon éneklést erőltetni. Lehet úgy is, hogy mindenki (aki akarja) a tányérja főlé tartja a két kezét és magában mondja. Aki nem akarja, nem kell, de talán klátja, hoyg ez nektek, felnőtteknek fontos.


Indianyó,
téged is nagyon jó volt megismerni! Árad belőled az energia és az életerő.
Azt a 12.-es lányt személyesen ismerted. Tanítottad is, netán? Ez az osztály Kovács Gábor osztálya volt? (Eddig még sosem láttam őt itt.)

Sziasztok! Hú de jó volt tegnap! (Bár a sárkány tényleg nagoyn hangos volt - ezek szerint Olivérnek köszönhetően is És mennyire jjó volt találkozni ismerősökkel innen is! No és az a jó kis fabicaj

Dominó szájából egy marék üvegszilánkot bányásztunk ki a nap folyamán (tele a Fő tér ilyenekkel ). És vettünk egy kis cserépmadárkát, azzal trilláztunk hazafelé a villamoson. Az Aranyalma tulajdonosa is KG - mama, nézegettem nála a jó kis nemezelős könyveket (na itt egy nagyot sóhajtó szmájli kéretik odaképzelni)

Szilvi Igen, Kovács Gábor osztálya volt, nála voltam 6-7-ben gyakornok - valami fantasztikus mély kapcsolat alakult ki közöttünk az osztállyal, azóta is tartjuk a "gyerekekkel" a kapcsolatot, még mindig bizalmasan elmesélik a pletykákat. Gábor kifejezetten Tünde miatt ment - nem is tudta, hogy Szent György-napi vásár van (no ez furcsa volt nekem)

És a Magonc-zenekar is nagyon klassz volt! Feltétlenül vennem kell cédét.

Itt a zenei link, amit egy waldorfos mama weboldalán találtam a gyermek zenei neveléséről:

http://www.szulesutan.atw.hu/ - a Gyermekeink útjain menüpont alatt

Indi,
üvegszilánk:
A sárkány mindig hangos, egyébként. Hangosnak KELL lennie.

Mi az a KG? Kovács-Gábor mama? Mert Eszter Miklós bácsi-mama is volt. És én Esztertől tanultam babát varrni.

Most hallgatom épp a rádióműsort, multitask-olok.

Hm, ha tudok segíteni neked cd-ileg (megvegyem és postázzam?) akkor sikíts.

Szilvi Igen, emlékszem, a nővérke járt Miklós bácsihoz. Most meg elsős az a fiúcska, aki akkor született, mikor én ott hospitáltam ááááá

Jó kis sárkány volt, tényleg Minden életkorra tartogat egy kis félnivalót

Keresgéltem a waldorfos dalok között és megtaláltam a fohászt, amiről volt itt már szó korábban:

Az anya fohásza a gyermekéért (Rudolf Steinertől)

Áradjon benned Fény, ami
megragadni képes Téged.
Kísérem sugarait szeretetem
melegével.
Gondolkodásom legörömtelibb
gondolataival gondolok szíved
lüktetésére.
Ezek erősítsenek,
ezek hordozzanak,
ezek világítsanak Téged -
Szeretném örömteli gondolataimat
belegyűjteni a lépésekbe, amiket
az életben teszel,
hogy azok összekötődjenek életakarásoddal,
és hogy ez az akarat megtalálja
önmagát erő-mivoltában
bárhol a világon.
Egyre jobban önmaga által.

Gyűjtsünk dalokat, fohászokat, linkeket, bármit, amit tudunk használni!

Találtam egy gondolatáébresztő cikket a temperamentumok és az étkezés közötti kapcsolatról itt:

http://www.waldorfhomeschoolers.com/lunchbox.htm

Indianyó,
kitehetem ezt a fohászt a blogra?

(A temperamentumot mindjárt elolvasom.)

Ja, most látom csak, hogy ez Kytka site-ja! De azért nem árt az ismétlés.

Szilvi A fohász szabadon felhasználható! Én a képzésen drága Klári nénitől (hámori osztálytanító, Tóni bácsi életének párja) kaptam és már nagyon hiányzott, msot olyan jó volt kézbe venni megint. Szóval blogra és honlapra és gyerekszobába bátran kitehető

Segítség az ünnepekhez a miskolci ovitól:
http://www.uni-miskolc.hu/~waldorf/ovodaunnep.htm

Ma jó sokat írtam

Sziasztok,

Szilvi, nem tudom, nem valami atavisztikus félelem felkeltése a cél ezzel a Sárkánnyal? Nem vagyok sajnos nagyon otthon a mese meg mitológiaelemzés témájában (de szeretnék), de mintha ott lenne erről sok szó, hogy ezeket az érzéseket át kell élni, csak nem mindegy, hogyan. Mondjuk nem a Nickelodeon-on, zsinórban...

Indi, nekem van egy nagyon kedves könyvem, ajánlani tudom, Mallika Chopra, 100 igéret gyermekemnek, Partvonal, 2005, ebből ki is irnék egy kis versikét, bár nem verseskötet, csak van benne néhány, az igéretek végeinél:

Naomi Long Madgett

A Virágaival bibelődő asszonyhoz

Én ki nem kötném-hadd nőjőn csak úgy. Végül még eltöröd azt a fát.
Ne áss már folyton, hagyd egy kicsit,
és a vizzel is várj, amig nem szomjazik.
A levél tudja majd, hogy merre nőjön,
keresi ő maga, a fényhez hogy jut el,
fojtó gyöngédségből jó nem származik,:
attól csak kisebb lesz.
Tanuld meg békén hagyni: úgy lesz önmaga.

(Falcsik Mari ford.)

Indi,
a temperametumos nagyon vicces! És a hámori ovis link is nagyon jó.

Picinke,
Hát igen, a félelmet, a gonoszt, meg kell élni, ahogy vele együtt a jó győzedelmeskedését is.
Lazán kapcsolódik ehhez a témához, de rákérdeztünk egyszer a nagyfiam tanítójánál, hogy pl. a hagyományos, félelmetes Grimm mesék, vagy akár megfelelő életkorban (6. osztály) A gyűrűk urának az olvasása nem rémíszti-e meg őket túlságosan. Nem, mondta, mert a gyerek mindig olyan fokú Gonoszt képzel el magának, aminek az ellensúlyozásához megvan saját magában a Jó. Ha viszont készen kapja ezt (pl. filmen), akkor könnyen előfordulhat, hogy csúnyább, gonoszabb a kép, mint amivel ő meg tudna bírkózni, és akkor ez szorongáshoz, félelemhez vezet.

Jaj, lányok, annyira jókat írtok!
Indi, neked külön köszönet az anya fohászáért, ezt én kérdeztem vagy egy éve. (A másikat, amit a gyerek mond - Fejemtől a lábamig - azóta megtaláltam a Gyermekkalauzban és a Streit könyvben is.)

Sajnos mi senkit nem láttunk, a sárkányölés után eljöttünk. Én bevallom, elsírtam magam, na nem az ijedtségtől, hanem amit a fiam szemében láttam. Ugyanezt láttam karácsonykor, vagy amikor Bikficet visszavarázsolták. Azt a mély, gyermeki áhitatot-rácsodálkozást, vagy nem is tudom, mit, amit a természetfelettivel, a csodával való találkozáskor él át. Ettől a tekintettől mindig megrendülök, számomra új ez az élmény.

Pindi

Pindi,
de jó!

Pindi Akkor én mégis téged láttalak! Gyanús volt a dolog, annyira ismerős voltál, csak a fiacska - ilyen nagyot nőtt??? Mondtam is a többieknek, hogy mintha... Hiába, télen felöltözve mások az emberek, mint a nyári laza szrelésben

Picinke ez nagyon szép, köszönöm szépen! Káér, hgoy csak nagyon kevés ember érti ezt..

Szilvi nagyon bírom Kytka stílusát, én is hosszan nevetgéltem a lunchboxos íráson

Indi,
Na, akkor megint én voltam vaksi.

Ezeket a fohászokat, imákat, hol lehet megtalálni magyarul? És a hozzájuk tartozó dallamot?
Olvastam egy gyűjteményről, Imák anyáknak és gyermekekek, ez megvan magyarul?

Pindi

Szia mindenkinek,
megjottunk a hosszu hetvegerol. Mindjart visszaolvasok rendesen, addig is Szilvinek egy kerdes:

Hogy letezik, hogy a regi fotod helyen mindenutt a baratnom kislanyanak romai fotoja diszeleg? Az en gepem bohockodik valamit, vagy tenyleg erre cserelted az arckepedet?

Na ez jo. Mire elment a kerdesem, mar elo is kerult az arcod )

Picinke!

Köszi, hogy leírtad a verset, csoda!

Pindi!

Leírnád a Fejemtől a lábamig-ot?
Aztán becsszó beszerzek én is valamit, ha mondjátok a címeket!

Lenne egy kérdésem:
Elgondolodtam a minap, hogy az oviban miért nincs tükör sehol? Azt látom (és legjobb tudomásom szerint is), hogy Juli nagyon nézegeti magát benne, ez is hozzátartozik a testképének-énképének a fejlődéséhez szerintem. (Bár én igen tükörellenes vagyok, de ne a magam szempontjait nézem most:))

klári

Kinéztem a vásárban szombaton magamnak egy kétgyerekes párt, de a végén nem tudtam odamenni hozzájuk, valahogy az volt a megérzésem, hogy valamelyikőtök az innen a fórumról! Piros póló, napszemüveg, fekete rövid haj, babakocsi és kendő. Valaki magára ismer?:)

klári

sziasztok,
igaz, h mar egy hete volt, de: koszonom (Szilvi, Indi), h szoltatok a szent-gyorgy-napi programrol! jo volt nagyon. a sarkanyt ugyan lekestuk, amit sajnalok, de masreszt vhogy ugy erzem, nem volt ez veletlen. asszem kicsi fiam nem orult volna neki annyira

Szilvi, orulok, h talalkoztam veled. igaz egy szot sem beszeltunk, igy az itteni "alcamat" sem fedtem fel, meg azt sem, h szoktam a blogodat is olvasgatni (most legutobb a "dontes kerdese" nagyon elgondolkodtatott ) de majd egyszer legkozelebb beszelunk is

Gyezsu, jo volt teged is megismerni. tunemenyesek a gyerekeid

reccarulok, h talalkoztam veled. igaz egy szot sem beszeltunk,

Hááááááát, fura egy érzés ez, hogy vannak, akik felismernek az avataromról, a gyerekekről, miközben én nem tudom, hogy kicsodák.
Ilyen lehet celebnek lenni? Hahaha!!!!!!

De legközelebb beszélgessünk már, jó?

Klári,
tényleg nincs tükör az oviban, most, hoyg mondod. Eddig bele sem gondoltam, hogy ez esetleg tudatos. Na, majd rákérdezek.

http://www.rsarchive.org/COTS/COTS.php?cots+01

Ez a Lélekkalendárium oldala, hírlevélként beállítható - így minden héten megkapjuk a sorosat angolul és németül.
Online is olvasható, akkor a címben a számot csak át kell írni. Steinernél a Húsvét (antropozófiában Golgotai Misztérium ) az éves körforgás kiinduló pontja. A Lélekkalendárium tulajdonképpen egy meditáció, nem állítom, hogy könnyed olvasmány.

Tükrös kérdés érdekes, én sem tennék tükröt oda, még iskolába sem, sőt a gyerekszobába sem. Kívácsni vagyok, az oviban mivel magyarázzák majd.

celeb Szilvi , a bemutatkozasig eljutottunk Indi reven (most ki vagy segitve, mi? )

egy kis ON:
ismeri vki a kamaraerdei waldorf ovit, ill sulit? velemenyre lennek kivancsi

Indi, es a te magyarazatod?

Recca Nekem nincs semmi tudományos magyarázatom, egyszerűen nem érzem helyén - de én sem gondolkodtam ezen eddig, úgyhogy ez most egy nagyon jó kis feladat

Recca,

az ovit nem ismerem, az iskolát ott kezdjük legnagyobb gyerkőcömmel szeptemberben:) Akkor majd többet tudok mondani róla, egyelőre nagyon tetszik...

Kati

Kati, koszi, h irtal kozben kicsit visszaolvasgattam, es lattam, h te is erdeklodtel mar a tobbiektol ezugyben, es nem ismeri itt senki. rajtad kivul . gratulalok, h felvettek a fiadat! nagyon erdekel majd a tapasztalataitok! mondjuk a suli nekunk meg messze van (az ovi is meg odebb), de azert erdekel . egyelore tervezem, h osztol eljarunk a jatszocsoportba
es ti vhol errefele laktok? es hova jarnak a gyerekeid oviba?

ooo... errefele=kamaraerdo kornyeken?

Én sem voltam tükörpárti, de látom, hogy mekkora öröm Julinak nézegetnie magát (meztelenül leginkább), azért, mert maga nagyságában (nem fényképen) látja a testét - és én ebben semmi kivetnivalót nem látok! Amúgy lehet, hogy emiatt, mára már én is szelidülök tükör-kérdésben:)

Kíváncsian várom a véleményket...
klári

Klári Nekem érzéseim vannak csak ezzel a tükör-dologgal kapcsolatban: az jó és örömteli, ahogy a dedek nézegetik magukat a tükörben - persze, hogy nincs benne kivetnivaló. Az én egyévesem is szereti a tükröt, bár én úgy veszem észre, hogy neki még egy másik szereplő, nem ő maga - a MÜPÁban mindig mosolyog a kisfiúra a liftben, itthon is a fürdőben mindig elköszönünk este a tükörbarátjától. Ám nem vágunk zöldséget a fürdőszobában a kádban, és nem pancsizunk a konyhában, ugyanúgy megvan a helye és a szerepe a tükörrel való foglalatoskodásnak is.

Az még kimaradt: az óvoda/iskola, mint közösségi tér másról szól, ezért is nem érzem odavalónak.

Recca,

mi Tárnokon lakunk, a 11. kerületből költöztünk ki négy és fél éve.
Oviba kelenföldre járunk, mindhárman nagyon szeretik.. Gondolkodtam rajta, hogy esetleg a lányokat átvigyem-e a kamaraerdei waldorf oviba, hiszen akkor egy épületbe járhatna mindhárom gyerkőc továbbra is, de egyelőre még bizonytalan vagyok, mert jól érzik magukat a jelenlegi megszokott kis közösségükben. Azért megnézném szívesen az ovit majd, hogy milyen, milyenek az ovónők, stb...
Mesélj majd a játszócsoportról, kíváncsi leszek a véleményedre, ha mentek. Mi már "kinőttük" a játszócsoportot sajnos, enyémek 7, 5 és fél, 4 évesek. Gondolkodom is rajta mostanában, hogy lassan itt az ideje a "babautánpótlásnak", de a férjem szerint egy negyedik gyerek már-már válóok...(és én sem tudom még egészen biztosan, hogy akarnám-e).

Kati

Recca,

mi Tárnokon lakunk, a 11. kerületből költöztünk ki négy és fél éve.
Oviba kelenföldre járunk, mindhárman nagyon szeretik.. Gondolkodtam rajta, hogy esetleg a lányokat átvigyem-e a kamaraerdei waldorf oviba, hiszen akkor egy épületbe járhatna mindhárom gyerkőc továbbra is, de egyelőre még bizonytalan vagyok, mert jól érzik magukat a jelenlegi megszokott kis közösségükben. Azért megnézném szívesen az ovit majd, hogy milyen, milyenek az ovónők, stb...
Mesélj majd a játszócsoportról, kíváncsi leszek a véleményedre, ha mentek. Mi már "kinőttük" a játszócsoportot sajnos, enyémek 7, 5 és fél, 4 évesek. Gondolkodom is rajta mostanában, hogy lassan itt az ideje a "babautánpótlásnak", de a férjem szerint egy negyedik gyerek már-már válóok...(és én sem tudom még egészen biztosan, hogy akarnám-e).

Kati

egyszer akartam csak, bocsánat

Kati, ok, majd tapasztalatot cserelunk
ha a gyerekeid jol erzik magukat a mostani oviban, akkor elhiszem, h bizonytalan vagy... nehez kerdes... (egyebkent ez onkorm-i ovi?)
"babautanpotlas"

Recca,

igen, sima önkormányzati ovi. De nagyon jó. Sok múlik az ovónéniken szerintem.

Iskoláról:
Jövő hétvégén megyünk kirándulni közösen leeendő elsősök és családjaik, biztos jó lesz. Úgy látom, jó kis közösség fog kovácsolódni ebből a csapatból.. Már van levelezőlistánk is, tartjuk folyamatosan a kapcsolatot, pedig csak szeptemberben kezdődik az iskola ugyebár...
Nekem ez úgy tetszik.

Kati

Szilvi Tudod-e hogy hol ír Steiner az adott időszak színeiről? Mármint az évszakasztalon. Most jön egy évszakasztalos könyv az Amazontól, nagyon várom.

ááá, msot látom, hogy az a könyv, amit rendeltem, itthon magyarul is kaphatóm (egy szegletnyi természet). Hiába, így jár, aki nem olvassa végig a topikot

Igen, Indianyó, abban a könyvben benne van a színkör is. Nekem az a könyv nincs meg, nem is igazán aszerint csinálom a mienket. Szóval nálunk tavasztól őszig zöld, sárga kendők, esetleg barna alappal, a manóvár lilás/narancsos/barnás (mert iylen kendőt kaptam, de gyönyörű!), télen fehér sötétbarna alapon. A Betlehem más, az sötétkék "Ég" és sötétzöld alap. Tudom, hogy kéne különm az ünnepekre magukra (Pünkösd, János-nap), de nekem ez meghaladja az energiáimat... )

Amúgy németül olvasol? Mert a Verlag Freies Geistesleben "Kreatív" könyveit az Aranyalmában lehet kapni, vagy meg tudják rendelni. és akkor mégse kell izgulni, hogy lenyúlják-e az amazonos rendelésedet...

Szilvi Aranyalmában szuperjó könyvek vannak, igen... márcsak ezért érdemes Solymárra menni Nem olvasok egyébként németül - illetve a kreatív dolgokat megértem, de komolyabb szöveget már nem - csak amennyi a képzésen a külföldi tanároktól rámragadt.
Adventi időszak kék és arany, úgy emlékszem - Mihály-nap időszakapedig vörös és barna talán? Erre nagyon kíváncsi vagyok, mert a színeknek itt is jelentősége van - nem úgy értem ezt, hgoy ragaszkodni kell a megadotthoz, hanem elmélázni azon, hogy melyik szín miért tartozik az adott időszakhoz. Jó persze készülni a különböző ünnepekre az évszakasztalon is, de ez egy olyan komoly meditatív feladat - én legalábbis annak érzem - hogy minden apró lépése egy óriási egyben. Nekem például még nincs is itthon, mert ez nem otthonunk nekünk és nincs hely, úgyhogy msot a könyvesszekrényben laknak az angyalkák és oda tervezem az asztalt is. Talán őszre már meg is valósul.

Ma Dominó kiválasztotta a Waldorf-szekcióból (:lol:) a kis kötött fiúbabát, megölelgette és elkezdett gügyögni neki. Van kislány is, de az nem érdekelte

Na ezt megint jó hosszan mondtam

Sziasztok!

Ismét kérdés...
Julival (3 éves) festettem ma (jó vizes színeket kevertem ki az üvegcsékbe), gondoltam, de jó lesz, majd kenegeti szépen! De ő azt kérte, hogy fessek napot, angyalt, meggyet stb. Jó, jó - mondtam -, de te is fessél velem. Igazából megijedtem picit csak, hogy velem előre megfesteti a formákat, ő meg kifesti. (ugyxanez megy sokszor a ceruzával is, velem megrajzoltat egy tulipánt, ő meg kiszínezi.) Nem is tudom, hogy mi a konkrét ellenérzésem ezzel kapcsolatban, meg nem akarom túlparázni a dolgot, biztos normális ez, de ha lehet enyhíteni ezt, akkor van rá ötletetek? Csak nem akarok helyette festeni, helyette lefesteni a tulipánt, amit én máshogy álmodok meg. Úgy örültem, mikor a cseresznyének ő húzott egy vsatag vonalat szár gyanánt, és ezzel teljesen eltűnt az én művem a papírról:)

klári

Nem tudom helyes-e vagy sem, de en mindig rajzolok nekik, ha kerik. Nagyon egyszerueket, mivel mast nem is tudnek. Es oda, es azt, amit ok kernek. Tegnap pl. egy csapat csigat rajzoltam nekik (mami csiga, apa csiga, stb..), akik esernyovel meneteltek egy szines lufival teli satorhoz Eleg fura lett, de ok orultek neki.

Az en lanyom egyebkent meg nem hasznal szineket, illetve igen, de akkor mondjuk kekkel firkal mindent. Az meg nem jutott eszebe, hogy szinezni is lehetne.

Indi,

nem foglalnád itt össze röviden-akár felsorolásszerűen-ezeket a hangszer-szem. típus párosításokat? nagyon szuper, és a férjemet nagyon érdekelné, de sehol nem találtunk még ilyen leírást.

Biztonsági öveket bekötni, hosszú leszek

Liv Az ugye úgy volt, hgoy Steiner kidolgozta a saját pedagógiai rendszerét, majd jó sok előadást tartott róla. Aztán a tanítványai és a későbbi antropozófia iránt érdeklődők tovább gondolták. Így a zene területén is például rengetek ilyen meditatív módon kidolgozott dolog van - a hangszerek és a temperamentumok kérdése is ez. Akitől én tanultam, ő az egyik német waldorf tanárképző zenetanára, elképesztő ember, csupa mélység és sokat meditál, ő kifejezetten azért beszélt erről, hogy segítsen a zenetanároknak abban, hogyan lehetne a gyermek számára a legmegfelelőbb hangszert megtalálni úgy, hogy a személyisége is fejlődjön és közben öröme is teljék benne. Így nincs minden hangszer a listán, érdemes továbbgondolni

Fúvósok trombita - kolerikus klarinét - flegmatikus fuvola - szangvinikus oboa, fagott - melankolikus

Húrosok nagybőgő flegmatikus, cselló - melankolikus, brácsa - szangvinikus hegedű kolerikus - itt a brácsa és a hegedű nem egészen tiszta nekem, lehet, hogy nincs ilyen egyértelmű különbség, most csak az emlékeimet próbáltam felidézni. a nagybőgő és a cselló viszont világos.

Ajánlott hangszerek még: gitár - szangvinikus, üstdob - kolerikus, flegmatikus, metallofon, xilofon - szangvinikus

És itt jött elő a zongora kérdése - amire akkor az volt a válasz: nincs önálló személyisége. Én is így érzem.

Természetesen ezek csak egy irányba segítenek elmozdulni, az antropozófia mindig a kételkedésre biztat és nem arra, hogy Steiner szavait szenmtírásként szajkózzuk.


Festés:
Én azt látom az ovis korosztálynál, hgoy kezdetben még rajzolgnak nagy boldogan - és nem előre döntik el a témát, hanem utólag döntenek. Először a mozdulat, az ábrázolás öröme a lényeg.
Én együtt festenék a gyerkőccel, de nem különbözö színekkel - oviban - hanem eleinte csak egy-két színnel. Mesélnék valamit és elkezdenék festeni. A mozdulat, az anyaggal és a színnel való ismerkedés lenne a lényeg. Az oviban is így csinálják elvileg - nem formákat festenék, hanem szabad "tánc a papíron az ecsettel"


Iskolásoknál is hasonlóan járnék el, ott már a színekkel mélyebben ismerkedünk. De mindig egy mesébe, képekbe ágyazzuk azt, amit ki szeretnénk fejezni. Például: A Piros egy szép napon egy fa ágán üldögélt.. Egysezrcsak ott termett a Sárga - kicsattanó jó kedvével - és elkezdte makkocskékkal dobálni a rosszekdvű Pirosat. Persze a Piros méginkább méregbe gurult, fenyegetőzött, hgoy majd lejöna fáról és jól ellátja a Sárga baját. Ám a Sárga csak nevetett. Erre a Piros sebesen leugrott a fáról és neki a Sárgának: ám a a Sárga huncutul megölelte a Pirosat - és ettől nemcsak, hgoy elmúlt a Piros rossz kedve, hanem valami egészen különös módon vidámnak, könnyűnek, szépnek érezte magát. A Sárga is boldog lett, hgoy így sikerült a Pirosat jó kedvre deríteni.

És akkor itt ugye a sárga és a piros két irányból elindul a jó kis vizes papíron, majd valahol a közepe felé találkoznak, megölelik egymást - és narancs színűekké válnak. Természetesen ezt már nem mondjuk el a gyerekeknek, han em ők maguk jönnek erre rá. A történetet sok képpel meséljük, leírjuk, miylen volt az a nyári nap, hogyan sütött a nap, miylen volt az erő és a fa, amin a Pirus üldögélt. Ez egy első osztályos történet.

Rajzolás: azt én meghagynám a gyerkőcnek örömteli de önálló foglalkozásként. Próbálnék mindig kibújni az alól, hogy én rajzoljam meg a tulipánt és a kiskutyát- ugyanazért, amiért a képeskönyveket, színezőket, kifestőket sem ajánlja a W-pedagógia: olyan mindtát ad, ami korlátozza a képzeletét, meghatározza, miylennek kell lennie az adott rajznak, pedig a képzeletben ez valószínűleg teljesen más eredetileg, később azonban konfrontálódik a tanult és a képzelt világ - és többnyire a tanult győz. Nagy kár érte.

Indi!

A rajzolással kapcsolatos vélemyényedet én is osztom, de a "kibújok a kérdés alól" része érdekelne:)) Ez a fárasztó benne, és megbántani sem akarom, meg elmismésolni azt, amit kér.

klári

indianyoPéldául: A Piros egy szép napon egy fa ágán üldögélt.. Egysezrcsak ott termett a Sárga - kicsattanó jó kedvével - és elkezdte makkocskékkal dobálni a rosszekdvű Pirosat. Persze a Piros méginkább méregbe gurult, fenyegetőzött, hgoy majd lejöna fáról és jól ellátja a Sárga baját. Ám a Sárga csak nevetett. Erre a Piros sebesen leugrott a fáról és neki a Sárgának: ám a a Sárga huncutul megölelte a Pirosat - és ettől nemcsak, hgoy elmúlt a Piros rossz kedve, hanem valami egészen különös módon vidámnak, könnyűnek, szépnek érezte magát. A Sárga is boldog lett, hgoy így sikerült a Pirosat jó kedvre deríteni.

Hehe, akkor meséld el azt is, hogy a piros a kolerikus, a sárga a szangvínikus, és, hogy itt úgy is viselkednek! Nagyon tetszett ez a mesécske!



Bocsánat, el vagyok havazva, nem nagyon tudok hosszabban válaszolni, a hangszereket is köszi!

indianyoPéldául: A Piros egy szép napon egy fa ágán üldögélt.. Egysezrcsak ott termett a Sárga - kicsattanó jó kedvével - és elkezdte makkocskékkal dobálni a rosszekdvű Pirosat. Persze a Piros méginkább méregbe gurult, fenyegetőzött, hgoy majd lejöna fáról és jól ellátja a Sárga baját. Ám a Sárga csak nevetett. Erre a Piros sebesen leugrott a fáról és neki a Sárgának: ám a a Sárga huncutul megölelte a Pirosat - és ettől nemcsak, hgoy elmúlt a Piros rossz kedve, hanem valami egészen különös módon vidámnak, könnyűnek, szépnek érezte magát. A Sárga is boldog lett, hgoy így sikerült a Pirosat jó kedvre deríteni.

Hehe, akkor meséld el azt is, hogy a piros a kolerikus, a sárga a szangvínikus, és, hogy itt úgy is viselkednek! Nagyon tetszett ez a mesécske!



Bocsánat, el vagyok havazva, nem nagyon tudok hosszabban válaszolni, a hangszereket is köszi!

Bocs a duplázásért.